Viselkedéspszichológia Flashcards
Milyen elnevezései vannak a viselkedéspszichológiának?
- Viselkedéslélektan
- Behaviorizmus
- SR-pszichológia (inger-válasz-pszichológia)
Mikorra tehető a viselkedéslélektan?
Ki az elméletalkotó?
Mit mondott?
1930-as évek, USA.
John B. Watson.
A pszichológiai adatoknak objektíven megfigyelhetőnek, leírhatónak kell lennie, és az ember VISELKEDÉSE az ösztönök és a tanult reakciókra adott válaszok összessége.
“Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket s az általam megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom, hogy bármelyiket véletlenszerűen kiválasztva olyan szakembert nevelek belőle, amilyet csak akartok - orvost, ügyvédet, művészt, kereskedőt, főnököt, s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól, képességeitől, foglalkozásától, s fajától.”
(John B. Watson)
Hányadik “ERŐ”-nek hívjuk a behaviorizmust a pszichológiában?
A Második Erőnek hívjuk.
(Vagy második erőirányzatnak.)
Milyen kvadránsterületet vizsgál a behaviorizmus?
CSAK A TUDOMÁNY szemszögéből vizsgálja a lélektant.
Külső kvadráns: amit csak kívülről tudunk megismerni.
Mi az a viselkedés?
A belső szubjektív élményeink a bal oldalon vannak; az eddigi irányzatok ezzel foglalkoztak - a mélylélektan.
A jobb oldalt a behaviorizmus kezdi el vizsgálni, mert itt ismételhető, tudományosan bizonyítható keretekben gondolkodnak. Előbb-utóbb belebotlottak abba, hogy vannak gondolataink, érzéseink és szubjektív megéléseink. Nem azt mondják, hogy az nincs, hanem egyszerűen azt mondják, hogy “ebben az irányzatban ezt nem vizsgáljuk, ez nem tudományosan bizonyítható.”
Elvetik ezzel a bal kvadránsokat.
Mivel foglalkozik a viselkedéspszichológia és miket dolgoz ki?
- A viselkedéseket vizsgálja, és
- tanuláselméleteket dolgoz ki.
Abból indul ki, hogy a viselkedés mindig valamilyen tanulás eredménye.
Lemodelleztük, kigondoltuk, kikísérleteztük.
Valamilyen inger és valamilyen válasz kondicionált kapcsolatából ered a viselkedés.
Gépiesnek gondolták az embert: éri valami inger, és arra fog adni valamilyen választ. Azt feltételezték, hogy ez így egységes minden embernél.
Rengeteg állattal végeztek kísérletet. Az inger-válasz kapcsolatoknál: egy ingerre adhatunk feltételes és feltétlen válaszokat.
Amikor a pupillánkat fény éri, akkor összehúzódik. (reflexes működés, automata működés)
Amikor rosszul rögzült valami bennünk gyerekként, akkor a viselkedéspszichológia terápiájában ezt akarjuk átírni, új idegi kapcsolatokat akarunk kiépíteni. Ezt az inger-válasz kapcsolatot akarjuk egy ÚJ INGER-VÁLASZ KAPCSOLATRA LECSERÉLNI.
Tehát, hogy az adott ingerre egy más válasz szülessen bennük. Ez volt a céljuk.
Mi viselkedéslélektan célja?
A célja a VISELKEDÉS MÓDOSÍTÁSA!
Az inadaptív, maladaptív viselkedést próbálják a környezetnek jobban megfelelő, vagy egy sokkal adaptívabb viselkedésre lecserélni.
Mert szerintük a viselkedés inger és válasz kapcsolatából áll.
SR-sémának is mondhatjuk ezt az elméletet.
Amikor rosszul rögzült valami bennünk gyerekként, akkor a terápiában ezt akarjuk átírni, új idegi kapcsolatokat akarunk kiépíteni. Ezt az inger-válasz kapcsolatot akarjuk egy ÚJ inger-válasz kapcsolatra lecserélni.
Tehát, hogy az adott ingerre egy más válasz szülessen bennük. A sok reflexes válasz helyett, vagy a rosszul megtanult válasz helyett valami átgondolt, és jobban beváló válaszreakciót tudjunk kialakítani.
Mi a viselkedéspszichológia emberképe?
Minek tekintették az embert?
Az ember egy “inger-válasz-feldolgozó rendszer”.
Tárgynak, embergépnek tekintették.
Az ember “TABULA RASA”- jellegét hangsúlyozták. Csak a viselkedésre fókuszáltak, amit a tapasztalatok határoznak meg.
A szubjektív, nem vizsgálható fogalmakkal - elme, ego, tudatalatti - ők nem foglalkoztak.
Mi az S-R-séma vagy S-O-R séma?
Hogy viszonyultak a fekete dobozhoz?
S-O-R
O = Organizmikus; az egyéni tényezőket jelöli.
Ez a fekete doboz.
De ők azzal nem foglalkoztak. Még nem csomagolták ki a fekete dobozt.
Később, a kognitív irányzat emberei az 50-es, 70-es években viszont belekukucskálnak a fekete dobozba.
Később rájöttek, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak inger-válasz kapcsolata az ember, mert miért van az, hogy ugyanarra az ingerre az egyik ember traumatizálódik, a másikról meg lepereg, és semmi baja nem lesz. Itt derült ki, hogy önmagában nem jól használható a viselkedésterápia.
Viszont, ha kicsomagoljuk a fekete dobozt,
ha hozzáadjuk a kognitív terápiát, akkor a kettő nagyon komoly változásokat tud hozni.
Mit jelent a külső és a belső viselkedés?
A külső viselkedés, a fizikai, társas környezettel kapcsolatosan megfigyelhető mindenféle külső megnyilvánulás, amit a hétköznapi életben is viselkedésnek hívunk.
A belső viselkedés: képzelet, érzelmek, gondolkodás, motivációk. Ezeket el kell mondani.
(Bal kvadránsok).
Ezt ők nem vizsgálták; csak az inadaptív, maladaptív viselkedést akarták megváltoztatni.
Mit jelent a TANULÁS?
Minden megfigyelhető emberi viselkedés valamilyen tanulás, (kondicionálás - egy feltételes reflex kiváltása) eredményeként jön létre.
A KONDICIONÁLÁS azt jelenti, hogy feltételes reflexet váltunk ki a feltétlen helyett. Tehát az automata üzemmódból egy TUDATOS ÜZEMMÓD kellene, hogy létrejöjjön.
Minden emberre igaz, hogy a viselkedésünk feltétlen és feltételes reflexekből áll (automata és tudatos reagálás).
CÉL, hogy az AUTOMATÁBÓL minél jobban elmozduljunk A TUDATOS FELÉ.
Ha a spirituális utat nézzük, az lenne a cél, hogy semennyi automata reagálásunk ne legyen, hanem mindent uraljunk a tudatosság terén belül. Mindenre legyünk éberek, amit csinálunk, és ami velünk történik.
Mi a tanulás bemeneti és mi a kimeneti oldala?
A tanulás és az emlékezés az információfeldolgozásnak egy bemeneti és egy kimeneti oldala.
BEMENETI OLDAL:
Amikor megtanulunk valamit, akkor befelé áramlik az inger, és kezdünk vele valamit;
KIMENETI OLDAL
Amikor feldolgozzuk az információt, és az alapján reagálunk.
Mi a tanulás 3 ALAPformája? (!)
- Klasszikus kondicionálás (Pavlov)
- Operáns kondicionálás
- Modelltanulás
- KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS - van egy bejáratott inger-válasz kapcsolat, de az nekünk nem tetszik, azt le akarjuk cserélni. Azt olyan módon cserélik le, hogy elkezdik együtt járatni, együtt megjelentetni az ingert teljesen semleges ingerrel.
PAVLOV kutyakísérletei: az ételre egy természetes automata reflexes reakció, hogy elkezdődik a nyálelválasztás.
Bevezette azt, hogy nem csak az volt, hogy megjelent az étel illata vagy képe, vagy maga az étel, hanem egy CSENGŐHANGOT TÁRSÍTOTT MINDIG AZ ÉTEL MEGJELENÉSÉHEZ. És az a cél, hogy itt a semleges ingerrel egy idő után már felváltják az ételt. Tehát nem kellett már az étel, egy idő után a csengőhang (semleges inger) is ki tudta váltani az inger-válasz kapcsolatot. - OPERÁNS KONDICIONÁLÁS - Minden olyan helyzet, ahol valamilyen büntetés, megerősítés, illetve dicséret történik. Tehát valami megerősített, tanult viselkedés alakul ki. Ezt tudatosan alakítják azzal, hogy büntetik vagy jutalmazzák az adott viselkedést.
Thorndike macskákkal kísérletezett, hogyan tudnak kijutni a ketrecből. A próba-szerencse tanulás elméletét dolgozta ki. Addig kísérletezett a macska amíg sikerült kijutnia.
EFFEKTUS-TÖRVÉNY - Thorndike - A jutalommal megerősített viselkedés jövőbeli megjelenési valószínűsége nő, a büntetett viselkedés jövőbeli megjelenési valószínűsége csökken.
Ezzel érhető el, hogy lecseréljük azt a viselkedést, ami nem a annyira jó, a jutalmazott viselkedésre.
- MODELLTANULÁS - Utánzás. Amikor lemásoljuk, lemodellezzük a másik személyt. Látjuk, hogy hogy viselkedik, összehasonlítjuk magunkat, és megtanuljuk. Ezt idegrendszerileg a TÜKÖRNEURONOK teszik lehetővé.
Mi a tanulási formák másik felosztása? (4 db)
1.) Elemi tanulás
2.) Asszociációs tanulás
3.) Modellkövetéses tanulás
4.) Belátásos tanulás
1.) Elemi tanulás
- HABITUÁCIÓ (hozzászokás - annyira megszokottá válik az
inger, hogy egyre gyengül a válaszreakció, és egy idő után
már nem reagálunk - pl. reptér közelébe költözve)
- SZENZITIZÁCIÓ (egyre érzékenyebbé válunk egy ingerre -
egyre erősödik a válaszreakció) - IMPRINTING (bevésődés - feszült helyzet van, trauma,
amikor hiperéberek vagyunk. Amit ott látunk vagy hallunk,
az egyből beíródik, azt egyből megtanuljuk, mert a túlélésünk
múlik rajta)
2.) Asszociációs tanulás
- KLASSZIKUS KONDICIONÁLÁS
- OPERÁNS KONDICIONÁLÁS
3.) Modellkövetéses tanulás (vagy utánzásos vagy szociális tanulás)
/Pl. tévénézés közben is működnek a tükörneuronok, eltanulhatunk szerepmodelleket - hogy működnek a szuperhősök, milyennek kellene lenn egy párkapcsolatban, férfi-női szerepek, a viselkedések - tehát nagyon erős a kondicionálás. Ugyanígy az agresszió is eltanulható. Pl. gyerekek túl sok olyan filmet néznek, amit korosztályuknál fogva amúgy sem kéne, mert bizonyos agyi működések még nem alakultak ki náluk, még nem úgy szűrik a valóságot, meg a fantáziát, meg a fiktív témákat, mint egy felnőtt, ez erősen kihat a viselkedésükre és az érzelmi világukra, szorongást okoznak - ez a következőkben nyilvánul meg: ADHD, autizmus és még több betegség./
4.) Belátásos tanulás - Arra épül, hogy először kísérletezünk, és egy idő után fogjuk tudni, hogy mi a jó. (A gyerekek játéka: egy sokoldalú műanyag labda, amin geometriai formák vannak kivágva, és azon kell a testeket betuszakolni - ez a próba-szerencse tanulás. Amikor már tudja, hogy újra és újra oda fog menni, már megjegyezte, hogy melyik hova való, az a BELÁTÁSOS tanulás!)
Sorold fel a viselkedéslélektan elméletalkotóját és a tudósait! (!)
Mit jelent a “tabula rasa” az irányzatban? (!)
John B. Watson az elméletalkotó.
A tudósok:
- Edward Lee Thorndike,
- Ivan Petrovics Pavlov,
- B. F. Skinner,
- Albert Bandura
- THORNDIKE - próba-szerencse tanulás és az effektus-
törvény (macskákkal kísérletezett) - PAVLOV - klasszikus kondicionálás (kutyákkal kísérletezett)
- SKINNER - operáns kondicionálás = büntetés/jutalmazás
elmélete (galambokkal kísérletezett) - BANDURA - a modellkövetéses tanulás (= utánzás)
(Pl. tévét nézünk, ott látunk valamilyen viselkedést. A
tükörneuronok ott is működnek; eltanulunk
szerepmodelleket, viselkedéseket, hogy működnek a
szuperhősök, milyennek kell lenni egy párkapcsolatban, a
férfi-női szerepek, ill. az agresszió is eltanulható.)
Ez az irányzat is teljesen elvetette az introspekciót, és mindenféle szubjektív tartalmakat.
Abból indultak ki, hogy az ember “TABULA RASA” - “ÜRES LAP” - és a tanulás ír minket tele tapasztalatokkal, élményekkel, így aztán a lélek tanulások összessége. A neveléssel, tanulással, tanítással bárkiből bármit formálhatunk, hiszen csak kondicionálni kell a viselkedést, ezeket az inger-válasz kapcsolatokat az illetőben.
Az ismétléssel kondicionálunk, berögzítjük, megerősítjük az idegi áramköröket, és akkor azt a viselkedést fogjuk előnyben részesíteni. Minél bejáratottabb lesz, annál automatábbá válik. Egy idő után a feltételesből feltétlenné tud változni. Pl. amikor megtanulunk autót vezetni, egyszerre mindenre oda kell figyelni, majd automatikus lett.
Mi a viselkedésterápia definíciója? (!)
A viselkedésterápia TANULÁSELMÉLETEKRE ÉPÜLŐ MAGATARTÁSTERÁPIA!
