ANATÓMIA, IDEGRENDSZER Flashcards
Milyen rendszer szabályozza az emberi test működését?
És ez milyen két rendszerből áll?
A NEUROENDOKRIN RENDSZER szabályozza az emberi test működését, ami két nagy rendszerből áll:
- az IDEGRENDSZER és
- a BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK RENDSZERE (endrokrin vagy hormonális rendszer)
Definiáld az emberi idegrendszert (IR)!
Olyan bonyolult SZERVRENDSZER, amelynek a feladata a külvilágból jövő INGEREK
- felvétele és
- feldolgozása.
A magasabb rendű élőlények a külvilágban zajló változásokat képesek
- FELFOGNI és
- ezekre REAGÁLNI, és
- a megváltozott feltételekhez gyorsan ALKALMAZKODNI.
*Az idegrendszer (IR) SPECIALIZÁLÓDOTT SEJTEK HÁLÓZATA.
Az emberben kialakult a tudat, a gondolkodás —> így a külvilág hatásaira adott válasz már NEM ÖSZTÖNÖS, NEM AUTOMATIKUS, hanem végiggondolt, késleltetett, TUDATOS cselekvés. (!)
Mi az idegrendszer szerepe, feladata? Sorold fel!
- a szervek működésének IRÁNYÍTÁSA
- a szervek működésének ÖSSZEHANGOLÁSA
- a környezethez való ALKALMAZKODÁS biztosítása (adaptáció)
- a külvilágból és a szervezetből érkező INGEREK FELVÉTELE
- a felvett INGEREK TOVÁBBVEZETÉSE, IDEGINGERÜLET FORMÁJÁBAN, és azok feldolgozása, a megfelelő idegimpulzusok küldése az egyes szervekhez
- INGEREK FELDOLGOZÁSA
» az EMLÉKEZET - a korábban szerzett érző ingerületek tárolása
» a GONDOLKODÁS
» a szellemi alkotóképesség
» a BESZÉD, az ÍRÁS, az OLVASÁS elsajátítása, amelyeknek alapvető szerepe van az emberek közötti KAPCSOLATOK, a társadalmak kialakításában, az ESZKÖZHASZNÁLATBAN, a munkamegosztásban és az ELŐRE TERVEZÉS képességében.
Írd le az IR szöveti felépítését! (Vagyis miből áll az idegrendszer vagy idegszövet?) (!)
Az idegrendszer vagy idegszövet két sejttípusból áll:
- IDEGSEJTEK (NEURONOK)
- TÁMASZTÓSEJTEK (NEUROGLIA SEJTEK)
- A neuron feladata az inger felvétele és az ingerület vezetése,
- a gliasejtek pedig a neuronokat védő, azokat beburkoló sejtek.
Mit nevezünk neuronnak?
A neuron / idegsejt egy módosult nyúlványos sejt
(egyetlen hosszú és sok rövid plazmanyúlvánnyal
= axon és a dendritek).
A NEURONOK NEM OSZTÓDNAK; SZAPORODÁSRA KÉPTELENEK.
A sejttest felületét egységes sejthártya, SEJTMEMBRÁN veszi körül, és a belsejében SEJTPLAZMA található.
A neuronok működtetik az IDEGI SZABÁLYOZÁST, ami kiterjed az összes szervre és szövetre, így annak kiesése vagy működésének megbomlása a megfelelő szerv súlyos zavarával jár.
Írd le / rajzold le a neuron részeit és azok feladatát! (!)
(2. o.)
- sejttest
- sejtmag
- dendritek
- axon
- axoneredési domb
- gliasejtek
- végfácskák
- sejttest —> INGERÜLET FELVÉTELE
- sejtmag
- dendritek (a sejttestről kiinduló rövid plazmanyúlványok) —> INGERÜLET FELVÉTELE ÉS AZ INGERÜLET ÁTVÉTELE EGY MÁSIK SEJTTŐL
- axon - speciális, hosszú plazmanyúlvány: a különböző típusú idegsejteknél különböző hosszúságú, CSUPASZ VAGY VELŐSHÜVELYEKTŐL KÖRÜLVETT, faágszerűen végződő nyúlvány, TENGELYFONÁL / IDEGNYÚLVÁNY. A dendritekhez hasonlóan az axon is elágazhat —> INGERÜLET TOVÁBBÍTÁSA
- axoneredési domb - az axon az axoneredési dombon alakul ki, onnan indul
- gliasejtek = myelin hüvely - az axonra tekeredő gliasejtek membránja lemezeket képez az axon körül, így jön létre a velőshüvely vagy myelinhüvely. Van csupasz axon és van VELŐSHÜVELYES AXON = IDEGROST.
Az idegrostok teszik ki az IR-ben a FEHÉRÁLLOMÁNYT, és
a csupasz axonok alkotják a SZÜRKEÁLLOMÁNYT. - végfácskák (axonvégződések) —> INGERÜLET TOVÁBBÍTÁSA
A SZINAPSZIS az ingerületátadás helye - két neuron közötti kapcsolat a szinaptikus réssel, ahol az ingerület átadása történik egy másik sejtnek.
Mi a szinapszis? (!)
A SZINAPSZIS az ingerületátadás helye - két neuron közötti kapcsolat a szinaptikus réssel, ahol az ingerület átadása történik egy másik sejtnek.
*Melyek a neuron feladatai?
- AZ INGER FELVÉTELE - a külső/ belső környezetből receptorsejtek révén; más idegsejtektől a DENTRITEKKEL, vagy a sejtfalon keresztül.
- AZ INGERÜLET VEZETÉSE - az axonon keresztül
(dendrit —> sejttest —> axon —> végfácska bunkója) - AZ INGERÜLET ÁTADÁSA - A VÉGFÁCSKÁN KERESZTÜL
» MÁS IDEGSEJTEKNEK —> idegimpulzus továbbadása (egy neuron akár 1000 másikkal kapcsolódhat)
» izmoknak —> összehúzódnak
» mirigyeknek —> hormont választanak ki
» receptor-sejtekkel (érző idegsejtekkel).
*Mi a neuroglia / támasztósejt?
Az idegrendszer másik építőeleme a gliasejt / neuroglia, az idegrendszer TÁMASZTÓSZÖVETE. Ez az idegszövetnek az a része, amely az idegi folyamatokban NEM VESZ RÉSZT, de zavartalan működését biztosítja.
A glia egyik típusát alkotják a SCHWANN-SEJTEK. A mielin hüvelyt az axonra tekeredő Schwann-sejtek hozzák létre. A mielinhüvely egy zsírszövet, ami sejtenként csigaszerűen rátekeredik az axonra. Az axon teljes hosszát ilyen támasztósejtek sora veszi körül.
Az axonon hosszában egy-egy Schwann-sejt találkozásánál, szabályos közönként behúzódások vannak, ahol az axont nem borítja hüvely. Ezek az ún RANVIER-BEFŰZŐDÉSEK vagy RANVIER CSOMÓK. A mielinhüvely nem vezeti az elektromos impulzusokat, hanem szigetelőanyagként körülöleli az axont és megakadályozza a membrán depolarizációját. Az ingerületvezetés csak a Ranvier-befűződések helyén következhet be, így az impulzus a velőshüvelyű rostokban ugrásszerűen, SZALTATORIKUS jelleggel terjed. Az ilyen idegvezetés előnye, hogy nagy idegszakaszokat átugorva, GYORSABBAN TERJED AZ INGERÜLET.
*Melyek a gliasejtek feladatai?
- mechaniks TÁMASZTÓ, SZIGETELŐ szerep
- TÉRKITÖLTŐ, ELHATÁROLÓ szerep
- gliasejtek képezik az IDEGROSTOK HÜVELYEIT IS, amikor az axon körül több rétegű, csigaalakban rátekeredő hüvelyt képeznek
Az idegrostokban a feladatuk:
» AZ IDEGSEJTEK TÁPLÁLÁSA
» AZ ANYAGCSERE VÉGTERMÉKEINEK ELSZÁLLÍTÁSA
» A NEURON FIZIKAI VÉDELME
» AZ INGERÜLETVEZETÉS GYORSÍTÁSA (szaltatorikus idegvezetés)
» a neuronelemek elpusztulásakor SZÖVETPÓTLÁS, de csak TÉRILEG; funkcionálisan nem (!) veszik át az idegszövet feladatait.
» a glia sejtek a központi idegrendszeri hajszáereket gliaburokkal veszik körül, és elhatárolják őket a neuronoktól. Ez az ún. VÉR-AGY GÁT, ami az agyszövet nagyfokú védelmét biztosítja a vérben keringő esetleges káros anyagokkal szemben. Számos gyógyszer sem képes átlépni a vér-agy gáton.
*Melyek az elemi idegi jelenségek?
Az idegsejtek ELEKTROMOS JELEK formájában továbbítják az információt a szervezetben.
Az elemi idegi jelenségek:
- az ingerület KELETKEZÉSE
- az ingerület TERJEDÉSE
- az ingerület ÁTADÁSA.
*Mi a reflex?
Egy ingerre adott válaszreakció (feltétlen vagy feltételes reflexek).
*Mi az ingerlékenység?
A szervezet azon képessége, hogy a környezetben, ill. a szervezetben bekövetkező változásokat ÉRZÉKELJE, ÉSZLELJE, és azokra REAGÁLJON.
*Mi az inger?
Az inger egy a környezetből érkező hatás, amely válaszreakciót vált ki:
- mechanikai
- hő
- fény
- elektromos
- kémiai.
A környezetben, ill. a szervezetben létrejövő állapotváltozás, ami éppen hat.
*Mi az ingerület?
Az inger hatására bekövetkező sejtanyagcsere-változás.
*Mi az ingerelhetőség?
Ingerfelvétel, ingervezetés, ingerfeldolgozás, reagálás.
*Melyek a megismerési (kognitív) folyamatok?
- érzékelés
- észlelés
- figyelem
- képzelet
- emlékezés
- gondolkodás
*Sorold fel az akciós potenciál görbéjének 5 szakaszát! (!)
1.) NYUGALMI POTENCIÁL = a membránra még nem hatott inger
2.) DEPOLARIZÁCIÓ = a Na+ ionok áramlása megkezdődik
3.) CSÚCSPOTENCIÁL = az áramlás mértéke a legnagyobb
4.) REPOLARIZÁCIÓ = az ionok visszaáramlanak a kezdeti helyre
5.) HIPERPOLARICZÁCIÓ = a membrán belső fele egy rövidebb ideig negatívabb lesz, mint a nyugalmi potenciálkor. (Azért, hogy egy ideig ne legyen ingerelhető.)
Hogyan terjedhet az ingerület az axonon?
- pontról pontra (folyamatos ív) —> a hüvely nélküli axonon,
vagy - ugrásszerűen (szaltatorikus ív) —> a mielinhüvellyel borított axonon: a Ranvier-befűződések helyén
Az ingerületvezetés sebessége a rost és a hüvelyek vastagságától függ. A vastagabb velőshüvelyű rostokban az ingerületvezetés sebessége nagyobb.
*Hogy hívjuk az ingerületátadás helyét? (!)
Hogyan adja át az ingerületet az egyik sejt a másiknak?
Az ingerületátadás helye: a SZINAPSZIS (!) :
az idegsejtek közötti kapcsolat, ahol a két idegsejt találkozik egymással, az a kapcsolódási hely, amin keresztül az ingerület továbbterjed az egyik idegsejtről a másikra.
Az egyik sejt vége, a másik sejt eleje és a köztük levő tér = így együtt a szinapszis. (Mert ténylegesen nem érnek össze az idegsejtek, hanem egy kis tér lesz közöttük.)
Az, amiről jön az ingerület, és ugrik át a másikra, az a PRESZINAPTIKUS NEURON,
az, amire átmegy az ingerület, az a POSZTSZINAPTIKUS NEURON.
A szinapszisokat többféleképpen csoportosíthatjuk:
1.) vannak a KÖZPONTI IR szinapszisai – amikor idegsejt és idegsejt között jön létre ez a kapcsolat, (a központi IR-ben mindig IDEGSEJT és IDEGSEJT találkozik), és
2.) a PERIFÉRIÁS IR-nek is vannak szinapszisai:
ekkor az IDEGSEJT vagy
- RECEPTORRAL vagy
- IZOMSEJTTEL vagy
- valamilyen MIRIGYSEJTTEL alkot szinapszist.
A szinapszisok működési elve szerint vannak:
- elektromos szinapszisok
- kémiai szinapszisok
Az embernél nagyon ritka az elektromos, ez inkább a szívizomsejtek között figyelhető meg, ill. embrionális szakaszban. Az elektromos szinapszisok a gerinctelenekre jellemzők.
Tehát AZ EMBERNÉL KÉMIAI úton történik a kapcsolódás.
*Mik a neurotranszmitterek? (!)
Milyen neurotranszmitterek vannak? (!)
A neurotranszmitterek: a preszinaptikus neuron vezikulumaiban (hólyagocskáiban) lévő
KÉMIAI HÍRVIVŐ ANYAGOK vagy más néven INGERÜLETÁTVIVŐ ANYAGOK.
A neurotranszmitterek a szinaptikus résbe kerülnek, és a posztszinaptikus neuron receptoraihoz kötődnek.
Az ingerületátvivő anyagok akkor szabadulnak fel, ha a végkégszülékhez (preszinaptikus membrán) akciós potenciál érkezik. Az ingerület hatására a hólyag a membránhoz vándorol, a hólyag fala kinyílik, és az átvivő anyagok a résbe kerülnek. A transzmitter-molekulák kapcsolódnak a posztszinaptikus neuron membránján lévő receptorokhoz.
Milyen fajtái vannak?
1.) SERKENTŐ AMINOSAVAK és
2.) GÁTLÓ AMINOSAVAK
1.) SERKENTŐ AMINOSAVAK:
»_space; szerotonin
»_space; adrenalin
»_space; noradrenalin
»_space; dopamin
»_space; hisztamin
2.) GÁTLÓ AMINOSAVAK:
»_space; GABA
»_space; glicin
*Milyen részei vannak a reflexívnek? (!)
Vannak feltételes és feltétlen reflexek.
Az idegrendszerben a folyamatok szabályozását ún. REFLEXÍVEK alkotják = Van egy sorozata a sejteknek, amik mindig ilyen kötött sorrendben néznek ki.
Idegsejtek láncolata, amik egymáshoz kapcsolódnak adott sorrendben.
1. RECEPTOR (érzékelősejtek: lehetnek foto-, kemo-, mechano-, thermo- és fájdalomreceptorok)
2. ÉRZŐ IDEGSEJT
3. KÖZTES IDEGSEJT (vagy interneuron, a központi IR-ben lévő átkapcsoló sejt)
4. MOZGATÓ IDEGSEJT
5. VÉGREHAJTÓ SZERV (effektor - izomsejt / mirigysejt)
Az 1-3. az afferens szár
A 3-5. az efferens szára a reflexívnek (visszafelé úton)
*ANATÓMIAI FELÉPÍTÉS SZERINT hogyan osztjuk fel az IR-t? (!)
- KÖZPONTI IR
—> AGYVELŐ + GERINCVELŐ - PERIFÉRIÁS IR
—> 12 PÁR AGYIDEG
—> 31 PÁR GERINCVELŐI IDEG
—> 4 IDEGFONAT (PLEXUS)
*FUNKCIONÁLISAN hogyan osztjuk fel az IR-t? (!)
- SZOMATIKUS – akaratunktól függő IR (az információ a
külvilágból érkezik), ami további két részre bontható:
—> szimpatikus IR
—> paraszimpatikus IR - AUTONÓM / VEGETATÍV – akaratunktól független IR (az
információ a belső környezetből érkezik), ami további két
részre bontható:
—> szimpatikus IR
—> paraszimpatikus IR
*Milyen részekből áll a központi idegrendszer (KIR)?
A KIR-nek milyen feladatai vannak?
A KIR felépítése:
- AGYVELŐ
- GERINCVELŐ
- Az agyat a koponyacsont,
- a gerincvelőt a gerinccsatornában a csigolyacsontok VÉDIK.
- KOORDINÁLÓ, IRÁNYÍTÓ FELADAT
- az információ feldolgozása
- ezek alapján a mentális döntések meghozatala
- az izmokat ellátó idegek számára az információ megtervezése
*Írd le a GERINCVELŐ felépítését! (!)
A GERINCVELŐ a gerinccsatornában helyezkedik el, az agyvelő legalsó részének, a nyúltvelőnek a folytatásaként. Két részből áll:
- SZÜRKEÁLLOMÁNY (pillangó alakú belső rész, idegsejtekből áll, szabályozó központ)
» azért szürke, mert ott a csupasz neuronok hálózata fut végig - FEHÉRÁLLOMÁNY (külső rész, idegrostok pályáiból – idegek – áll, ez vezeti az ingerületet)
» kívül, a fehérállományt az idegrostok vagy a mielinizált idegsejtek alkotják, ez a gliasejt / támasztósejt: zsírsejt-szerű, ennek van fehér színe
*Hol található az agygerincvelői folyadék?
A szürkeállomány közepén fut végig hosszanti irányban egy vékony üreg, a KÖZPONTI CSATORNA, ebben van az AGYGERINCVELŐI FOLYADÉK, ami táplálja az idegszövetet, és elszállítja a salakanyagokat.
*Mi adja a gerincvelő külső védelmét?
A gerincvelő külső védelmét a gerinc csontos részei, a csigolyák látják el, amelyek csatornát alakítanak ki a gerincvelő számára, védi a sérülékeny gerincvelőt a közvetlen ütésektől.
*Sorold fel a gerincvelő szakaszait! (!)
- nyaki szakasz - 8 szegmentum (C8)
- mellkasi vagy háti szakasz - 12 szegmentum (Th12)
- ágyéki vagy lumbális szakasz - 5 szegmentum (L5)
- keresztcsonti vagy szakrális szakasz - 5 szegmentum (S5)
- farokcsonti szakasz - 1 szegmentum (Co1)
Így a gerincvelő 31 pár kilépő idegnek megfelelően összesen 31 SZELVÉNYBŐL ÁLL.
A gerincvelőből kilépő idegek már a perifériás IR-hez tartoznak!!
*Milyen négy fő részre osztható fel az AGYVELŐ? (!)
Az AGYVELŐN anatómiailag négy fő rész különíthető el:
- AGYTÖRZS
- KÖZTIAGY
- KISAGY (cerebellum)
- NAGYAGY (cerebrum)
*Integrál szemszögből miért fontos az AGYTÖRZS? (!)
Mit jelent a “FORMATIO RETIKULARIS”? (!)
Mi a feladata? (!)
Az AGYTÖRZS az akaratlan működéseinket szabályozza (légzőreflex, tüsszentés csuklás, nyelés, köhögés stb.)
*Integrál szemszögből azért fontos az agytörzs, mert itt található az ALVÁS ÉS AZ ÉBRENLÉT SZABÁLYOZÓ KÖZPONTJA, “tudatállapot-kapcsoló”, hogy mikor melyik tudatállapotban vagyunk:
—> a “FORMATIO RETIKULARIS” = AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY!
Tehát a tudatállapotokat szabályozó rendszer!
Illetve az IR készenléti állapotáért felelős kapcsolórendszer itt található.
A formatio reticularis az a terület, ahol A FEHÉR- ÉS A SZÜRKEÁLLOMÁNY ÁTKERESZTEZŐDIK, KEVEREDIK.
*Mi a CORPUS COLLOSUM (kéregtest)?
A kéregtest egy nagy, vastag, KERESZTIRÁNYÚ IDEGROST-KAPCSOLAT a két agyfélteke között. Feladata a kapcsolat fenntartása a két agyfélteke között - amelyek más-más információt hordoznak.
*Milyen funkciói vannak a bal és a jobb agyféltekének?
BAL AGYFÉLTEKE: JOBB AGYFÉLTEKE:
- tudatos kontroll - tudattalan megérzés, beleérzés
- racionális - irracionális
- logikus - intuitív
- tervezés - spontaneitás
- stratégia, rendszerezés - kreativitás, képzelőerő
(gyermeki, művészi) - analitikus - szintetizáló
- lineáris gondolkodás - analógiás gondolkodás
- beszéd - néma, képi
- fogalmak - érzés, érzelmi
- gondolkodás - élmény, átélés, tapasztalás (belső
látás, mozgás, minden cél nélkül
(flow) - kép, szín, jelkép - mintázat, forma, tér, arc
felismerése - verbális - nem verbális
- konkrét - szimbolikus, jelképi
- függetlenség - kapcsolatok
- időorientált - időbeli - semmiféle időkorlát, időtlenség,
örök itt és most - időtlen - túlélés - nem fél
- megítélő - nem ítél, elfogadó
- dominancia - alárendelődő
- kontroll - önátadás, áramlás
*Rajzold le az agyi lebenyeket! (!)
(Jegyzet 15. o.)
A nagyag 4 páros lebenye osztható, amelyeket az egyes koponyacsontokhoz való helyzetük alapján neveztek el:
- elöl —> HOMLOKLEBENY vagy frontális lebeny
- oldalt —> KÉT HALÁNTÉKLEBENY
- felül középen —> KÉT FALI LEBENY
- hátul —> NYAKSZIRTI vagy TARKÓLEBENY
*Az egyes LEBENYEK között milyen munkamegosztás van?
Sorold fel az egyes lebenyek funkcióit!1
Az egyes lebenyek között FUNKCIONÁLIS munkamegosztás van.
- HOMLOKLEBENY / FRONTÁLIS LEBENY —> mozgásrendszer, a motoros beszédközpont, a *BESZÉDKÉPZÉS (!) helye, a strukturáló, problémamegoldó gondolkodás központja, magasabb rendű kognitív funkciók, ez a személyiség kialakulásáért felelős terület, morális készségek (erkölcs, szuperego)
- HALÁNTÉKLEBENY —> a hallóközpont és az egyensúlyérzés helye, a rövid- és hosszútávú memóriáért felel. Beszédközpont, *BESZÉDÉRTÉS (!), gondolkodás (felfogás - “vevőközpont” -“vettem az adást”).
- FALI LEBENY —> az érzékelő és mozgató kéreg helye, az érző működésért felel (szaglás, ízlelés, bőrérzékelés). Ez a testérző (szomatoszenzoros) központ helye (tapintás-, nyomás-, fájdalom-, hőérzetek feldolgozása, értelmezése), az írás, olvasás, számolás, beszédértés helye.
- TARKÓLEBENY / NYAKSZIRTI LEBENY —> itt van a vizuális kéreg és a LÁTÓKÖZPONT
Miért felel az AGYKÉREG = a SZÜKEÁLLOMÁNY?
Milyen kérgi mezők, központok különíthetők el?
Az agykéreg = szürkeállomány —> az akaratlagos szabályozásért felel.
Funkciójuk alapján a következő kérgi mezők, központok (Brodmann-féle mezők) különíthetők el:
1. MOTOROS KÉRGI KÖZPONTOK
2. ÉRZŐ KÉRGI KÖZPONTOK
3. ÉRZÉKSZERVI KÖZPONTOK
Lebeny – kéreg: melyik micsoda?
Egy-egy agyi lebeny magában foglalja a szürkeállományt és a fehérállományt is.
Egy-egy kérgi terület azonban csak a szürkeállományt tartalmazza.
Tehát a frontális kéreg nem azonos a frontális lebennyel.
Az ún. prefrontális kéreg pedig a frontális kéreg egy kisebb területe.
Hol helyezkedik el a fehérállomány?
Milyen funkciói vannak?
A fehérállomány: A szürke agykéreg alatt húzódik az agy tömegének nagyobb részét kitevő fehérállomány, ami főként a neuronok mielinhüvelyes axonjaiból áll. Ezek a rostrendszerek a fehérállományban különböző pályákba rendeződnek. A pályák összeköttetést biztosítanak a gerincvelő és az agytözs, ill. a felsőbb agyi területek között.
- Itt vannak az asszociációs területek, több érzékszerv adatait összegzik
- a frontális lebenyben (homloklebenyben) —> problémamegoldó gondolkodás
*Milyen funkciókért felelős a frontális kéreg, és mi jellemzi ezek kiesését, a frontális deficitet? (!)
Milyen élethelyzetekben jelenik meg ez a deficit? (!)
A HOMLOKLEBENY / FRONTÁLIS LEBENY az alábbi funkciókért felelős:
—> mozgásrendszer, beszédképzés, strukturáló, kezdeményező- és ítélőképesség, problémamegoldó gondolkodás, magasabb rendű kognitív funkciók, ez a személyiség kialakulásáért felelős terület, morális készségek (erkölcs, szuperego)
FRONTÁLIS DEFICIT esetén —> a gondolkodási és intellektuális képességek károsodnak. —>
- apátia
- felelőtlenség
- figyelemavar
- koncentrációs zavar
- morális színvonal csökkenése
Élethelyzetek —> baleset, drogok hatására, alkohol hatására
*A törzsfejlődés szempontjából három koncentrikus rétegét különítjük el az emberi agynak.
Melyek ezek? (Belülről strukturálisan haladva kifelé, a koponyacsont felé.) (!)
- AGYTÖRZS - HÜLLŐAGY - túlélő agy
- LIMBIKUS RENDSZER - EMLŐSAGY -szaglóagy/érzelmi agy
- AGYKÉREG - EMBERI FŐEMLŐSAGY
1.) AGYTÖRZS (archeokortex) - HÜLLŐAGY - túlélő agy
A túlélési funkciókért felel (üss vagy fuss - reakció székhelye), ösztönök (id), ez az agyi rész felel a biztonságért. (A fő hormonja az adrenalin.)
2.) LIMBIKUS RENDSZER (paleokortex) - EMLŐSAGY - szaglóagy / érzelmi agy
- Az érzelmek, motiváció, érzelmi kötődés központja,
- A *vegetatív reakciók, a test érzékenysége, a legalsóbb
rendű érzelmek, a biológiai igények (evés, ivás stb. - ha
sérül, pszichoszomatikus betegségek lépnek fel.)
- A belső és külső harmónia integrálásáét (homeosztázis -
belső egyensúly) felelős rész.
(A két fő hormon a dopamin és az oxitocin.)
//*A vegetatív (vagy más néven autonóm) idegrendszer – ami a perifériás idegrendszer része – szabályozza az önkéntelen, akaratlagosan nem befolyásolható, zsigeri (belső szervi) működéseket: a vérkeringést, a tápcsatorna működését és a légzőszerveket. A vegetatív idegrendszer két fő része a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer.//
3.) AGYKÉREG (neokortex) - EMBERI FŐEMLŐS AGY, racionális agy
Az agy külső legfiatalabb rétege:
- elvont (absztrakt) fogalmi gondolkodás
- a múltról és a jövőről való töprengés
- empátia
- nyelv
- együttműködő tervezés
- Ez az agyi rész felel a KAPCSOLÓDÁSÉRT.
Ez a három réteg - az ELKERÜLŐ, a KÖZELÍTŐ és a KÖTŐDÉSI RENDSZER - olyan, mintha minden emberben élne egy gyík, egy egér és egy majom. :)
Mindegyiknek meg kell adni, amire szüksége van, a belső egyensúly fenntartásáért. Mindhárom rendszerhez, réteghez sajátos képességek, mentális tevékenységek és viselkedésformák tartoznak, és az egyik rendszer használhatja a kettőt céljai betöltésére.
*Írd le a perifériás / környéki IR felépítését (anatómiai részeit)! (!)
A perifériás IR felépítése:
- 12 PÁR AGYVELŐI IDEG
- 31 GERINCVELŐI IDEG
(8 pár nyaki, 12 pár háti, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti,
1 pár farokcsonti ideg) - 4 IDEGFONAT (PLEXUS) - A gerincvelőből kilépő idegek sok
helyen egymással keveredve idegfonatokat alakítanak ki.
*Hasonlítsd össze a szimpatikus és a paraszimpatikus hatást! Írd le, mire jó az egyik a szervezetnek, és mire a másik! (!)
- SZIMPATIKUS HATÁS: aktivál, serkent, amikor a szív szaporábban ver, az izmokba több vér jut, pupilla kitágul, a hörgők is kitágulnak; a létfontosságú szervekhez megy az oxigén, és a nem fontos funkciók ilyenkor vagy leállnak vagy lelassulnak. Ilyenkor vészállapot szokott előállni - vagy üss vagy fuss reakció alakul ki, vagy egy nagyon aktív, egy terheléses, pl. futunk, sportolunk, versengünk - tehát stresszhelyzetre készíti fel a szervezetet. —> Az eredény: FOKOZOTT TELJESÍTMÉNY.
- PARASZIMPATIKUS HATÁS: nyugtató, lassító hatás, a helyreállító folyamatokat irányítja, a beállt anyagveszteségeket pótolja. —> Az eredmény:
A NYUGALMI ÁLLAPOT VISSZAÁLLÍTÁSA, REGENERÁLÁS, A RAKTÁRAK FELTÖLTÉSE.
*A két idegrendszer kölcsönhatása, működési egyensúlya teremti meg a testműködések harmóniáját!
A KÉTFÉLE IDEGRENDSZER (KIR + PERIFÉRIÁS IR) EGYMÁSSAL SZOROSAN ÖSSZEFÜGG.
- Melyek az agy és az IR *SZERKEZETÉT bemutató
eljárások? - Melyek az agy és az IR *MŰKÖDÉSÉT bemutató eljárások?
A *SZERKEZETET bemtutató eljárások:
1. CT - Komputertomográfia
2. MRI - Mágneses rezonancia képalkotó eljárás
(Mo-on inkább: MR)
A *MŰKÖDÉST bemutató eljárások:
- EEG - elektroenkefalogram
- MEG - magnetoenkefalogram
- PET - pozitronemissziós tomográfia
- fMRI - funkcionális MR
