Erik Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete Flashcards
Mit hangsúlyoz Erikson pszichoszociális fejlődéselélete?
Eriksonon kívül még kik azok, akik az egész életre kitágítják a fejlődéselméletüket?
Erikson AZ ÉLET VÉGÉIG TARTÓ FEJLŐDÉST hangsúlyozza.
(Nem csak a tinédzser korig.)
Eriksonon kívül az egész életre kitágítják a fejlődéselméletüket:
- Susanne Cook-Greuter
- Ken Wilber
- Lawrence Kohlberg
Mik határozzák meg Erikson szerint a személyiség fejlődését?
A tapasztalt társas jelenségek.
Mi Erikson alapfogalma, és mit jelent?
Alapfogalma az IDENTITÁS – a társas kölcsönhatások során kialakuló, TUDATOSAN MEGÉLT ÉN-ÉLMÉNY.
Az ember fejlődése: minél erősebb identitás kialakítása, ennek hiánya elakadásokat okoz.
Hány szakaszra bontotta Erikson a pszichoszociális fejlődést?
Az ember milyen hatásoknak van kitéve ezeken a szinteken?
Mit szolgál a kedvező végkifejlet?
8 szakaszra.
Az ember mindegyik szinten, kortól függetlenül, a SZOCIÁLIS KÖRNYEZETÉNEK és ANNAK NYOMÁSAINAK van kitéve.
A nyolc szakasz mindig a kedvező végkifejletet írja le először (pl. bizalom vs. bizalmatlanság) – ez A KEDVEZŐ VÉGKIFEJLET
- A NÖVEKEDÉST ÉS A FEJLŐDÉST SZOLGÁLJA,
- célokra sarkall,
- ERŐSÍTI AZ ÖNBECSÜLÉST (!) és az elköteleződést.
Ezek a kedvező végkifejletek segítenek nekünk előre haladni, miközben a kedvezőtlen végkifejlet folyamatosan ott lebeg a fejünk felett.
Bizonyos körülmények révén ezek a kedvezőtlen végkifejletek kerülhetnek domináns pozícióba.
A KONFLIKTUS ÉS A FESZÜLTSÉG minden esetben a NÖVEKEDÉST, AZ ERŐT ÉS A HATÁROZOTTSÁGOT SZOLGÁLJA..
Mit jelent a pszichoszociális krízis?
Mit okoz a krízis megoldása illetve a megoldásának elmaradása?
Minden szakaszban FELBUKKAN EGY ÚJ PROBLÉMA => ami
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZIST okoz.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
*A KRÍZIS MEGOLDÁSA => növeli az énerőt, a kompetencia érzését (!)
*A KRÍZIS MEGOLDÁSÁNAK ELMARADÁSA => az alkalmatlanság érzését növeli
(kompetencia ↔ alkalmatlanság; vagy
megküzdés ↔ elakadás). (!)
Erikson szerint a fejlődés során MINDEN KORÁBBAN ÁTÉLT PERIÓDIUS HOZZÁJÁRUL A TELJES SZEMÉLYISÉG KIALAKÍTÁSÁHOZ – vagyis egész életünkben jelen van (Wilber: megőrizve meghaladás).
Mi a krízisek lényege és jó megoldása?
Mi növeli az énerőt?
A probléma/krízis lényege EGY FELADAT MINDKÉT PÓLUSÁNAK MEGÉLÉSE, megtapasztalása.
A jó megoldás – AZ EGYENSÚLY MEGTALÁLÁSA a két véglet között. (!) ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
~~~~~~~
Ez NÖVELI AZ ÉNERŐT, az énminőséget, az erényeket, amik személyiségünk részei maradnak életünk végéig. A szakaszok egymásra épülnek, egyik függ a másiktól, nem hagyhatók ki.
Mit jelent az EPIGENETIKUS ELV?
AZ EGYES SZAKASZOKBAN FELMERÜLŐ KONFLIKTUSOK a maguk kitüntetett szakaszában a legfontosabbak, de NEM ZÁRULNAK LE TELJESEN, LAPPANGÓ FORMÁBAN EGÉSZ ÉLETÜNKET VÉGIGKÍSÉRIK.
Ez az “EPIGENETIKUS”, ami
- egyrészt azt jelenti, hogy egy adott krízissel való találkozásunkkor *MAGUNKKAL HOZZUK AZ ÖSSZES ELŐZŐ SZAKASZ KIMENETELÉT,
- másrészt azt, hogy *HA EGY SZAKASZ FŐ KRÍZISÉT MEGOLDJUK, EZZEL EGY IDŐBEN MEGOLDÁSOKAT
~~~~~~~~~~~~~~~~
TALÁLUNK A KÉSŐBB KÖVETKEZŐ VÁLSÁGOKRA is (megküzdési módokra teszünk szert).
Erikson epigenetikus elve szerint a krízisek nem oldhatók meg egyszer s mindenkorra, mert EGY KONFLIKTUS MEGOLDÁSA ÚJ ÉS ÚJ FORMÁBAN VISSZAKÖSZÖN KÉSŐBBI ÉLETÜNKBEN.
Milyen kimenetele lehet egy krízisnek?
A krízisnek lehet REGRESSZÍV és PROGRESSZÍV kimenetele.
Regresszív a krízis kimenetele, ha az egyén nem képes „megugrani” a fejlődés feladatait, és benne reked egy előző fejlődési szakaszban.
A pszichoszociális fejlődéselméletben milyen “összetevők” alakítják együttesen a személyiség fejlődését?
Erikson elméletében:
- A TESTI SZINTŰ VÁLTOZÁSOK ÉS REAKCIÓK (érés, valamint szorongás és tünetképződés )
- AZ ÉLETESEMÉNYEK EGYEDI JELENTÉSE (integrálás, védekezés), és
- A SZOCIÁLIS SZEREPEK (az egyén szociális kontextusa és
csoportjának múltja) együttesen alakítják a személyiség
fejlődését.
Feltételezte, hogy az identitás alakulása egy életen át tart, a különböző életszakaszok más-más fejlődési feladatok megoldása elé állítják az egyént.
- Az élet első négy szakaszában a fejlődés indítója és mozgatója elsősorban az ÉRÉS mentén zajlik, míg
- serdülőkortól a TÁRSAS, TÁRSADALMI HATÁSOKnak lesz döntőbb szerepük.
- Ugyanakkor a legkoraibb időktől fontos szerepet kapnak nála a SZOCIÁLIS MOZZANATOK.
Elméletében a fejlődés nem folyamatos, *krízisek szabdalják – természetes, fejlődési krízisek –, amelyek megoldási szintje serdülőkorban visszaköszön.
Írd le a “bizalom ↔ bizalmatlanság” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
W1-W2 – bizalom ↔ bizalmatlanság (0-2 éves kor),
Jelentős kapcsolat: anya,
énerő: REMÉNY, BIZALOM
Patológia: önbizalomhiány, elutasítás (bizalmatlanság)
Az első szakasz a csecsemőkor alapvető szükségleteihez kapcsolódik. Itt még a gyermek a SZÜLŐNEK VAN teljesen KISZOLGÁLTATVA, a vele való interakció határozza meg a későbbi bizalom, ősbizalom kialakulását.
Ez az alapvető bizalom a remény biztosítéka, az a támfal, ami megvéd a kihívásoktól és az élet gyötrelmeitől. Ugyanakkor, másrészt a túlélés nehéz lenne, ha nem lenne bennünk némi bizalmatlanság is, ami sok esetben megvéd minket.
Az ŐSBIZALOM az anyai szeretetből fakadó koragyermekkori biztonságérzetet jelenti. AZ ANYA A MEGBÍZHATÓ ÉS ELVÁRT KÜLSŐ JELENSÉGEKBŐL BELSŐ BIZTONSÁGGÁ VÁLIK.
*A krízishelyzetet a bizalom kialakulása, illetve ki nem alakulása jelenti, ami a szülő gondoskodásának függvénye.
- progresszív kimenetel: ha a szükségletek megfelelően ki vannak elégítve (konzisztens táplálékforrás és kényelem elérhető), vagyis a szülő vagy gondozó mindig megjelenik, ahányszor a gyermeknek szüksége van rá, amikor az éhes, fájdalmai vannak, vagy fél, akkor a gyermekben kialakul a bizalom a körülötte lévőkben, amit élete későbbi részében kiterjeszt az elsődleges gondozón kívül másra is, későbbi élete folyamán nyitottabb lesz, megbízik társaiban.
- regresszív kimenetel: ha a szülő nem képes biztos környezetet fenntartani és a gyermek alapvető szükségleteit kielégíteni, ha a gyermek szükségleteinek kielégítése akadályozott, vagy nem akkor elégítik ki, amikor igazán szüksége van rá, nem alakul ki az ősbizalom, bizalmatlanság lesz az eredménye, és a gyermek később sem fog ragaszkodni, nem fog tudni bízni embertársaiban, ez az élmény frusztrációhoz, gyanakváshoz, ÖNBIZALOMHIÁNYHOZ vezet.
Egzisztenciális kérdés: “Bízhatok a világban?”
Írd le az “autonómia ↔ szégyen / kétely” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
W2 – autonómia ↔ szégyen / kétely (2-3 éves kor),
Jelentős kapcsolat: apa
énerő: AKARAT
Patológia: kényszer, szorongás, bűntudat
A szobatisztaságra szoktatás ideje, ebben a szakaszban
- akaratlagos kontrollt nyer az ürítő funkciók felett – saját test feletti uralom, önuralom –, és
- fejlődnek a motoros (mozgásos) készségei, miközben megjelenik a környezet iránti kíváncsiság
A szülők (gondozók) még mindig a biztonságos bázist biztosítják számára, ahonnan elindulhat az akarata, autonómiája kiteljesítésére. Az ő TÜRELMÜK ÉS BÁTORÍTÁSUK segít ezen autonómia kialakításában.
- progresszív kimenetel:
ha a gondozók bátorítása megfelelő mértékű és minőségű, akkor KIALAKUL AZ AUTONÓMIA érzése (ÉNERŐ) – az érzés, hogy több saját problémáját EGYEDÜL IS MEG TUDJA OLDANI. - regresszív kimenetel:
ha a gondozók túl korán vagy túl sokat követelnek a gyermektől, megakadályozzák őt abban, hogy olyan feladatokat hajtson végre, amikre már képes, akkor a gyermekben a SZÉGYEN és KÉTSÉG, kétely érzése fog ébredni a saját problémáinak megoldása kapcsán (ÉNGYENGESÉG).
***
Egzisztenciális kérdés: “Rendben van, ha én vagyok?”
Írd le a “kezdeményezés ↔ bűntudat” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
- W3 – kezdeményezés ↔ bűntudat (3-6 év),
- Jelentős kapcsolat: család,
- énerő: SZÁNDÉK / CÉLELÉRÉS /TERVEZÉS (célok kitűzésének képessége, tervezés)
- Patológia: gátlás
- progresszív kimenetel: ha nem ütközik akadályokba, és biztosítják számára az ÖNÁLLÓAN VÉGZETT MUNKA LEHETŐSÉGÉT, akkor a későbbiek folyamán a gyermek KEZDEMÉNYEZŐVÉ (!) válik, KREATÍV LESZ, képes lesz örülni teljesítményének.
- regresszív kimenetel: ha a kezdeményezése nem produkálja a vágyott eredményt, állandó BŰNTUDATOT érezhet, és mindig SZORONGANI fog attól, hogy valamit nem helyesen cselekszik, kétségei lesznek saját erőforrásait illetően.
Alapvető szociális modalitások: a mozgással, a verbalitás fejlődésével, az intellektus fejlődésével a 3-4 éves gyerek birtokba akarja venni a világot, abszolút kezdeményező a világgal, kapcsolatokkal szemben, uralni akarja a világot, a gyerek mindig akar valamit csinálni, a fizikai aktivitás nagyon fontos. Valamihez közelebb férkőzni, megismerni a világ működését – ez vezérli, a mögöttes dolgokat is meg akarja tudni, a belsejébe akar férkőzni.
- A fiúknál ez a kíváncsiság fallikus, behatoló viselkedést eredményez,
- a lányoknál a megszerzés a fontos a viselkedésben, ennek enyhébb formája a hízelkedés és a kedvenccé válás. Ennek agresszívebb formája pedig a FÉLTÉKENNYÉ VÁLÁS ÉS A BIRTOKLÁS.
Ennek a szakasznak az a veszélye, hogy HA TÚL NAGY A BŰNTUDATKELTÉS A SZÜLŐK ÁLTAL, LEBÉNÍTJÁK A GYEREK AKTIVITÁSÁT, és ő nem meri aktívan megismerni a világot, a környezetét. Ebben a szakaszban a féltékenység, a rivalizáció működhet erőteljesen, a szülőkkel kapcsolatban, akik gátolják az ő megismerési folyamatait, és a kortársak között is. A féltékenység, rivalizáció fantáziába menekülhet, ha túl erős. Kialakulhatnak a kasztrációs komplexusok, a félelem attól, hogy ha ő genitális fantáziákat működtet, akkor ő azért büntetést fog kapni.
Patológiás esetekben: mindkét nemnél a HISZTÉRIA ÉS NAGYZÁSOS TÚLKOMPENZÁCIÓ.
- A féltékenység az, ami a nagyzásos, grandiózus szelf-megszállásokkal függ össze, hogy nem kap elég szeretetet, odafigyelést, támogatást.
- A rivalizáció az sokkal inkább a hisztériát erősíti meg, az egy érettebb működési forma, mert az működteti, hogy “ki a jobb, küzdjünk meg!”.
**
Egzisztenciális kérdés: “Rendben van, ha én cselekszem, mozgok, kezdeményezek?”
Írd le a “teljesítmény/teljesítőképesség ↔ kisebbrendűség / csökkentértékűség” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
- W4 – teljesítmény/teljesítőképesség ↔
kisebbrendűség/csökkentértékűség (6-12 év) - Jelentős kapcsolat: szomszédok, iskolatársak,
- énerő: KOMPETENCIA, HATÉKONYSÁG
- Patológia: visszahúzódás
- progresszív kimenetel: ideális állapotban az általános iskola rengeteg lehetőséget nyújt a gyermek számára az elismerésre: tanárok, szülők, kortársak által – tárgyak gyártása, lecke írása és tanulás, problémák megoldása során. HA BÁTORÍTÁST KAP, hogy csináljon dolgokat, és UTÁNA DICSÉRETET KAP az elért eredményeiért ezekben, akkor EGYRE KOMPETENSEBBNEK FOGJA ÉREZNI MAGÁT, kitartva a tevékenysége mellett, sokszor a munkát az azonnali élvezet elé helyezve – kitartás, önuralom.
- regresszív kimenetel: ezzel szemben, HA EZT A DICSÉRETET NEM KAPJA MEG, BÜNTETIK, esetleg kifigurázzák a teljesítményéért, HA NEM SIKERÜL MEGFELELNIE A KÖVETELMÉNYEKNEK, akkor saját képességei kapcsán KIALAKUL benne a KISEBBRENDŰSÉG ÉRZÉSE, s valamilyen pótcselekvésben próbálja kompenzálni iskolai sikertelenségeit. Ha ez a társadalom szemében kompetens tevékenység,
***
Egzisztenciális kérdés: “Értékes tagja vagyok a világnak?”
írd le az “identitás ↔ szerepdiffúzió / szerepkonfúzió” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
*Az identitás szakaszának hány kimenetele van?
Írd le ezeket!
- W5 – identitás ↔ szerepdiffúzió/szerepkonfúzió (12-20 év)
- Jelentős kapcsolat: iskolatársak, kortárs csoport, szomszédok, párkapcsolat
- énerő: HŰSÉG, ELKÖTELEZŐDÉS
- Patológia: elidegenedés
A tinédzserkor/serdülőkor időszaka, amikor is a gyerek újonnan elkezd foglalkozni azzal, milyennek tűnhet mások szemében. Erre a szakaszra az IDENTITÁSKERESÉS jellemző, az identitás alakulása szempontjából ez a legfontosabb szakasz.
- progresszív kimenetel => végül KIVÁLASZT NÉHÁNY OLYAN TÁRSADALMI SZEREPET, AMELYET ELFOGADHATÓNAK TART, ÉS EZEKET GYAKOROLJA, ezáltal megtalálja helyét a világban. Végül a legtöbb serdülőben ezen kísérletezés következményeként kialakul egy identitásérzés azt illetően, hogy ki ő, és merre tart az élete. A gyermekkori azonosulásokat integrálja a serdülő identitásban, így egyfajta személyes identitást alakít ki a társas csoport részeként.
- regresszív kimenetel => ha ez nem sikerül, ha egyetlen szerepet sem talál megfelelőnek, összezavarodik - ÉNIDEÁLJA nagyon ELTÁVOLODIK ÉNKÉPÉTŐL, s EZ SZEREPKONFÚZIÓT EREDMÉNYEZ, vagyis nem találja a helyét, énképe összetevői között nem talál kongruenciát. Ilyenkor összezavarodva keresi identitását. (Ki vagyok én? Hol a helyem a világban?)
Az identitás szakaszának NÉGY KIMENETELE van:
1.) a KORAI ZÁRÁS => ekkor átvesszük a kínált mintákat (pl. én is orvos leszek, mint mindenki a családban). Így viszont valójában nem fog teljesen kifejezni bennünket az identitásunk.
2.) a DÖNTÉS ELHALASZTÁSA (moratórium) => ami igen gyakori szakasz a mai huszonévesek körében is, és a társadalmi közeg is kedvez ennek, hiszen nem halunk éhen akkor sem, ha nincs szakmánk.
3.) a SZEREPDIFFÚZIÓ => (folyamatosan változik, hogy mit is gondolok, ki vagyok én) Ez részben próbálkozásokhoz vezet, ami pozitív tapasztalatszerzést eredményez, de részben zavartságra utal.
4.) végül AZ IDENTITÁS ELÉRÉSE => Ekkor tisztában vagyunk vele, hogy kik vagyunk, és merre tartunk.
***
Egzisztenciális kérdés: “Ki vagyok én és mi lehet belőlem?”
Írd le az “intimitás ↔ izoláció” szakaszát!
- wilberi szakasz
- krízis
- életkor
- fontos kapcsolat
- énerő
- patológia
- W5 – intimitás ↔ izoláció (20-40 év) korai felnőttkor,
felnőttkor, - Jelentős kapcsolat: barátok, szerelmi partner, munkatársak,
- énerő: SZERELEM, SZERETET
- Patológia: kizárólagosság (mások kizárása (!) )
Ez az ifjúkor és a fiatal felnőttkor időszaka. Az érett szexualitás, az én uralkodása a test felett jellemzi ezt az érett genitális szakaszt. Az élet ezen szakaszában már a serdülőkori szerepkonfúzió elmúlásával a fiatal felnőtt még mindig EGYBE AKARJA OLVASZTANI AZ IDENTITÁSÁT A BARÁTAIÉVAL, nem akar kilógni a tömegből. Fél a visszautasítástól, mivel a visszautasítás fájdalmas (az ego számára).
De ha sikeresen kialakította az identitását a korábbi szakaszban, készen áll a HOSSZÚ TÁVÚ ELKÖTELEZŐDÉSRE. A személy ebben az életkorban fejezi be a tanulmányait, megjelenik az intimitás iránti igény.
- progresszív kimenetel => képessé válik INTIM VAGY KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA (közeli barátságok, szerelmek, házasság) és felvállalására, ahol tudatosan hoz áldozatokat és kompromisszumokat, amiket ezek a kapcsolatok megkívánnak. Kialakítja saját személyes életterét, baráti társaságot alakít ki, beilleszkedik egy családba.
- regresszív kimenetel => ha nem tudja kialakítani ezeket a kapcsolatokat – talán a saját igényei, elvárásai miatt – IZOLÁLÓDIK (elszigetelődik), fokozatosan leválik környezetéről, MAGÁNYOS LESZ, ami akár tartós állapottá is válhat. Elszigetelődés bekövetkezhet olyan esetben is, amikor valaki saját kezdeményezésére marad távol a többiektől, vagy akkor is, ha intimitását féltve nem enged közel magához senkit. Munkahelyén fontossá válik az egyre magasabb státusok betöltése, de ezeket össze kell egyeztetni a családon belül betöltött szerepeivel. A konfliktus legtöbbször abból adódik, hogy a személy nem tud megfelelni mindkét elvárásnak, és ez is elszigetelődéshez vezethet.
***
Egzisztenciális kérdés: “Tudok szeretni?”
