Világnézetek fejlődése - Gebser és Wilber Flashcards
Ki volt Jean Gebser (Dzsín Gebzer), és miről írt a
The Ever-Present Origin I. (1949.) és II. (1953.)
(Az Örökké Jelenlévő Eredet) című könyvében?
Jean Gebser, svájci filozófus és író 1905-1973 között élt.
*A VILÁGNÉZETEK FEJLŐDÉSI SORRENDJÉRŐL írt a The Ever-Present Origin I. (1949.) és II. (1953.) című könyvében.
Gebser elméletében (többek között) a világnézetek fejlődési sorrendjéről ír. Úgy véli…
- Az emberiség tudata lassan, folyamatosan és LINEÁRISAN fejlődik,
- a fejlődési váltás pedig MUTÁCIÓSZERŰEN, UGRÁSSZERŰEN, rövid idő alatt zajlik le.
EGY-EGY TUDATSZINTEN sok idő telik el, MAJD AMIKOR A SZINT KITELJESEDIK, HIRTELEN és rövid idő alatt KIALAKUL AZ ÚJ MŰKÖDÉSMÓD.
A változások mindig strukturális változást eredményeznek a tudatban és a testben is.
Gebser szerint mi a fejlődés motorja?
A szintek sorrendje fecserélhető-e?
A fejlődés motorja a SPIRITUALITÁS (vagyis a világnézet és a spiritualitás fejlődése egymás feltétele, ahogy a világnézet fejlődésének előfeltétele a kognitív fejlődés is).
- A SZINTEK SORRENDJE EGYETEMES, FEL NEM
CSERÉLHETŐ, - de EGYMÁS MELLETT LÉTEZNEK, kultúrák és emberek is
lehetnek egyszerre más-más szinten, egymás mellett élve.
Gebser milyen szinttel azonosította az egót?
Gebser az egót a MENTÁLIS SZINTTEL azonosította (1940/50-es években), azóta az egófejlődés differenciált folyamatára is rálátunk.
Gebser melyik wilberi szintig látott?
Gebser a W6-os szintig látott, szemléletében az jelentette a fejlődés csúcsát, és csak Wilber differenciálta később az egófejlődés további, transzperszonális szakaszait.
Röviden írd le az ARCHAIKUS gebseri szakaszt az alábbiaknak megfeleltetve:
- wilberi szint
- gebseri szakasz
- történelmi korszak
- a szakasz rövid kifejtése
- élethelyzetek, ahol ez a szakasz megnyilvánulhat
- W1 és W2 (SD bézs és bíbor)
- wilberi szint: ARCHAIKUS
- történelmi korszak:
ősember, hordák (= az ősközösségi társadalmakban együtt élő emberek) /ekkor még törzsek sem voltak, csak hordák/ - a szakasz kifejtése:
KAOTIKUS, ŐSKEZDETI, NÉZŐPONT ELŐTTI állapot. Nincs benne tudatosság a múltról vagy a jövőről, jelen idejű állapot.
Itt még nincs mentális struktúra, értelmes jelentésadás, a személy önmagára és környezetére alig tudatos. Egy DIFFERENCIÁLATLAN TUDATI ÁLLAPOT, csak a létezés van, az emberrel csak történnek a dolgok, értelem és tudatos kapcsolat nélkül. Az ember része a világnak, de nincs egyedisége, hanem differenciálatlanul egybemosódik a környezetével. - élethelyzetek:
Újszülött első hónapjai, súlyosabb betegségek, háborúk, hajléktalan lét, módosult tudatállapotok.
Az állapot jellemzői:
nincs téri és idői orientáció, nincs jövő vagy múlt, csak a káosz a jelenben, nem tudja, ki ő, mi történik, hova tart, sodródik a jelennel.
Röviden írd le az MÁGIKUS gebseri szakaszt az alábbiaknak megfeleltetve:
- wilberi szint
- gebseri szakasz
- történelmi korszak
- a szakasz rövid kifejtése
- élethelyzetek, ahol ez a szakasz megnyilvánulhat
- wilberi szint: W2 és W3 (SD bíbor és piros)
- gebseri szakasz: MÁGIKUS
- történelmi szint:
vadászó-gyűjtögető törzsek világnézete (i.e. 40.000-ig, a cromagnoni – őskőkorszaki ember megjelenéséig.) - a szakasz rövid kifejtése:
KEZDETLEGES ÉNÉRZÉS. Megjelenik a BESZÉD és a nyelvhasználat, a szó a hatalom és erő hordozója, megjelennek a varázsigék. SZOROS KAPCSOLAT A TERMÉSZETTEL, az ember nem különül el, része a természetnek. Minden létezőnek szelleme van. (ANIMIZMUS), amivel a személy sorsa közös. Az “én” szerepe még jelentéktelen, a “mi” van előtérben. A személyiség feloldódik a közösségi térben. Nincs még egyéni elkülönülés, nincs magántulajdon, külön látótér. Az emlékezés is KOLLEKTÍV, TÖRZSI EMLÉKEZET. FOLYAMATOS JELENIDEJŰ ÁLLAPOT. TÉR- ÉS IDŐNÉLKÜLISÉG.
(E szakasz kognitív feltétele a szenzomotoros működés, a műveletek előtti szakasz.) - élethelyzetek:
Egy nyaralás, ahol feloldódik a tér- és időérzékünk, vagy a természeti népek mindennapjai.
Ilyen törzsek ma pl. a YANOMAMI törzs (Brazília), kung/BUSHMAN törzs (afrikai Kalahári-sivatag)
Az állapot jellemzői:
1.) egótlan (Gebser így hitte, ma már preperszonális)
2.) idő és tér nélküli
3.) pontszerű, egységes szemlélet
4.) a természettel szoros összeköttetésben áll
5.) mágikusan reagál a világra
Röviden írd le az MITIKUS gebseri szakaszt az alábbiaknak megfeleltetve:
- wilberi szint
- gebseri szakasz
- történelmi korszak
- a szakasz rövid kifejtése
- élethelyzetek, ahol ez a szakasz megnyilvánulhat
- wilberi szint: W4 (SD kék)
- gebseri szakasz: MITIKUS
- történelmi korszak: a cro-magnoni embertől, i.e. 40.000 – i.e. 10.000-ig
- a szakasz rövid kifejtése:
Kialakul a TÉRI ÉS IDŐI STRUKTÚRA, megjelennek az univerzumok leírásai, a MITOLÓGIÁK, a NAPTÁR-RENDSZEREK, és szervezett társadalmak jönnek létre (az első struktúrák, rendszerek minden szinten) – konkrét műveleti szakasz: a világot felosztja, osztályozza, struktúrákba és idői keretbe rendezi, KÖRKÖRÖS, MITIKUS IDŐ, ami a rituálékban újra és újra ismételhető, újra átélhető, „örök jelen”.
MEGKEZDŐDIK AZ ELSZAKADÁS A TERMÉSZETTŐL. KÖLCSÖNÖS HIT – ha sokan hiszik, elhiszem én is (konformista), történetek, amiket NEM LEHET MÉG RACIONÁLISAN IGAZOLNI, CSAK ELHINNI. Az ember tudása a világról mitikus istenek, démonok vagy szimbólumok köré csoportosul, létrejönnek a politeista, majd később a monoteista vallási rendszerek – a szervezett és központosított egyházakkal. A korai szakaszában DOGMATIZMUS és FUNDAMENTALIZMUS jellemzi, A SZENTÍRÁS SZÓ SZERINTI ÉRTELMEZÉSE. Mindig valami jelen nem lévő, múltbéli ősre, szentre, alapító személyre hivatkozik, akihez dogmákat, előírásokat, szabályokat rendel, és aki büntetéssel és jutalmazással operál. A mitológiában a tudat mélyének archetipikus jelenetei fedezhetők fel, a minden ember lelke mélyén lévő egyetemes forgatókönyvek, illetve a kollektív emlékek jelenetei. PSZICHOLÓGIAILAG MÁR AZ EGO VILÁGA, BÁR GEBSER-NÉL MÉG NEM TELJESEN KIALAKULT ITT AZ EGO, nincs meg a szabadsága és függetlensége. - élethelyzetek:
Ez a világnézet jelenik meg a vallásosságban, a nemzetben, gondolkodásban, nacionalizmus.
*Először POLITEISTA rendszerek alakultak ki. Egyiptom, Római Birodalom, azték és maja civilizáció, az ókori görög kultúra és az ókori hindu világ, majd
*a középkori MONOTEISTA keresztény és iszlám világ.
Az állapot jellemzői:
- az egyén azt szereti, aki ugyanazt a mítoszt vallja,
mint ő (Wilber: etnocentrikus gondolkodás)
Röviden írd le az MENTÁLIS gebseri szakaszt az alábbiaknak megfeleltetve:
- wilberi szint
- gebseri szakasz
- történelmi korszak
- a szakasz rövid kifejtése
- élethelyzetek, ahol ez a szakasz megnyilvánulhat
- wilberi szint: W5 (SD narancs)
- gebseri szakasz: MENTÁLIS
- történelmi korszak:
Az i. e. 10.000 és i. e. 500 közötti időszak világnézete - a szakasz rövid kifejtése:
Megjelenik egy MENTÁLIS-ANALITIKUS gondolkodásmód, a belső elmélyülés:
„gnóthi szeauton!” = „ismerd meg önmagad!”
(Buddha: „figyeld meg pontosan a belső működésed és tapasztald meg magad!”) Megjelenik a dogma helyett az OKSÁG ÉS AZ ABSZTRAKCIÓ A GONDOLKODÁSBAN, így kialakul a LINEÁRIS GONDOLKODÁSMÓD. Az ember a RACIONÁLIS ELMÉJÉT kezdi használni, hogy megbirkózzon az őt körülvevő világgal. A misztikumot felváltja a metódusok használata, a vallást felváltja a tudomány, a modern „vallás”. A művészetben megjelent a PERSPEKTIVIKUS ÁBRÁZOLÁSMÓD (TÉRÁBRÁZOLÁS), kialakult az EGYÉNI NÉZŐPONT a világnézetben, beteljesedett az ego (Gebser szerint), kialakult az elkülönült, individuális én-érzés. ERŐS ÉNHATÁR, ERŐS EGO. Az egyén itt végleg elkülönül másoktól és a természettől is, ami behozza a MAGÁNY, TÁRSAS ELSZIGETELTSÉG érzését. Materialista világszemlélet. AZ IDŐ MÁR LINEÁRIS (!) okság és sorrendiség alapján szerveződik, többé nem körkörös világciklusokból áll (valódi jelen-, múlt-, jövőtudat). Az egyén önmagát az egóval azonosítja, RACIONÁLIS, LOGIKUS VILÁGKÉP. - élethelyzetek:
Az ÓKORI FILOZÓFUSOK kora – Püthagórasz, Szókratész, Platón, Arisztotelész; Buddha ideje – i.e. VII. sz.; a középkori skolasztika, majd a felvilágosodás kora, majd az ateizmus kora. Szintén ilyen világnézetű a kapitalista, üzleti világ, a tudományos világ, ide tartoznak az egészséges versenyhelyzetek és az individuális önfenntartó létforma.
Az állapot jellemzői:
1.) a múlt-jelen-jövő kategorikus elkülönítése
2.) független, individualista ego
3.) erős én-határok és én-védelem
4.) az egyén azt szereti, aki hasonlóan gondolkodik, mint ő, hasonló értékeket vall magáénak
Röviden írd le az INTEGRÁLT gebseri szakaszt az alábbiaknak megfeleltetve:
- wilberi szint
- gebseri szakasz
- történelmi korszak
- a szakasz rövid kifejtése
- élethelyzetek, ahol ez a szakasz megnyilvánulhat
- wilberi szint: W6 (SD zöld és sárga)
- gebseri szakasz: INTEGRÁLT
- történelmi korszak:
Az i.e. 500 – máig. - a szakasz rövid kifejtése:
Az idő berobbanása a mentális struktúra fix világába. Kialakul az itt és most hangsúlya. Kialakul az ÉBERSÉG ÉS TUDATOSSÁG AZ ITT ÉS MOSTBAN. Az ember többé nem az igazságról beszél, hanem az igazságot mondja, ARACIONÁLIS (nem a racionalitás lineáris logikája jellemzi) és APERSPEKTIVIKUS (nem kötődik egyetlen nézőponthoz).
EGYÜTTÉRZÉSÉT és szeretetét kiterjeszti azokra is, akik másképpen látják a világot, mint ő – UNIVERZÁLIS SZERETET.
Megjelenik a transzperszonalitás gondolata, de nincs kifejtve. - élethelyzetek.
Ilyen világnézet jelenik meg a rendszerekben, a HIPPI KULTÚRÁKBAN (love and peace – szeretet és béke jelszóval).
Az állapot jellemzői:
1.) az itt-és-most hangsúlya,
2.) éberség és tudatosság
3.) aracionális, aperspektivikus
4.) látja a saját egója korlátait, és elfogadja, hogy ő több az egy nézőpontú egójánál
5.) képes több nézőpontot figyelembe venni és elfogadni (pluralista)
6.) minden verzió lehetséges: így nem marad fix pont, biztonság, csak a jelen, a most, az éber jelenlét (relativista)
7.) azt is képes szeretni, aki az ellenkezőjét vallja, gondolja, mint ő (szeresd az ellenségedet!)
8.) APERSPEKTIVIKUS ŐRÜLET: nincs fix pont.
Világnézetek fejlődése – WILBER és a SPIRITUÁLIS HAGYOMÁNYOK (!):
Sorold fel a wilberi VILÁGNÉZETI szakaszokat! (W1-W10)
W1 – DIFFFERENCIÁLATLAN, PLEROMATIKUS világnézet (differenciálatlan teljesség állapota)
W2 – ARCHAIKUS, MÁGIKUS világnézet
W3 – EGOCENTRIKUS világnézet
W4 – ETNOCENTRIKUS / SZOCIOCENTRIKUS világnézet
W5 – VILÁGCENTRIKUS világnézet
W6 – VILÁGCENTRIKUS világnézet, és-és / is-is szemlélet. MINDEN EMBERT A FÖLDÖN figyelembe vesz
*Az ego határait ekkor meghaladja az egyén, és a világnézete ettől kezdve transzperszonálissá válik.
W7 – TEOCENTRIKUS / KOZMOCENTRIKUS világnézet – TERMÉSZETMISZTIKA (!) – MINDEN ÉLŐLÉNY szempontját figyelembe veszi.
> jógik, sámánok, mesterek, guruk világnézete
W8 – TEOCENTRIKUS / KOZMOCENTRIKUS világnézet - ISTENSÉGMISZTIKA (!) – MINDEN ÉRZŐ LÉNY szempontját figyelembe veszi MINDEN LÉTSÍKON (mert a tudat belső, szubtilis világaira, az egyéb létsíkokra, alternatív dimenziókra is rálát.)
> jógik, sámánok, szentek világnézete
W9 – TEOCENTRIKUS / KOZMOCENTRIKUS világnézet -FORMÁK NÉLKÜLI MISZITKA (!) – AZ EGÉSZ UNIVERZUM szempontját figyelembe veszi (mert ez a megvilágosodás, az egység-élmény {Nirvána} tudati szintje, amikor rájön, hogy ő teremti az egész formavilágot.)
> a felébredett, megvilágosodott, bölcs emberek, a buddhák és arahantok világszemlélete.
W10 – TEOCENTRIKUS / KOZMOCENTRIKUS világnézet NONDUÁLIS MISZTIKA (!) – Az Egység, a MINDEN szempontját figyelembe veszi.
> a megérkezettek, célba érkezettek, a sziddhák {tökéletessé vált mesterek, tökéletes lelkek}, (jóga) világszemlélete.
