Elhárító mechanizmusok Flashcards
Mi az elnyomás?
W5-ös szintű elhárítás. A kellemetlen érzések és gondolatok tudatos elnyomása a tudattalanba. “Nem, nem akarok erre gondolni, nem akarom ezt érezni.”
Az különbözteti meg az elfojtástól, hogy itt tudatában vagyunk az elutasított tartalmunknak, küszködünk vele, ki akarjuk szorítani a tudatból. Az elfojtásnál ez már sikeresen megtörtént, és nem tudjuk, hogy elfojtva tartunk valamit.
Mi az elfojtás?
W4-es szintű elhárítás. A személy számára túlságosan félelmetes vagy fájdalmas memóriatartalmakat, késztetéseket, érzelmeket kiszorítja a tudatából, és elkerüli, hogy azok a tudatos tudatba jöjjenek. Az eredetileg tudatos, fájdalmas érzéseket elfelejti. Nem jelenti a gondolatok elnyomását, mert az tudatos, az elfojtás viszont tudattalan. Míg az elnyomásnál tudjuk, hogy bennünk van a dolog, és próbáljuk lenyomni, mint egy labdát a vízbe, az elfojtásról nem is tudjuk, hogy bennünk van, mert olyan sikeres volt az elnyomás.
Az elfojtás egy tartalom teljes kizárását jelenti a tudatból. Lehet, hogy a személy átmenetileg nem emlékszik, de lehet, hogy teljesen kiesett egy-egy epizód, pl. földrengés vagy egy gyilkosság emléke.
Az elfojtás tehát irányulhat
- traumatizáló emlékre és
- saját elfogadhatatlan érzéseinkre, vágyainkra (pl. szexuális
vágy vagy gyűlölet valaki felé, aki felé “nem kellene”.)
A leggyakoribb és LEGVESZÉLYESEBB elhárítás, mivel
- az elfojtott tudattartalmak többnyire kerülő úton, de
felszínre törnek, továbbá
- az elfojtás fenntartása nagy pszichés erőket köt le az
egyén részéről, ezáltal zavart kelthet a munkában, a koncentrációban, nem enged fejlődni.
Az elfojtással gyakran élő ember egocentrikus, kevés feszültséget bír elviselni, gyakran felejt, és az érdeklődési köre is beszűkül,
Mit jelent a “meg nem történtté” tevés?
W4-es szintű elhárítás; egy megtörtént, szorongató érzés, gondolat, viselkedés vagy helyzet – amiben részt vettünk vagy amit előidéztünk – törlése az emlékezetből, meg nem történtté tevése egy szimbolikus gesztussal, „mágikus” cselekedettel, amitől a szorongás elmúlik, mert nem tudjuk azt elfogadni. Ezután tényleg úgy érzi a személy, hogy az a dolog soha meg se történt/nem követte el.
Mit jelent a tagadás?
W2-es és W4-es szintű elhárítás;
Egy adott esemény bekövetkeztének vagy egy állapot fennállásának elutasítása – a zavaró érzések, impulzusok, vágyak jelentéktelenné tétele és aktív kiutasítása a tudatból. A külső valóság kellemetlen részeit nem akarja észlelni, tudatosítani, ezért azokat letagadja, és helyettük mást hisz, képzel „oda”, mást észlel. Ezután pusztán annyi nyoma marad, hogy ha ezek létét valaki szóba hozza, azt igazságtalan vádként éli meg az egyén, és ez dühöt vált ki belőle. A tagadás is távolságot tart az egyén és az élményei között, de ez sem oldja meg a problémákat. Gyászban természetes fázis, része a feldolgozásnak, de pl. megcsalás leleplezésekor erős hárítás lehet, hogy ne kelljen szembenézni a szomorú valósággal, a megváltoztathatatlan helyzettel, hogy valami véget ért – „identitásválság”.
Mit jelent az áttolás?
Eltolás/helyettesítés/áthelyezés/átvitel:
W4-es szintű elhárítás; az elfogadhatatlan érzelmek vagy vágyak áthelyezése egy „veszélyes” tárgyról egy „biztonságos”, semleges tárgyra, amikor az ösztönök kiélése, célok megvalósulása akadályozott, ezért a feszültséget, késztetést nem a saját testén, hanem egy másik tárgyon (személy vagy tárgy) éli ki, vezeti le. Főnök – apa – anya – gyerek – kutya. Bűnbakolás, rivalizálás, veszekedés, vita szítása.
Mit jelent a disszociáció?
Leválasztás, elkülönítés - dissociation
Korai W3-as szintű elhárítás; egy adott helyzetben az odaillő érzések vagy gondolatok leválasztása, lehasítása az élménykomplexumról (képek, érzések, gondolatok, testérzetek – emlék).
Mit jelent a bagatellizálás?
(Egyéb, szintekre be nem sorolt elhárítás).
Egy problémás helyzet vagy viselkedés minimalizálása, lekicsinylése, jelentéktelennek tartása.
Mit jelent a szublimáció?
W5-ös szintű érett elhárítás; egy elítélt vagy elfogadhatatlan negatív késztetés, ösztönös vágy, (szexuális, agresszív vagy más) impulzus társadalmilag elfogadhatóvá tétele, átfordítása egy társadalmilag elfogadott, hasznos, kreatív cselekedetbe. Valamely „primitív” mozgató ok magasabb céllá történő átalakítása. A felesleges (ezért romboló) energia pozitív levezetése, egy megváltozott formában történő kifejezése, ami nem árt senkinek. Pl. agresszió kiélése a sportban.
Freud: civilizációnk legnagyobb vívmányai a szublimáció termékei. A szublimáció az ösztöncélok áthelyezése, ami inkább a normalitás, és nem a neurózis tartományához tartozik.
Mi a humor definíciója?
W5-ös szintű érett elhárítás; a feszültség levezetése nevetéssel, viccelődéssel.
Mit jelent a devalválás és az idealizálás?
A devalválás: leértékelés. A személy leértékeli vagy alulértékeli a másikat vagy önmagát és / vagy eltúlozza a negatív tulajdonságait. Ez általában együtt jár saját maga mindenhatóság-érzésével, az omnipotenciával.
Idealizálás: felértékelést jelent. Eltúlozza a másik pozitív tulajdonságait.
Mit jelent a passzív agresszió?
W3-as szintű elhárítás. A másokkal szembeni agresszió kerülő úton való megélése. Indirekt, passzív módon adja a másik tudtára, hogy baja van vele - pl. passzívan ellenáll, nem válaszol, folyton késik. Bosszantás, direkt feszültségkeltés, miközben tagadja, hogy baja lenne a másikkal. Nem jut el a nyílt konfrontációig, nincsen hozzá énereje.
Mit jelent az én-védő mechanizmus?
Mit hárítunk el és miért?
Térj ki minden aspektusra!
Az elhárító mechanizmusok vagy énvédő mechanizmusok az adaptációs folyamat (vagyis az alkalmazkodás) természetes részei – AZ EGO TUDATTALAN VÁLASZREAKCIÓI AZ ÉNBEN (EGO) SZORONGÁST OKOZÓ ÉRZELMEKRE A FÁJDALOMRA, AZ ÖSZTÖNÉNNEL VALÓ KONFLIKTUSOKRA vagy a bizonytalanságra. Ezek olyan tudattalan gondolatok vagy viselkedések, amik átalakítják vagy torzítják valamilyen mértékben megmásítják – attól függően, hogy elismerjük vagy sem – a személy valóságát.
A szorongást okozó tényezők eredhetnek belülről vagy kívülről:
- BELSŐ EREDETŰ FENYEGETÉSEK (tudattalan ösztönök, vágyak az id-ből, parancsok, tiltások a felettes énből, vagy elfojtott traumatikus emlékek, amelyek átélése újabb traumát okozna a pszichében)
- KÜLSŐ TÉNYEZŐK (mások ítéletei, véleménye, elvárása, társadalmi, erkölcsi előírások, szabályok, normák, törvények)
- TRANSZPERSZONÁLIS SZINTEKRŐL, fentről jövő fenyegetések (egómeghaladás ellen védekezünk)
- A TÁRSADALMI SZERZŐDÉST FENYEGETŐ ÉRZÉSEK, megélések (létezik egy társas, szociokibernetikai elvárás, hogy mennyire lehetünk boldogok vagy boldogtalanok, mennyire engedhetünk meg magunknak érzéseket vagy sem).
Mit védünk?
Az egót, az egyéni és társas identitásunkat, az énképünket, a belső egyensúlyt – az énstruktúrát veszélyeztető, szorongást keltő belső tartalmaktól és az azt kiváltó külső személyektől, eseményektől.
Cél: a belső homeosztázis és egységes énkép, a strukturális egyensúly (id, ego, szuperego) és a TP-szinteken az ego további fenntartása, megtartása (meghaladás helyett).
Melyek a védekező mechanizmusaink céljai a HATÁR kapcsán a preperszonális, perszonális és transzperszonális szinteken?
- PREPERSZONÁLIS védekezéseknél: kifejlesztjük(!) az énhatárainkat, s elkülönítjük a szelfünket másoktól. A cél a határ kifejlesztése.
- PERSZONÁLIS védekezésnél az énérzést igyekszünk fenntartani(!) a többi emberrel való kapcsolatokban, úgy, hogy a határainkat fenntartjuk, s „kialkudjuk” a többiekkel. A cél a határ fenntartása.
- A TRANSZPERSZONÁLIS megnyílásnál feloldjuk(!) az ego-énünk határait, felismerve az oszthatatlan Ént (Önvaló/Szellem). A cél a feloldódás a Határtalanságban.
Wilber szerint milyen három tudattalan típus van, ami ellen védekezhetünk?
- elfojtott *elmerült tudattalan: ezek a korábbi szintek (lehasadt) dolgai, amik egyszer a tudatban voltak, majd kiszorítottuk őket onnan.
- elfojtott *felmerült tudattalan: amikor a magasabb tudatszintjeink, a felsőbb lehetőségeink meg akarnak jelenni a tudatunkban, és ezek ellen védekezünk.
- elfojtott *beágyazott tudattalan: ami a jelenlegi egónk, szelfünk szintjén van, tehát az énünkbe beágyazódott, csak épp valamiért kizárjuk a tudatosságunkból.
A szelf-fejlődés fokain hogyan változnak a határok? (!)
A fejlődés fokain minél előrébb jár a szelf, annál átjárhatóbb és annál kifinomultabb, egyben annál tágabb határokkal rendelkezik.
- Az alsóbb szinteken az énhatárok GYENGÉK vagy BIZONYTALANOK is, a szemlélet szűk és ÉNKÖZPONTÚ.
- A közepes szinten szilárdabbak az énhatárok, de MEREVEK. A szemlélet kitágul.
- Az érett személyiségnél az énhatárokra jellemző, hogy egyszerre nagyon ERŐSEK és nagyon ÁTJÁRHATÓK is tudnak lenni. AZONNAL KÉPES ÁTJÁRHATATLAN énhatárt felállítani, ha ezt látja szükségesnek, DE KÉPES EGY PILLANAT ALATT ÁTJÁRHATÓVÁ is válni. Ügyesen és RUGALMASAN szabályozza énhatárait, magasan fejlett alkalmazkodást téve ezzel lehetővé.
Mit jelent az egészséges védekezés és az egészségtelen védekezés?
Az egészséges védekezés az, amikor megszűröm azt, ami már sok lenne, de megtartom azt, ami még a fejlődésemet szolgálja.
Az egészségtelen védekezés az, amikor a páciens olyan elhárítást használ, ami egy korábbi, már meghaladott szint védekezése, ezért ez a védekezés már gátolja, és nem védi.
Mit jelent a “lefordítás” és az “átalakulás”?
Integrál szemlélettel azt látjuk, hogy kétféle fejlődési folyamat működik az emberben.
- Az egyik a LEFORDÍTÁS (translation), amikor egy adott fejlődési szintre megérkezünk, s elkezdjük ezt a szintet megélni, lefordítani a hétköznapokra.
- A másik fejlődési folyamat az ÁTALAKULÁS (transformation), amikor egyik szintről a másikra jutunk.
Hogy hívjuk azt a kétféle fejlődési folyamatot, ami az emberben működik? (Integrál szemlélettel.)
- Az egyik a LEFORDÍTÁS (translation), amikor egy adott fejlődési szintre megérkezünk, s elkezdjük ezt a szintet megélni, lefordítani a hétköznapokra.
- A másik fejlődési folyamat az ÁTALAKULÁS (transformation), amikor egyik szintről a másikra jutunk.
