Pszichopatológia - Neurózisok --> Szorongásos zavarok (W3-W6) és stressz-zavarok (W3-W5) Flashcards
Mit nevezünk szorongásos zavaroknak?
Az emberi szervezet minden változás hatására alkalmazkodásra (adaptációra és megküzdésre) kényszerül. Ami a stresszt kiváltó inger a stresszor, amire szervezet egy az alkalmazkodási választ ad, ez a STRESSZREAKCIÓ.
Ha a stresszor fenyegetőnek bizonyul, FÉLELEMMEL reagálunk, ami egy sor FIZIKAI, ÉRZELMI ÉS KOGNITÍV VÁLTOZÁST INDÍT EL A SZERVEZETÜNKBEN. Ekkor a VEGETATÍV IDEGRENDSZER aktiválódik, és szimpatikus választ ad a stresszorra, tehát a BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK ÉS HORMONOK SEGÍTSÉGÉVEL A SZERVEZETET HARCRA KÉSZ ÁLLAPTBA HOZZA. A veszély elmúltával a szervezet a paraszimpatikus idegrendszer segítségével visszaállítja a nyugalmi állapotot.
Élete során mindenki átél adott helyzetre vonatkozó konkrét FÉLELMEKET (pl. ott van előtte egy kígyó és megijed tőle) vagy nem az adott, konkrétan az itt és mostra vonatkozó, *TÁRGY NÉLKÜLI FÉLELMET, AZAZ SZORONGÁST. A félelem arra hívja fel a figyelmünket, hogy jóllétünk veszélyben forog, és a szervezetben olyan testi válaszokat indít el, amik felkészítenek arra, hogy megküzdjünk a veszéllyel. A SZORONGÁSOS ZAVARBAN SZENVEDŐK VAGY TÚLZÓ MÉRTÉKBEN, VAGY TÚL SOK IDEIG ÉRZIK EZEKET A FÉLELMEKET.
A SZORONGÁSR VALÓ HAJLAM GENETIKAILAG MEGHATÁROZOTT, hiszen EVOLÚCIÓS SZEMPONTBÓL nagyon is FONTOS A TÚLÉLÉSHEZ a szorongásért felelős gén (sejtinformáció) továbbörökítése, mert a veszélyre való felkészülés növeli a túlélés esélyét.
írd le a szorongás két fő fajtáját!
- VONÁSSZORONGÁS – a szorongás átélésére való egyéni hajlam mint személyiségvonás.
- ÁLLAPOTSZORONGÁS – az aktuális egyéni stresszreakció, szorongás, amivel egy adott, egy-szeri helyzetre reagálunk.
Sorold fel és röviden definiáld az egyéb szorongásfajtákat!
Egyéb szorongásfajták
A félelmek hierarchiája azt tükrözi, hogy az életünk során milyen félelmekkel, szorongásokkal nézünk szembe. Ezek mindegyike megmarad valamilyen formában mindenkinél, és trauma hatására aktiválódhatnak, általában azon a szinten, ahol a fejlődésben sérülés következett be, ezért jó jelzője a sérülések eredetének.
- dezintegrációs szorongás: a legősibb félelem, az énérzet és a határaink elvesztésétől való félelem, ami idealizáló vagy tükröző környezeti jelzések hiányában vagy összeol-vad a tárggyal, vagy széttöredezik.
- üldöző/paranoid szorongás: (Melanie Klein) a paranoid-skizoid pozícióból származik az attól való félelem, hogy egy külső tárgy az énbe hatolva belülről megsemmisíti azt.
- tárgyvesztéstől való félelem (szeparációs szorongás): félelem attól, hogy magát a tárgyat veszítjük el.
- a szeretet elvesztésétől való félelem: a jelentős másik elismerésének elveszítése.
- kasztrációs szorongás: az ödipális kor sajátja, a genitáliák (nemi szervek – vagy más testrész) sérülésének vagy elvesztésének félelme, amit a bosszúálló szülőfigura okoz.
- felettes-én szorongás: bűntudat vagy lelkiismeretfurdalás, ami abból fakad, hogy nem tudunk az erkölcsi normáinknak megfelelő életet élni.
Freud szerint mi váltja ki a neurózist?
Freud a neurózist az ösztönén agresszív és szexuális késztetéseinek és a büntető felettes én tudattalan konfliktusának tartotta, ahol a szorongás jelzi, hogy a tudattalanban veszély van, és mozgósítja az én (ego) elhárító mechanizmusait, amik, ha nem működnek megfelelően, tartós szorongás alakul ki, tünetekkel. Ez azt is jelzi, hogy a szorongásnak általában van egy mélyebb szintje.
Mi a leggyakoribb pszichés betegség?
A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichés betegségek, gyakran krónikusnak bizonyulnak, és visszaesésekkel járnak, különösen, ha régóta fennálló és súlyos szorongásos zavarról van szó.
Miért mondhatjuk, hogy a sikeres pszichoterápiákban gyakran nő a szorongás?
A sikeres pszichoterápiákban is gyakran nő a szorongás, ami azt jelzi, hogy személy énje megerősödött, több szorongást képes magán belül megtartani (konténerelni) anélkül, hogy oldania kellene valamivel, képes konténerelni a negatív érzelmeit: félelmeit és agresszív késztetéseit.
Sorold fel a szorongásos zavarokat!
- GENERALIZÁLT SZORONGÁS (= GAD)
- PÁNIKBETEGSÉG
- FÓBIÁK
- agorafóbia
- szociális fóbia
- egyéb, specifikus fóbiák
- KÉNYSZERGBETEGSÉG (=OCD vagy kényszerneurózis).
Szorongásos zavarok, melyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg:
- GAD
- pánikzavar.
Melyek azok a szorongásos zavarok, amelyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg?
Szorongásos zavarok, amelyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg:
- GAD
- pánikzavar
Jellemezd a generalizált szorongást (GAD - Generalized Anxiety Disorder)!
Generalizált szorongás (GAD - Generalized Anxiety Disorder)
Szélsőséges szorongás és aggódás legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan, több különféle dologgal vagy eseménnyel kapcsolatban – vagyis nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg a szorongás. Szabadon lebegő szorongás – az élet számos területére kiterjedő túlzó, kontrollálatlan aggodalom, ami funkcióromlást okoz. A személy csak nehezen tudja a szorongást kontrollálni. A betegek munkájukat el tudják látni, vannak társas kapcsolataik is, amelyek azonban konfliktusokkal terheltek az állandó aggodalmaskodás miatt. Tünetek: nyugtalanság, idegesség, felhúzottság, a beteg gyorsan elfárad, koncentrálási zavarok, gondolkodás képtelenség, ingerlékenység, izomfeszültség, alvászavar (főleg elalvási nehézség és nyugtalan alvás).
Mi a GAD kialakulásának oka?
- biológiai: genetikai családi halmozódás van – a neurotranszmitterek nem megfelelő működése és a szorongás idegrendszeri gátlásának elégtelensége
- pszichodinamikus: hideg-korlátozó szülői nevelés, traumatikus életesemények
- kognitív: rögzült maladaptív (rosszul alkalmazkodó) sémák:
- szociokulturális magyarázatok: nagy társadalmi változások, nagy társadalmi nyomás és a média is fontos szerepet játszik a kialakulásában.
- egzisztencialista: a szorongást a lét korlátaival és a halállal való szembenézés okozza, a létnek akkor lesz értelme, célja, ha mi értelmet, célt adunk neki.
Írd le a GAD kezelését!
Generalizált szorongás (GAD) gyanúja esetén HÁZIORVOSHOZ, VAGY súlyosabb esetben PSZICHIÁTERHEZ IRÁNYÍTJUK.
Enyhébb esetekben a PSZICHOTERÁPIA ÖNMAGÁBAN IS ELÉG LEHET (főleg relaxációs módszerek és a kognitív-viselkedésterápia), súlyosabb, régóta fennálló betegség esetén szükséges a gyógyszeres kezelés, aminek a minimális időtartama 6 hónap, a gyógyszer elhagyása csak fokozatos csökkentéssel ajánlott.
Terápiás módszerek: kognitív-viselkedésterápia, egzisztencialista terápia.
Mit nevezünk pánikzavarnak?
Mik a tünetei?
*VISSZATÉRŐ, SÚLYOS SZORONGÁSOS ROHAM – PÁNIKROHAM, jól KÖRÜLÍRHATÓ IDŐSZAK INTENZÍV FÉLELEMMEL VAGY DISZKOMFORT-ÉRZÉSSEL, ami nem köthető egy meghatározott helyzethez.
TÍZ PERCEN BELÜL ÉRI EL CSÚCSPONTJÁT, maximális intenzitását, majd rendeződik.
Jellemzője az ELKERÜLŐ VISELKEDÉS, amikor a páciens kerüli azokat a helyeket és ingereket, amik a pánikrohamhoz köthetők, és az ANTICIPÁTOROS (=ELŐREVETÍTETT) SZORONGÁS (a páciens már előre szorong, hogy mikor és mi váltja majd ki a rohamokat). Az EGYSZERI ROHAM MÉG NEM SZÁMÍT PÁNIKZAVARNAK!
*Tünetei: heves szívdobogás, szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomjérzés, „gombócérzés” a torokban, mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort, szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés, derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése) / deperszonalizáció (mintha elvált volna saját testétől), megőrüléstől vagy a kontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, paresztéziák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés), hidegrázás vagy kipirulás.
Mi szükséges a pánikzavar diagnózisához?
A diagnózishoz 1 hónapon belül számos vegetatív szorongással járó rohamnak kell lennie
1. olyan körülmények között, amikor semmilyen objektív veszély nincs;
2. semmilyen megjósolható vagy biztos helyzet nincs;
3. relatíve mentes két pánikroham között a szorongásos tünetektől.
Milyen differenciáldiagnózisra van szükség pánikbetegség esetén?
Diff. dg.: a pánikbetegséget el kell különíteni a fóbiák esetében jelentkező pánikrohamoktól.
Írd le a pánikbetegség kezelését!
A testi tünetek nagyon hasonlítanak a STROKE-ra (agyi érelzáródás, agyvérzés) és az AKUT HASI KATASZTRÓFÁRA, ezért FELTÉTLENÜL KI KELL ZÁRNI AZ ORGANIKUS OKOT!
Először mindenképp szükséges NEUROLÓGUS, BELGYÓGYÁSZ vagy KARDIOLÓGUS szakvéleménye! Érdemes rákérdezni a koffein és az amfetaminfogyasztásra is.
A pánikbetegség jobban reagál az antidepresszánsokra, mint a nyugtatókra.
Működik náluk a kognitív terápia is. A kognitív elméletek szerint a pánikzavar alapja, hogy a személy erősen átéli, és félreértelmezi testi jelzéseit, amelynek oka a személy nem megfelelő megküzdési képessége, a szociális támasz hiánya, a kiszámíthatatlan gyermekkori környezet és a családban túlreagált szomatikus tünetek.
