Pszichopatológia - Neurózisok --> Szorongásos zavarok (W3-W6) és stressz-zavarok (W3-W5) Flashcards
Mit nevezünk szorongásos zavaroknak?
Az emberi szervezet minden változás hatására alkalmazkodásra (adaptációra és megküzdésre) kényszerül. Ami a stresszt kiváltó inger a stresszor, amire szervezet egy az alkalmazkodási választ ad, ez a STRESSZREAKCIÓ.
Ha a stresszor fenyegetőnek bizonyul, FÉLELEMMEL reagálunk, ami egy sor FIZIKAI, ÉRZELMI ÉS KOGNITÍV VÁLTOZÁST INDÍT EL A SZERVEZETÜNKBEN. Ekkor a VEGETATÍV IDEGRENDSZER aktiválódik, és szimpatikus választ ad a stresszorra, tehát a BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK ÉS HORMONOK SEGÍTSÉGÉVEL A SZERVEZETET HARCRA KÉSZ ÁLLAPTBA HOZZA. A veszély elmúltával a szervezet a paraszimpatikus idegrendszer segítségével visszaállítja a nyugalmi állapotot.
Élete során mindenki átél adott helyzetre vonatkozó konkrét FÉLELMEKET (pl. ott van előtte egy kígyó és megijed tőle) vagy nem az adott, konkrétan az itt és mostra vonatkozó, *TÁRGY NÉLKÜLI FÉLELMET, AZAZ SZORONGÁST. A félelem arra hívja fel a figyelmünket, hogy jóllétünk veszélyben forog, és a szervezetben olyan testi válaszokat indít el, amik felkészítenek arra, hogy megküzdjünk a veszéllyel. A SZORONGÁSOS ZAVARBAN SZENVEDŐK VAGY TÚLZÓ MÉRTÉKBEN, VAGY TÚL SOK IDEIG ÉRZIK EZEKET A FÉLELMEKET.
A SZORONGÁSR VALÓ HAJLAM GENETIKAILAG MEGHATÁROZOTT, hiszen EVOLÚCIÓS SZEMPONTBÓL nagyon is FONTOS A TÚLÉLÉSHEZ a szorongásért felelős gén (sejtinformáció) továbbörökítése, mert a veszélyre való felkészülés növeli a túlélés esélyét.
írd le a szorongás két fő fajtáját!
- VONÁSSZORONGÁS – a szorongás átélésére való egyéni hajlam mint személyiségvonás.
- ÁLLAPOTSZORONGÁS – az aktuális egyéni stresszreakció, szorongás, amivel egy adott, egy-szeri helyzetre reagálunk.
Sorold fel és röviden definiáld az egyéb szorongásfajtákat!
Egyéb szorongásfajták
A félelmek hierarchiája azt tükrözi, hogy az életünk során milyen félelmekkel, szorongásokkal nézünk szembe. Ezek mindegyike megmarad valamilyen formában mindenkinél, és trauma hatására aktiválódhatnak, általában azon a szinten, ahol a fejlődésben sérülés következett be, ezért jó jelzője a sérülések eredetének.
- dezintegrációs szorongás: a legősibb félelem, az énérzet és a határaink elvesztésétől való félelem, ami idealizáló vagy tükröző környezeti jelzések hiányában vagy összeol-vad a tárggyal, vagy széttöredezik.
- üldöző/paranoid szorongás: (Melanie Klein) a paranoid-skizoid pozícióból származik az attól való félelem, hogy egy külső tárgy az énbe hatolva belülről megsemmisíti azt.
- tárgyvesztéstől való félelem (szeparációs szorongás): félelem attól, hogy magát a tárgyat veszítjük el.
- a szeretet elvesztésétől való félelem: a jelentős másik elismerésének elveszítése.
- kasztrációs szorongás: az ödipális kor sajátja, a genitáliák (nemi szervek – vagy más testrész) sérülésének vagy elvesztésének félelme, amit a bosszúálló szülőfigura okoz.
- felettes-én szorongás: bűntudat vagy lelkiismeretfurdalás, ami abból fakad, hogy nem tudunk az erkölcsi normáinknak megfelelő életet élni.
Freud szerint mi váltja ki a neurózist?
Freud a neurózist az ösztönén agresszív és szexuális késztetéseinek és a büntető felettes én tudattalan konfliktusának tartotta, ahol a szorongás jelzi, hogy a tudattalanban veszély van, és mozgósítja az én (ego) elhárító mechanizmusait, amik, ha nem működnek megfelelően, tartós szorongás alakul ki, tünetekkel. Ez azt is jelzi, hogy a szorongásnak általában van egy mélyebb szintje.
Mi a leggyakoribb pszichés betegség?
A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichés betegségek, gyakran krónikusnak bizonyulnak, és visszaesésekkel járnak, különösen, ha régóta fennálló és súlyos szorongásos zavarról van szó.
Miért mondhatjuk, hogy a sikeres pszichoterápiákban gyakran nő a szorongás?
A sikeres pszichoterápiákban is gyakran nő a szorongás, ami azt jelzi, hogy személy énje megerősödött, több szorongást képes magán belül megtartani (konténerelni) anélkül, hogy oldania kellene valamivel, képes konténerelni a negatív érzelmeit: félelmeit és agresszív késztetéseit.
Sorold fel a szorongásos zavarokat!
- GENERALIZÁLT SZORONGÁS (= GAD)
- PÁNIKBETEGSÉG
- FÓBIÁK
- agorafóbia
- szociális fóbia
- egyéb, specifikus fóbiák
- KÉNYSZERGBETEGSÉG (=OCD vagy kényszerneurózis).
Szorongásos zavarok, melyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg:
- GAD
- pánikzavar.
Melyek azok a szorongásos zavarok, amelyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg?
Szorongásos zavarok, amelyek nem egy körülhatárolt helyzetben jelennek meg:
- GAD
- pánikzavar
Jellemezd a generalizált szorongást (GAD - Generalized Anxiety Disorder)!
Generalizált szorongás (GAD - Generalized Anxiety Disorder)
Szélsőséges szorongás és aggódás legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan, több különféle dologgal vagy eseménnyel kapcsolatban – vagyis nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg a szorongás. Szabadon lebegő szorongás – az élet számos területére kiterjedő túlzó, kontrollálatlan aggodalom, ami funkcióromlást okoz. A személy csak nehezen tudja a szorongást kontrollálni. A betegek munkájukat el tudják látni, vannak társas kapcsolataik is, amelyek azonban konfliktusokkal terheltek az állandó aggodalmaskodás miatt. Tünetek: nyugtalanság, idegesség, felhúzottság, a beteg gyorsan elfárad, koncentrálási zavarok, gondolkodás képtelenség, ingerlékenység, izomfeszültség, alvászavar (főleg elalvási nehézség és nyugtalan alvás).
Mi a GAD kialakulásának oka?
- biológiai: genetikai családi halmozódás van – a neurotranszmitterek nem megfelelő működése és a szorongás idegrendszeri gátlásának elégtelensége
- pszichodinamikus: hideg-korlátozó szülői nevelés, traumatikus életesemények
- kognitív: rögzült maladaptív (rosszul alkalmazkodó) sémák:
- szociokulturális magyarázatok: nagy társadalmi változások, nagy társadalmi nyomás és a média is fontos szerepet játszik a kialakulásában.
- egzisztencialista: a szorongást a lét korlátaival és a halállal való szembenézés okozza, a létnek akkor lesz értelme, célja, ha mi értelmet, célt adunk neki.
Írd le a GAD kezelését!
Generalizált szorongás (GAD) gyanúja esetén HÁZIORVOSHOZ, VAGY súlyosabb esetben PSZICHIÁTERHEZ IRÁNYÍTJUK.
Enyhébb esetekben a PSZICHOTERÁPIA ÖNMAGÁBAN IS ELÉG LEHET (főleg relaxációs módszerek és a kognitív-viselkedésterápia), súlyosabb, régóta fennálló betegség esetén szükséges a gyógyszeres kezelés, aminek a minimális időtartama 6 hónap, a gyógyszer elhagyása csak fokozatos csökkentéssel ajánlott.
Terápiás módszerek: kognitív-viselkedésterápia, egzisztencialista terápia.
Mit nevezünk pánikzavarnak?
Mik a tünetei?
*VISSZATÉRŐ, SÚLYOS SZORONGÁSOS ROHAM – PÁNIKROHAM, jól KÖRÜLÍRHATÓ IDŐSZAK INTENZÍV FÉLELEMMEL VAGY DISZKOMFORT-ÉRZÉSSEL, ami nem köthető egy meghatározott helyzethez.
TÍZ PERCEN BELÜL ÉRI EL CSÚCSPONTJÁT, maximális intenzitását, majd rendeződik.
Jellemzője az ELKERÜLŐ VISELKEDÉS, amikor a páciens kerüli azokat a helyeket és ingereket, amik a pánikrohamhoz köthetők, és az ANTICIPÁTOROS (=ELŐREVETÍTETT) SZORONGÁS (a páciens már előre szorong, hogy mikor és mi váltja majd ki a rohamokat). Az EGYSZERI ROHAM MÉG NEM SZÁMÍT PÁNIKZAVARNAK!
*Tünetei: heves szívdobogás, szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás vagy légszomjérzés, „gombócérzés” a torokban, mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort, szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés, derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése) / deperszonalizáció (mintha elvált volna saját testétől), megőrüléstől vagy a kontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, paresztéziák (zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés), hidegrázás vagy kipirulás.
Mi szükséges a pánikzavar diagnózisához?
A diagnózishoz 1 hónapon belül számos vegetatív szorongással járó rohamnak kell lennie
1. olyan körülmények között, amikor semmilyen objektív veszély nincs;
2. semmilyen megjósolható vagy biztos helyzet nincs;
3. relatíve mentes két pánikroham között a szorongásos tünetektől.
Milyen differenciáldiagnózisra van szükség pánikbetegség esetén?
Diff. dg.: a pánikbetegséget el kell különíteni a fóbiák esetében jelentkező pánikrohamoktól.
Írd le a pánikbetegség kezelését!
A testi tünetek nagyon hasonlítanak a STROKE-ra (agyi érelzáródás, agyvérzés) és az AKUT HASI KATASZTRÓFÁRA, ezért FELTÉTLENÜL KI KELL ZÁRNI AZ ORGANIKUS OKOT!
Először mindenképp szükséges NEUROLÓGUS, BELGYÓGYÁSZ vagy KARDIOLÓGUS szakvéleménye! Érdemes rákérdezni a koffein és az amfetaminfogyasztásra is.
A pánikbetegség jobban reagál az antidepresszánsokra, mint a nyugtatókra.
Működik náluk a kognitív terápia is. A kognitív elméletek szerint a pánikzavar alapja, hogy a személy erősen átéli, és félreértelmezi testi jelzéseit, amelynek oka a személy nem megfelelő megküzdési képessége, a szociális támasz hiánya, a kiszámíthatatlan gyermekkori környezet és a családban túlreagált szomatikus tünetek.
Milyen helyzetben alakul ki FÓBIÁS SZORONGÁSOS ZAVAR?
Milyen típusai vannak?
A fóbiás szorongásos zavaroknál A SZORONGÁS EGY MEGHATÁROZOTT, DE NEM VESZÉLYES HELYZETBEN ALAKUL KI, amelynek eredményeként a kliens ELKERÜLŐ VISELKEDÉST alakít ki, ezeket a helyzeteket kerülni kezdi, mivel MÁR A HELYZETBE LÉPÉS GONDOLATA IS SZORONGÁST VÁLT KI.
Gyakran depresszióval társul. A fóbiás zavaroknál az átélő ELSŐSORBAN A FIZIKAI TÜNETEKRE KONCENTRÁL, A PSZICHÉS TÜNETEK MÁSODLAGOSAK LEHETNEK.
Fő típusai: agorafóbia, szociális fóbia, specifikus, meghatározott fóbia (amit általában fóbiának nevezünk – phobia simplex).
Melyek az AGORAFÓBIA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
AGORAFÓBIA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Agorafóbia = nyílt terektől való félelem.
FÉLELEM olyan HELYEKEN, HELYZETEKBEN, AHONNAN AZ ELMENEKÜLÉS NEHÉZ, vagy NINCS KÉZNÉL AZ AZONNALI SEGÍTSÉG váratlan, vagy várható pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. A tünetek általában ezekben a helyzetekben jelentkeznek: EGYEDÜL ELMENNI OTTHONRÓL, TÖMEGBEN LENNI, SORBAN ÁLLNI, HÍDON LENNI, BUSSZAL, VONATTAL, AUTÓVAL KÖZLEKEDNI.
A személy a szorongást keltő szituációt KERÜLI, vagy észrevehető SZENVEDÉSSEL, FÉLELEMMEL VISELI EL, vagy az ilyen helyzetekben TÁRSRA VAN SZÜKSÉGE.
AZ AGORAFÓBIA MEGJELENHET PÁNIKROHAMMAL VAGY PÁNIKROHAM NÉLKÜL IS.
GYAKORI A VISSZAESÉS, de szerencsére legtöbbször az új kezeléssel a beteg gyorsan visszanyeri az előzőekben elért tünetmentességet.
Milyen terápiás módszerek vannak AGORAFÓBIA esetén?
Terápiás módszerek: kognitív-viselkedésterápia, a gyógyszeres kezelés, és a szervezett támogatócsoportok.
Melyek a SZOCIÁLIS FÓBIA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
SZOCIÁLIS FÓBIA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Szociális szorongásos zavar – a leggyakoribb szorongásos zavar.
Észrevehető és tartós félelem egy vagy több olyan, SZOCIÁLIS VAGY ELŐADÓI TELJESÍTMÉNYT IGÉNYLŐ HELYZETBEN, amelyben a személy MÁSOK LEHETSÉGES FIGYELMÉNEK VAN KITÉVE.
A fentebb említett helyzetbe kerülés majdnem minden esetben AZONNALI SORONGÁSOS VÁLASZT PROVOKÁL az adott helyzethez kötött pánikroham formájában. A személy FELISMERI, HOGY FÉLELME TÚLZOTT VAGY ÉSSZERŰTLEN.
A szorongást okozó szociális vagy előadói teljesítményt igénylő HELYZETEKET ELKERÜLI, VAGY INTENZÍV SZORONGÁSSAL VISELI EL. A félelmes szociális vagy előadói helyzetek miatti ANTICIPÁTOROS (ELŐREVETÍTETT) SZORONGÁS, ELKERÜLŐ VISELKEDÉS, JELENTŐS SZENVEDÉS ÉS FUNKCIÓROMLÁS.
Mi a SZOCIÁLIS FÓBIA kialakulásának oka?
biológiai: családi halmozódás, genetikai hajlam, az amygdala fokozott aktivitása okozza.
pszichodinamikus: az elfogadhatatlan késztetések elhárítására az én áttolást, projekciót és elkerülést vet be védekező mechanizmusként.
behaviorista: a személy negatív szociális élményeket élt át, amik rosszul rögzültek, túláltalánosította őket. Lehetséges, hogy a túl kritikus szülőtől nem kapott megfelelő megerősítést, vagy épp a túlzottan szorongó szülő negatív mintáját utánozza.
Írd le a SZOCIÁLIS FÓBIA kezelését!
VISELKEDÉSTERÁPIÁVAL az expozíciós módszerrel és szociális készség-tréning-szerepjátékokkal.
Melyek a SPECIFIKUS FÓBIA (phobia simplex) DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
SPECIFIKUS FÓBIA (phobia simplex) DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Észrevehető és TARTÓS, TÚLZOTT FÉLELEMr, amelyet EGY ADOTT TÁRGY VAGY HELYZET JELENLÉTE vagy VÁRHATÓ BEKÖVETKEZÉSE okoz. A FÓBIÁS INGER jelenléte majdnem minden esetben AZONNALI SZORONGÁST VÁLT, az adott helyzethez kötött PÁNIKROHAM FORMÁJÁBAN. A személy FELISMERI, HOGY FÉLELME TÚLZOTT VAGY ÉSSZERŰTLEN.
A FÓBIÁS HELYZETEKET KERÜLI, VAGY INTENZÍV SZORONGÁSSAL, SZENVEDÉSSEL VISELI EL. A félelmet keltő helyzetek miatti ANTICIPÁTOROS SZORONGÁS, ELKERÜLŐ VISELKEDÉS jelentkezik, jelentős szenvedést és funkcióromlást tapasztal.
Fóbia bármilyen ingerhez társulhat, de vannak olyan tárgyak, amiknél ez a szorongásos válasz sokkal erősebben fennmarad. Ezek FŐLEG OLYAN INGEREK, AMELYEK EVOLÚCIÓSAN FONTOSAK A TÚLÉLÉS SZEMPONTJÁBÓL (pl. kígyó, rovarok, kutya).
Mi a SPECIFIKUS FÓBIA kialakulásának oka?
pszichodinamikus: az eredetileg szorongást keltő tartalmat a személy elfojtja, és a félelmet áttolja egy semleges, kontrollálhatóbb külső tárgyra.
behaviorista: egyszerű reflexes tanulás, akár modellkövetés útján, és azért marad fenn, mert az elkerülő viselkedéssel a személy nem hozza magát olyan helyzetbe, ahol megtanulhatná, hogy az inger nem mindig társul félelemmel (ez lenne a kioltás).
Írd le a SPECIFIKUS FÓBIA kezelését!
Viselkedésterápiás módszerekkel: szisztematikus deszenzitizáció, ingerelárasztás.
Melyek a KÉNYSZERES ZAVAR (obesszív-kompulzív) zavar tünetei?
Fejtsd ki ezeket a tüneteket!
- A KÉNYSZERGONDOLATOK (obszessziók) és/vagy
- A KÉNYSZERCSELEKEDETEK (kompulziók).
*A KÉNYSZERGONDOLATOK - SZORONGÁST KELTŐ ELKÉPZELÉSEK, FANTÁZIÁK, melyek újból és újból a páciens gondolkodásának középpontjába kerülnek. A gondolatok rendszerint KÍNZÓAK (erőszakosak, obszcének, abszurdak), a páciens VÉDEKEZNI PRÓBÁL ELLENÜK, DE KÍSÉRLETEI SIKERTELENEK.
A páciens a gondolatokat SAJÁTJÁNAK ÉRZI ANNAK ELLENÉRE, HOGY AKARATA ELLENÉRE KELETKEZNEK ÉS VISSZATASZÍTÓAK.
*A KÉNYSZERCSELEKEDETEK - vagy rítusok ÚJBÓL ÉS ÚJBÓL MEGISMÉTELT VISELKEDÉSEK. Nem feltétlenül okoznak örömöt, és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet. A FELADATUK, HOGY VALAMILYEN VALÓSZÍNŰTLEN ÉS NEM KÍVÁNT ESEMÉNYT MEGELŐZZENEK, így valamilyen veszélytől megóvják a pácienst vagy másokat, ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne. Általában a páciens felismeri viselkedését, mint haszontalant vagy fölöslegeset, és SZÁMTALAN KÍSÉRLETET TESZ A KÉNYSZERES VISELKEDÉS LEÁLLÍTÁSÁRA.
A KÉNYSZERGONDOLATOK SÚLYOS SZORONGÁST OKOZNAK, míg A KÉNYSZERCSELEKVÉSEK főként arra szolgálnak, hogy A SZORONGÁST CSÖKKENTSÉK VAGY MEGSZÜNTESSÉK. A kényszercselekvések gyakran A KÉNYSZERGONDOLATOKRA ADOTT REAKCIÓK.
Melyek a KÉNYSZERNEURÓZI DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
KÉNYSZERNEURÓZIS DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek, legalább 2 egymást követő hét legtöbb napján.
(1) Kényszergondolatok: tartósan fennálló és visszatérő gondolatok, képzetek, késztetések, amelyeket a személy értelmetlennek és kényszerűnek, én-idegennek él meg; ezeket igyekszik elnyomni, figyelmen kívül hagyni, vagy valamilyen más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni; világosan felismeri, hogy saját pszichéjének termékei, nem kívülről erednek.
(2) Kényszercselekedetek: ismétlődő, célirányos és szándékos magatartásformák, amiket a kényszergondolatra válaszul, vagy egyébként sztereotip módon, meghatározott szabályok szerint végez; a magatartás célja a feszültség, vagy rettegett esemény bekövetkezésének elhárítása, semlegesítése – miközben nyilvánvalóan eltúlzott; felismeri, hogy magatartása irracionális vagy eltúlzott.
Az obszessziók, illetve a kompulziók jelentős szenvedést/zavart okoznak, naponta több mint egy órát elfoglalnak, vagy funkcióromlást okoznak a normál napi rutinban, a munkaképességben vagy a szokásos társas tevékenységben.
Jellemző elhárító mechanizmusok: izoláció, meg nem történtté tevés, reakcióképzés.
A betegek gyakran szégyellik és titkolják tüneteiket, átlagosan 7 év telik el az első tünet megjelenésétől a kezelésig.
Írd le a KÉNYSZERNEURÓZIS differenciáldiagnózisát, vagyis
milyen zavartól kell elkülöníteni?
Diff. dg.: EL KELL KÜLÖNÍTENI *A DEPRESSZIÓTÓL – az obszesszív-kompulzív zavar és a depresszió között időnként nehéz különbséget tenni, mivel a tünetek nagyon gyakran egyszerre jelentkeznek. Akut esetben a tünetek jelentkezési sorrendje segíthet, ha mindkét tünet egyszerre fordul elő, de egyik sem kifejezett, akkor elsősorban depresszióra kell gondolni.
Mi A KÉNYSZERNEURÓZIS kialakulásának oka?
Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező, de nem szükségszerű.
pszichodinamikus: a túlságosan szigorú felettes én konfliktusba kerül az ösztönénnel, a személy az elfogadhatatlan ösztöntörekvéseket elfojtaná, de ennek szabályozása zavart szenved, ennek helyreállítására tett kísérlet a kényszercselekvés.
Írd le a KÉNYSZERNEURÓZIS kezelését!
Az EGYIK LEHATÉKONYABBAN KEZELHETŐ MENTÁLIS ZAVAR, gyanúja esetén PSZICHOTERAPEUTÁHOZ irányítjuk a klienst.
*GYÓGYSZERES ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KEZELÉS EGYÜTTES ALKALMAZÁSA HATÉKONYABB, legsúlyosabb esetben műtéti úton avatkoznak be. Nagyon fontos a család bevonása a kezelésbe. Fontos, hogy el tudják különíteni a beteg tüneteit a személyiségétől. Jól működik a kognitív-viselkedésterápia (expozíciós módszer).
Mi a STRESSZ-ZAVAROK (W3-W5) kialakulásának az oka?
A stressz által kiváltott reakciók esetén a zavar kialakulásának oka EGY VAGY TÖBB STRESSZES ÉLETESEMÉNY. A stressz zavarok MALADAPTÍV VÁLASZOK A SÚLYOS VAGY FOLYAMATOS STRESSZRE, ami a sikeres megküzdő mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetett. A stresszhez társuló zavarok HASONLÓ ALAPBÓL INDULNAK, és csak A TÜNETEK SÚLYOSSÁGÁBAN ÉS IDŐTARTAMÁBAN KÜLÖNBÖZNEK, ILLETVE, HOGY MENNYIVEL A TRAUMA UTÁN JELENNEK MEG. Stressz-zavar kialakulásának kiváltó tényezője leggyakrabban egy szeretett személy váratlan halála, nemi erőszak, agresszív támadás, háborús élmény. Bár korábban AZT HITTÉK, HOGY A TRAUMA SÚLYOSSÁGA NEM ÁLL ARÁNYBAN A TÜNETEK SÚLYOSSÁGÁVAL. A tünetek sokkal inkább ATTÓL FÜGGNEK, HOGY A SZEMÉLY SZUBJEKTÍVEN MILYENNEK ÉRTÉKELTE A HELYZETET, és hogy kapott-e szociális támogatást. A stressz zavarok jelentős szenvedéssel járnak, ezért fokozottan kell figyelni az ÖNGYILKOSSÁG VESZÉLÉYRE.
Milyen STRESSZ-ZAVAROK vannak?
- AKUT STRESSZ-ZAVAR (a traumát követően 4 héten belül jelentkeznek a tünetek)
- ALKALMAZKODÁSI ZAVAR (a tünetek 3 hónapon túl jelentkeznek és 6 hónapon belül elmúlnak)
- POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR (=PTSD) – (halasztott vagy késői válasz egy traumára – a traumát követően 4 héten túl is legalább 6 hónapig fennállnak a tünetek vagy csak 6 hónapon túl jelentkeznek).
Melyek az AKUT STRESSZ-ZAVAR DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
AKUT STRESSZ ZAVAR DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Olyan megrázó eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg, és a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. Disszociatív tünetek: szubjektív bénultság érzése, elszakadás élménye vagy az érzelmi válasz hiánya; a valóságos környezetben való tudatos tájékozódás lecsökkenése; derealizáció; deperszonalizáció; disszociatív amnézia. A traumát ismételten újraéli legalább egyféle módon: visszatérő képzetek, gondolatok, álmok, illúziók, “flashback”-szerű epizódok, a trauma újraélésének élménye; vagy szenvedés a traumás eseményre emlékeztető helyzetekben. A traumára emlékeztető ingereket kerüli. Szorongás és fokozott készenlét tünetei. A zavar minimum 2 napig, maximum 4 hétig tart, és a traumás eseményt követő 4 héten belül jelentkezik.
Melyek az ALKALMAZKODÁSI ZAVAR DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
ALKALMAZKODÁSI ZAVAR DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Az érzelmi vagy viselkedési tünetek kifejlődése jól azonosítható különféle stresszor(ok)ra adott válaszként, a stresszor(ok) felléptét követő 3 hónapon belül. A tünetek vagy viselkedésmódok megnyilvánulása: a stresszorra adott túlzott, észrevehető szenvedés, jelentős funkcióromlás a szociális vagy foglalkozási területeken. A stresszor (vagy következményei) megszűntével a tünetek nem maradnak fenn kb. 6 hónapnál tovább.
- Akut formája: a tünetek kevesebb, mint 6 hónapja
fennállnak. - Krónikus formája: a tünetek 6 hónapig vagy annál tovább
fennállnak.
Melyek A POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR (=PTSD) jellemzői és tünetei?
POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR (=PTSD)
Olyan megrázó eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg, és a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. A traumát a személy ismételten újraéli legalább egyféle módon: - a traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő, szenvedést okozó visszaemlékezés, ideértve képzeteket, gondolatokat és perceptív (felfogó) élményeket. - a traumás eseményről való ismétlődő, kínzó álmodás. - olyan cselekedetek vagy érzések, mintha a traumás élményt a személy újraélné (ideértve az illúziókat, hallucinációkat, disszociatív epizódokat, azokat is, amelyek csak ébredéskor vagy intoxikált állapotban lépnek fel). - a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső tör-ténés intenzív pszichés szenvedést vált ki. - a traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet vagy belső történés vegetatív reakciót vált ki.
A traumával összefüggő ingerek kerülése és a válaszkészség megbénulása: * a traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése * a traumával összefüggő emlékeket ébresztő tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése * a traumára való visszaemlékezési képtelenség, észrevehetően lecsökkent érdeklődés vagy részvétel fontos tevékenységekben * másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye * az érzelmek beszűkülése (pl. képtelenség szeretetet érezni) * a jövő beszűkülésének érzése (pl. nem remél karriert, házasságot, gyereke-ket vagy normális élettartamot)
A fokozott készenlét tünetei tartósan fennállnak: - elalvási/átalvási zavarok - ingerlékenység vagy dühkitörések - koncentrálási nehézség - hipervigilitás - felfokozott “vészjelzés-készség” 5. A tünetek időtartama több mint 1 hónap.
Gyermekeknél: - dezorganizált vagy agitált magatartásban is kifejeződhet - a traumát ismételten újraéli az alábbiak közül legalább egyféle módon: * ismétlődő játékok fordulhatnak elő, amelyekben az átélt trauma témája vagy ele-mei fejeződnek ki * felismerhető tartalom nélküli rémálmok * a traumára jellemző újrajátszás fordulhat elő.
Fő hárításai: tagadás, projekció.
Milyen fő hárítások vannak PTSD esetében?
Fő hárításai: tagadás, projekció.
A PTSD-ben szenvedők érzelmeiket a trauma megismétlődésének fenyegető jelzéseként élik meg, ezért inkább szomatizálják érzelmeiket, vagy „öngyógyításba” kezdenek (alkohol, drog). A sebezhetőség átélése helyett pereskedés, bosszú, bűntudat érzései jelennek meg. Nehezen tudják megnyugtatni önmagukat, nem tudnak aludni, pihenni.
Írd le a PTSD kezelését!
- EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás) – ez az egyik leg-sikeresebb terápiás forma
- a feltáró, a trauma újraélését célzó terápiás technikák esetükben inkább károsak
- jól működik náluk a kognitív-viselkedésterápia
- a gyógyszeres terápia inkább csak a tüneteket mérséklő, kiegészítő megoldás.
