A tudat szerkezete és állapotai Flashcards
Mi a tudat?
A tudat a w9-es, a tiszta tudati tér vagy mező, ami formáktól mentes. Ez az a valóság, amire egyszer fel kell ébrednünk a formavilágból. Ez a létra mögötti papír, a fejlődésvonalaknak is egy háttere. Tehát a formátlan üresség, a nirvána állapota, amit jó sok hagyomány többféleképpen hív. A tudat terében történik mindenféle a formavilágban. Minden olyan, aminek formája van, jellemzője van.
Ha a négy kvadráns-modellben el akarjuk helyezni a tudatot, az középen van valahol, valahol meg mindenhol ott van. Tehát amikor a tudat manifesztálódik a világban, négyféle módon tud manifesztálódni, illetve négyféle nézőponttal tudjuk megközelíteni = négy kvadráns-modell: egyéni belső, egyéni külső, kollektív belső és kollektív külső.
Hogyan vizsgáljuk a tudatot a négy kvadráns-modellben?
Bal felső: a tudatot és a lelket vizsgáljuk, mint szubjektív megközelítés.
–> Tudjuk vizsgálni a lelket BELÜLRŐL a meditáció és a
fenomenológia útján. (Azt vizsgálja, ami a tapasztalati
valóságban megfigyelhető és érzékelhető.)
–> Tudjuk KÍVÜLRŐL is vizsgálni a tudat kibomlását,
fejlődését a különböző szinteken a létra modell kapcsán a
pszichológia vagy a különféle tudatmodellek révén.
Mit mond a kvantumpszichológia a tudat és a valóság kapcsolatáról?
A világot, a valóságunkat a tudatunk teremti.
Egy picit mindenki egy külön valóságot álmodik, hiszen egy bizonyos tudatszint felett - *konstruktum-tudatosnál rájövünk, hogy igazából az észlelt valóságot is valami egyéni szűrőn keresztül torzítjuk, másítjuk, hozzáadunk, elveszünk a valóságból. És ide visz vissza bennünket a vipassana - többek között -, hogy amikor úgy látjuk a dolgokat, ahogy azok letisztult formájukban vannak.
Magyarul az öt érzékszervünk mentén visszacsupaszítjuk a valóságot, hogy mit érzékelünk, de közben nem tesszük hozzá a hatodik érzékszervnek, az elmének a mindenféléjét, a képeket, a gondolatokat, érzelmeket, sőt testérzeteket, hanem úgy ahogy van, a világot hogyan tudjuk direktben érzékelni.
Az észlelés mentén szoktunk torzítani - a kognitív pszichológia egy az egyben ezzel foglalkozik, hogy az elmében milyen torzításokat végzünk.
Mi teremti a valóságunkat?
A valóságunkat A TUDATUNK teremti. Mindenki külön világot álmodik. Az észlelt valóság és az objektív vagy fizikai valóság eltér egymástól (lásd pl. a kétértelmű vagy paradox ábrák esetét, stb.), az észlelt világ egy torzulásokkal, projekciókkal, attitűdökkel, elvárásokkal és attribúciókkal teli illúzió.
(1. tancsop. 22:05-től folyt.)
1.) Mi a relatív valóság és annak két része?
2.) Mi az abszolút valóság?
3.) Mit jelent a nirvána és a szamszára egysége?
1.) RELATÍV VALÓSÁG – szamszára – a durva külső fizikai formák (W1-W6), a durva energetikai formák (W7) és a szubtilis, finom belső tudati formák (W8) világa
A W0-W8-as szintig a tudat és a benne megjelenő formák, jelenségek az a szubjektív valóság, amit képesek vagyunk felfogni, amit az énen belül vagy a(z egyéni!) külvilágunkban tapasztalunk, a saját realitásunk.
A tudatunkkal felfogott valóságunknak két része van:
–> A BELSŐ VALÓSÁG – amelyet a meditáció és önmegfigyelés során a belső érzékszervvel, az elme segítségével tudunk felfogni. Az elme a tudati folyamatok összessége. Az elme komponensei/összetevői:
o képek (emlékképek, elképzelt fantáziaképek)
o gondolatok
o érzelmek
–> A KÜLSŐ VALÓSÁG / KÜLVILÁG – amelyet az öt külső fizikai érzékszervvel és a modalitások segítségével tudunk felfogni:
érzékszerv modalitás (érzékszervi érzékelés)
*szem - látás (V – vizuális)
*fül - hallás (A – akusztikus)
*bőr - tapintás, illetve testérzetek (K – kinesztetikus)
*orr - szaglás (O – olfaktorikus)
*nyelv - ízlelés (G – gusztatorikus)
Ezeken a W0-W8-ig tartó szinteken van a tudat és a tudatban megjelenő formák, illetve a formákkal való hamis azonosulások, amiket „én”-nek nevezünk, ami elkülönül igazi Önvalónktól, a tiszta tudattól. A W6-on jelenik meg a tudatosságunkban (awareness) a Tanú tudat, a „kis én” mögötti „nagy Én”, és a W8 végén jutunk el oda, hogy a Tanú szemléli a külső és belső tudati formákat, így különül még el a Látó és az általa tapasztalt Látott dolgok (a tudat és a teremtett formák). Fizikai létezés (W0-W7) és W8-as meditációs vagy transzélmények.
2.) ABSZOLÚT VALÓSÁG – nirvána – üresség, csak a tudat van önmagában (Önvaló), nincs név, nincs forma (W9) – „nagy Én”
A tudat ebben a tudatállapotban, ezen a tudatszinten tisztán önmagában marad meg, ez a Tanú-tudattal való eggyé válás, az üresség állapota, ahol és amikor nem jelenik meg semmilyen durva, külső vagy finom, szubtilis belső forma a tudatban, megszűnik mindennemű gondolkodás, nincs múlt-jelen-jövő, csak az állandó itt-és-most (örök jelenidő). Ez a megvilágosodás első szintje, amikor csak a Látó van (maga a tudat). *ELSZIGETELT MEDITÁCIÓS ÁLLAPOT, amikor még mindig dualitás van, mert vagy a formák világában vagyunk vagy a nirvánában.
3.) NiRVÁNA + SZAMSZÁRA EGYSÉGE – üresség és forma nonduális egysége (W10) – „nagy Én”
A tudat ebben a tudatállapotban, ezen a tudatszinten tisztán önmagában marad meg, ez a Tanú-tudattal és minden formával való eggyé válás, az abszolút egység állapota, ahol és amikor nem jelenik meg semmilyen durva, külső vagy finom, szubtilis belső forma a tudatban, nincs múlt-jelen-jövő, megszűnik mindennemű gondolkodás, csak az intuitív cselekvés marad, csak az állandó itt-és-most (örök jelenidő). Ez a megvilágosodás második szintje, amikor csak a Látás marad (a tudatra való tudatosság is feloldódik). A világban istentudattal-ürességtudattal való élés (pl. szúfizmus vagy a buddhizmusban az arahantság/buddhaság), amikor minden állapot eggyé válik, a nonduális létezés állapota – *NEM MEDITÁCIÓS ÁLLAPOT.
Írd le a tudat szerkezetét!
A tudat szerkezete, az „evilági” valóság, amelynek tudatában vagyunk – a buddhizmusban a „6 érzékszerv”:
Tudat= az 5+1 érzékszerv:
- az 5 külső érzékszerv: látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás – ez adja a testérzetek megtapasztalását.
- a 6., belső érzékszerv az elme: ez adja a (képzelt vagy emlék)képek, érzelmek, gondolatok megtapasztalását. Az elme a tudati folyamatok összessége.
A BELSŐ VILÁG FELFOGÁSA:
- képek
- gondolatok
- érzelmek (hangulatok)
A KÜLVILÁG FELFOGÁSA:
- látás
- hallás
- tapintás – testérzetek: fájdalom, nyomás- és hőérzékelés
- ízlelés
- szaglás
Mit jelent az érzelem?
AZ ÉRZELMEK
Az érzelem egy szubjektív élmény – belső érzések és objektív külső tényezők összessége.
Az érzelmek *AZ OBJEKTÍV VALÓSÁGHOZ FŰZŐDŐ SZUBJEKTÍV VISZONYUNK TÜKRŐZŐDÉSEI KÖZVETLEN ÁTÉLÉS FORMÁJÁBAN, a bennünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek. Az érzelmeket külső impulzusok váltják ki, általában passzívan éljük meg őket, „elszenvedjük”. Az érzelmek működésbe hozzák a vegetatív idegrendszert és a hormonális rendszert, ezek közvetítik az érzelmeket. Az érzelem többkomponensű, összetett jelenség, amely cselekvésre sarkall (e-motion → energiát mozgat meg bennünk).
(Az érzelmek általános összetevői
- szubjektív élmény, belső érzések (milyen érzelmet élek át, mit érzek)
- belső testi reakciók, fiziológiai folyamatok (arousal szint)
- az érzelmekkel együtt járó automatikus gondolatok, vélekedések
- az érzelmekhez társuló arckifejezések
- kognitív kiértékelés – az érzelemre adott általános válasz (mit gondolok az adott helyzetről, az érzelem okáról)
- cselekvési hajlandóság (az érzelem hatására mit szeretnék tenni)
- az érzelmek által kiváltott tényleges cselekvés (mit teszek az érzelem hatására).
Ezek önmagukban nem érzelmek, csak akkor válnak azzá, ha a fentiek összekapcsolódnak. Egyik összetevő befolyásolhatja a másikat.
Az érzelmek nem azonosak
- a hangulatokkal, melyek kevésbé intenzív, de tartós érzelmi állapotok
- a motivációkkal, amelyeket belső impulzusok váltanak ki, de nem aktiválják a vegetatív idegrendszert
- az indulatokkal, amik nagyon intenzív, rövid ideig fennálló érzelmi állapotok
- a szenvedéllyel, amely egy nagyon intenzív és tartós, akár életünk végéig fennálló érzelmi állapot)
Mit jelent az arousal?
Arousal:
Az idegrendszer (idegi-hormonális rendszer) általános izgalmi szintje (készenléti-aktivációs állapota), a normál éberség, egy semleges, érzelmek (és motivációk) nélküli reagáló (reaktív) állapot, mely felkészít a változásra. Egy semleges háttér izgalmi szint, minden embernél eltérő. Attól függően, hogy a személy adott helyzetben hogyan értelmezi (címkézi), minek tulajdonítja az átélt izgalmat, attól függően lesz belőle adott érzelem.
Anatómiai alapja a formatio reticularis, az agytörzsi hálózatos rendszer. Az arousal hátterében a vegetatív, elsősorban szimpatikus idegrendszeri működés áll.
Arousal szintek:
- alacsony arousal szint: alvás, felébredés → automata cselekvési üzemmód.
- közepes arousal szint: fokozódó éberség → optimális teljesítmény állapota.
- magas arousal szint: feszült, túlingerelt állapot → ekkor nem tudjuk kontrollálni a cselekvéseinket, érzelmi zavar áll elő.
*Mit jelent az érzelmek kéttényezős elmélete, és kiknek a nevéhez fűződik?
Ezen elmélet értelmében miből áll az ÉRZELEM?
Az érzelmek kéttényezős elmélete: Schachter-Singer, 1962.
Schachter és Singer elmélete szerint akkor keletkezik egy érzelem, ha egy inger vagy esemény által kiváltott vegetatív arousalt kognitív módon értékelünk, megítélünk (címkézés), vagyis a megismerésnek is meghatározó szerepe van az érzelmek létrejöttében.
Az érzelemhez szükséges két tényező tehát:
- testi reakciók
- a helyzet kognitív kiértékelése.
*ÉRZELEM = AROUSAL (semleges izgalom) + KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉS (címkézés)
Ugyanaz a helyzet más-más érzést válthat ki az emberekből, ami az egyik ember számára szorongáskeltő, az a másik számára nem az – a helyzet kognitív kiértékelése határozza meg az érzelmi élményt. A kiértékelési folyamat elég gyors, képes magyarázatot adni az érzelmek megjelenésének gyorsaságára és a kiértékelés elég változatos, miáltal elkülöníthető a sokféle érzelemtípus.
A kísérlet:
A kísérleti személyeknek adrenalin injekciót adtak, amely általában vegetatív arousalt okoz: erős szívritmus- és légzésszám-növekedés, izomremegés és fokozott izgalmi állapot keletkezik (semleges izgalom). A kísérletvezetők a kísérleti személyeknek beadott adrenalin hatására vonatkozó információt változtatták. Néhány kísérleti személyt pontosan felvilágosítottak a szer következményeiről, másokat félrevezettek, azt állítva, hogy a szer, zsibbadást okoz. Ezután a kísérleti személyeket egy szobában hagyták egy másik személlyel, aki látszólag másik kísérleti személy, valójában a kísérletvezető beépített embere volt. A kísérleti alanyok a beépített embertől kétféle ingert kaptak: öröm (szexuális) és düh (agresszív) ingert. A beépített ember vagy örömhelyzetet teremtett, úgy hogy feldobottan viselkedett, vagy dühhelyzetet azzal, hogy mérgesen viselkedett. A kísérlet végén megkérték a kísérleti személyeket, hogy számoljanak be érzelmeikről. Az informált személyeknek volt magyarázatuk az izgalmukra, ennek következtében a kísérlet végén nem számoltak be különösebb érzelmekről. A félreinformált személyek viszont, mivel nem volt magyarázatuk a bennük keletkező izgalmi állapotra, a felfokozott semleges izgalomból (adrenalinnal kiváltott magas arousal-szint) az ingernek megfelelő reakciót adtak: dühről számoltak be, amikor a beépített ember dühhelyzetet teremtett és örömről, amikor örömhelyzetet. Tehát ez utóbbi esetben az érzelmet a kísérleti személy helyzetről kialakított kiértékelése határozta meg.
A Schachter-kísérlet azt mutatta ki, hogy a címkézéstől függően lesz érzelem egy semleges energiából. Schachter és Singer elmélete szerint a testben megjelenő izgalom (arousal) egy kognitív címkével társulva válik érzelemmé, vagyis a személy nem passzívan „elszenvedi” az érzelmeket, hanem aktívan részt vesz az érzelmek létrejöttében a címkézés révén.
(Azonban vannak olyan érzelmek is, amelyekben nem játszik szerepet a kognitív kiértékelés. Ezek a prekognitív érzelmek, azok a félelmek, amelyek gyermekkorban alakultak ki és nem járnak együtt kognitív kiértékeléssel (W3 előtti érzelmek). Ezeket aktiválja a bodywork.)
Fejtsd ki az érzelmek és a teljesítmény összefüggéseit! (Hebb 1955.)
Donald O. Hebb 1955-ben írta le az arousal (izgalom szintje) és a teljesítmény összefüggéseit. Eszerint egy koordináta rendszerben ábrázolva az idegi aktiváció (arousal, izgalom) és a teljesítmény összefüggését (ahol a vízszintes x-tengely az izgalom szintjét, a függőleges y-tengely a teljesítményt jelöli), a kettő viszonya egy fordított U-alakú görbeként írható le.
A kísérletek szerint a teljesítmény egy KÖZEPES (optimális) IZGALMI-AKTIVÁCIÓS SZINTNÉL A LEGJOBB, kicsi izgalmi szint mellett kicsi a teljesítmény, túl nagy izgalmi szint mellett szintén csökken a teljesítmény, mert debilizál, lebénít.
Az összetettebb feladatokhoz kisebb izgalmi szint az a legideálisabb, a legalacsonyabb izgalmi szintnél nincs teljesítmény, az az alvás állapota, ha azonban az izgalmi szint magas, a teljesítmény csökken, az ember szétesik az izgalomtól, megbénít, a túl erős félelem és az öröm (pl. szorongás és szerelem) is negatívan hat a teljesítményre. Az egyszerű rutinfeladatokhoz, az automatikus működéshez a magas izgalmi szint a legmegfelelőbb. Minél nehezebb a feladat, annál alacsonyabb az aktiváció optimális szintje. Ez a görbe bármelyik érzelmi állapot által kiváltott izgalomra érvényes, pl. a félelem lebénít, a düh hatására törünk-zúzunk, az öröm is szétesett izgatottsággá válhat,
! Csíkszentmihályi flow-elmélete is nagyon rezonál erre az elméletre. Ott inkább a figyelemről van szó, tehát ha lanyhul a figyelem, akkor elunjuk magunkat, ha meg nagyon feszültek vagyunk, akkor se a zónában leszünk, akkor sem lesz olyan jó a teljesítményünk.
Írd le az érzelmek fiziolóigai alapját, idegrendszeri hátterét!
- AGYTÖRZS - hüllőagy, ösztönös agy/túlélő agy - az öntudatlan, automatikus cselekedetek és a test túléléséhez szükséges funkciók és ösztönök irányítója (“üss vagy fuss”-reakció), ez a rész felel a bitzonságunkért.
- LIMBIKUS RENDSZER - emlősagy, érzelmi agy - az érzelmek központja, különösen az amygdala, ez a terület felel a kötődésért, a motivációkért és az elégedettségért - itt van az agy jutalmazó központja (dopaminrendszer).
- AGYKÉREG (NEOCORTEX) - emberi agy, gondolkodó agy - a magasabb rendű agyi folyamatok irányítója, itt jönnek létre a képek és a gondolatok. Ez az időbeli gondolkodás (múlt-jelen-jövő) helye, az elvont, fogalmi gondolkodás, a nyelv, a tervezés és empátia helye.
*A magasabb agyterületek képesek szabályozni az alsóbb területek működését, így az *AGYKÉREG szabályozza az érzelmek működését.
*A terápiás munkában milyen folyamatot követünk?
*A magasabb agyterületek képesek szabályozni az alsóbb területek működését, így az agykéreg szabályozza az érzelmek működését.
*A terápiás munkában is ezt a folyamatot követjük:
- GONDOLAT → 2. KÉP → 3. ÉRZELEM → 4. TESTÉRZET, CSELEKVÉS
Ezért olyan fontos, hogy a klienst módosult tudatállapotban belevigyük egy képbe, megkeressük az adott, feldolgozni kívánt emléket, találjunk egy képet, mert
MINDIG A KÉP HÍVJA BE AZ ÉRZELMEKET A TESTBE!
Ekkor tudunk bemenni a kliens szavai és tudatos hiedelmei mögé.
De nem minden emlékhez társul kép vagy gondolat, ilyenkor az érzelem kép nélkül jelenik meg a terápiában.
/A tudatos, rendszerezett emlékeink az explicit memóriában tárolódnak, teljes komplexumként (gondolat-, kép-, érzelem-, testérzetcsomagként), ezzel szemben a korai, preverbális, W1-W2-es emlékek nagy része, vagyis a racionális elme előtti emlékek az implicit memóriában tárolódnak, nem komplex csomagokként, hanem foszlányokként (van, hogy csak testérzet van –W1, vagy csak érzelem formájában –W2 → ezek előhívására nagyon jó módszer a bodywork)./
Miért jelenhetnek meg kép nélkül is érzelmek?
Ezeket az érzelmeket hogy nevezzük?
Nem minden emlékhez társul kép vagy gondolat, ilyenkor kép nélkül jelenik meg a terápiában.
Kép nélkül jelenik meg egy érzelem, ha akkor, amikor keletkezett, az információ NEM JUTOTT EL A FELSŐBB AGYTERÜLETEKIG, pl. túl hirtelen történt valami, anélkül, hogy a gondolkodó agy feldolgozhatta volna. Pl. amikor váratlanul megijedünk vagy hirtelen öröm esetén. Ekkor az amygdala lép működésbe, ami a limbikus rendszerben található. Ott keletkeznek az érzelmi töltetű emlékek. Ezeket az érzelmeket, amik nem jutottak el a gondolkodó agyig, az agykéregig (cortex), vagyis a képek és gondolatok szintjére, *PREKORTIKÁLIS ÉRZELMEKNEK (kéreg előtti) nevezzük.
Milyen elvet kövessünk, az érzelmek kapcsán meditációban és a hétköznapi életben?
Az érzelem az az energia, ami mozgásra vagy cselekvésre késztet, ami mozgat minket. Ha nincs bennünk érzelem, nem mozgunk, lásd pl. a depresszió esetét, vagy pl. a meditáció esetében, ahol nincs testi mozgás, ami lassan leállítja a tudati mozgást is, és segít kitisztítani az érzelmeket. Meditációban feljönnek, megjelennek az érzelmek, de semlegesen megfigyeljük őket, nincs mentális mozgás, teljes megnyugvás van.
*Elv: meditációban juss túl az érzelmeken, a hétköznapi életben viszont természetes mértékig éld meg az érzelmeket!
Fejtsd ki az érzelmek természetes idői ciklusát!
Mit nevezünk hormonidőnek?
Mitől fordulhat elő, hogy egy érzelem tartóssá válik?
Hogy tudjuk feloldani ezeket az érzelmi lenyomatokat?
Az érzelmek és hangulatok hormonállapotok, ha egy érzelem van bennünk, akkor a vérben különféle hormonok szabadulnak fel. A HORMONOK 2,5 PERC ALATT ÁRAMLANAK VÉGIG A TESTBEN a vérkeringés révén, vagyis ennyi idő alatt járja át a testünket egy érzelem. Ezt hívjuk úgy, hogy *HORMONIDŐ. (A zeneszámok nagy része is kb. 2,5-3 perces, ennyi ideig marad fenn egy hangulat az emberben.)
Előfordul olyan, hogy egy ÉRZELEM TARTÓSSÁ VÁLIK bennünk, ez azért lehetséges, mert EGY GONOLATOT VAGY GONDOLATSORT KAPCSOLUNK AZ ÉRZELEMHEZ, sokat rágódunk (agyalunk) az adott érzelmet kiváltó eseményen, így az érzelem FIXÁLÓDIK a testben és az elmében.
Az ilyen zárványokként bennünk megrekedt energiacsomagokat, érzelmi lenyomatokat úgy tudjuk feloldani, hogy pl. MEDITÁCIÓBAN VAGY TERÁPIÁN MÓDOSULT TUDATÁLLAPOTBAN engedjük, hogy az érzelem megjelenjen a tudatunkban és a testünkben, amíg KIOLDÓDIK, és a bezárt energia kiszabadul.
*Terápiában: ÁTLÉLEGEZTETÉS
analitikus terápiában: SZABAD ASSZOCIÁCÓ is okozhat katarzist
*Meditációban: azzal oldódik ki, hogy nem reagálunk rá, hanem semlegesen szemléljük, és hagyjuk, hogy a hormonidő alatt végigáramoljon az adott érzelem a testen, hagyjuk, hogy a hormonok lassan felszívódjanak, és megszűnjön ez az állapot.
