Korai személyiségfejlődés-elméletek Flashcards
Definiáld a “tudatos” szót!
Az a lelki terület, amiről pillanatnyi tudásunk van.
Definiáld a “tudattalan” szót!
Az a lelki terület, amely KÖZVETLENÜL NEM HOZZÁFÉRHETŐ A TUDAT SZÁMÁRA.
Tartalma a szorongással járó érzések, gondolatok, vágyak.
Folyamatosan befolyásolják a tudatos megélést és viselkedést, noha nincs róla tudomásunk
Definiáld a “tudatelőttes” szót!
Az a lelki terület, amelynek elemei aktuálisan kívül esnek a tudatosságon, de BÁRMIKOR FELIDÉZHETŐK, a tudatba emelhetők.
Mit jelent az “id” vagy “ösztönén”?
Ösztönén – A személyiség ősi, örökölt, primitív része, már az újszülött is rendelkezik vele. TELJES EGÉSZÉBEN TUDATTALAN. A személyiség motorja, energetikai bázisa.
Az ÖRÖMELV ALAPJÁN működik, azonnali kielégülést sürget. Az ösztönöket foglalja magában – az éhséget, a szomjúságot, az élet védelmét és a szexuális örömszerzést. Lényegében a testi és pszichikus működésben felhasználható energiák gyűjtőhelye.
Mit jelent az “ego” vagy “Én”?
Az első életévek során az ösztönénből kifejlődött személyiségstruktúra.
Az ego-folyamatok célja az ösztönén törekvéseit a realitáshoz alkalmazkodva kielégíteni, azaz a VALÓSÁGELV ALAPJÁN MŰKÖDIK. Rövidtávon az ösztönkésztetéseket késlelteti, míg a megfelelő körülmények megvalósulnak.
Az ego a személyiség végrehajtó szerve, érvényesíteni akarja az id vágyait, illetve ötvözi a szuperego elvárásaival és a realitással.
- Kieg.: A “szelf” az identitással együtt olyan pszichés TARTALOM, amelynek integrálásán az én (ego) folyamatosan dolgozik.
Az “én” (ego) - Hartmann szerint az én az adaptáció (alkalmazkodás) szolgálatában álló SZABÁLYOZÓ FUNKCIÓ egysége. A külvilágtól elhatárolódó én-élmény a frusztrációk hatására alakul ki.
Tehát:
- Az “Én” - egy SZABÁLYOZÓ FELDOLGOZÓ STRUKTÚRA (!)
- A “szelf” - TARTALOM (!)
Mit jelent a “Superego” vagy “Felettes én”?
Az utolsóként kifejlődő (3-6 év) személyiségrész. Magában foglalja a szülői és a társadalmi értékeket, normákat. Két részből áll:
(1) ÉNIDEÁL = A kiválóság sztenderdje, amire az egónak törekednie kell
(2) LELKIISMERET = A szülők által meghatározott tiltások, helytelenített viselkedések.
*A szuperego feladata, hogy teljesen legátolja az id impulzusait, az egót a morális elv követésére bírja, így az abszolút tökéletesség felé irányítsa a személyiséget!
Mit jelent a “tárgy”?
Olyan ember, dolog, eszme, ami érzelmileg megszállt. (Amihez érzelmi kapcsolat fűz bennünket.) Két értelemben használjuk.
1.) Külső tárgy: pl. az anya, labda (konkrét emberek, tárgyak)
2.) Belső tárgy: szimbolikus mentális reprezentációk - a külvilág tárgyainak vagy személyeinek az elmében lévő belső KÉPI, ÉRZELMI és FOGALMI leképeződései.
A SZELFTÁRGY olyan személy, aki a szelf számára egy meghatározott funkciót tölt be, és ezek a funkciók keltik a szelfként létezés érzését, vagyis AZ ÉNÉRZÉS A MÁSOKKAL VALÓ KAPCSOLATAINK MENTÉN ALAKUL KI.
Az én-érzés más emberek tükrében tud kialakulni, ehhez szükséges a tükrözés.
(Tükrözés - egy másik embernek nyújtott pozitív figyelem és támogatás, visszajelzés önmagáról. Többféle tükrözés létezik: nonverbális - testi, érzelmi, hangulati és verbális.)
Mit jelent a “szelf”? (!)
Önmagunkra vonatkozó tudatos és tudattalan elemekből álló belső képzet / reprezentáció. (!)
- Kifejtés: Egy tudatos és tudattalan elemekből álló pszichés struktúra, amely a BELSŐ TAPASZTALATOKBÓL indul ki. Attól fogva létezik (kb. 1 é. kortól), amikortól kezdve a gyermek a külvilágtól elkülönülő, különálló lényként kezdi észlelni önmagát. A szelf az önmagunkról alkotott tapasztalatok összessége, a testi érzés és a lelki érzés együttese önmagunkról, önmagunkra vonatkozó tudatos és tudattalan elemekből álló belső képzet, reprezentáció.
Mindhárom énstruktúrban (id, ego, superego) különböző szelftartalmak találhatók.
A “szelf” az identitással együtt olyan PSZICHÉS TARTALOM, amelynek integrálásán az én (ego) folyamatosan dolgozik.
Az én (ego) - Hartmann szerint az én az adaptáció (alkalmazkodás) szolgálatában álló SZABÁLYOZÓ FUNKCIÓ egysége. A külvilágtól elhatárolódó én-élmény a frusztrációk hatására alakul ki.
Tehát:
- Az “Én” - egy szabályozó, feldolgozó struktúra
- A “szelf” - tartalom
Mit jelent a “tárgykapcsolat”?
Mit jelent a “tárgykapcsolat-elmélet”?
Tárgykapcsolat:
A bennünk élő, másokról (és magunkról) kialakult képek:
a valós külső személyek + a belső képek közötti kapcsolatok;
az egyén más személyekkel, elsősorban a szülőkkel való szimbolikus viszonya, kapcsolata.
A tárgykapcsolat-elmélet a TUDATTALAN FOLYAMATOK TEÓRIÁJA, analitikus orientáltságú. A külső és a belső tárgyakat tanulmányozza, de nem az intrapszichikus, hanem az INTERPERSZONÁLIS, interszubjektív viszonyoknak tulajdonít jelentőséget. Alapvetőnek tételezi a KORAI ANYA-GYERMEK KAPCSOLATOT.
A PATOLÓGIA, amivel foglalkozik, nem konfliktus-alapú, hanem DEFICIT-EREDETŰ.(!) Ezért leginkább a pszichotikus állapotok és a borderline zavarok érthetők meg általa.
Az ösztön fogalmát is használja, de inkább az egót és a kognitív funkciókat helyezi előtérbe. Inkább STRUKTÚRÁBAN gondolkodik, nem dinamikában.
Jelentősebb képviselői: Budapesti Iskola, Melanie KLEIN, WINNICOTT, MAHLER, KERNBERG, KOHUT, HARTMANN, JACOBSON.
Mit jelent az integráció?
Az egy tárgyhoz tartozó NEGATÍV ÉS POZITÍV RÉSZTÁRGY-KÉPZETEK EGYESÍTÉSE. (!)
Amikor a gyerek egyszerre tudja a tudatában tartani, és egységesen kezelni:
- a jó és rossz anya belső képét egy összeforrt integrált anyaképben (INTEGRÁLT TÁRGYKÉPZET), illetve
- önmagát is egységesen látja egyszerre jónak és rossznak is (INTEGRÁLT SZELFKÉPZET).
A személyiségben stabilan elkülönül az id, az ego és a szuperego = kialakul a HÁRMAS SZEMÉLYISÉGSTRUKTÚRA.
A résztárgyképzetek integrációjával és a személyiségstruktúra kialakulásával - létrejönnek a STABIL ÉNHATÁROK (testi és lelki egyszerre), amelynek révén az én különállónak éli meg magát a környezettől.
Mit jelent a konszolidáció?
Mi jön létre az individualitás megszilárdulása eredményeképpen? (2 ! ) :) (!)
Amikor az állapot MEGSZILÁRDUL, meghatározó jellege változatlan formában fennmarad.
Az elkülönült énkép, az INDIVIDUAITÁS MEGSZILÁRDULÁSA, amelynek eredménye
- az ÉNÁLLANDÓSÁG és
- a TÁRGYÁLLANDÓSÁG,
vagyis szilárd, STABIL BELSŐ KÉP önmagáról és a külvilág személyeiről, tárgyairól.
6 éves kortól az életünk végéig tart.
Definiáld a topografikus modellt!
Freud az emberi lelket egy JÉGHEGYHEZ hasonlította.
- A jéghegy FELSZÍN FELETTI kisebb RÉSZE TUDATOS és TUDATELŐTTES, mindaz az információ, amire jelenleg nem gondolunk, de amely szükség esetén elérhető.
- A jéghegy VÍZFELSZÍN ALATTI, sokkal nagyobb TÖMEGE azonban TUDATTALAN. Késztetések, vágyak, hozzá nem férhető emlékek.
Mit jelent az “identitás” Erik Eriksonnál?
Az identitás az önmeghatározást jelenti, amikor a személy megéli a ,,teljes én” érzését. Minden olyan dolog, amivel önmagunkat azonosítjuk, és minden, amit önmagunkról gondolunk. Erikson elméletében az AZ IDENTITÁS A PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉS RÉSZE, és a szocializáció egyik szakaszán érhető tetten. Elmélete szerint az egyén élete során különböző kríziseket és konfliktusokat él át.
Eric Erikson pszichoszociális fejlődésmodelljében 8 szakaszra bontotta életünk történetét.
A serdülőkor (12-18 év) Erikson elméletében az 5. szakasz, amelynek alapkérdése AZ IDENTITÁS vagy MÁS NÉVEN SZEREPZAVAR. Ezt identitáskrízisnek nevezte. A serdülőkor legfontosabb feladata az identitáskrízis feloldása, az identitás (önazonosság) kialakítása, ami a személyiségfejlődés és a szocializáció eredménye. Ez ideális esetben a húszas évek közepére lezárul, ezután a serdülő más életfeladatok megoldásán kezdhet el dolgozni.
Definiáld a strukturális modellt!
A személyiség három nagy rendszerből áll:
- id = ösztönén – örömelv
- ego = én – realitáselv
- szuperego = felettes én – normák
- id = Ösztönén – A személyiség ősi, örökölt, primitív része, már az újszülött is rendelkezik vele. Teljes egészében tudattalan. A személyiség motorja, energetikai bázisa. Az örömelv alapján működik, azonnali kielégülést sürget. Az ösztönöket foglalja magában – az éhséget, a szomjúságot, az élet védelmét és a szexuális örömszerzést. Lényegében a testi és pszichikus működésben felhasználható energiák gyűjtőhelye.
- ego = Én – Az első életévek során az ösztönénből kifejlődött személyiségstruktúra. AZ EGO-FOLYAMATOK CÉLJA AZ ÖSZTÖNÉN TÖREKVÉSEIT A REALITÁSHOZ ALKALMAZKODVA KIELÉGÍTENI, azaz a valóságelv alapján működik. Rövidtávon az ösztönkésztetéseket késlelteti, míg a megfelelő körülmények megvalósulnak.
Az ego a személyiség végrehajtó szerve, érvényesíteni akarja az id vágyait, illetve ötvözi a szuperego elvárásaival és a realitással.
- szuperego = Felettes én – Az utolsóként kifejlődő (3-6 év) személyiségrész. Magában foglalja a szülői és a társadalmi értékeket, normákat. Két részből áll:
1.) ÉNIDEÁL = A kiválóság sztenderdje, amire az egónak törekednie kell.
2.) LELKIISMERET = A szülők által meghatározott tiltások, helytelenített viselkedések.
A szuperego feladata, hogy teljesen legátolja az id impulzusait, az egót a morális elv követésére bírja, így az abszolút tökéletesség felé irányítsa a személyiséget.
Definiáld a karakterszintű fixációt és a regressziós fixációt! !) :)
- lehet KARAKTERSZINTŰ, vagyis így alakul ki a személyisége a fixáció köré épülve, és ez egy állandó struktúra /ebből nem is lép tovább/; és
- lehet olyan, amikor nagy sterssz hatására csak regrediál abba a szakaszba, és akkor az egy REGRESSZIÓS FIXÁCIÓ , és akkor viselkedik így, amikor ideges. /Továbblépett, de stressz esetén oda regrediál./)
Az orális és az anális személyiség nem egyezik meg a fixációval.
A KARAKTERSZINTŰ fixáció egy leragadás egy adott fejlettségi szinten.(!) Az orális szakaszban tud alakulni az orális személyiség, és amikor karakterszintűvé válik a fixáció, nem jut tovább, és fixálódik ebben a szakaszban; akkor orális személyiség alakul ki, mint karakter.
Ha pedig az análisnál ragad le, mint karakter, az egy anális fixáció. KÉT KIMENETELE LEHET AZ ANÁLIS FIXÁCIÓNAK:
- “ANÁLIS ELENGEDŐ KARAKTER”:
Vagy NAGYON LAZA, és nincsenek szabályok és kötöttségek, és bilire szoktatáskor bármit lehet bárhova, és túl megengedő a család, akkor nagyon rendetlen, nagyon szétszórt valaki lesz belőle. - “ANÁLIS VISSZATARTÓ KARAKTER”:
Ha pedig irreális szigor és büntetés vette körül a bilire szoktatást, akkor szintén nem egy egészséges személyiség, hanem egy nagyon szabályozott, nagyon rendszerető, nagyon szabálykövető, rettenetesen KÉNYSZERESEN RENDMÁNIÁS, pedáns személyiséggé fog kialakulni; minden, ami kosz meg ürülék, azt nem lehet eltűrni, mert neki sem tűrték el, illetve fukar lesz. - AZ ORÁLISBAN a *befogadást, hogy én szuper vagyok, kapok mindent feltétel nélkül, ezt kéne megélni,
- AZ ANÁLISBAN pedig, hogy *adni is meg *kapni is képes vagyok; ennek az egyensúlyát kellene beállítani. Ez az érzelmekre is igaz. Tudom-e áramoltatni, vagy csak kapni tudom. Mert egy orális szakaszban fixálódtam. És én mindig csak kapni akarok, vagy tudok-e adni is. És tudom ezt a kettőt szabályozni. Testi szinten és érzelmi szinten. Az energiát és a figyelmet tudom adni és kapni is.
Ismertesd az Ödipusz-komplexust (alapkonfliktus, pozitív megoldás, negatív megoldás)!
A fallikus (éretlen genitális) szakaszban a nemi szervek válnak erogén zónává. Ebben az időszakban jelentkezik az Ödipusz és az Elektra komplexus, amikor a gyermek vonzódni kezd az ellenkező nemű szülőjéhez, és ellenséges az azonos nemű szülővel, mivel a helyébe szeretne kerülni az ellenkező nemű szülő oldalán (3-7 év).
- A pozitív kimenet – az azonos nemű szülővel való azonosulás, amelynek segítségével beépül a személyiségbe a vágyott tulajdonság, így kerülőúton kielégítődik az eredeti vágy.
- A negatív kimenet – amikor a szexuális impulzusokat a tudattalanba szorítja, és nem jön létre az azonos nemű szülővel az azonosulás.
Mutasd be az orális és az anális karaktert!
Az ORÁLIS KARAKTER: az evés-ivás a központi téma az életében.
Stressz hatására a szájjal kapcsolatos cselekvések felfokozódnak (pl. körömrágás, evés, dohányzás), és a dühét inkább verbális agresszióval, mint fizikálisan fejezi ki.
Az ANÁLIS KARAKTER: a túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés, a szülői büntető attitűd anális fixációt eredményezhet, és a gyermek “anális karakterű”, makacsságra, ellentmondásra hajlamos, fukar, zsugori illetve túlkontrolláló, kegyetlen, nyíltan agresszív, avagy merev, kényszeres, rendetlen vagy rend- és tisztaságmániás felnőtté válhat.
Kinek a nevéhez fűződik az alábbi elmélet?
Súlyos pszichotikus gyerekekkel dolgozott, később súlyos felnőtt páciensei voltak.
Elmélete arra épül, hogy a gyermekkor nem egy felhőtlen, békés állapot, hanem tele van szorongással, agresszióval.
Melanie Klein
