Kognitív pszichológia Flashcards

1
Q

Mikorra tesszük a kognitív pszichológia megjelenését, kialakulását?

A

Az 50-es, 70-es évekre.

  • Az 50-es években kimondták az alapokat, az
    elméletet,
  • de mire egy valóban bejáratott irányzat lett -
    kutatásokat végeztek, és széles körben elterjedt,
    az a 70-es évek volt.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Kik voltak a kognitív pszichológia megalapítói? (!)

A
  • AARON BECK és
  • ALBERT ELLIS.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Mit jelent a kogníció?
Mi a kognitív pszichológia két kulcsszava? (!)

(Mi lehetne a mottója? Buddha-idézet. :) )

A

A kogníció megismerést jelent.
Aaron Beck és Albert Ellis a megismerési folyamatokat tanulmányozták.

A két kulcsszó:
- az INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS és
- a JELENTÉSADÁS

Ez a kettő tud sérülni, torzulni. Ezt vizsgálták minden oldalról.

A kognitív pszichológiát kifejezheti a Buddha idézet:
„Urald a gondolataidat, vagy a gondolataid fognak uralni téged.” (Buddha)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Miben tér el a viselkedéspszichológia és a kognitív pszichológia?

A
  • A viselkedéspszichológiában a viselkedést és a tanulási folyamatokat tanulmányozták.
  • A KOGNITÍV pszichológiában viszont az információfeldolgozást és a jelentésadást.
    Rájöttek arra, hogy az inger-válasz kapcsolat nem midig állja meg a helyét, ez nem minden emberre igaz (egyszer bejön, egyszer nem jön be); ezt nem tudjuk alkalmazni a való életben.

Kicsomagolták a fekete dobozt:
azt az ingert hogy dolgozom fel egyénileg, a szubjektív térben! És hogy milyen jelentést társítok annak, ami történik. Aszerint fogok érzelmi vagy viselkedéses választ adni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mit találunk a “fekete dobozban”? (!)

És mit nevezünk KOGNITÍV STRUKTÚRÁNAK? (!)
Sorold fel a négy szintjét! (!)
Illetve írd le, hogy a tudatos vagy tudattalan tartományba lóg-e bele.

A

A kognitív sémákat!

Azokat a gondolati “fiókokat”, amibe rakjuk az élményeinket - felcímkézzük a gondolatainkat = kognitív sémáink találhatók a fekete dobozban.

A kognitív struktúránk.
A helyzethez való érzelmi viszonyulásunk a kognitív struktúránk alapján történik.

Hogy működik a megismerés bennünk?
A tudatostól, a külső rétegtől megyünk lefelé:

  • TUDATOS GONDOLATOK
  • NEGATÍV AUTOMATIKUS GONDOLATOK (NAG)
    Mélyebb rétege a kognitív struktúránknak.
    Mindenféle végletes elképzelés.
    Torzítják a valóságot. Már olyan szűrőkkel
    gondolkodunk, amik nem teljesen állják meg a
    helyüket, de valamilyen egyén jelentést fogunk
    adni annak a helyzetnek. (Van 10 csoportja és
    példája)
  • MÁSODLAGOS HIEDELMEK = diszfunkcionális
    attitűdök (abszolút tudattalan tartományban),
    kényszerítő erejű vezérelvek.
    “Ha…, akkor” - állítások. “Ha ezt meg azt csinálom,
    akkor szeretnek.”
  • ALAPSÉMÁK = alaphiedelmek = gyökérhiedelmek
    A lekorábbi élményeink és hiedelmeink. Ekkor
    még a mágikus hiedelemek hatnak át minket.
    Ekkor születnek. Arra vonatkozik, hogy én ki
    vagyok, ki nem vagyok. Szerethető vagyok vagy
    nem vagyok szerethető, illetve mire vagyok képes,
    mire nem. A kompetenciatudat és a szerethetőség
    köré épülnek ezek a témák. Ezek abszolút
    túláltalánosító kijelentések bennünk.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Mik a NAG-ok?
Sorold fel a tíz típust!
(Ebből a vizsgára kb. 2 típust.) :)

A

A NAG-ok = Negatív Automatikus Gondolatok.

Gondolkodási hibák, kognitív torzítások. Mindenféle végletes elképzelés.
Torzítják a valóságot. Már olyan szűrőkkel
gondolkodunk, amik nem teljesen állják meg a
helyüket, de valamilyen egyén jelentést fogunk
adni annak a helyzetnek. (Van 10 csoportja, meg
példája.)

  1. “MINDEN VAGY SEMMI” típusú gondolkodás
    “Mindig minden olyan rosszul sikerül.”
    “Mindenki olyan ellenséges velem.”
  2. TÚLÁLTALÁNOSÍTÁS (térben, időben)
    Amikor egy eseményből általános következtetést vonunk le. „Soha nem kérdezed meg, hogy hogy vagyok.”
  3. NEGATÍV SZŰRÉS - egyetlen kellemetlen rész kiemelése egy történésből, és ezért az egésznek a negatív minősítése. “Ez a hosszú repülőút elrontja az egész nyaralást.”
  4. A POZITÍVUMOK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSA, LEÉRTÉKELÉSE.
    “Csak az ragaszkodik hozzám, aki nem ismer.”
  5. ELHAMARKODOTT, ÖNKÉNYES KÖVETKEZTETÉS
    * Gondolatolvasás: Pl. társaságban valaki nem figyel rá: “Engem unalmasnak tartanak”.
    * Jövendőmondás (katasztrofizálás) “Biztosan akkor lesz cunami, ha Tokióba utazok.” - önbeteljesítő jóslattá válik.
  6. Felnagyítás és lekicsinylés - kettős morál.
    “Az semmi, hogy van egy diplomám, mert az mindenkinek van.” (pedig ez nem így van!)
  7. Érzelmi logika - az érzelmei határozzák meg a valóságot és a jövőt. “Bűnösnek érzem magam, tehát valami rosszat tettem.”
  8. “Kell” és “kellene” állítások - határozott elvárásai vannak arról, minek hogy kell lennie, meghiúsulás esetén a negatív következmények túlértékelése.
    “A barátomnak tudnia kellene, hogy mit szeretnék.”
  9. Címkézés és téves címkézés - “Hibáztam.” helyett: “Született vesztes vagyok.”
  10. Perszonalizáció - magára vesz dolgokat indokolatlanul, ok nélkül felelősnek érzi magát egy negatív eseményért. “Az én hibám, hogy rossz hangulatú volt a családi ebéd.”
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

A kognitív terápiában mi a két kulcsszó?

A

A két kulcsszó:
- az INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS és
- a JELENTÉSADÁS

Ezeket javítjuk ki - a hibás információfeldolgozást és a torzult vagy félreértelmezett jelentésadást.
A valóságérzékelés torzul, és a rossz szűrőkön keresztül nem azt látja, ami történik, nem azt az ingert veszi, ami tényleg van, hanem ott van egy szűrő, és a torz képre fog reagálni.
És ezt a szűrőt igyekszünk kivenni, és lecserélni valami jobbra.

A terápia lényege, hogy felismerjék, megváltoztassák ezeket a hibás, torzított gondolkodási folyamatokat, és ebből kifolyólag valami adaptívabb viselkedéshez eljussanak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mire jó a kognitív terápia?

A

Egyrészt lefedi a viselkedésterápiában kezelt zavarokat:
- a SZORONGÁSOS ZAVAROKAT és
- a VISELKEDÉSZAVAROKAT

Illetve a kognitív terápia kibővül:
- a HANGULATZAVAROKKAL, A DEPRESSZIÓVAL
- a SZEMÉLYISÉGZAVAROKKAL (ez már súlyosabb spektrum)

! A SÉMATERÁPIA foglalkozik ezzel, amikor a legmélyebben berögzült alapokat, a gyökérhiedelmeket írják át!

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mik a kognitív terápia jellemzői?
A pszichoanalízishez és a viselkedéspszichológiával összehasonlítva.

A

PSZICHOANALÍZIS:
- időhatár nélküli
- heti 3-5 óraszám
- nem volt fókusz
- értelmezés volt

KOGNITÍV TERÁPIA:
- rövid és időhatáros terápia kb. 10-20 ülés
- cél- és problémaorientált módszer
- itt is fontos a páciens aktív együttműködése
- házi feladatok lesznek itt is
(Eddig megegyezik a viselkedéspszichológiával)
Ami plusz:
- a SZÓKRATÉSZI KÉRDEZÉS! - ahhoz, hogy feltárjuk, hogy milyen módon gondolkodik, és hogy gondolkodik “nem jól”, rengeteg nyitott kérdést kell feltennünk, ezzel nyitjuk meg a tudatát.
(Amikor a pszichoanalízisben értelmezés van, azt vagy elfogadja a páciens, vagy nem, lehet, hogy hárítja, ellenáll neki.
Ha kérdezünk, nincs mit visszalökni! Az nem konfrontatív módszer.)

(A pszichoanalízis annak ellenére, hogy korai kapcsolati problémákat lehet vele gyógyítani, sajnos ha nincs egy konfrontálható, erős ego, akkor mégsem jól működik az az irányzat. Tehát kell, hogy egy érett, kialakult ego legyen, aki a sok szembesítést és értelmezést tudja fogadni. Nagyon konfrontatív stílust képzeljetek el az analitikus módszernél. A kognitív terápiában viszont nyitott kérdezés van, amit magától fog megválaszolni a páciens.)

Az NLP egyébként épül a kognitív terápiára! :) Amikor azt keresik a terápiában, hogy milyen szinten van a probléma:
- A KÖRNYEZET szintjén? - munkahely vagy
logisztika - pl. túl sokat kell utazni, akkor egy
közegváltás meg tudja oldani a problémámat
- A VISELKEDÉS szintjén van? - akkor egy
adaptívabb viselkedést kell megtanítanunk az
illetőnek.
- A MIÉRTEK, A HITEK szintjén van? - akkor
átkeretezés
van; egy új kontextusba kell tennünk
értelmezésben azt a dolgot, amit ő gondolt
tévesen.
- AZ IDENTITÁSIG nyúlik le? - ekkor kell a
!SÉMATERÁPIA!
Ha a téves gondolkodás azt is kőkeményen
meghatározza, hogy kinek hiszi magát, és minden
ebből indul; nemcsak a viselkedése, hanem az
egész énképe, akkor az egy súlyosabb verzió, és
időben tovább is tart annak a kezelése.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Milyen módszereket használ a kognitív terápia?

A
  • SZÓKRATÉSZI KÉRDEZÉS - ez egy kérdezési stílus, ami az átkeretezésre irányul, hogy más megvilágításba kerüljenek a helyzetek
    (Azért jó, mert nem vált ki ellenállást, mint az értelmezés a pszichoanalízisben!)
  • NAPLÓZÁS:
    3 OSZLOPOS GONDOLATNAPLÓ (A NAG-ok
    feltérképezésére)
    7 OSZLOPOS GONDOLATNAPLÓ (A NAG-ok
    átstrukturálására, átírására)
    • Milyen helyzetben voltál
    • Mit éreztél?
    • Mi volt a NAG-od?
    A másodlagos hiedelmek átírására:
  • KONTINUUM MÓDSZERA gyökérhiedelmekre átírására:
  • SÉMATERÁPIA
  • GONDOLATSZÁMLÁLÁS
  • GONDOLAT-STOP-MÓDSZER
  • POZITÍV NAPLÓZÁS (ha mindent negatívan lát, akkor vegye észre a pozitívat)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Fogalmazd meg röviden “összegyúrva”
- az inger-válasz pszichológiát és
- a kognitív pszichológiát!

A

Volt az inger-válasz pszichológia, közte a fekete doboz - ez volt a viselkedésterápia.

Amikor ebbe belenézünk, és ott találjuk a kognitív struktúra négy szintjét:
- így az egyéni gondolatokkal és hiedelmekkel foglalkozunk a kognitív terápiában, és az alapján fogunk reagálni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly