A tudatfejlődési szintekről INTA-cikkből Flashcards
A tudatfejlődési szintek rövid ismertetése!
W (Wilber) 0: az ősmátrix
Az anyaméhben és születés után testi énünk és a fizikai világ egybemosódik, még nem tudjuk, melyik a kint és a bent. Ez a legsekélyesebb, legszűkebb tudatszintünk.
W1: a testi én kikelése
Négy hónapos korunk körül már érzékeljük testi énünk határait, de még nem vagyunk képesek érzelmi énünk behatárolására. Ekkor össze vagyunk olvadva a körülöttünk lévők érzelmi világával, különösen édesanyánkéval.
W2: az érzelmi én születése
15-24 hónapos korunk között énünk lassan elkezd különbséget tenni önmaga és a környezete között. Megszületünk, mint különálló érző lény, amit a dackorszak kezdete jelez. Amikor ráébredünk, hogy különálló érzelmi énnel rendelkezünk, akkor bizonyos értelemben máris felébredtünk. Nagyobb mélységre, nagyobb tudatosságra teszünk szert.
W3: a fogalmi én születése
2-5 éves korunk között lassan megjelenik mentális vagy fogalmi énünk, ami ekkor már nem csak érzékelések, ösztönzések és érzelmek összessége, hanem szimbólumokat és fogalmakat is tartalmaz. Belépünk a nyelv világába, ahol teljesen új világtérrel találkozunk. Elmélkedhetünk a múltról és megtervezhetjük a jövőt – megjelenik az időbeli gondolkodás képessége.
W4: a sorskönyvek
Ez a szint 6-7 éves kortól 11-14 éves korig tart. Kialakulnak a mentális szabályok és szerepek. A figyelem, a gondoskodás saját magunkról áttevődik a csoportra, de annál tovább nem terjed (szociocentrikus/etnocentrikus szemlélet). A világot immár a másik szemével is látjuk, tudatunk tovább tágul. Különféle forgatókönyveket, sorskönyveket (script) sajátítunk el, tanult szerepek és szabályok szerint játsszuk az életet.
W5: világcentrikus, érett ego
Ez a kamaszkor, a ráció és a forradalom időszaka. A belső világ most nyílik meg a tudatunk előtt, minek következtében lassan elkezdjük bírálni azokat a szerepeket és szabályokat, amelyeket korábban (W4) gondolkodás nélkül elfogadtunk. Szemléletünk világcentrikus lesz, fontossá válik, hogy mi jó a többieknek – kialakul a globális szemlélet.
W6: a kentaur
Wilber az ént kentaurnak nevezi ezen a szinten, mert a kentaur a test és elme egységét jelképezi egy viszonylag autonóm énben. Itt az elménket és a testünket is tapasztalatként éljük meg, vagyis a megfigyelő én lassanként meghaladja és integrálja mindkettőt, a tudatosság tárgyaiként szemléli őket. Felnőttkorban képessé válhatunk arra, hogy a részeket összeadva egységben szemléljük a világot. Ha ennek valódi belső átalakulás az alapja, akkor integrált személyiséggé válunk. Lelkünk ekkor a transzperszonális világ küszöbéhez ér. A pszichoterápiás eszközrendszer eddig képes elkísérni minket.
W7: az okkult szint
Ez az első transzperszonális szint. Itt megesik, hogy időlegesen szertefoszlik a különálló szelf-érzés (ego vagy kentaur), és az egyén azonosul az egész megnyilvánult világgal – ez a természetmisztika. Különböző transzcendens jelenségek és egyre magasabb tudatszintek jelennek meg, új világtér bontakozik ki előttünk:
előkészítő meditációs állapotok
sámánlátomások, sámánutazások
a kundalíni energia felébredése
a finom energiacsatornák, energiák, esszenciák egész pszichikai anatómiájának feltárulása
a numinózus mindent átható jelenlétének érzése
spontán szellemi ébredés
súlyos múltbeli traumák – esetleg születési trauma – újra átélése
a természet egyes aspektusaival – növényekkel, állatokkal -, a természet egészével való azonosulás (kozmikus tudat, természetmisztika, Világlélek).
W8: a szubtilis szint
A szubtilis olyan folyamatokra utal, amelyek kifinomultabbak annál, amit a közönséges, mindennapi, ébrenléti tudat érzékel. Ide tartoznak:
a belsőleg érzékelt fények és hangok
archetipikus formák és alakzatok
finom eksztatikus örömélmények és megismerési folyamatok (sabd, náda)
a szeretet és az együttérzés tágas, érzelmi telítettségű állapotai.
Az egész látható világ alapvető formái tárulnak fel ezen a szinten előttünk, az ember itt az Istenség arcába tekint.
W9: a kauzális szint
Ezt a szintet azért nevezzük kauzálisnak, mert ez az alacsonyabb dimenziók támasza, oka, teremtő alapja. Ebből születik meg minden önmagától, mert kreatív talaja minden dimenziónak. Ez a megnyilvánulásoktól mentes feloldódás, amely nirvána néven ismert. Itt azonosulunk a tiszta Énnel, aki bensőnk mélyén rejlik, Tanúja a kinti világnak, és a belső gondolatoknak.
W10: non-dualitás
Ekkor már a Tanúval való azonosulás is megszűnik, és a Tanút is integráltuk az egész megnyilvánult világba. Ez az Üresség másik, mélyebb jelentése: nem egy különálló állapot, hanem valamennyi állapot valósága, feltétele. Ez a szint az összes előzőt, a tudat teljes spektrumát magában foglalja, mindent meghalad és mindent megőriz. A Tanú, a Látó, az Én érzése teljesen megszűnik. Mi válunk minden szemlélt dologgá. Egyek vagyunk mindennel, megtapasztaljuk a végső egységet.
