5. félév - IV. Elakadások, csapdák, krízisek a spirituális úton Flashcards
- Kinek a nevéhez fűződik a spirituális krízis elnevezés? Mit takar a fogalom (definíció)?
A spirituális krízis vagy spirituális válság kifejezés STANISLAV GROFTÓL ered az 1970-es évek elejéről.
Szokatlan, gyakran elmebetegségnek tűnő tudatállapot-változással járó belső fejlődési válság, melynél kizárható a fizikai betegség, és a valódi elmebaj. A személynek spirituális élménye van, ami krízist okoz az életében, mert pl. túl sok, túl nagy neki az élmény, nem tudja feldolgozni, integrálni, stb., valójában fejlődés, nem patológia, a személy átalakuláson megy át.
Az elnevezés egyszerre utal a válságra és a spirituális felemelkedésre, fejlődésre, a tudatosság új szintjére emelkedés lehetőségére. A spirituális válság a személyes átalakulás krízise, olyan gyógyító és jótékony élmények, amik ÁTMENETILEG HASONLÍTANAK A PSZICHOTIKUS ÁLLAPOTOKKRA, HOSSZÚ TÁVON AZONBAN HATALMAS FEJLŐDÉST HOZHATNAK AZ EGYÉN SZÁMÁRA.
A magasabb tudatszintekről betörő élménycsomag(ok) feldolgozásának nehézsége okozza a válságot, amiket sokszor nem is sikerül egyedül, önerőből integrálni és adott esetben az ezzel járó képességeket kezelni, hanem csak segítő facilitálásával. A megoldás azonban egyedi, egyénre szabott. Nincs két egyforma fejlődési út. Hasonló lehet, de soha nem egyforma.
- Az ipari forradalom óta a tudományos szemlélet miként látja ezeket a kríziseket?
Az ipari és tudományos forradalom a racionalitás mindenek felé helyezését hozta magával. Ez azt jelentette, hogy onnantól a módosult tudatállapotokat inkább az AGY KÓROS TORZULÁSÁNAK tekintették.
Az 1960-as években a megnőtt az érdeklődés a spirituális hagyományok és gyakorlatok iránt, valamint a pszichedelikus drogokkal kapcsolatos terápiák és önkísérletek iránt, amik egyre több embernél idéztek elő misztikus és látomásos élményeket, amiket a pszichiátria tudománya sokszor helytelenül elmebetegségként diagnosztizált. Ezek az élmények olyan tudatnyílást eredményeztek, amik átmenetileg hasonlítottak a pszichózisokra, mégis, differenciálhatók a pszichózisoktól. A transzperszonális pszichológiai irányzat alapítói kidolgoztak egy komplett differenciáldiagnózis rendszert, hogy elkülönítsék a pszichopatológiát a spiropatológiától.
A spirituális krízis jelensége bekerült a DSM-IV átdolgozott változatába, ezzel együtt bekerült a közmegegyezéses valóság elfogadott jelenségei közé.
Vallási és spirituális problémák (DSM-IV): A distressz valamilyen jelentős szenvedést okozó formája, amely valamely módon kötődik vallásos vagy spirituális gyakorláshoz vagy tapasztalathoz.
- Milyen tényezők idézhetnek elő spirituális válságot? Csoportosítsd őket és sorolj fel példákat! Mi a közös ezekben az okokban?
Spirituális válságot előidéző tényezők:
A spirituális válságok (vagy transzperszonális krízisek) bármilyen kiváltó tényező nélkül, spontán módon is felléphetnek, de az érzelmi stressz, a fizikai kimerültség, betegség, baleset, gyermekszülés, abortusz, intenzív szexuális élmény, egyes pszichedelikus szerek alkalmazása is kiválthatja azokat.
Számos esetben azonban különböző – a spirituális energiák felébredésére kidolgozott – meditatív gyakorlatok azok, amik katalizálják a folyamatot. A kiváltó élmények lehetnek érzékfelettiek, vagy vallásosak, mélyen megrázóak. A keleti spirituális tanok növekvő nyugati népszerűségével egyenes arányban egyre többen élnek át transzperszonális válságot, amely mögött jóga-, zen-, pránajáma, kundalíni gyakorlatok, különböző mozgásmeditációk, tibeti, buddhista pszicho-energetikai gyakorlatok, keresztény ima, vagy a spirituális és/vagy önfeltáró önismereti munka egyéb formáinak mélyreható, szisztematikus gyakorlása áll.
Az okok lehetnek:
- fizikai tényezők: betegség, baleset, gyermekszülés, abortusz, intenzív szexuális élmény, fizikai kimerültség, egyes pszichedelikus szerek alkalmazása is kiválthatja
- érzelmi tényezők: érzelmi stressz vagy erőteljes érzelmi hatás, pl. fontos kapcsolat elvesztése, haláleset, munka elvesztése
- spirituális gyakorlás különböző gyakorlatai
- akár ezek együttes megléte.
- A spirituális válság milyen formáit ismered? Sorolj fel 5-öt közülük.
A spirituális válság főbb formái:
- sámáni krízis – sámánbetegség
- a kundalíni ébredése (Gopi Krishna)
- egységtudat megtapasztalása
- a médiumi képességek ébredését kísérő krízis
- előző életekkel kapcsolatos élmények, karmikus emlékek felbukkanása
- „csatornázás”
- halálközeli élmények
- UFO-találkozások élményei
- a megszállottság állapotai.
- pszichikus megnyílás (W7-W8-as)
- halál, haldoklás, gyász
- Milyen lehetőségeket rejt magában egy spirituális krízis?
A spirituális képesség megléte nem jelent egyből spirituális fejlettséget, perszonális, személyiségszintű terápiás megdolgozottságot, érett személyiséget. A spirituális képesség felelősség, gyakran teher!
A tudatszint, a tudás, a képesség felelősség a többi ember felé.
Mivel nem patológia, a krízist átélt személy egy transzformáción megy át. A spirituális krízis LEHETŐSÉG A SPIRITUÁLIS FELEMELKEDÉSRE, FEJLŐDÉSRE, A TUDATOSSÁG ÚJ SZINTJÉRE EMELKEDÉSRE. A személyes átalakulás krízise, olyan gyógyító és jótékony élmények, amik átmenetileg hasonlítanak a pszichotikus állapotokra, hosszú távon azonban hatalmas fejlődést hozhatnak az egyén számára, amit később mások segítésében is kamatoztatni tud akár.
Sorold fel a spirituális elkerülés formáit!
- ÉLMÉNYHAJHÁSZÁS – nagy élmények keresése, a spirituális élmények hajszolása, amikor az élmény a fejlődés mércéje, W5-ös: legyen még élmény! – fogyasztói piac reflexe, vagy: acting-out.
- ÉLMÉNYELVÁRÁS – görcsös ragaszkodás az élményhez – spirituális élményszerzés, amikor valakinek konkrét elképzelése van pl. arról, hogy miképpen akar a csukott szemével LÁTNI. Nem akarja megérteni, hogy nem feltétlenül csak éles képeket lehet látni, hanem a belső látással kapott képek is egyenértékűek ezzel, hogy más érzékszervekkel érzékelés is a „látás” kategóriába tartozhat. Ragaszkodik az elképzeléséhez, hogy csak ez, vagy csak az a megfelelő. Grof szerint minden transz más, nem lehet tudni, mikor mi jön fel és hogyan, az a jó, ha nincsenek elvárások, ezeket el kell engedni. GÁTOL.
- ÉLMÉNY-CSÚSZTATÁS – nem spirituális élményre spirituálisat mondani – ismeret hiányában különféle élményekre hamis címkéket rakni, mert ma ez a sikk, a divat, a státusz
- EGY ÉLMÉNYRÉSZLET MEGRAGADÁSA, FELFÚJÁSA NAGY ÉLMÉNNYÉ – tapasztal valamit, ami nem igazán az, amit tapasztalni akart, de azt hiszi, és felnagyítja, és meséli a környezetében, ami miatt majd felnéznek rá, de az élmény nem eredeti. Pl. kezdő auranézők a szem optikai csalódásait összekeverik a valódi aura látásával.
- SZERT TENNI KÜLÖNLEGES KÉPESSÉGEKRE – az elsődleges motivációja, hogy spirituális képességekre tegyen szert.
- SPIRITUÁLIS STÁTUSZKERESÉS, státuszszerző stratégiák – milyennek kell lennem ahhoz, hogy spirituálisan nyerő legyek a csoportban? „nem véletlen”-ezés / „kell”-ezés / „lejött”-özés.
- „ÉN MÁR”…-OZÁS – önbelebeszélés: amikor felfújt egójú „spirituális emberek” ilyen mondatokat mondanak: én már az utolsó életemet élem… Én már teljesen egótlan vagyok… Nekem már nincs szükségem tanítóra, én fentről kapom az információkat. Én már túl vagyok ezeken a szakaszokon, másképpen meditálok… Igazi zsákutca. A spirituális perszónát erősíti. Azt hiszi, hogy már ott van azzal, hogy beszél róla – intellektuális értés van csak meg, de az átélés, a spirituális saját élmény hiányzik.
- SPIRITUÁLIS PERSZÓNA-NÖVESZTÉS – spirituális külsőségek, szerepek.
- EGÓFELFÚVÓDÁS: spirituális felsőbbrendűség és gőg érzése.
- MŰALÁZAT – az „egótlanság perszóna”
- MŰAUTONÓMIA – „mindent magam csinálok, nem kell nekem tanár, vezető”
- FÉLRECÍMKÉZÉS – ez hasonlít ahhoz, mint amikor valaki egy részlet felismerésekor azt hiszi, az egészet ismeri. Sikerül megteremtenie a csendet, és erre azt mondja: az önvalómban vagyok. Pedig ez még nem az, csak része az odavezető útnak.
- ELVÁRÁS-BLOKK – „nekem ez nem működik…”
- „KÉP-PARA” – „én nem látok képeket…”
- GURULEDÖNTÉS – a tökéletesség projekciója a gurura, idealizálás, majd mikor kiderül, hogy a guru mégsem tökéletes, csalódik, és elkezdi devalválni – “nekem a tökéletes guru jár”
- A MESTER GŐGJE – „ez az egyetlen jó út, amit én ajánlok”
- A HITELTELEN TANÍTÓ – másképp él, mint amiről prédikál
- HATALOMSZERZÉS – a hatalom mint drog
- SPRITUÁLIS ERŐSZAK – erőszakos térítés, fenyegetés, szektásítás, vallási zsarolás – „Ha nem tartasz velünk, te meghalsz a közelgő világvégén. Csak mi fogjuk túlélni”, stb.
- AZ ÉLET ELHANYAGOLÁSA – a begubózott remete
- „AGYBÓL KONTROLL” – bal féltekéből spirituális, „aggyal” kontrollál másokat
- az ELSZÁLLT KÓVÁLYGÓ – a föld felett lebegő
- A SPIRITUALITÁS, MINT ALAPVETŐ HUMANISZTIKUS ÉRTÉKEK MEGTAGADÁSA – a szomszédomat veri a férje, de hát biztos rossz a karmája
- A SPIRITUALITÁS, MINT SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS ELKERÜLÉSE – szociális elidegenedés – “az igazi dolgok úgyis a meditációban történnek”
- ÉRTELMET ADNI AZ ÉLETNEK
- TÖBBNEK LENNI, FEJLŐDNI, GAZDAGODNI – “így nem vagyok jó, akkor leszek majd jó, ha…”
- MEGSZABADULNI A SZENVEDÉSTŐL:
* ELUTASÍTANI AZ ELUTASÍTÁST – elutasítja a benne lévő idegességet, fájdalmat, stb., mert az a spirituális perszónába nem fér bele
* SPIRITUÁLIS JACUZZI: a spirituális gyakorlás kellemes, felemelő élmény legyen – az elvonulás és a “való világ” konfliktusa
* SPIRITUÁLIS FÜGGŐSÉG – spirituális gyakorlás használata “pszichés fájdalomcsillapításra”
* SPIRITUALITÁS ÉS HÁRÍTÁS – elengedni, meghaladni valamit, amit még nem is integráltunk – pl. a harag megélése hamis, gyors megbocsátási kísérletek révén
* NEGATÍV ÉRZELMEK ELFOJTÁSA, A POZITÍV ÉRZELMEK TÚLHANGSÚLYOZÁSA – konfrontációs fóbia, a harag és az agresszió tabunak számít, túlzásba vitt nyájasság, stb.
