A módosult tudatállapotokat használó terápiák

Question 1

Mi az a módosult tudatállapot?

Answer 1

A tudatállapotunk vagy „normális”, azaz megszokott, hétköznapi, vagy attól eltérő, megváltozott, módosult, alterált.

Amikor a tudatállapot ellazul, és egy mélyebb, alvás-közeli állapotba jut, akkor beszélünk
- relaxált („ellazult”, felszínesebb szint), vagy
- hipnotikus („álomszerű”, mélyebb szint) állapotról.
(A relaxáció és a hipnózis szinonim szavak.)

A mély transzokkal jellemezhető módosult tudatállapotok azonban jelentősen túlmehetnek a relaxációs és hipnotikus állapotokon, megdöbbentő élményeket nyújtva a megváltozott realitásról. (pl. buddhista meditációk, sámántransz, jógikus mélymeditáció.)

Question 2

Ugyanaz a hipnózis, a buddhista meditáció és a sámántransz? (igen/nem, s rövid indoklás)

Answer 2

Nem ugyanaz, mert bár a hipnózis (ami álomszerű) egy középmély módosult tudatállapot, viszont még ezen is jelentősen túlmehet a buddhista meditáció és a sámántransz, amelyek megdöbbentő élményeket adnak a megváltozott realitásról.

Question 3

! Miben más a módosult tudatállapot a spirituális gyakorlás és a pszichoterápiás munka esetében?

Answer 3

• SPIRITUÁLIS GYAKORLÁS esetében AZ EGO MEGHALADÁSA a cél, míg
• a PSZICHOTERÁPIÁS MUNKA esetében a személyiségen belül dolgozunk – AZ EGO GYÓGYÍTÁSÁN ÉS FEJLESZTÉSÉN.
  Ekkor nem az ego meghaladása a cél, hanem az ego tartalmainak mély átélése, elsősorban személyes tudattalan tartalmak felhozása a tudatba, és annak mély, pontos meglátása, átélése.

(A módosult tudatállapotok megkerülik a tudatos énrészt, ezáltal a hárítások mögé tudunk jutni, így könnyebben elérhetővé válnak a tudattalan tartalmak, így felgyorsítja /katalizálja/ a terápiás munkát.)

Question 4

Miért jó a módosult tudatállapot használata pszichoterápiás célra, mit lehet vele elérni?

Answer 4

Az egyén hiedelmei és véleménye magáról és a világról tipikusan racionalizáló, azaz intellektuális magyarázatok, miközben az egyén lelke másképpen van, mint ahogyan azt magyarázza.

A pszichoterapeuta feladata az, hogy képes legyen túlmenni azon a ponton, ahol más nem tud: az ego falain, a személy merev hiedelmein és beidegződésein.
Az ügyes, profi kommunikáció – a terápiás kommunikáció, ami tényleg hat. Vagyis úgy kommunikál, hogy attól a kliens túljut a saját falain és határain, és a személyisége, egója mélyebb részeit ismeri meg tudatosan.

A módosult tudatállapot lényege, hogy A “NORMÁL”, AZAZ FALAKKAL VÉDETT ÉN-ÁLLAPOTUNK LAZUL FEL, NYÍLIK KI, és így HOZZÁFÉRHETŐ LESZ ÉNÜNK ELFOJTOTT RÉSZE IS - ÉRZELMEINK, VÁGYAINK, MÖGÖTTES HIEDELMEINK, EMLÉKEINK, MÉLY ÁLLAPOTAINK.

Question 5

Milyen módosult tudatállapotot használó pszichológiai módszereket ismersz?

Answer 5

• A hipnózis különböző fajtái:
  aktív éber hipnózis,
  ericksoni hipnózis,
  klasszikus, eredeti hipnózis
• Relaxáció
• Szimbólumterápia (autogén tréning és a KIP kombinációja)
• KIP (Katathym Imaginatív Pszichoterápia, más néven Leuner-módszer vagy vezetett imagináció)
• Hipno-NLP = NLPt (Neuro Lingvisztikus Pszichoterápia) (a TK egyik technikája!)
• Pszichedelikus terápiák (tudattágító szerekkel dolgoznak)
• Stanislav Grof holotróp légzéstechnikája (Bence Mo-on transzlégzésként hirdeti)
• Egostate-terápia, ami énállapotokkal dolgozik (ez is módosut tudatállapotot kíván)
• Imaginációs technikák (aktív és passzív imaginációk - Jungnál!)
• Bodywork (csoportterápiás módszer) Bár itt ébren vagyunk, de egyfajta relaxált, módosut tudatállapot azért beáll.
• Flow-csoport (amit Bence alkotott meg!)

Question 6

! Mi a terápiás folyamatséma a módosult tudatállapotos üléseken?

Answer 6

Egy KIP-ülés tipikusan a következő lépésekből áll:
1. RAPPORT (összhangteremtés) a klienssel, beszélgetés egy témáról.
2. INDUKCIÓ – a relaxált, hipnotikus állapot előidézése.
A hipnózis indukció és a relaxációs technikák bármelyikének alkalmazásával, vagy egyes terapeuták szerint ezek kihagyásával, közvetlenül a kép elképzeltetésével is beáll az állapot azoknál, akik erre már eleve fogékonyak.
3. KÉPI MUNKA
Itt lehet, hogy az ülés elején felvetett témához választ szimbolikusan analóg képet a terapeuta, vagy lehet, hogy az ülések sorozata adja ki, hogy éppen most milyen képet választ, és az is lehet, hogy a képek sztenderd sorrendjét követve halad.
4. FELDOLGOZÁS
Kihozzuk a klienst az állapotból, és éber állapotban, racionálisan beszélgetünk arról, hogy mit gondol, a képen átélt egy-egy tartalom mi lehet az életében, stb. Ennek mentén a tudatos tudat számára összeköttetések keletkeznek a tudott, életbeni dolgai között, továbbá a képben feljött tartalmak és egyéb asszociációk között.

Question 7

Mi az a hipnózis?

Answer 7

A hipnózis ellazult, alvás-közeli módosult tudatállapot, amelyet tipikusan egy másik személy (hipnotizőr, hipnoterapeuta) segít elő a személyben (a hipnotizált kliensben).

Question 8

Honnan ered a hipnózis jelensége és fogalma nyugaton?

Answer 8

1.) A modern hipnózis története FRANZ ANTON MESMER (1734–1815) munkásságával kezdődik, aki az „animális magnetizmus” (magyarul „állati delejesség”) fogalmának megalkotója. Mesmer gyógyításait eleinte valóban mágnesek segítségével végezte Párizsban, mivel úgy gondolta, a betegségeket az „idegi fluidumok” (folyadékok, nedvek) egyenlőtlen eloszlása okozza, amit mágneses hatással rendezni lehet.
2.) A francia JEAN MARTIN CHARCOT professzortól (1825-1893),
3.) A. LIÉBEAULT (liébó) (1823–1904)
4.) HYPPOLITE BERNHEIM (1840-1919) Liebeau és Bernheim alapította Nancyi Hipnózisiskolát, ahol főként féjdalomcsillapítással foglalkoztak.

Question 9

Mi Charcot szerepe a hipnózis terápiás alkalmazásának kialakulásában?

Answer 9

A hipnózis iránti érdeklődés az 1880-as években éledt újra Franciaországban Jean-Martin Charcot (ejtsd: sárkó, 1825–1893), egy neves neurológus munkássága nyomán, aki úgy gondolta, hogy a hipnotikus állapot és a hisztéria egyaránt a központi idegrendszer kóros működésére vezethető vissza.

Question 10

Mi volt Freud viszonya a hipnózishoz?

Answer 10

Freud, a pszichoanalízis atyja, munkássága során szintén tanulmányozta a hipnózist, bár később éppen a pszichoanalízis elterjedése szorította időlegesen vissza a hipnózis alkalmazását.

Neurológus tanítványként a fiatal Freud Liébeault és Bernheim tanaival ismerkedett Nancy-ben, és eleinte használta is a hipnózist a praxisában, később azonban felhagyott vele.

Egy kiváló hipnotizőrrel, Josef Breuerrel való versengése során Freud kidolgozta a “beszédkúrát”, vagyis a beszélgetésre épülő terápiát. Azt mondta azonban, hogy ez a fajta terápia nem a szegény emberek terápiája. A hatékony terápiás időtartam 100 és 300 óra között volt. A beszélgetésre épülő terápiáját Freud pszichoanalízisnek nevezte el, és ez a terápia megváltoztatta az európai pszichológia történetét.

Question 11

Mi az a direktív és non-direktív hipnózis?

Answer 11

A parancsoló módszert direktívnek, a megengedőt non-direktívnek hívjuk.
A XX. században Erickson non-direktív módszere mellett egy másik személy, George Estabrooks a direkt/autoriter megközelítést fejlesztette tovább.

Question 12

Kihez, mikor, és mely egyetemhez kötődik a hipnózis tudományos vizsgálata?

Answer 12

Szintén a XX. század közepén indult meg a hipnózis jelenségének szigorúan tudományos vizsgálata is, pszichológiai és élettani szempontból egyaránt.

Ennek lehetőségét ERNEST R. HILGARD professzor munkássága teremtette meg, akinek vezetésével az 1950-es évektől a STANFORD EGYETEMEN kidolgozták a hipnózis iránti fogékonyság mérését lehetővé tevő első skálákat, amelyek közül a legismertebb a STANFORD-SKÁLA.

Question 13

Magyarországon hol és kiknél lehet ezt tanulni?

Answer 13

• Bár a Magyar Hipnózis Egyesület csak 1991-ben alakult meg, dr. MÉSZÁROS ISTVÁN és DR. BÁNYAI ÉVA már jóval előbb, – titokban már az 1950-es években, csak „Pavlov-reflexek tanulmányozása”-fedőnév alatt dolgoztak vele és vizsgálták.
• 1975-től megszervezhették az orvosok és pszichológusok számára az első hipnózis-tanfolyamokat és szemináriumokat.
• Ma (2023-ban): a Magyar Hipnózis Egyesületben (MHE), És ma már széles körben elismerik, mint terápiás eljárást, És mint a tudományos vizsgálódások fontos tárgyát.
• Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület DR. DAUBNER BÉLA vezetésével is használja a hipnotikus állapotot. (Ez a klasszikus hipnózishoz képest egy lazább megközelítés, itt a hipnotikus állapotban különféle NLP-módszereket, énrész-munkát (ego-state) és szimbólumterápiát (KIP, Leuner) folytat a gyakorló terapeuta, a páciens problematikájától függően.)
• Fontos személy még: VAS JÓZSEF PÁL, aki a hipnoanalízis módszeréről jelentetett meg egy kiváló szakkönyvet. Címe: Egy elmeorvos tévelygései – Gondolatok a pszichoterápiáról. Pro Die Kiadó 2005.

Question 14

Hogyan lehet a hipnózist létrehozni? (indukció) Sorolj fel 3 módszert!

Answer 14

• RELAXÁLÁS, FIGYELEMKONCENTRÁLTATÁS, SZUGGESZTIÓK.
  A hipnózist hagyományosan relaxációs módszerrel hozzák létre: az eljárás kezdetén gyakran arra kérik az alanyt, hogy mereven nézzen egy pontot, lazuljon el, és koncentráljon a hipnotizőr hangjára. Ezután a hipnotizőr további szuggesztiókat ad az ellazulásra, a figyelem koncentrálására és a szem becsukódására vonatkozóan. Miután az alany szeme lecsukódott, további szuggesztiók következnek.
• SZÁMOLÁS ÉS KÉPEK HASZNÁLATA
  „Most egytől tízig elszámolok, és minden számolásnál egyre mélyebb és mélyebb állapotba kerül”, vagy képet hozzárendelni: „Képzelje el, hogy egy ötfokozatú lépcsőn elindul lefelé, egy…, mélyül az állapot, kettő…, elnehezednek a karjai, három…, stb.
• A MÁR MEGSZOKOTT MÓDOSULT TUDATÁLLAPOT SZUGGERÁLÁSA
  Ha a kliens már pár alkalom után járatos a módosult tudatállapotban, akkor azt is lehet mondani neki, hogy „És most gondoljon az állapotra, amiben szokott lenni, és engedje bele magát”.

Question 15

Honnan, miből lehet látni, hogy a másik személy hipnózisban (transzban) van, mik a látható, fiziológiai (testi) jegyei?

Answer 15

Hipnotikus állapotban a testi reakciók nagy része a fizikai ellazulással függ össze:

• az alany megnyugszik
• békesség érzése tölti el
• szeme könnyezhet
• légzése mélyül és általában lelassul
• úgy tűnhet, mintha mélyen belesüppedne a székbe, amin ül
• ellazulnak az izmai

Question 16

Hogyan változik meg a tudatállapot és a szubjektív élmény a transzban?

Answer 16

 a személy elfeledkezik a külső környezetről
 megváltozhat az észlelése
 megváltozhat az éberségi és érzelmi állapota
 megváltozhat a testképe
 megváltozhat az időérzéke
 megváltozhat a figyelmének koncentráltsága és irányultsága
 a képzelete általában élénkebbé válik
 a gondolkodása kevésbé racionális lesz
 sajátos, transzra jellemző logika szerint működhet
 emlékezete módosulhat
 akaratlagossága csökkenhet
 az átélt élményei szokatlannak tűnhetnek.

Question 17

Milyen az emberi kapcsolat a transzban?

Answer 17

Az alany és a hipnotizőr közötti egyedi, személyes kapcsolat van.
Nemcsak a hipnotizőr hat a hipnotizáltra, hanem az alany is aktív szerepet játszik a hipnózis alakulásában, aktivitása hat a hipnotizőrre, alakítva ezzel magát a hipnózist is.

Öntudatlanul, ugyanúgy kezdenek lélegezni, érzelmeik is összehangolódhatnak, és nem egyszer a terapeuta fejében hirtelen telepatikus jelenségek is felbukkannak, bevillanhatnak azok a képek vagy gondolatok, amelyek a kliensben vannak éppen.

(Egy, a hipnoterápiában adottságaiban és képzettségében is magas szinten lévő, belső képekkel dolgozó terapeuta elmondta, hogy sok ülésen látja a képet belül, ami a kliensben van, és a képet úgy vezeti, hogy rákérdez, pl. „és az ajtó mögött mi van?”, mielőtt a kliens még kimondta volna egyáltalán, hogy van ajtó a képen.)

Question 18

Mi az a hipnábilitás?

Answer 18

A hipnózis iránti fogékonyság.
Vannak hipnábilisabb, azaz jobban hipnotizálható emberek.
A legtöbb ember legalább közepes szinten hipnotizálható, viszonylag kevés azoknak a száma, akik egyáltalán nem hipnotizálhatók, és ugyanígy kevesen vannak, akik nagyon erősen fogékonyak a hipnózisra. A hipnotizált személyek élményei sok mindentől függnek: főként a személyiségtől, de például a hipnózis aktuális mélységétől, és attól is, hogy az adott személy mozgásosan vagy képzelete révén él-e át könnyebben hipnotikus élményeket.

Question 19

Mindenki hipnotizálható?

Answer 19

Megfigyelések azt mutatják, hogy bizonyos mértékben szinte minden ember hipnotizálható. Az emberek között azonban nagy egyéni eltérések figyelhetők meg a hipnózisra adott reakciók terén: azaz meglehetősen eltérő az egyének hipnózis iránti fogékonysága (más néven: hipnábilitása).

Question 20

Mitől függ a hipnábilitás?

Answer 20

A hipnózis elsősorban a hipnotizált személy készségétől, adottságaitól függ.

A hipnotizált személyek élményei sok mindentől függnek: főként a személyiségtől, de például a hipnózis aktuális mélységétől, és attól is, hogy az adott személy mozgásosan vagy képzelete révén él-e át könnyebben hipnotikus élményeket.

Question 21

Mi Milton Erickson véleménye a hipnábilitásról?

Answer 21

Az ericksoni hipnózis szemlélete és gyakorlata radikálisan új nézetet hozott a hetvenes évektől kezdve, nevezetesen azt, hogy NINCS ÉRTELME A HIPNÁBILITÁS kérdésének, mert bárki hipnotizálható, ha a terapeuta elég ügyes.

Milton Erickson szerint nincs ellenálló páciens, csak kommunikálni még nem elég jól tudó terapeuta. Valóban, Erickson pillanatok alatt, zavarba ejtő egyszerűséggel bravúros áttöréseket volt képes elérni embereknél az ügyes és hipnotikus kommunikációjával.
Felhagyott a sztenderd hipnózis alkalmazásával, és gyakran nyitott szemmel, „csak egyszerűen” beszélgetve vitte hipnotikus, módosult tudatállapotba a klienseit, furfangos nyelvi megfogalmazásaival, meséléseivel és kiemelkedő non-verbális kommunikációs képességével. Erickson a hipnotikusan ható nyelv mestere volt, olyannyira, hogy később az NLP megalkotásakor azt részben a Milton-nyelvre építették.

Question 22

Említs min. 4, max. 8 testi, és ugyanennyi lelki problémát, amire a hipnózis jól alkalmazható!

Answer 22

1. Testi problémák:

• asztma, köhögés enyhítésére;
• allergiás reakciók
• gyomor-bélrendszeri fekélybetegségek és gyulladások
• hányás és émelygés
• magas vérnyomás
• fejfájás és migrén
• sokízületi gyulladás
• a hipnózis egyik legeredményesebb területe a fájdalomcsillapítás fogorvosi beavatkozás hasi, mellkasi, nőgyógyászati és ortopédiai műtétek esetében

2. Lelki problémák:

• depresszió
• stressz
• alvászavarok
• pánik
• szorongások és félelmek (pl. fogászati beavatkozásoktól való kóros félelem)
• fóbiák
• dohányzásról való leszokás
• evészavarok esetben (anorexia, bulímia, túlsúly)

Question 23

Mi az az ericksoni hipnózis, hogyan dolgozik, mivel éri el a hatást?

Answer 23

Felhagyott a sztenderd hipnózis alkalmazásával, és gyakran nyitott szemmel, „csak egyszerűen” beszélgetve vitte hipnotikus, módosult tudatállapotba a klienseit, furfangos nyelvi megfogalmazásaival, meséléseivel és kiemelkedő non-verbális kommunikációs képességével. Erickson a hipnotikusan ható nyelv mestere volt, olyannyira, hogy később az NLP megalkotásakor azt részben a Milton-nyelvre építették. Erickson nemcsak egy új módszert hozott, hanem gyökeresen megváltoztatta a nyugati pszichológia gondolkodásmódját.

Question 24

Említs néhány példát az ericksoni indirekt szuggesztiókra!

Answer 24

1. Indirekt szuggesztiók
2. Beágyazott utasítások
3. Beágyazott leírások
4. Igenlő válaszsorozatok
5. Érzésekről szóló közhelyek
6. Az idő hasznosítása közhelyekkel
7. A nem tudás és a nem cselekvés, amelyeket Erickson mindig megerősít.
8. Lezáratlan szuggesztiók
9. Minden lehetőség lefedése/megengedése
10. Kérdések, amelyek elősegítik új reagálások lehetőségét.
11. Összetett szuggesztiók (pl. igenlő válaszsor és a képzelettársítás)
12. Kettős kötések
13. AZ INDIREKT SZUGGESZTIÓ: a tudattalannal van összhangban, és kevéssé valószínű, hogy értékelő állásfoglalást váltson ki. Amikor azt mondja, hogy „Azon tűnődöm, vajon be tudja-e zárni az ablakot”, a hallgató tudattalan reakciója az lesz, hogy meghallja a „beágyazott” javaslatot és követni fogja azt.
14. BEÁGYAZOTT UTASÍTÁS: Erickson gyakran „rejtett” bele parancsokat hosszabb mondatokba. Ha azt mondta, hogy „Önnek most nem szükséges azonnal transzba esnie”, a páciens tudatát megzavarta a mondat felszíne, amely szerint nem fontos transzba esnie, viszont a tudattalanja meghallotta, és válaszolt a beágyazott utasításra: „most azonnal essen transzba”.
    Néha Erickson a rejtett parancsot INTERPUNKCIÓS KÉTÉRTELMŰSÉGGEL kombinálta, és azt mondta, hogy „Azt szeretném, hogy csak azokat a dolgokat mondja el, amelyeket mind el akar nekem mondani”. A beágyazott parancs, hogy „mindent el akar nekem mondani”, a tudatot megkerülve jutott tovább.
15. BEÁGYAZOTT LEÍRÁSOK: „Lehet, hogy azt gondolja, nem könnyű transzba esni. Lehet, hogy nem úgy érzi, hogy a transz élvezetesen pihentet. Mivel eddig még soha nem volt transzban, ezért fogalma sincs, hogy mit várjon. Valóban, nem várhatja el, hogy érezze azt a megnyugtató, pihentető érzést, amit érezni fog.” Noha a kliens tudatosan olyan dolgokat hall, amelyek nem történhetnek meg, de a tudattalanja meghallja, és válaszol a beágyazott utasításokra és leírásokra.
16. IGENLŐ VÁLASZSOROZATOK: Folyamatosan igennel válaszoljon vagy igenre gondoljon, így amikor a hipnotizőr egy kritikus kérdést vagy utasítást told hozzá, a kliens ismét „igen”-t válaszol.
17. ÉRZÉSEKRŐL SZÓLÓ KÖZHELYEK: A legtöbb ember élvezi a friss szellő hűvösségét”, „Nagyon sokan megnyugtatónak tartják a víz hangját”, „Sok ember könnyen elpirul, amikor bizonyos érzéseket felismer saját magában”. Ezek a közhelyek bevezető részei lehetnek egy igenlő válasz-sorozatnak, amely végül oda vezet, hogy „Szeretném hinni, hogy Ön tökéletesen kellemesen és békésen fogja felismerni a saját érzéseit, azzal kapcsolatban, hogy…”
18. AZ IDŐ HASZNOSÍTÁSA KÖZHELYEKKEL: Ha azt mondom, hogy valami történni fog (az időzítést a kliensre hagyva), az már önmagában is szuggesztív, és nagyon meggyőző érvként hat, amikor a dolog megtörténik. Mindenki gyakran pislog. Azt mondhatjuk a kliensnek, hogy „egy pillanat múlva pislantani fog”. Amikor a kliens pislant egyet, azt mondja: „Helyes.” A kliens tudattalanja azt fogja gondolni, hogy „Érdekes, azt mondták, hogy pislantani fogok és pislantottam. Tehát csakugyan elfogadtam ezt a szuggesztiót.” Ez a tudattalanját sokkal megközelíthetőbbé teszi a további sugalmazások iránt.
19. A NEM TUDÁS ÉS A NEM CSELEKVÉS: Erickson „Nem kell beszélnie, mozognia vagy bármiféle erőfeszítést tennie. Még a szemeit sem kell nyitva tartania. Az emberek tudnak úgy aludni, hogy nem is tudnak róla. Álmodnak és nem emlékeznek az álomra. Egyszerűen nem fog tudni róla, amikor a szemhéjai majd maguktól lecsukódnak. És azt sem tudhatja, melyik keze fog először felemelkedni.” Ez a paradox típusú sugalmazás felkeltheti a tudattalan érdeklődését. Amikor azt sugallja, hogy a kliensnek az a jó, ha nem tud valamiről, nem tesz valamit, ugyanakkor ugyanarról a valamiről a tudattalanjának a tudomását kiszélesíti.
20. LEZÁRATLAN SZUGGESZTIÓK: Erickson így ösztönözte a páciens tudattalanját, hogy pótolja a hiányzó részleteket a kliens személyes élményeiből. Ezt mondhatta: „Mindannyiunkban vannak rejtett erők, amelyekről nincs tudomásunk, s általában nem is tudjuk, hogy hogyan fognak megnyilvánulni.” Vagy: „Nem is tud róla, hogy mennyit tanul, mégis, sokat tanul. Ezért nem helyes, ha megmondom, hogy ’tanulja meg ezt’, vagy ’tanulja meg azt’, azt tanulhatja, amit akar, és abban a sorrendben, ahogy akarja.”
21. MiNDEN LEHETŐSÉG LEFEDÉSE: Erickson előszeretettel írta le a lehetőségek széles skáláját, így bármi is történt, a kliens figyelmét arra az érzésre, mozzanatra összpontosíthatta, amelyik a felsorolt listában benne volt. Ezt mondhatta: „Hamarosan tapasztalja, hogy az egyik ujja vagy a hüvelykujja mozogni fog egy kicsit, talán magától. Mozoghat fel vagy le, vagy oldal irányban. Lehet lassú vagy gyors, de az is lehet, hogy meg se fog mozdulni.” A kliens végül is észreveszi, hogy az egyik ujja tesz valamit, s ez azután meggyőző érvként hat. Bármit is tett a kliens, az a felsorolás szerint mind igaz volt a transz kialakulásának céljából.
22. KÉRDÉSEK, AMELYEK ELŐSEGÍTIK ÚJ REAGÁLÁSOK LEHETŐSÉGÉT: Erickson ugyancsak szerette az olyan kérdések alkalmazását, amelyek ráfókuszálták a figyelmet valamire vagy elősegítették a belső változást. Egy olyan klienstől, akit már azelőtt hipnotizált, azt kérdezte volna: „Mit tapasztalt, a hipnotizált állapot alapvetően hasonlít az ébrenléti állapotra, vagy pedig különbözik tőle?” Válaszképpen a kliens visszamenne transzba, hogy összehasonlítsa a két állapotot.
23. ÖSSZETETT SZUGGESZTIÓK: Erickson összetett sugallatokat is alkalmazott, amelyekben az egyik elem könnyen gyanítható vagy már éppen történik, a második elem pedig a szuggesztív erejét azáltal nyeri, hogy össze van kötve az elsővel. Különféle változatai vannak az összetett sugalmazásnak.
    Néhány példa:

A legegyszerűbb összetett szuggesztió az “igenlő válaszsor”, egyetlen előkészítő igennel: „Ma olyan szép az idő, menjünk el úszni!”

A”képzelettársítás” majdnem azonnal transzot eredményez, azon egyszerű tény miatt, hogy természetes és szükségszerű: „Minden lélegzetvétel után egyre jobban tudatosul a testének természetes ritmusa, és erősödik a kellemes közérzete.”

A “Tagadás + amíg” típusú szuggesztió feloldja a klienst, hogy ’teljesítési’ kényszert érezzen. „Nem kell transzba esnie, míg nincs rá felkészülve. És nem is fog, amíg a tudattalanja nincs készen rá.” Így megszabadulva azoktól az aggodalmaktól, hogy ’vajon minden jól történik-e’, a kliens sokkal hamarabb tud transzba esni.

“Feltételes következtetések vagy a Ha …, akkor…” állítások is mind nagyon szuggesztívek: „Ha leül, akkor transzba tud esni.” „Most pedig, ha nem teszi keresztbe a lábait, és a kezeit kényelmesen az ölébe helyezi, akkor készen fog állni, hogy transzba essen.” Néha a ’ha’ és ’akkor’ burkoltan van a mondatban: „Ahogy a kényelme elmélyül, a tudattalanja is pihen, ezalatt a tudata értelmezi a probléma természetét; amikor egy lényeges és érdekes gondolat eléri a tudatát, kinyílhatnak a szemei, ahogy óvatosan megfontolja.
12. KETTŐS KÖTÉSEK: „Most szeretne transzba esni vagy később?” A kettős választási lehetőségekről az volt az álláspontja: „Szerintem a kliensemnek olyan szabadsággal kell rendelkeznie, hogy pontosan azt tegye, amit mondok neki, de úgy, ahogy ő jónak látja.” A kettős kötés a kliensnek látszólagos választási lehetőséget ad.

Question 25

Ki, mikor, hogyan hozta létre az NLP-t?
Milyen szemléleteket, terapeutákat integrál az NLP?

Answer 25

Richard Bandler és John Grinder hozta létre az USA-ban.
1976-ban három ismert, nagyon kiváló terapeutát modelleztek le (az NLP kulcsszava!):
- Virginia Satir – rendszerszerszemléletű családterápia
- Fritz Perls – humanisztikus szemléletű gestalt terápia
- Milton Erickson – hipnózis módszer

Azt gondolták, hogy amit ők csinálnak, amitől ők sikeresek, azt ha lemodellezzük, és megismételhető, megtanítható másoknak is.

Question 26

Mi az a relaxáció?

Answer 26

Relaxáció azt jelenti: ellazulás, ellazítás. Gyakorlatilag minden – a lazulás irányában beálló – módosult tudatállapot, így a hipnózis is relaxáció, tehát a test és a lélek elnyugtatásának és a nyugalom elmélyítésének a módja. Számos más mód is van a nyugalmi állapot elérésére – mélylégzés, zenehallgatás, imádkozás, meditációs technikák, jóga, stb. Néhány módszerben direkt a testi izomzat ellazítása a cél, ennek az elősegítése megfigyelés vagy ehhez társuló megnevezés által. Ilyen az autogén tréning és a progresszív relaxáció, vagy a jóga nidra.

Question 27

Mi az az autogén tréning, kitől, mikortól ered, s hogyan csinálják?

Answer 27

A pszichoterápiás világban (is) gyakran használt relaxációs módszer az autogén tréning. Ekkor az elnyugvás technikája maga a testi ellazulás szuggesztiója, amelyben a relaxációt vezető személy lassan, nyugodtan, következetes sorrendben végigmegy a testrészeken, s annak ellazulását szuggerálja: „Ellazul a kar, ellazul a láb, stb…”. Ha az egyén elsajátította, akkor magának mondogatja ezeket a mondatokat.

A módszert egy német pszichiáter, Johannes SCHULTZ fejlesztette ki a harmincas években. Azt találták, hogy pusztán ennek a technikának a megfelelő számú és rendszeres gyakorlása stresszoldó és képes pszichoszomatikus betegségeket megszüntetni.
Az autogén tréninget minimum nyolc egymást követő, egymásra épülő ülésen szokták megtanítani, ahol minden ülés tematikája eggyel több.

A gyakorlott relaxálók az autogén tréning gyakorlat során belső megjelenítésű képi elemeket kezdenek szemlélni, vagy kívülről nézve azokat, vagy egy elmélyültebb szinten intenzív beleéléssel. Az egymásra épülő gyakorlatok során a saját szín, konkrét tárgyak, absztrakt fogalmak, értékek, saját érzelmek, adott személyek, valamint a tudattalanhoz intézett kérdések képi megjelenítése történik.

Az autogén tréningben ezt meditációnak hívják. A globális, integrált meditációs kultúra és emberi tudattan ismeretéből nézve ez nem a meditáció végállomása, hanem egy középmély szint. Ezzel nem becsüljük le, hisz nagy dolog és nagyon hasznos, ha valaki képes ellazulni, pláne ha ezen állapotban még képes a kérdéseire a bölcs tudatától választ is kapni.
Ugyanakkor a meditációs kultúrák végcélja az emberi fejlődés legmagasabb állapotának elérése: a spirituális önmagunkra találás, a képeken, formákon és énérzésen túli tiszta tudat megtapasztalása, az Önvaló, a Nirvána élménye. Ehhez a pszichoterápiák, a hipnózis, a relaxáció, a vizualizációk - per definitio - nem tudnak elvezetni.

Question 28

Mi az a progresszív relaxáció? – kitől ered, hogyan kell csinálni röviden?

Answer 28

A relaxáció egy másik módja a progresszív relaxáció, Edmund JACOBSON (1938.) módszere. Lényege, hogy a személy először megfeszíti az izmait, majd utána ellazítja őket. Tehát ahelyett, hogy azt mondanám: „ellazul a bal kar”, azt mondom: „feszítsd meg a bal karod, …, s most lazítsd el!”. Ezt rá lehet építeni a légzésre is, ekkor még hatékonyabb: „Belégzésre feszítsd meg a bal karod, kilégzésre engedd ellazulni!”.

Ez a technika ismeretes “posztizometrikus relaxáció” vagy “paradox lazítás” néven is, más-más körítéssel és gyakorlati beágyazással körbevéve.

Jógaórákon például szoktak úgy relaxáltatni, hogy miután elhelyezkednek savászanában, kissé megemelik belégzésre a kart, majd kilégzésre passzívan visszaejtik a matracra – és így tovább szisztematikusan, a fejet, vállakat, hátat, csípőt, lábakat, stb.

Question 29

Mi az a jóga nidra, és miben más, mint a nyugati relaxációk?

Answer 29

A relaxációt nem Schultz és Jacobson találta fel, hanem évezredek óta használják jelenleg is, például a jógában. A jógában a relaxáció egyik klasszikus módja a jóga nidra (mélyrelaxáció, jógaalvás), ahol hanyatt fekve szintén végigfigyeljük szisztematikusan az egyes testrészeket, de nem mondjuk, hogy „ellazul a…”, nem adunk instrukciót, csak megfigyeljük, átérezve azt. Ez a puszta, közvetlen, átérző, semleges megfigyelés önmagában ellazítja a testet, és annak részeit. A jóga nidra gyakorlat is kiegészül ezután további részletekkel, de a relaxációs részének a lényege ez, a MEGFIGYELÉS ÁLTALI ELLAZULÁS.

Question 30

Mi az a biofeedback, és mire jó?

Answer 30

A feedback visszacsatolást jelent, a biofeedback pedig a biológiai folyamatok visszajelzését jelenti a személy számára.
A biofeedback olyan, kísérletekkel megalapozott eljárás, amellyel figyelemmel kísérhetjük saját fiziológiai folyamatainkat (pl. a szívritmust), azokat, amelyek észlelésére és akaratlagos befolyásolására normális élethelyzetekben egyébként nem lennénk képesek. Például normál esetben nem észleljük a szívünk verését, a szívritmust, a légzésünket. Ezeket, ha odafigyelünk, tudatosíthatjuk is, vagy, ha magunkra kötünk egy olyan gépet, ami ezt érzékeli, és például csipogással jelzi nekünk az értékét, akkor tisztán és pontosan észleljük azt.

Ha ezeket visszajelezzük a gyakorlónak, akkor a tanulásba gyorsító köröket rakunk, és az illető hamarabb megtanulja, hogyan érje el a kívánt relaxált állapotot.

A biofeedback eljárást az 1960-as években dolgozták ki Amerikában.
A biofeedback atyja ELMER GREEN, a minnesotai és chicagoi egyetem biopszichológia doktora. Azóta, az elmúlt negyven évben számtalan biofeedback kutatás született, amelyeket élvonalbeli tudományos szaklapokban publikáltak.

Question 31

Mik azok az agytréner-készülékek, és mire jók?

Answer 31

• A biofeedback láz egyik terméke, hogy kialakítottak ún. agytréner-készülékeket vagy „hang-fény-gépeket” (light-sound machines), amelyek adott agyhullám-frekvenciára hangolják az agyat, azáltal, hogy megfelelő frekvenciájú fényt villogtatnak a szembe, miközben ezzel analóg kattogást pedig a fülbe.
• A villogást egy műanyag szemüveg belsejébe helyezett kis piros vagy fehér lámpácskák végzik, a kattogás pedig fejhallgatón át hallható. Az egészet egy doboz generálja, amin gombokkal állíthatóak a programok.
• A cél az agyat egy adott hullámhosszra hangolni, például alfába vinni, mely a relaxáció állapota, vagy deltába, ami a meditatív, mély hipnotikus képáramlás és az álmodás agyállapota.
• Az agytréner készülékkel valóban lehet hangolni az agyat, és mély állapotokat elérni, ahol relaxáció történik, ahol a relaxációs típusú tanulás serkentett, és tudatalatti dolgok fel tudnak jönni a felszínre.
• Azonban

 a beígért történések nem azonnal tapasztalhatók, hanem ismételt, rendszeres gyakorlással érhetők el

 pszichoterápiát nem lehet géppel végezni, tehát lehet, hogy aktuálisan az ember ellazul, és egy feszültség átmenetileg kioldódik, de a terápiás hatáshoz át is kell beszélni, tudatosítani kell a dolgokat, továbbá a folyamatot ésszel, intelligenciával és beleérzéssel kell navigálni

 ha meg is tanulja egy személy, hogy hogyan lazuljon el géppel, vajon nem jobb-e megtanulni körülbelül ugyanannyi energiabefektetéssel azt, hogy önmagunktól tudjuk ugyanazt elérni, és nem egy elemmel működtetett, kattogó műanyag doboztól függünk?

• Összefoglalva tehát az agytréner készülék és a biofeedback eszközök: okos, jó segédeszközök a relaxáció világában, Valóban kimutatták már testi és lelki problémák, bajok oldódását ezen készülékek használata során. Ezzel együtt nem érdemes a saját belső technikák kialakítását, terápiát és a meditációt felváltó, helyettesítő és mindent megoldó, megváltó eszközként tekinteni rájuk.

Question 32

Mi az a szimbólumterápia?

Answer 32

• A szimbólumterápia során belső, képzeleti képeket használunk pszichoterápiás célból. Az elmében mindig képek áramlanak, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. A képek gyakran enyhék, halványak; az elme halk alapjáratú működése ez, a nappali álmodozás realitása. Néha belemerülünk, ekkor azonosulunk velük, ezért nem tűnik fel, néha pedig külső dolgokra figyelünk, s ezért nem tűnik fel.
• A szimbólumterápia során erre, a belső képi valóságunkra összpontosítjuk a figyelmet, és ezt használjuk pszichoterápiás módon.
   A terapeuta, miután a klienst ülő (vagy néha fekvő) helyzetben relaxáltatta, megkéri, hogy képzeljen el egy konkrét képet, tehát kívülről mondja meg, hogy a kliens mit imagináljon. Például képzeljen el egy rétet, egy házat vagy egy vulkánt.
   Ezután hagyja, hogy a kliens elképzelje, úgy, ahogy az számára megjelenik, majd megkéri, hogy pontosan mondja el, mit lát, hall, érez, stb. a képben. Hogy a terapeuta milyen képet képzeltet el, az a módszerben adott, és e mögött mélylélektani (analitikus) elmélet és szemlélet áll. Nem pszichoanalízis folyik, de a személyiségképében, tudatműködésbeli felfogásában és a képek értelmezésében sok ilyen elemet tartalmaz.

Question 33

Mi az a KIP módszer? – kitől ered, s mit jelent ez a rövidítés? Mi a technika lényege, mit csinálunk a KIP során?

Answer 33

A módszert Hanscarl Leuner dolgozta ki az 1950-es években, innen a Leuner-módszer elnevezés. Leuner a módszert Katathym Imaginatív Pszichoterápiának nevezte - rövidítve KIP, szakmai körökben így is szokták emlegetni – „kippezni”. A “katathym” szó jelentése: ÉRZELMEKKEL ÉS
A SZEMÉLYES TUDATTALAN SZIMBOLIKUS TARATALMAIVAL TELI
“imaginatív”: KÉPZELETI KÉPI TEVÉKENYSÉG

Angolul Guided Affective Imaginery (GAI) a neve, amit itthon vezetett imaginációnak is szoktak hívni. Leuner módszerét tudományosan igazolták, és a nemzetközi és hazai pszichoterápiás világ által elfogadott, akkreditált kiképző helyeken tanított módszer. Hazánkban hivatalosan a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület, továbbá az Integratív Pszichoterápiás Egyesület tanítja.

Question 34

Hogy jutott el Leuner a KIP kidolgozásáig, miért pont ezt a képi pszichoterápiás módszert dolgozta ki?

Answer 34

Leuner a KIP kidolgozása előtt a hallucinogének kutatásával foglalkozott (elsősorban az LSD és természetes megfelelője, a pszilocibin – a „sámángomba” hatóanyaga – érdekelte). Eredményeit „Halluzinogene” c. könyvében foglalja össze.

Európában a hallucinogén-kutatásoknak és a pszicholitikus terápiáknak az egyik úttörője volt. A hallucinogén transzok az emberi élmények közül is a legvizuálisabbak, nem csoda, ha Leunernél a KÉPI VILÁG megmunkálása a fókusz.

Question 35

Hogyan működik a vezetett imagináció, és milyen két fő aspektusa van a hatásnak?

Answer 35

• Az imaginációk mélylélektani eseményeket tükröznek vissza és projekciós felületet adnak a belső világ tükröződéséhez. A tudatalatti tartalmi képekben jön elő: a terapeuta a problémák transzformált képével foglalkozik, és a terápia során bekövetkező mélypszichológiai változás az imaginált képből leolvasható, így a terápiás történések a képekben és azok változásaiban nyomon követhetőek.
• Az imaginációval való munkának két aspektusa van:

 Az első az intrapszichés feszültségek lereagálása, ami azt jelenti, hogy már önmagában az feszültségoldó és ezáltal tünetcsökkentő lehet, ha egy elfojtva tartott tartalom a képbe vetülve a felszínre tud jönni.
 A második terápiás hatást a tudattalan tartalmaknak a mélylélektani szimbolika alapján történő kifejeződése és megértése jelenti.
Ezek
 egyrészt közvetlen feldolgozást tesznek lehetővé az elsődleges folyamatok képi síkján – amikor is a belső folyamatok, események a képekben lejátszódva „tudnak kipörögni” –,
 másrészt a tudatosság szkópját (sávját) növelik a további tudatos feldolgozás révén; amikor a képezés után a terapeuta és a kliens beszélnek a képekről és azok tartalmait tudatosan ismert életbeli tartalmakkal kötik össze. A képélmények olyan érzéseket, viszonyulásokat tárnak fel, amelyek befolyásolják az egyén jelenlegi életvezetését. Ilyenek például a kapcsolati minták szülőkkel, partnerekkel, gyerekekkel, munkával és teljesítménnyel.
- Mivel ezek a meghatározó élmények a beszédtanulás előtti (preverbális) korból származnak, tudatosan szavakkal nem tudjuk előhívni őket, csak a szimbólumok átélésével.

Question 36

Miben másak a katatim képáramlásban a képek, mint az egyszerű fantáziaképek?

Answer 36

A terapeuta indukálja hívó motívumok adásával és az egész imagináció alatt párbeszéddel kíséri a pácienst. Teljes kifejlődésükben a katatim imaginációk plasztikusak, színesek és háromdimenziósak. Az alany saját imaginációinak a világában, mintegy reális térben mozoghat, cselekedhet.

Az imagináció által kibontakozó helyzetek hamarosan autonómmá válnak és AKARATILAG NEM BEFOLYÁSOLHATÓK nem befolyásolhatók minden további nélkül.

Ez különbözteti meg a katatim képeket az egyszerű fantáziaképektől.

Question 37

Mely lélektani irányzatra (szemléletre) épül a KIP (hagyományos leuneri végzése)?

Answer 37

A KIP módszert itthon jelenleg kétféle szemlélettel végzik – a hagyományos mélylélektani (analitikus, pszichodinamikus szemlélettel) és az integratív hipnoterápiás szemlélettel. Az első lényege, hogy a terapeuta értelmezi a képet, következtetéseket von le, hogy ha „ilyen és olyan a rét, akkor ez ezt és azt jelenti szimbolikusan”. Ezt az értelmezést autoriter, ortodox analitikus stílusban vagy megmondja a páciensnek, vagy nem.

Az integratív hipnoterápiás szemlélet esetében a terapeuta magának jegyzi meg a saját értelmezését, mint folyamatvezető irányelvet.
A modern, integratív megközelítés során (ezt képviseli dr. Daubner Béla és sok tanítványa és kollégája) nem foglalkozunk a képek értelmezésével, megértésével.

Miért nem értelmezünk ebben a szemléletben? Azért, mert az értelmezés a terapeuta hiedelme, ekkor a terapeuta húzza rá a saját világát a kliensére, ami a kliens számára én-idegen, amit vagy elutasít (az ellenállását növeli), vagy behódol a terapeutának és magára vesz.
Az utómegbeszélésben megkérdezzük, mit gondol róla, s nem mi mondjuk meg, mi mit gondolunk róla.

Question 38

Mi a KIP három szintje?

Answer 38

A KIP-ben három elmélyültségi szinten dolgozunk: alapfokon, középfokon és felsőfokon, ahol eltérők a célok és a képi tartalmak, illetve a terapeuta magatartása és technikái.

Question 39

Mik az alapfok hívóképei, említs 3 példát, és ezek alapszimbolikáját egy-egy mondatban!

Answer 39

• Rét motívum:
  A rét kiképzése nem neurotikus embereknél nyugodt hangulati állapotot tükröz, békés, kiegyensúlyozott, konfliktus- és rivalitásmentes, és az elvárásnak megfelelően ANYAI - ORÁLIS SZÍNEZETŰ VILÁGOT mutat a termékenysége. A rét motívumban visszatükröződnek a páciens AKTUÁLIS HANGULATI ÁLLAPOTAI is. Ez leginkább az időjárásban jut kifejezésre. A mindenkori évszak utalást ad egy mélyebb, tartós alaphangulati beállítódásra, mint pl. az őszi szituáció depresszív szomorúságra, a tavasz optimista várakozásra és a nyár kielégítő beteljesülésre utal.
• Hegy motívum:
  A TELJESÍTMÉNY, az igényszint, intrapszichésen determinált követelmények, rivalitások, stb. APAI VILÁGÁNAK SZIMBOLIKÁJA, de bizonyos szempontból az apai introjektum visszatükröződése is. Ezt a motívumot két formában nyújtjuk:
  1. Egy hegy megtekintése a távolból.
  2. Hegy megmászása, körültekintés a hegy csúcsáról, végül a lefelé vivő út.
  A hegymászással kapcsolatosak a személyiség működésével összefüggő fantáziák, a feladatok megoldása, felemelkedés egy karrier értelmében, az élet kihívásaival való megbirkózás vagy a kitűzött életcélok elérése.
  A hegyről való körbetekintés a szellemi kitekintésként fogható fel a saját belső lelki és emocionális állapotra vonatkozóan, de szubjektív megítélése is lehet a jelenlegi külső élethelyzetnek, ami az objektív szituációval nem kell feltétlenül, hogy egybeessen.
• Erdőszél motívum:
  Ez a motívum eltér az alapfok eddigi motívumaitól. Ez már nem olyan széles merítésű, mint a rét motívum. Az erdőszél, amit bizonyos távolságból megtekintünk, egy határt jelent az átlátható, betekinthető, és a sötét erdőrész között. A TUDATELŐTTES SZIMBÓLUMA.
  Állatok és alakok, amelyek az erdőből előlépnek vagy az erdőben láthatók, szimbólum-alakok, amelyek tudattalan Selbst-aspektusok, és gyakran szorongás által megszállt ösztön-impulzusokat vagy introjektumokat testesítenek meg. Ezzel a motívummal lehetővé válik a tudattalanból felbukkanó szimbólumalakokkal egy találkozás létrehozása. Az alapfok intervenciós technikája által egy kibékítés, akceptálás, és ezáltal egy integráció érhető el.

Question 40

Mi a terapeuta dolga, és ebből fakadó klienshez való hozzáállása, munkamódja az alapfokon?

Answer 40

Az alapfok során a terapeuta strukturálja az imaginációk mezejét, a félelmet keltő helyzeteket elkerüli, a páciens túlságosan aktív kezdeményezéseit fékezi, a táplálás, gyarapítás és a békítés rezsielveit használja, a hangsúly a támogatáson, kibontakozáson és fejlődésen van.

Question 41

Mik a középfok hívóképei, említs 3 példát, és ezek alapszimbolikáját egy-egy mondatban!

Answer 41

 Egy fa motívuma – A virág szimbólumának aspektusait hordozza, a kifejlődött személyiséget ragadja meg. (A személyiség és annak megélésére irányuló motívum.)
 Három fa motívuma – Az anya, apa, gyerek triádot jeleníti meg. (A kapcsolati aspektust ábrázolja.)
 Oroszlán motívum – Az agresszív impulzusokkal való belső viszonyulás mutatja. (Az ösztöndinamikai aspektusra irányul.)

Question 42

Mi a terapeuta dolga, és ebből fakadó klienshez való hozzáállása, munkamódja középfokon?

Answer 42

Alapvetően konfliktusra irányuló és célzottan KONFRONTÁLÓ tartás. A pácienst – aki időközben a katatim világában szabadon mozog, átadja magát az imaginatív folyamat dinamikájának, és a konfliktusát a terapeuta számára felismerhető módon szimbolikusan kifejezésre juttatja – a terapeuta megállítja, azért, hogy a páciens ezekkel a szimbólumokkal konfrontálódjon.

A képi tartalmak utólagos feldolgozása
Ez az utómegbeszélésben és a képi élményekről készített írás, valamint rajzos, vagy egyéb formában hozott ábrázolások átdolgozása révén történik.

Question 43

Mik a felsőfok hívóképei, említs 2 példát, és ezek alapszimbolikáját egy-egy mondatban!

Answer 43

 A barlang motívum: A körülvéve levés élménye minden aspektusában az ősbarlang élmény szimbolikájának az aspektusait váltja ki, egészen a prenatális élményvilágig.
 Családi fotóalbum elkészített és el nem készített képekkel: azaz olyan élmények, amelyek a mély tudattalan tartalmakban tárolódnak, amelyek az egész családi mítoszt és család történeteit a saját egyéni életen túl is tartalmazzák.

Question 44

Mi a terapeuta dolga, és ebből fakadó klienshez való hozzáállása, munkamódja felsőfokon?

Answer 44

Strukturálással tárjuk fel a szimbólumban megbúvó problémát. Ha a szimbólumban valami szokatlan, átlagostól eltérő jelenik meg, gondoljunk arra, hogy valami konfliktus jelentkezik a változásban.

Technikai módszer: szimbólumkonfrontáció, a pácienst rögzítem a szimbólumon azáltal, hogy strukturálom a szimbólumot, és igyekszem átéletni lehetőleg több érzékszervi modalitásban a képet, ami ettől átdolgozódik, és a változás a képben leolvasható, a kép átalakul.

A szimbólumon való munkát operációnak nevezzük.

Question 45

Az alapfok, a középfok (és a felsőfok) milyen életkornak, és abban megélt emberi kapcsolatnak felel meg, ami miatt ezek a kapcsolati elvek a terápiában is?

Answer 45

Az imaginációval való munkának két aspektusa van:
 az intrapszichés feszültségek lereagálása, ami önmagában feszültség- és tünetcsökkentő azáltal, hogy az elfojtott tartalmak képbe vetülve felszínre tudnak kerülni.
 A tudattalan tartalmaknak a mélylélektani szimbolika alapján történő kifejeződése és megértése.
Egyrészt közvetlen feldolgozást tesznek lehetővé az elsődleges folyamatok képi síkján - amikor is a belső folyamatok, események a képekben lejátszódva „tudnak kipörögni”.
Másrészt a tudatosság szkópját (sávját) növelik a további tudatos feldolgozás révén; amikor a képezés után a terapeuta és a kliens beszélnek a képekről és azok tartalmait tudatosan ismert életbeli tartalmakkal kötik össze.
A képélmények olyan érzéseket, viszonyulásokat tárnak fel, amelyek befolyásolják az egyén jelenlegi életvezetését. Ilyenek például a kapcsolati minták szülőkkel, partnerekkel, gyerekekkel, munkával és teljesítménnyel.

Mivel ezek a meghatározó élmények a BESZÉDTANULÁS ELŐTTI (PREVERBÁLIS) ÉLETKORBÓL származnak, tudatosan szavakkal nem tudjuk előhívni őket, csak a szimbólumok átélésével. A módszer segítségével tudatossá válik a pszichés élményvilág ezen korai szakasza és a személyiség mozgatórugói.

Question 46

Mi az az alapzavar?

Answer 46

Az alapzavar lényege, hogy a sérülés az első 3 évben történt. Őstörés – hiányérzés, a kétszemélyes kapcsolatban van a probléma, az anya-gyerek kapcsolatban, ami lehet anya-gyerek-illeszkedési zavar.
Szélsőséges problémák tizen- és huszonévesen jelentkeznek: a korának nem megfelelő/ően működik. Itt a regresszió nem átmeneti állapot (mint a neurotikusnál), hanem a személyiség egész működését jellemzi. Azt gondolja: „Még nem vagyok képes önálló életre, még segítséget kérek!” Gyerekkorában kis zavarok voltak, amiket minimális segítséggel megoldott. Ifjúkorra nem alakul ki az, aminek ki kell: az emberi kapcsolatokban való jártasság, az autonómia, a saját identitás, az önálló életvitel, a realitáskontroll és a reális önkép.

Az alapzavar képi világa:
A kliens képi világában hirtelen váltások, szélsőéges, természetellenes képek, acting-out jelenik meg, pl. orkán, földrengés, vulkánkitörés, óriásivá nőtt állatok – ezektõl nagyon szorong.

Eljárás: Alapfokon - nem értelmezek, csak vele vagyok. Nem tudja differenciálni az érzéseit – „milyen ez?” „jó”. Megerõsíteni és tölteni kell a képben a jó pontokon. A további képekben ide visszatérünk, innen indítunk, és utána jön az új kép.

Question 47

Hogyan néz ki egy KIP-es terápiás óra folyamata?

Answer 47

1. Rapport – összhangteremtés a klienssel, beszélgetés egy témáról.
2. Indukció – a relaxált, hipnotikus állapot előidézése.A hipnózis-indukció és a relaxációs technikák bármelyikének alkalmazásával, vagy egyes terapeuták szerint ezek kihagyásával, közvetlenül a kép elképzeltetésével is beáll az állapot azoknál, akik erre már eleve fogékonyak.
3. Képi munka – itt lehet, hogy az ülés elején felvetett témához választ szimbolikusan analóg képet a terapeuta, vagy lehet, hogy az ülések sorozata adja ki, hogy éppen most milyen képet választ, és az is lehet, hogy a képek sztenderd sorrendjét követve halad (lásd alább).
4. Feldolgozás – Kihozzuk a klienst az állapotból, és éber állapotban, racionálisan beszélgetünk arról, hogy mit gondol, a képen átélt egy-egy tartalom mi lehet az életében, stb. Ennek mentén a tudatos tudat számára összeköttetések keletkeznek a tudott, életbeni dolgai között, továbbá a képben feljött tartalmak és egyéb asszociációk között.

Question 48

Miben változott meg a KIP végzése a modern változatban? Miért nem értelmezünk ebben a szemléletben?

Answer 48

• Az integratív hipnoterápiás szemlélet esetében a terapeuta magának jegyzi meg a saját értelmezését, mint folyamatvezető irányelvet.
  A modern, integratív megközelítés során (ezt képviseli dr. Daubner Béla és sok tanítványa és kollégája) nem foglalkozunk a képek értelmezésével, megértésével, pláne nem olvassuk azt a kliens fejére. (Pl: „Az, hogy a képben a hegynek nincs teteje önnél, az arra utal, hogy baja van a teljesítményhelyzetekben!”).
• Azért nem értelmezünk ebben a szemléletben, mert az értelmezés a terapeuta hiedelme, ekkor a terapeuta húzza rá a saját világát a kliensére, ami a kliens számára én-idegen, amit vagy elutasít (az ellenállását növeli), vagy behódol a terapeutának és magára vesz.

Az utómegbeszélésben megkérdezzük, mit gondol róla, és nem mi mondjuk meg, mi mit gondolunk róla.

Ebben a megközelítésben a terápia fő hatását abban látjuk, hogy

1) a tudattalan lereagálódik a képekben, és a tudattalan maga elvégzi a saját öngyógyító folyamatát, aminek a terapeuta teret ad és navigálja;

2) a kapcsolat, ami a képezés közben terapeuta és kliens között zajlik.

A KIP integratív megközelítésében is elfogadjuk a képek alapszimbolikáját – tehát pl., hogy a hegy a teljesítmény, apa témát vonzza, a vadállat az agressziót –, de nem ragaszkodunk ehhez mereven, és a képek részleteit pláne nem értelmezzük. A fő valóság, a fő vezető elv a kliens képi megnyilvánulása. Lehet, hogy elindulunk egy rét képpel, és valahol egész máshol lyukadunk ki – egy múltbeli emlékben, egy másik fantáziaképben, vagy lehet, hogy nem is képekben, hanem testérzések VAKOG-ásában (lásd az NLP jegyzetet), esetleg ego-state-ben (lásd később).

Az integratív módszerben tehát szabadabban kezeljük a KIP-et, és annak értelmezésének kérdését, de megtartjuk az alapszimbolikák hívóképjellegű használatát, a mögöttes mélylélektani összefüggéseket (a zavar melyik életkorhoz tartozik, ahhoz milyen kép és terápiás stílus illik), és a három fokozat terápiás elveit.

Question 49

Mi az a pszichedelikus szer?

Answer 49

A hatvanas évek óta a pszichoterápiás gyakorlatban, a módosult tudatállapotok területén megjelent a pszichoaktív szerek, azaz a tudatállapot-módosító anyagok használata. A pszichedelikus terápiák nem tartoznak a nemzetközi pszichoterápiás szakma főáramába.

A tudati feltáró terápiákban egyrészt szintetikus anyagokat használnak, mint például az LSD vagy az MDMA, másrészt természetes tudatállapotmódosító növényeket, szakszóval entheogéneket, mint például a marihuána (világszerte), a peyote (Közép-Amerika), a pszilocibin („magic mushroom”/varázsgomba vagy „sámángomba”) aktív hatóanyaga, vagy az ayahuasca növény (Amazonas-vidéke), és az iboga növény (Nyugat-Afrika).

Question 50

Mik az enteogének?

Answer 50

Természetes tudatállapot-módosító növények.

Az enteogének olyan pszichoaktív anyagok, amelyek változást idéznek elő az észlelésben, a hangulatban, a tudatban, a megismerésben vagy a viselkedésben - spirituális fejlődés előidézése céljából vagy más módon, szent összefüggésekben.

Question 51

Említs két szintetikus és két természetes (enteogén) szert, amelyeket tipikusan használnak pszichedelikus terápiákban? Írd le a nevüket, a természetes kulturális előfordulásukat – ha van, és röviden a hatásukat!

Answer 51

Szintetikus tudatállapot-módosító szerek:
 LSD – Hatására megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód és a létszemlélet. Szinesztéziát, valamint megváltozott idő- és térérzékelést is okozhat.

 MDMA – Felhasználója úgy érzi, hogy él, valamint stimulált és éber lesz, mindemellett erős összhangérzet ébred a környezetével kapcsolatban. Hatása még jellemzően a beszédesség, empátia, öröm, elégedettségérzet, szorongás elmúlása és a pozitivitás. A szívcsakrát nyitja meg leginkább, sok ember MDMA-élményét erős és univerzális szeretetélmény, „minden lény a testvérem”, „egyenlőek vagyunk”, „a világ a szeretettől vibrál”.
Ezért többen szorongásoldásra használják.

Enteogének:
 peyote (Közép-Amerika) – Fogyasztása után egy órával általában kellemetlen fizikai hatások lépnek fel (hányinger, hányás, légzési nehézség, izomgörcs, gyors szívverés stb.). Ezután kezdődik a megváltozott tudatállapot, amely 6-12 óráig tart. Csukott és nyitott szemmel egyaránt tapasztalható, rendkívül színes és bonyolult, azték vagy indián jellegű, arra emlékeztető vizuális hallucinációk, vallásos-misztikus élmények, valamint kaleidoszkópszerű, erőteljesen színes hallucinációk. Aldous Huxley, aki a meszkalinnal folytatott önkísérleteiről “Az érzékelés kapui” című könyvében számol be, szintén a színek megdöbbentő mértékű felerősödéséről, hallatlanul színes víziókról számol be.

 ayahuasca (Amazonas-vidéke) – Hatásai: önmegerősítés, a fokozott figyelem fejlődése, és az általános jólét érzése. Az ayahuasca-terápia ezen hatásai mindenki számára előnyösek, de különösen ajánlott és hasznos az ayahuasca-szeánsz a szenvedélybetegek és a traumás betegek számára, akik új utat tehetnek a gyógyulás felé.
Az ayahuascának nagyon erős a vizionáló, önfeltáró, tanító és spirituális hatása.

Question 52

Miben más egy tudatmódosító szert spirituálisan és terápiásan használni, mint „drogosan”?

Answer 52

Ezeket a szereket a természeti népek és a civilizált, magas szintű kultúrák mindig is használták spirituális célokra.
Azonban senki nem használta ezeket a szereket pusztán élvezkedésre, bulizásra, időtöltésre, társasági nyomásra, vagy a lelki és testi bajok elnyomására, menekülésre, pláne nem rendszeresen, rászokva, függve a szerektől. Amit nyugaton – és ma már az egész világon – drogvilágnak és drogfüggőségnek ismerünk, az a szerek félrehasználásából ered, amelyet az angol szakszó pontosan kifejez. Angolul „drogozni”, a „drogozás” annyi, mint „drog abuse”, azaz „a drog rosszul használása” (use=használni, ab- =fosztóképző). Ezt szokták „visszaélésnek” vagy „helytelen használatnak” is fordítani.

A spirituális élményekbe betekintést adhat a drog, ismerünk ilyen működő eseteket, azonban nem stabilizálja a tudatot, tehát nem marad úgy az egyén a magasztos állapotában, a hatás elszáll.
Ezért a spirituális önmegvalósításban a saját erőből végzett meditatív gyakorlatok, életmód és szemlélet képezik ma is a hiteles ösvényt.

A pszichoterápiás használat sem szabad drogozást jelent, azt gondolva, hogy „ez valahogy majd csak pszichoterápiás hatással lesz rám, hisz azt mondják, a fűnek meg az LSD-nek terápiás hatása van”.

A pszichoterápiás használat hasonlót jelent, mint amit például a KIP-technika esetén olvashattunk feljebb: a terapeutának pontos, rendszerezett koncepciója van arról, hogy mit csinál, és hogy mit is jelent a lélek fejlesztése, honnan hová haladunk. Szakmai koncepciója van arról, hogy mit jelent a lélek gyógyítása, és hogy ehhez milyen helyzetet, kapcsolati állapotot és technikát kell alkalmaznia. Azt is tudja, hogy egy terápiás ülést (azaz egy sajátos valóságot) ezek alapján hogyan szervezzen meg, és ezt az ülések sorozatán át hogyan tartsa fenn és navigálja. A pszichoaktív szerek pszichoterápiás felhasználása ilyen keretben történik, általában előkészítő szakasz után, a folyamatba beágyazva.

Question 53

Mi az a pszicholitikus terápia? – kinek a nevéhez fűződik, és miről szól?

Answer 53

A pszicholitikus terápia a pszichedelikus és az analitikus szavak kombinációja. Az ülés során kis vagy közép mennyiségű pszichedelikus szert alkalmaznak, 1-2 hetente ismételve egy szakaszon. A terapeuta kíséri az ülést, jelen van. Ha a páciensben tudatalatti tartalmak jönnek fel, azt a terapeuta pszichoanalitikusan orientált beszélgetéssel, dialógussal segíti feldolgozni az ülés közben, ahogy azt egy normál terápiás ülésen is tenné.

Ezt a módszert Európában alkalmazzák inkább, és Ronald A. Sandison nevéhez fűződik.

Question 54

Mi az a pszichedelikus terápia? – milyen anyaghoz kötődik, hogyan végzik, és kik az úttörői?

Answer 54

Ebben a formában nagyon nagy dózisú pszichedelikus szert használnak (többnyire LSD-t) abból a célból, hogy a személy transzcendentális, eksztatikus, vallásos-misztikus csúcsélményeket éljen át. Itt tehát nem annyira a pszichodinamikus ego-munka a cél, hanem az ego meghaladása, a transzperszonális élmény átélése.

Ez a módszer az USA-ból ered, úttörői többek között:
- Stanislav Grof,
- Ralph Metzner
- Timothy Leary
- Richard Alpert (Ram Dass).

Question 55

A magyarok közül ki propagálja a pszichedelikus terápiát?

Answer 55

Itthon időnként Feldmár András propagálja a témát.

Feldmár, a kanadai Vancouverben élő magyar származású pszichoterapeuta, aki időnként hazánkba látogatva előadást tart a pszichoterápiáról és a tudatmódosító szerek - többek között az LSD - lehetséges pszichoterápiás alkalmazásáról.

Feldmár Andrást a pszichológia eretnekeként is szokták emlegetni a szakmai fősodortól jelentősen eltérő gondolatai és munkamódszere miatt. Egyéniségét vállaló, kísérletező szellemű szabad gondolkozó, aki közvetlenül és nyíltan beszél. A modern pszichiátriát rendszeresen az inkvizícióhoz hasonlítja az egyéniséget megnyomorító, az emberi problémákat patologizáló jellege miatt. Hazánkban megjelent fő könyve: A tudatállapotok szivárványa.