Pszichopatológia - Neurózisok (W3 - W5) --> Disszociatív és konverziós zavarok (korai W3) és szomatoform zavarok (W3) Flashcards
- Írd le a neurózis definícióját!
- A wilberi létra hányas szintű elakadásai okozzák a
neurózisokat, ugyanakkor mely szintekre terjed ki a a
neurózisok köre? - Hogyan oldhatók fel a neurotikus problémák?
- A problémák hátterében milyen probléma áll?
A neurózis betegségkategóriát ma már nem használjuk, mert a DSM NEM AZ OKOK, HANEM A TÜNETEK ALAPJÁN KÜLÖÍTI EL A BETEGSÉGEKET, és így fordulhat elő, hogy az egyébként neurotikusnak tartott betegségek több kategóriába kerültek:
– szorongásos zavarok,
– hangulatzavarok
– szomatoform zavarok,
– zavarok, stb.
*A neurózisokat a wilberi létra W3-as szintű elakadásai okozzák, a probléma gyökere mindig ezen a szinten van, DE A ZAVAROK KÖRE KITERJED a W3, W4 és W5-ös szintekre is. Ezeknél a zavaroknál a *SZEMÉLYISÉG ÉP, megfelelően kialakult az elkülönült én, személyiség, ego, MEGTÖRTÉNT A KÜLVILÁGRÓL VALÓ TESTI (W1), ÉRZELMI (W2) és FOGALMI, MENTÁLIS (W3) LEVÁLÁS.
A neurózisok *ELFOJTÁSRA épülnek, A ZAVAROK A TÁGABB TÁRSAS EMBERI KAPCSOLATOKBÓL EREDNEK (nem az anya-gyerek kettős kapcsolatból).
A neurotikus zavar egy JÓL KÖRÜLHATÁROLT TÜNET KÖRÉ CSOPORTOSUL, mindig van valamilyen konkrét személyhez, helyhez, eseményhez köthető probléma a háttérben, amely *KONKRETIZÁLÁSSAL, azaz a konkrét tartalmak tudatosításával jól kezelhető, ezért ezek a VERBÁLIS, *FELTÁRÓ TERÁPIÁKKAL oldhatók fel.
A problémák mindig valamilyen dinamikát rejtenek, pszichodinamikai okuk van.
Milyen két fajtája van a KORAI W3-as elakadások zavarainak?
- DISSZOCIATÍV ZAVAROK
- KONVERZIÓS ZAVAROK / RÉGEN: HISZTÉRIA
- *DISSZOCIATÍV ZAVAROK
(disszociáció: A TELJES SZEMÉLYISÉG VAGY AZ EMLÉK EGY RÉSZÉNEK LEVÁLASZTÁSA /disszociálása/, egy hasítási forma, melynél MEGSZŰNIK AZ INTEGRÁCIÓ AZ EMLÉKEK, AZ IDENTITÁSTUDAT, A PILLANATNYI ÉRZÉSEK ÉS A TESTMOZGÁSOK KONTROLLJA KÖZÖTT.)
Ide tartoznak: - hisztéria,
- disszociatív amnézia,
- disszociatív fuga,
- disszociatív stu-por,
- transz-zavar,
- disszociatív konvulziók (görcsök - az epilepsziás roham utánzása), disszociatív anaesthesia (érzéskiesés),
- Ganser-szindróma (melléválaszolás, érzékcsalódások, fluktuáló tudatborulás, konverziós tünetek),
- multiplex (többszörös) személyiségzavar,
- szomatizáció,
- hypochondriázis, stb.
- *KONVERZIÓS ZAVAROK / RÉGEN: HISZTÉRIA
(konverzió: A DISSZOCIÁCIÓ EGYIK TÍPUSA – EGY LELKI KONFLIKTUS VAGY SZÜKSÉGLET, KRÓNIKUS TÜNET TESTI TÜNETBE TÖRTÉNŐ ÁTFORDÍTÁSA SZIMBOLIKUS ÚTON, és NINCS MÖGÖTTE VALÓDI ORGANIKUS OK, csak a testi tünet, ami legtöbbször görcs, bénulás vagy érzékkiesés. A TÜNETEK GYAKRAN MEGFELELNEK A PÁCIENS FIZIKAI BETEGSÉGRŐL, BÉÉNULÁSRÓL ALKOTOTT ELKÉPZELÉSEINEK – ÁLNEUROLÓGIAI TÜNETEK.
PSZICHÉS EREDETŰ BETEGSÉGEKNEK tartják őket, amelyek hátterében nincs organikus (szervi) elváltozás, orvosi vizsgálatokkal semmilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki, viszont VALÓBAN LÉTREJÖN VALAMILYAN LÁTHATÓ, ÉRZÉKELHETŐ FIIKAI FUNKCIÓVESZTÉS VAGY FUNKCIÓVÁLTOZÁS.
Határozd meg a disszociatív zavarok fogalmát!
Mi disszociálódik?
Vagy mik között szűnik meg az integráció?
A korai W3-as eredetű disszociatív zavarok az emlékezet és a kognitív funkciók zavarai, amelyeknél nincsenek világos és egyértelmű fizikai okok a háttérben, vagyis nem organikus eredetűek.
A disszociatív zavaroknál
- vagy az emlékezet bizonyos része disszociálódik, vagyis leválik az emlékezet többi részéről (a teljes emlékkomplexumról – testérzet (W1), érzelem és kép (W2), gondo-lat/címke/fogalom (W3) – leválasztja az egyiket, többnyire az érzelmet vagy a gondo-latot),
- vagy megszűnik az integráció az emlékek, az identitástudat, a pillanatnyi érzések és a testmozgások kontrollja között.
Disszociáció: megszűnik az integráció az emlékek, az identitástudat, a pillanatnyi érzések és a testmozgások kontrollja között.
Mi váltja ki a disszociatív zavarokat?
A disszociáció miben különbözik az elfojtástól?
A disszociáció AKUT TRAUMA VAGY ERŐS STRESSZ ESETÉN egy természetes, ADAPTÍV VAGY VÉDEKEZŐ FOLYAMAT, egy ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUS, amely során az egyén elkülöníti a traumás élményt, ezáltal képes arra, hogy tovább funkcionáljon, enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. A disszociáció súlyos traumák esetén LEHETŐVÉ TESZI ANNAK AZ ILLÚZIÓNAK A FENNTARTÁSÁT, HOGY A BETEG PSZICHÉSEN URA A HELYZETNEK, AKKOR IS, HA FIZIKAILAG KISZOLGÁLTATOTTÁ VÁLIK. Ez kezdetben nagyon hasznos lehet, de később akadályozza a feldolgozást.
*Abban különbözik az elfojtástól, hogy NEM BELSŐ KONFLIKTUS, HANEM KÜLSŐ ESEMÉNY VÁLTJA KI, és a szorongást keltő tudattartalom NEM A TUDATTALANBA KERÜL, HANEM A TUDAT MÁS TARTALMAITÓL ELSZIGETELTEN, PÁRHUZAMOSAN LÉTEZIK.
A disszociatív zavarokat korábban a konverziós hisztéria formái közé sorolták be, ma a BNO-10-ben a „Disszociatív (konverziós) zavarok”-nál szerepelnek.
Ezek pszichés eredetű zavarok, Amelyek szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez, nem megoldható vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz, rendezetlen kapcsolatokhoz.
Orvosi vizsgálatokkal semmilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg, gyakran hirtelen alakulnak ki.
A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten/hónapon belül megszűnik, főleg, ha kezdete egybeesik egy traumás eseménnyel. A disszociatív zavarokat gyakran félrediagnosztizálják, és általában 7 év kezelés után kapja meg a beteg ezt a diagnózist.
Sorold fel a disszociatív zavarokat!
- disszociatív amnézia
- disszociatív fuga (elkóborlás)
- disszociatív identitászavar (többszörös személyiség)
- konverziós zavar (régen: hisztéria).
Milyen esetekben emelkedik PATOLÓGIÁS SZINTRE A DISSZOCIÁCIÓS ZAVAR?
Milyen két fontos jellemző mentén különítik el a normális, hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól?
PATOLÓGIÁS DISSZOCIÁCIÓS ZAVAROK
Disszociatív élménye bárkinek lehet,
*de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet, ilyenek A SZÉLSŐSÉGES VAGY ENYHÉBB, DE HZZAMOSABB IDŐN KERESZTÜL JELENLEVŐ STRESSZ.
A disszociatív tünetek gyakran TRAUMA VAGY KORAI ABÚZUS, főként hosszan tartó abúzus következményei. A páciensek 97%-a számol be jelentős gyerekkori traumáról.
*Két fontos jellemző mentén különítik el a normális, hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól.
Patológiás a disszociáció, ha
- LÉNYEGES VÁLTOZÁS VAN AZ IDENTITÁSBAN
- MEMÓRIAZAVAROK ÁLLNAK FENN, a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki.
A disszociáció patológiás formája a következő zavaroknál jelentkezik:
- disszociatív amnézia
- disszociatív fuga (elkóborlás)
- disszociatív identitászavar (többszörös személyiség)
Melyek a DISSZOCIATÍV AMNÉZIA diagnosztikai kritériumai?
DISSZOCIATÍV AMNÉZIA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Egy vagy több olyan alkalom, amelyet valamilyen fontos, általában traumatikus vagy stresszel járó személyes információra való visszaemlékezés képtelensége jellemez, csak az epizodikus emlékezetet, a személyes emlékeket érinti, a lexikális tudást, tanult készségeket nem. Komolyabb stresszélmény váltja ki (pl. háború, katasztrófa, gyermekkori bántalmazás esetén gyakori, de előfordulhat pszichózissal vagy személyiségzavarral társulva is).
Sorold fel a DISSZOCIATÍV AMNÉZIA típusait!
- körülírt amnézia: ez a leggyakoribb, egy körülhatárolt időn belül a személy semmire sem emlékszik
- szelektív amnézia: egy behatárolt időszakban csak bizonyos dolgokra nem emlékszik
- generalizált amnézia: a trauma előtti időre sem (néhány nap, esetleg a nevére, címére sem) emlékszik
- folytonos amnézia: az új emlékeket sem tudja megtartani, nagyon ritka.
Melyek a DISSZOCIATÍV FUGA diagnosztikai kritériumai?
DISSZOCIATÍV FUGA DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
Fuga = elkóborlás.
A személy valamilyen stresszes életesemény hatására HIRTELEN, VÁRATLANUL ELUTAZIK OTTHONRÓL vagy A MEGSZOKOTT MUNKAKÖRNYEZETÉBŐL, ÉS KÉPTELEN VISSZAEMLÉKEZNI A MÚLTJÁRA. Itt is CSAK A SZEMÉLYES EMLÉKEK KÁROSODNAK. BIZONYTALAN A SZEMÉLYES IDENTITÁSÁVAL KAPCSOLATBAN (nem tudja, ki is ő), részlegesen vagy teljesen új identitást is felvehet. Az elkóborlás alatt olyan személyiségjegyeket is felvehet, amik addig nem voltak rá jellemzők. Általában minden emlék hirtelen visszatér, és a személy gyakran nem emlékszik a kóborlás alatti történésekre, nem kell a visszaeséssel számolni.
Melyek a DISSZOCIATÍV IDENTITÁS-ZAVAR (korábban többszörös személyiség) DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI?
DISSZOCIATÍV IDENTITÁS-ZAVAR (korábban többszörös személyiség) DIAGNOSZTIKAI KRITÉRIUMAI
EGY SZEMÉLYBEN KÉT VAGY TÖBB KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYISÉG LÉTEZIK (mindegyik önálló, saját és viszonylagosan tartós észlelési, viszonyulási és gondolkodási rendszerrel bír, mind önmaga, mind a világ irányában), és ezek közül LEGALÁBB KETTŐ VÁLTAKOZVA IRÁNYÍTJA, MEGHATÁROZA A MAGATARTÁSÁT. Valamely fontos személyes információra képtelen visszaemlékezni.
ÁLTALÁBAN SERDÜLŐKORBAN DIAGNOSZTIZÁLJÁK, de akár 5 éves kor előttről is vannak tünetek. A betegek 97%-A BÁNTALMAZÁS ÁLDOZATA VOLT GYERMEKKORÁBAN, nőknél háromszor gyakoribb. Az alszemélyiségek SAJÁT EMLÉKEZETTEL, VISSELKEDÉSSEL, GONDOLKODÁSSAL, ÉRZELMEKKEL, RENDELKEZNEK, EGYSZERRE EGY URALJA A TUDATOT, és az ÁTVÁLTÁS HIRTELEN, STRESSZ HATÁSÁRA TÖRTÉNIK. AZT AZ ALSZEMÉLYISÉGET, AKI A LEGTÖBBET VAN JELEN, ELSŐDLEGES SZEMÉLYISÉGNEK VAGY GAZDA-SZEMÉLYISÉGNEK NEVEZZÜK.t
Mit jelent a konverzió?
Határozd meg a KONVERZIÓS ZAVAROKAT
(régen: hisztéria)!
Milyen tünetei vannak?
KONVERZIÓS ZAVAROK (régen: hisztéria – korai W3)
*KONVERZIÓ: EGY ÉRZELMI-LELKI SZÜKSÉGLET VAGY KONFLIKTUS KRÓNIKUS FIZIKAI TÜNETBE FORDÍTÁSA.
A konverziós zavaroknál egy PSZICHOSZOCIÁLIS KONFLIKTUS VAGY SZÜKSÉGLET AZ AKARATLAGOS MOZGÁS ÉS A SZENZOROS (ÉRZÉKSZERVI) MŰKÖDÉS TERÜLETÉN JELENTKEZŐ KRÓNIKUS FIZIKI TÜNETTÉ KONVERTÁLÓDIK.
A tünetek
- megjelenése általában SZOROSAN KÖTŐDIK VALAMILYEN PSZICHÉTS STRESSZT KIVÁLTÓ ESEMÉNYHEZ vagy nehezen tolerálható konfliktushoz, és GYAKRAN HIRTELEN ALAKULNAK KI
- neurológiai jellegűek (látszólag neurológiaiak), valójában azonban ÁLNEUROLÓGIAI TÜNETEK, mert NINS MÖGÖTTÜK VALÓDI NEUROLÓGIAI, ORGANIKUS OK, HANEM GYAKRAN A BETEG ELKÉPZELÉSEI SZERINT JELENTKEZNEK
- AZ AKARATLAGOS MOZGÁS (MOTOROS FUNKCIÓK) ÉS AZ ÉRZÉKSZERVI (SZENZOROS) FUNKCIÓK TERÜLETÉN JELENTKEZNEK
- A BETEG NEM SZÁNDÉKOSAN PRODUKÁLJA VAGY SZÍNLELI AZOKAT
*FŐ TÜNETEK:
- BÉNULÁS (PARALÍZIS), GÖRCSÖK (KONVULZIÓK),
ÉRZÉKELÉSKIESÉSEK / ÉRZÉKETLENSÉGEK (ANESZTÉZIÁK),
vakság vagy beszédképtelenség (afónia)
- bizonyítható, hogy AZ ELVESZETT FUNKCIÓ VALAMILYEN
FORMÁBAN AZ ÉRZELMI KONFLIKTUST VAGY
SZÜKSÉGLETET FEJEZI KI SZIMBOLIKUS FORMÁBAN
- BÁRMELY TESTRÉSZRE VONATKOZHATNAK A TÜNETEK,
leggyakoribbak a hasi fájdalmak, gyakran vannak
felesleges orvosi beavatkozások, műtétek
Milyen okai vannak a KONVERZIÓS ZAVAROKNAK?
A konverziós zavarok többnyire a gyermekkor végén és a fiatal felnőttkor elején jelentkeznek, általában valamilyen SÚLYOS PSZICHÉS STRESSZ HATÁSÁRA, egyik pillanatról a másikra és több hétig is eltarthatnak. Előfordulásuk igen ritka. Ezeket a zavarokat KORÁBBAN A KONVERZIÓS HISZTÉRIÁHOZ SOROLTÁK. Nőknél kétszer gyakoribb.
A konverziós zavarnál a (hisztériás) TÜNETEK LEHETNEK VALÓDI ORGANIKUS BETEGSÉGEK KORAI JELZÉSEI, ILLETVE RÁÉPÜLHETNEK VALÓDI ORGANIKUS BETEGSÉGEKRE, ezért
AZ ALAPOS SZOMATIKUS-NEUROLÓGIAI KIVIZSGÁLÁS ELENGEDHETETLEN.
Írd le a KONVERZIÓS ZAVAROK kezelését!
A konverziós zavarban szenvedőkkel általában az orvosok találkoznak, mivel egyértelműen testi oknak tulajdonítják tüneteiket.
*Pszichoterápiás módszerek: pszichodinamikus terápia, hipnoterápia, kognitív-viselkedésterápia – a konverziós tünetek a kommunikációt szolgálják, melyek segítségével a beteg érzelmeket fejez ki.
*A konverziós zavarok pszichodinamikus szemlélete kétféle nyereséget különböztet meg, amik segítik fenntartani a zavart:
- ELSŐDLEGES BETEGSÉGELŐNY: a hisztérikus tünet a konfliktust a tudattalanban tartja (ahelyett, hogy megütném, lebénul a kezem)
- MÁSODLAGOS BETEGSÉGELŐNY: a tünetek miatt a kellemetlen tevékenységekből kivonhatja magát a beteg, és elnyerheti mások szimpátiáját – betegszerepet fenntarthatja.
- Mi a szomatoform zavarok (W3) közös jellemzője?
- Mit jelent a szomatiáció?
- A szomatoform zavarban szenvedők tünetei okoznak-e komoly funkcióvesztést?
*A szomatoform zavarok (W3) közös jellemzője a szomatizáció, mint elhárító mechanizmus működése.
*SZOMATIZÁCIÓ: AZ ÉRZELMI ZAVAROK ELSŐDLEGESEN TESTI TÜNETBEN VALÓ MEGJELENÍTÉSE.
Ezeknél a beteg az ismételt TESTI PANASZOKKAL TÖBBSZÖR IS ORVOSHOZ FORDUL, annak ellenére, hogy BIZONYÍTHATÓAN NEM ÁLL A PANASZ MÖTÖTT TESTI MEGBETEGEDÉS. A betegek nem akarják, illetve nem tudatosan idézik elő tüneteiket, és meg vannak győződve, hogy panaszaiknak szervi oka van. Épp ezért nehéz a kezelésük, mert ha az orvos szervi ok hiányában nem folytatná a kezelésüket, másik szakemberhez fordulnak. Erre fel is hívja a figyelmet a kórtörténetük kiterjedése. PSZICHOTERÁPIÁS SEGÍTSÉGET RITKÁN VESZNEK IGÉNYBE.
*A szomatoform zavarban szenvedők jellemzően TÚLREAGÁLJÁK ÉS FÉLREÉRTELMEZIK SZOMATIKUS TÜNETEIKET. Bár ezek a zavarok gyakran jelentős szorongással és depresszióval járnak, a személy szociális, szakmai életét mégsem akadályozzák olyan mértékben, mint a hisztériás zavarok – A TÜNETEK NEM OKOZNAK KOMOLY FUNKCIÓVESZTÉST.
Milyen fajtái vannak a SZOMATOFORM ZAVAROKNAK?
A szomatoform zavarok fajtái:
- szomatizációs zavar (Briquet-szindróma)
- hipochondriázis (hipochondria)
- pszichogén fájdalomzavar
- test-diszmorfiás zavar.
