Humanisztikus pszichológia Flashcards
Hogy jött létre a humanisztikus pszichológia?
Mit jelent a “humanisztikus forradalom”?
A humanisztikus irányzat megjelenése előtt a darwini természettudományos nézet uralkodott, amely szerint az ember az állathoz hasonló lény, akit az ösztönei vezérelnek. ( Freud szerint azt lehet tudományosan tanulmányozni, ami közös az emberben és az alsóbbrendű állatokban.)
Az objektivista és pozitivista viselkedéspszichológia (behaviorizmus) az emberekkel mint mérhető tárgyakkal foglalkozik.
A humanisztikus forradalom azt jelenti, hogy A LÉLEKTAN VISSZAFORDULT AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK ÉS ÉLMÉNYEK FELÉ, EZEKET KEZDTE EL KUTATNI.
Mi a kultúrörténeti háttér, amiben a humanisztikus pszichológia létrejött?
- 1960-as évek: az értelmetlen VIETNAMI HÁBORÚ elleni tüntetések, értékrendi válság és a háború ELLEN LÁZADÓ HIPPI KULTÚRA az USA-ban, a SZEREPJÁTSZÁS elvetése
- LEGÁLIS DROGHASZNÁLAT, TUDATMÓDOSÍTŐ SZEREK, főleg LSD és marihuána: amik TRANSZÉLMÉNYEKEN KERESZTÜL MEGNYITOTTÁK A TUDATOT a magasabb szintű valóságokra – ez új emberképet és értékrendet hozott
- EMBERI (v. humán) POTENCIÁL MOZGALOM – alapja a humanizmus és az egzisztencializmus; MASLOW ÖNMEGVALÓSÍTÁS ELMÉLETE NYOMÁN alakult ki AZ A SZEMLÉLET, miszerint AZ EMBERBEN SZÁMTALAN KIAKNÁZATLAN, MEGVALÓSÍTÁSRA VÁRÓ LEHETŐSÉG (potenciál) REJLIK, AMIKET HA FELSZÍNRE HOZ, AKKOR MÁSOKAT IS SEGÍTENI TUD A KITELJESEDÉSBEN, és ÍGY TÁRSADALMILAG IS POZITÍV VÁLTOZÁS ÉRHETŐ EL.
A HP hányadik erő a pszichológiában?
Mikorra tehetjük a HP kezdetét?
Ki alapította?
- A humanisztikus pszichológia a “harmadik erő” - a pszichoanalízis és a behaviorizmus mellett.
- 1961-ben alapította
- az elméletalkotó ABRAHAM MASLOW és
- a terápiás gyakorlat-kidolgozó CARL ROGERS.
Mi a HP emberképe?
Az ember eredendően jó, pozitív szándékú, fejlődésre képes, önmegvalósító, egészséges, kreatív, individuális, teljességgel működő, szabad akaratából cselekszik. A HP végre figyelembe veszi az emberi öntudat, akarat és szándék létezését.
Az embert az ÖNMEGVALÓSÍTÁS VÁGYA HAJTJA.
Rogers szerint az ember önmaga legjobb ismerője, a TERAPEUTA nem avatkozik bele ebbe a folyamatba, csak FACILITÁLJA (segít és támogat), de nem értelmez. A terap. csak pontosítja a kliens által kifejezett érzelmeket (pontosan tükröz).
A “NORMÁLISBÓL A KITELJESEDETTBE SZEMLÉLET vált uralkodóvá.
Sorold fel Maslow elméleteit!
- Maslow emberképe
- Szükségletek két típusa
- Szükségletek és motivációk egymásra épülő hierarchiája - maslow-i piramis
- Maslow önaktualizáció-elmélete - az önmegvalósító ember jellemzői
- A csúcsélmények jellemzői
Fejtsd ki Maslow elméleteiből
- Maslow emberképét (1.)!
- Maslow emberképe
Minden embernek van egy lényegileg biológiai alapú belső természete, ami bizonyos mértékben „természetes”, belső indíttatású (intrinzik), adott és bizonyos korlátozott értelemben változtathatatlan, vagy legalábbis változatlan.
Ez a BELSŐ TERMÉSZET nem szükségszerűen gonosz. Az alapszükségletek, az emberi érzések és az képességek vagy semlegesek, premorálisak, vagy egyenesen „JÓK”.
A kegyetlenség, rosszindulat, stb. nem belülről fakadóak, hanem, csak a belső szükségleteink, érzelmeink és képességeink frusztrációja ellen adott ellenséges reakciók.
A belső természetet legjobb, ha előhozzuk, és bátorítjuk a megjelenését, nem pedig elfojtjuk.
Törékeny és finom, könnyen elnyomhatják a szokások, a kulturális nyomás és a helytelen beállítódások. Ritkán tűnik el, MINDIG MEGVALÓSULÁSRA TÖR.
A „belső lelkiismeret”, amely saját természetünk, saját rendeltetésünk vagy saját képességeink, saját elhivatottságunk tudattalan vagy tudatelőttes észlelésén alapul. Ez arra késztet, hogy hűek legyünk belső természetünkhöz, és hogy ne tagadjuk le gyengeségből, előnyszerzés céljából, vagy bármi más okból. Az igazságot látó, de azt elhallgató ember, azok, akik valahol mélyen észlelik, mit rontottak el magukban, és ezért megvetik magukat. Ebből az önbüntetésből csak neurózis származhat, de ugyanígy származhat belőle megújult bátorság, jogos felháborodás, nagyobb öntisztelet, ha a felismerés után sikerül megtenni a jót; egyszóval a növekedés és a jobbá válás útja a fájdalmon és konfliktuson keresztül vezet. Egészen világosnak tűnik, hogy A SZEMÉLYISÉG-PROBLÉMÁK NÉHA HANGOS TILTAKOZÁSOK AZ EMBER BELSŐ TERMÉSZETÉNEK KERÉKBETÖRÉSE ELLEN.
Fejtsd ki Maslow elméleteiből
- A szükségletek két típusát (2.)!
- A szükségletek két típusa
- D-szükségletek = hiány alapú szükségletek /
alapszükségletek - B-szükségletek = növekedés alapú vagy
létszükségletek - A “D-SZÜKSÉGLETEKET” az újból és újból megjelenő hiányérzetek betöltésének szükséglete vezérli.
- egyik része fizikai hiány és biztonságkeresés (biztonság az, ha tudom, hogy van mit enni, inni)
- másik része szociális hiány és biztonságkeresés (legyen, aki szeret, ahová tartozom, és ezt akarom biztosítani hosszú távon is.)
- szeretet: “D-szeretet”:
Azzal a feltétellel szeret, hogy megkapja a másiktól, amit tőle vár. - A B-SZÜKSÉGLETEKET a belső növekedés, az önmegvalósítás, a személyes létezés mélyebb értelmének megtalálása és kiteljesítése hajtja.
Jellemzői: - nem olyan erősek és egyértelműek, mint a hiányalapú szükségletek
- csak akkor jelennek meg, ha az alacsonyabb rendű fizikai szükségletek már többé-kevésbé ki vannak elégítve
- cél: növekedés
- szeretet: “B-szeretet” → feltétel nélküli szeretet, amikor a személy a másik embert önmagáért szereti, azért, aki, a létezés alapján, azért, hogy ő van, és nem azért, mert valamit megad neki, amire szüksége van. Az ember észlelése a másikról ilyenkor egészleges, a figyelem során az alak (Gestalt) kizárólagossá válik, a háttér pedig eltűnik vagy elveszti jelentőségét, vagyis a személy belefeledkezik a másikba egészen.
Akkor lesz valaki neurotikus, ha megfosztják őt alapvető kielégülésektől (Maslow ezeket hívja szükségleteknek), vagyis a hiányuk betegséget okoz.
Fejtsd ki Maslow elméleteiből
- A szükségletek/motivációk egymásra épülő hierarchiáját – a maslow-i piramist! (3.)
- A szükségletek/motivációk egymásra épülő hierarchiája – a maslow-i piramis
A motiváció meghatározásakor korábban csak a viselkedéses, külsőleg megfigyelhető ismérveket keresték a behavioristák. A motiváció eredeti kritériuma azonban szubjektív. Akkor vagyok motivált, ha vágyat érzek, sóvárgást, akaratot, kívánságot vagy hiányt. A motivációk cselekvésre ösztönző késztetések.
Maslow a két fő késztetés-típust tovább bontotta, és végül hat hierarchikusan egymásra épülő késztetést írt le, amelyből az első négy a D-szükségleteket, a felső kettő pedig a B-szükségleteket mutatja meg. Az alsó két szinthez tartoznak a fizikai motivációk, a középső kettőhöz pedig a szociális motivációk. A viselkedésünket és gondolkodásunkat meghatározó szükségletek 6 szintje piramisszerűen épül egymásra, ami azt jelenti, hogy az alsóbbakat ki kell elégíteni, mielőtt a fentebb lévőkhöz jutnánk. Ha nem elégítjük ki az alsóbbakat, akkor elvonják a figyelmünket és egyszerűen „nem halljuk” meg a felsőbb motívumok hangját, nem érzékeljük, nem „vagyunk rájuk vevők”.
Összefoglalva tehát:
6.)
NÖVEKEDÉS ALAPÚ szükségletek
TRANSZCENDENCIA
W7-10
B-szeretet
5.)
ÖNMEGVALÓSÍTÁS szükséglete (moralitás, kreativitás, spontaneitás, problémamegoldás, tények elfogadása, előítéletmentesség)
W6
Esztétikai szükségletek (rend, szépség, szimmetria)
W6
Kognitív szükségletek (tudni, érteni, megismerni)
W5
4.)
Hiány szükségletek
MEGBECSÜLÉS szükséglete (önbecsülés, magabiztosság, tisztelet, eredményesség)
W3-4
Szociális motivációk
D-szeretet
3.)
SZERETET és valahová tartozás szükséglete (barátok, család, szexuális intimitás)
W2
2.)
BIZTONSÁG szükségletek - érzelmi és fizikai biztonság (lakás, munkahely, menedék, a család biztonsága, egészség, a test biztonsága, stb.)
W1-2
Fizikai motivációk
1.)
FIZIOLÓGIAI szükségletek (O2, víz, táplálék, alvás, szex, homeosztázis, kiválasztás/ürítés, kötődés)
W1
Fejtsd ki Maslow elméleteiből
- Maslow önmegvalósítás (self-actualization) elméletét (4.) !
- Maslow önmegvalósítás (self-actualization) elmélete
Az önmegvalósítás lényege: az ember megéli , kiteljesíti a benne lévő potencialitásokat, rejtett lehetőségeket.
Az önmegvalósító ember (W6) jellemzői: - HATÉKONYAN ÉSZLELI A VALÓSÁGOT – éber (saját érzéseire, testére, reakcióira), jelen van az itt-és-most-ban, észreveszi az apró részleteket, finom emberi történéseket.
- ELFOGADÓ – önmagával és másokkal szemben, azok gyengeségeivel együtt, elfogadja a természet törvényeit, az eseményeket, ahogy azok vannak, nem áll ellen az Életnek. Nem manipulál, rugalmas.
- SPONTÁN – mindig jelen van a pillanatban, és az életet egy izgalmas folyamatnak érzékeli.
- KREATÍV – sémák helyett új megoldásai vannak, játékos, alkotó, integráló.
- MEGOLDÁSCENTRIKUS ÉS FILOZÓFIAI MÉLYSÉGŰ – problémamegoldásában ésszerű, praktikus, a megoldásra (cél és eredmény) fókuszál, a lét alapkérdései, egyetemes erkölcsi dolgok foglalkoztatják.
- AUTONÓM ÉS FÜGGETLEN – a játszmáktól, elvárásoktól függetlenítette magát, mégis mély, intim kapcsolatokra képes, együttérző, tiszta énhatárai vannak, belülről vezérelt, önmagát meghatározó. Igényli az egyedüllétet, a saját teret, időt, amikor is feltöltődik, alkot, befelé tekint. Számára az egyedüllét az önmegvalósítás tere.
- ELLENÁLL AZ ENKULTURÁCIÓNAK (a kulturális nyomásnak, a sztereotip szerepelvárásoknak), kulturálisan független és kreatív – felébredt a társadalmi hipnózisból, egyéni kultúrát alkot meg, és abban él, a külső kultúrát megreformálja (kultúrkreatív). A társadalom által diktált kultúra számára egy opcionális és őt általában korlátozó lehetőség, nem pedig kötelező valóság. Független a kultúrától és a konvencióktól. Az adott kultúra értékei helyett egyetemes értékeket vall, egyetemes erkölcsi nézetei vannak, világcentrikus, ökológiai érzékenység jellemzi.
- MAGAS SZINTŰ EMBERI KAPCSOLATAI VANNAK – közvetlen, mély intimitásra képes, nem fél az érzelmektől, de megőrzi függetlenségét és autonómiáját. Tiszta és kontúros határai vannak, amiket jól kezel. Tisztán, közvetlenül kommunikál, nem játszmázik, nyílt és kongruens. Nem alkuszik meg, vállalja önmagát. Kevesebb, de mélyebb kapcsolatot tart fenn, melyek iránt mélyen elkötelezett. Emberi kapcsolatkezelése fejlett, interperszonális intelligenciája magas.
- TÖBB CSÚCSÉLMÉNYE VAN – spirituális és flow-élmények, a teljes jelenlét állapotai, belefeledkezés abba, ami van (minden spirituális élmény csúcsélmény, de nem minden csúcsélmény spirituális élmény).
- Az IDŐÉLMÉNY EGYSÉGESÜL – munka és „szabadidő” egybeolvad, az élet minden perce értékessé és izgalmassá válik, nem csak a szabadság alatt. Ő dönti el, mivel tölti az idejét, a munka az öröm, alkotás, önkifejezés tere.
Karen Horney (neofreudista): „Mindenki rendelkezik az önmegvalósítás veleszületett képességével. Ha elmozdítjuk az akadályokat az útból, mindenki érett személyiséggé válik, éppen úgy, ahogy a makk terebélyes tölgyfává növekedik.” Az akadályok elhárításával minden más megoldódik, a páciensben lévő erők felszabadulása által. A TERÁPIA elhárítja az útból az irracionális érzelmi gátakat, hogy a belső, beépített fejlődési folyamatok beindulhassanak.
Fejtsd ki Maslow elméleteiből
- A csúcsélmények jellemzőit (5.) !
- A csúcsélmények jellemzői
Maslow csúcsélménynek (peak experience) nevezte a létezés kiemelt állapotait, amikor teljes figyelmünkkel a jelenben vagyunk – abszolút jelen-lét, eggyé olvadunk a pillanattal, a tevékenységgel, amit végzünk, belemerülünk, belefeledkezünk teljesen. A csúcsélmények jellemzői:
- ezek az ember legegészségesebb pillanatai, az önmegvalósítás legtisztább pillanatai
- mintha össze lennénk kapcsolva környezetünk elemeivel
- tisztább érzékletek
- éber jelenlét
- az időérzék elvész a tapasztalás áramlásában
- áhítat, rácsodálkozás, eksztázis kíséri
- önmagunkon kívülre helyez minket (az egón túlra, kívülre)
- flow (áramlásélmény): nem az a lényeg, mit csinálsz, hanem az, hogyan.
Fejtsd ki, mit jelent a humanisztikus pszichoterápia - rogers-i személyközpontú terápia!
A humanisztikus pszichoterápia – rogers-i személyközpontú terápia (client-centered therapy)
A betegség helyett a LELKI EGÉSZSÉGRE és a KITELJESEDÉSRE koncentrál.
A múlt helyett a JÖVŐRE koncentrál.
A múltbeli történések elemezgetése (agyalás) helyett az ITT ÉS MOST átélésre fókuszál.
A probléma helyett a FEJLŐDÉSRE koncentrál.
EGYENRANGÚSÁG, egyenlőség a terápia résztvevői között (FACILITÁTOR ÉS KLIENS), szemben a korábbi alá-fölé rendelt viszonnyal (normál terapeuta – beteg, páciens).
Támogatja az önmegismerést, a visszatalálást önmagunk lényegéhez.
A terápia célja nem az ösztönök megfékezése vagy a viselkedés kontrollálása és előrejelzése, hanem az EGYEDI ember megértése. Az embert nem egy megjavítandó, elromlott lénynek tekinti, hanem ELFOGADJA az embert úgy, ahogy van, és A FEJLŐDÉSRE, A KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGEKRE KONCENTRÁL, hogy kihozhassuk magunkból a lehető legtöbbet és a legjobbat.
A PROBLÉMÁK OKA AZ ELAKADT, MEGSZAKADT ÖNMEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA, a túl sok elfojtás és megfelelési kényszer másoknak, az, hogy nem vagyunk önmagunk, nem vagyunk hitelesek, kongruensek, nem azt éljük, akik vagyunk.
A CÉL A BELSŐ MAGHOZ (igazi önmagunkhoz, hiteles önmagunkhoz) való VISSZATALÁLÁS, a szocializáció során ránk rakódott rétegek, elvárások, megfelelési vágyak és kényszerek lefejtése.
NON-DIREKTÍV TERÁPIA: a terapeuta nem irányít, nem utasít, nem befolyásol, nem diagnosztizál, nem minősít, ítélkezik, ahelyett, hogy „megmondaná a tutit”, a rogers-i attitűd személyesebb, elfogadóbb, hagyja, hogy az legyen, ami lenni akar, az jöjjön elő a kliensből, ami gyógyulni akar, mert hisz az emberben eredendően működő belső vezérlő rendszerben, a fejlődési késztetésben, az önmegvalósítási motivációban. TISZTA TÜKÖRKÉNT viselkedik, ami segíti a kliens önmegértését.
Nem szabja meg a terápia menetét, hanem segíti/FACILITÁLJA A KLIENST, hogy jobban MEGÉRTSE MAGÁT, azt, amit átél (érzés, gondolat, testérzet) és hogy MEGTALÁLJA A SAJÁT MEGOLDÁSÁT (nem egy előre meghatározott módszert erőltet rá), saját erőforrásai mozgósításával. Segíti a belátást és pozitív énképet ad a kliensnek.
A személyes fejlődésre, az önmegvalósításra törekszik, ezt a folyamatot facilitálja a terapeuta, teret ad egy önmagától működő, belénk kódolt folyamatnak.
Nevezd meg a terápia résztvevőit és folyamatát!
A terápia résztvevői és folyamata:
- facilitátor (régen: terapeuta)
- kliens (régen: beteg/páciens)
- konzultáció (régen: terápia).
Miből áll a “rogers-i hármas”?
A “rogers-i hármas”:
- FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS - feltétel nélküli pozitív érzelmi odafordulás, szeretet és értő figyelem
- KONGRUENCIA - hitelesség, ÖNAZONOSSÁG, őszinteség, áttetszőség: amit gondolunk, mondunk, teszünk, kimutatunk (nonverbális kommunikációval), az összhangban van egymással, azt mutatjuk/éljük meg, ami bennünk van, torzítás és megfelelési vágy nélkül, nincs szerepjátszás. A terapeuta személyisége gyógyít, ami fejlett w6-os. Mintát ad.
- EMPÁTIA - együttérzéssel teli hallgatás
Milyen terápiás módszerek vannak a HP-ben?
- ROGERS-I SZEMÉLYKÖZPONTÚ EGYÉNI TERÁPIA
- ROGERS-I CSOPORTTERÁPIA:
ENCOUNTER CSOPORT - EMPÁTIA LABOR
- EGYÉB HUMANISZTIKUS SZEMLÉLETŰ TERÁPIÁK:
a) GESTALT TERÁPIA (Fritz Perls)
b) EGZISZTENCIÁLIS PSZICHOLÓGIA ÉS EGZISZTENCIÁLIS
TERÁPIA (Rollo May)
c) LOGOTERÁPIA - (később) egzisztenciaanalízis
(Viktor Frankl)
d) CO-COUNSELLING - egymás terápiázása
(Harvey Jackins)
e) FÓKUSZOLÁS - ÖNMEGFIGYELÉS (Eugene
Gendlin)
Mi jellemzi a rogers-i személyközpontú terápiát?
A “rogers-i hármas”-on alapul:
- feltétel nélküli elfogadás
- kongruencia - önazonosság
- empátia
- POZITÍV EMBERKÉP, pozitív hozzáállás
Az ember teljességgel működő (full-functioning) lény,
alapvetően jó, akiben benne él a vágy az önmegvalósításra.
Ezt a folyamatot kell segíteni, facilitálni. (az almamag tudja,
hogy nőjön almafává) - ÉRZELMEK PONTOSÍTÁSA, NYÍLT KIFEJEZÉSE, ELFOGADÁSA - ezt segíti:
- A KÖVETÉS (ühüm, aha),
- A TÜKRÖZÉS (testi, non-verbálils, érzelmi, hangulati)
- A TISZTÁZÁS, KONKRETIZÁLÁS (nyitott, szókratészi kérdések)
- AKTÍV HALLGATÁS - empatikus, kérdésekkel facilitáló teljes
figyelem, kísérés - MEGERŐSÍTŐ REAGÁLÁSOK - elfogadás mellett biztatás a
megnyílásra - AJTÓNYITÓ, FACILITÁLÓ KÉRDÉSEK (ítéletektől mentes,
nyitott (kérdések)
