Pszichopatológia - Alapfogalmak és pszichózisok (W1) Flashcards
Határozd meg az alábbi alapfogalmakat!
1. szimptóma
2. szindróma
3. diagnózis
4. differenciáldiagnózis
5. funkciózavar
6. derealizáció
7. deperszonalizáció
Alapfogalmak
1. Szimptóma – tünet.
2. Szindróma – tünetegyüttes, betegség, „kór”.
3. Diagnózis - kórisme.
4. Differenciáldiagnózis (diff. dg.) – a kifejezés diagnosztikai megkülönböztetés, egy diagnosztikai módszer.
5. Funkciózavar: komoly működési zavarok a kapcsolatok, és/vagy az iskolai, munkahelyi teljesítményben.
6. Derealizáció: a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése.
7. Deperszonalizáció: az önmagától és másoktól való elidegenedés érzése, mintha elvált volna a saját testétől.
Jellemezd a pszichopatológiát és a patopszichológiát!
Pszichopatológia
- jelentése: kóros lelki működés, lélek-kórtan
- kóros tünetegyüttesek/szindrómák leírásával foglalkozik
- a viselkedés és a szubjektív élményvilág (lelki jelenségek és az elmeműködés, belső tapasztalatok) kóros jelenségeit vizsgálja
- a mentális betegségek tüneteit kezeli - felületi kezelés
(gyógyszerrel – pszichiáter;
elektrosokkal, agyműtéttel – sebész, neurológus)
- a pszichiátria része (határterületet képez a neurológia, pszichiátria és pszichológia között)
- pszichiáter vagy pszichoterapeuta vizsgálja, kezeli
- a segített = beteg
Patopszichológia
- jelentése: kórlélektan
- egy-egy kóros tünettel/szimptómával foglalkozik
- mentális tünetekkel is együtt járó idegi, organikus eredetű betegségek idegrendszeri tüneteit kezeli csak
(gyógyszerrel vagy műtéttel)
- a neurológia része
- neurológus vizsgálja, kezeli
- a segített = beteg
Mikor beszélünk patológiáról, kóros működésről?
Akkor beszélünk patológiáról, kóros működésről, ha a probléma a személy életében
– jelentős szenvedést okoz
– valamelyik fontos területen funkcióromlást/funkciózavart okoz
o az iskolai teljesítmény területén
o a munkahelyi teljesítmény
o a szociális működés - a kapcsolatok terén.
(Vagyis nem tudja ellátni az iskolai, a munkahelyi teljesítményét, és/vagy
romlik/sérült a szociális működés – vagyis nem működnek a kapcsolatai).
Írd le a normalitás kritériumait!
A normalitás kritériumai
1. hatékony valóságészlelés
2. a viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
3. megfelelő önértékelés
4. önmaga és mások elfogadása
5. képes érzelmi kapcsolatok kialakítására
6. alkotóképesség
7. az örömre való képesség (szexuális és életöröm).
Írd le a két osztályozási rendszer, a BNO és a DSM jellemzőit!
BNO
- betegségek nemzetközi osztályozása
- statisztikai kódolási kézikönyv
- WHO adja ki
- európai
- minden betegséget tartalmaz
- a betegségek neve, kódja és általános leírása szerepel benne
- jelenleg: 11. kiadás; BNO-11
- betegségeket 22 főcsoportba sorolja, ezek közül az V. főcsoport a mentális zavarok témaköre
- a magyar változata, a „kis kék könyv” csak a mentális betegségeket, az V. főcsoportot tartalmazza, és benne vannak a DSM-megfelelők is
DSM
- diagnosztikai statisztikai kézikönyv – a mentális betegségekről
- a mentális zavarok átfogó kategóriarendszere
- APA adja ki
- amerikai
- csak a mentális betegségeket tartalmazza
- a diagnózishoz szükséges leírások és pontos kritériumok szerepelnek benne
- jelenleg: V. kiadás; DSM-V
- a legújabb kiadás változásai:
> a SCH altípusait eltörölték
> az Asperger-szindróma már nem külön
betegségkategória
> a nemi identitászavar új neve nemi szerep diszfória
(elégedetlenség a nemi szereppel)
Milyen pszihopatológiai modellek vannak a pszichiátriában?
Miből látható, hogy az első hat modell mind redukcionista szemléletű (kvadránsredukció). ?
- BIOLÓGIAI MODELL – az idegrendszerben van a probléma, organikus okot keres
- PSZICHODINAMIKUS / ANALITIKUS MODELL – az énstruktúrán belül van a probléma, az id, ego és szuperego közti konfliktusok okozzák a problémát, a nem elégséges énerő (nem elég erős az ego a másik kettővel szemben)
- BEHAVIORISTA MODELL – a környezet, vagyis a rossz nevelés és a rossz tanulás okozza a problémát
- KOGNITÍV MODELL – a torz, hamis gondolkodási folyamatok okozzák a problémát
- HUMANISZTIKUS MODELL – az elfogadás és empátia hiánya okozza a problémát
- EGZISZTENCIALISTA MODELL, Gestalt-terápiás szemlélet – a felelősség hárítása, a szabad akarat fel nem vállalása okozza a problémát.
*Az első hat modell mind redukcionista szemléletű (kvadránsredukció).
A pszichológiai magyarázó modellek gyakran csak az egyik kvadráns alapján magyarázzák a betegségeket, vagy a kezelési módoknál nem veszik figyelembe mindazokat a lehetőségeket és erőforrásokat, melyeket a 4 kvadráns alapján bejósolhatunk.
Írd le a pszichopatológiát integrál szemmel!
Pszichopatológia integrál szemmel
A pszichopatológiát és a pszichés betegségeket az AQAL modell alapján vizsgálja, az okok, a tünetek és a kezelések tekintetében minden szempontot figyelembe vesz, mind a 4 kvadráns alapján vizsgálja azokat, illetve figyelembe veszi az integrál pszichológia mind az 5 ágát. Az integrál szemlélet alapján az egyes magyarázó modellek és terápiás elvek egymással nem kizárólagos viszonyban léteznek, hanem mindegyik megfelelő és érvényes az adott kvadráns alapján.
A wilberi létra különböző szintjein különböző patológiák fordulnak elő, azonban MINDEN TÜNET MINDEN SZINTEN ELŐFORDULHAT, ugyanaz a tünet többféle szinten is megjelenhet más-más okkal, pl. szorongás. A szintből következtetni lehet a patológiára, és fordítva is igaz ugyanez, a patológiából következtetni lehet a tudatszintre, amelyen létrejött a probléma. A pszichés megbetegedések jellegéből kiolvasható, hogy melyik tudatfejlődési szinten van a probléma, és ezért a terápiás módszert úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a problémát okozó tudati fejlődési szint jellegének.
A wilberi tudatfejlődés evolúciós modellje alapján az én fejlődése különböző, egymásra épülő szakaszokon megy keresztül, ahol a tudatosság növekszik. A fejlődés 10 szinten megy keresztül, ezek közül azonban a pszichopatológia szempontjából csak az első hat, vagyis a preperszonális és a perszonális szintek játszanak szerepet.
Mi az egészséges fejlődés folyamata Wilber szerint?
Az egészséges fejlődés folyamata Wilber szerint
Az egészséges fejlődés szakaszai a szinteken: azonosulás, differenciáció, integráció.
Patológiák az egyes szakaszokban:
- ha az azonosulás szakaszában keletkezik patológia: fixáció jön létre (rossz megtartás, az identitás, elhárítás, stb. tovább marad fenn, mint kellene)
- ha a differenciáció szakaszában keletkezik patológia: akkor a szinteknek megfelelően vagy hasítás (W2), vagy disszociáció (korai W3), vagy elfojtás (W3-tól fölfelé) jön létre (ekkor nem megfelelő az elengedés, az én nem tudja megkülönböztetni magát az adott szintre jellemző tárgyaktól, a régi identitásától).
*!Ehhez megtanulni a táblázatot:
“A wilberi fejlődési szakaszok és a hozzájuk tartozó patológiák, illetve kezelési módjaik összefoglalva”!
(Pszichopatológia röviden c. jegyzet 3-4-5. o.)
Sorold fel a pszichológia által vizsgált szindróma-csoportok helyét a wilberi létramodellben!
A pszichopatológia által vizsgált szindróma-csoportok helye a wilberi létramodellben:
1. Pszichózisok: W1
2. Személyiségzavarok, addikciók: W2
3. Pszichoszomatikus zavarok: késői W2
4. Disszociatív és konverziós zavarok: korai W3
5. Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok:
W3-W5.
*!Ehhez megtanulni a táblázatot:
korai zavarok (W2) - személyiségzavarok
késői zavarok (W3) /W3-W5/ - neurózisok
(Pszichopatológia röviden c. jegyzet 5. o.)
Sorold fel a neurotikus zavarok fajtáit!
a) SZOMATOFORM ZAVAROK: szomatizációs zavar, hipochondriázis, test-diszmorfiás zavar, pszichogén fájdalomzavar, álterhesség.
b) SZORONGÁSOS ZAVAROK:
– generalizált szorongás (=GAD)
– pánikzavar
– fóbiák (agorafóbia, szociális fóbia, speciális fóbiák)
– kényszerbetegség (=OCD)
c) STRESSZ-ZAVAROK: akut stresszreakció, poszttraumás stressz zavar (=PTSD), alkalmazkodási zavar
d) HANGULATZAVAROK: depresszió, disztímia (a depresszió enyhe formája, Amely nem éri el a klinikai szintet), mánia, hipománia (a mánia enyhébb formája), bipoláris affektív zavar vagy mániás depresszió (=PMD), ciklotímia (a bipoláris zavar enyhe formája, Amely nem éri el a klinikai szintet), egyéb bipoláris I. és II. zavarok.
e) VISELKEDÉSZAVAROK:
– evési zavarok (anorexia nervosa, bulimia)
– alvási zavarok (inszomnia, hiperszomnia, paraszomnia fajták)
– szexuális zavarok (nemi identitás zavarai, szexuális funkciózavarok, nemi preferencia zavarai – parafíliák)
– kóros szokások, impulzuskontroll-zavarok.
Mi a pszichózis és milyen jellemzői vannak?
Pszichózis (elmebetegség, „őrület”)
Olyan nem állandó, átmeneti vagy subokban (=fellángolásokban, rohamokban jelentkező) kóros mentális állapot, amelyben
– megszűnik a beteg kapcsolata a világgal
– az észlelés torzul
– az információfeldolgozás nem megfelelő
– a környezet ingereire való válaszkészség torzul
– a legyegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is képtelenné válik a beteg. A pszichózis tarthat néhány hétig vagy hónapig, majd enyhül és elmúlik. Van, akinél soha többet nem jelentkezik, és olyan is van, akinél hosszabb-rövidebb idő múltán visszatér.
Mik a pszichózisok legfőbb tünetei?
A pszichózisok legfőbb tünetei:
– hallucinációk (téves érzékelés)
– téveseszmék (téves észlelés – hamis, irreális vélekedések)
– autisztikus viselkedés (autizmus: visszavonulás saját egyszemélyes világukba).
Sorold fel a pszichózis okait!
A pszichózis okai:
– pszichoaktív szerek vagy más mérgező anyagok túlzott mértékű fogyasztása
– öregedés
– az agy sérülései vagy megbetegedései
– feldolgozatlan spirituális élmények.
Sorold fel a pszichózisok (=nagy elmekórképek) fajtáit!
A pszichózisok (=nagy elmekórképek) fajtái
– skizofrénia (SCH) és altípusai
– skizotípiás zavarok – nincs a jegyzetben, csak a BNO-ban
– skizoaffektív zavarok
– skizofreniform zavarok
– paranoid kórképek (=deluzív zavarok)
– átmeneti pszichózisok, rövid pszichotikus zavar – trauma
hatására vagy feldolgozatlan spirituális élmény után.
A pszichózis egyik leggyakoribb megjelenési formája a SKIZOFRÉNIA.
Definiáld a skizofréniát!
Skizofrénia (SCH)
A valóságtól elszakadt, kóros mentális állapot, amelyet a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és bizarr téveszmék, a korábban adaptív személyes, társas kapcsolatok vagy a munkahelyi teljesítménye leromlása jellemez. Jelentése: hasadt elme – hasadásos elmezavar, az elme funkciói (fogalmi és képi gondolkodás, érzelmek, viselkedés) szétesnek.
Régen: őrület. 19. század – Emil Kraepelin: dementia praecox (idő előtti elbutulás) néven diagnosztizálta. 1911. Eugen Bleuler: schizophrenia = hasadt elme, „hasadt szellemi funkció” →
1) a gondolatok széttöredezettsége
2) az érzelmek és a gondolatok kettéhasadása
3) autista viselkedés - a valóságtól való visszavonulás.
A skizofrénia nem a személyiség hasadása, nem jelent tudathasadást vagy többszörös személyiséget (ezeket ma disszociatív személyiségzavarnak nevezik), bár ma is sokan értelmezik a skizofréniát a két vagy több személyre hasadás kórképeként, összekeverve a két betegséget.
