A tudat állapotai

Question 1

A tudat állapotai témakör az integrál elmélet öt ága közül hányadik? És mit mutat be?

Answer 1

Az integrál elmélet 5 nagy ága:
1. a) A holonok tana és b) a négy kvadráns (4Q)
2. A tudatfejlődés szintjei (létra-modell – Wilber: stages)
3. A tudatfejlődés sávjai (fejlődésvonalak)
4. A tudat állapotai (pillanatnyi, időszakos állapotok – Wilber: states)
5. A tudat típusai (enneagram) – (állandó tudatszint jellegzetes tudatmintái, pl. ffi, nő).
+1. A tudat szerkezete (Gánti Bence bővítése)
Az integrál elmélet negyedik nagy ága, a tudat állapotai a természetes és módosult tudatállapotokat mutatja be és rendszerezi.

Question 2

A módosult tudatállapotoknál milyen szempontokat kell vizsgálni?

Answer 2

A módosult tudatállapotoknál az alábbi szempontokat kell megvizsgálni:
- a tudatállapotok fajtái:
 normál és módosult tudatállapotok
 természetesen beálló és gyakorlással előidézett módosult tudatállapotok
 normális (ide tartoznak a spirituális állapotok is) és patológiás módosult tudatállapotok

• a tudatmódosulás iránya – pre- és transz-módosulások – regresszió és progresszió
   „le”: patológiás tudatmódosulás
   „fel”: spirituális irányú tudatmódosulás
• „énállapot” és „tudatállapot” megkülönböztetése
• a módosulás szintjei – mi módosul és mennyire?
   az elme (belső valóság) megváltozása
   a világ (külső valóság) megváltozása
• a tudatmódosítás módjai, technikái hogyan módosítjuk a tudatot? – a transz és meditáció útjai, transzindukció-térkép
• a tudatmódosulás során fellépő csapdák, elakadások: patológia, ezopatológia vagy spirituális krízis.

Question 3

Írd le a tudatállapotok típusait, lehetséges felosztásait!

Answer 3

Kétféle felosztás lehetséges:
*I. felosztás:
1. normál tudatállapot (hétköznapi, éber, racionális tudat állapota)
2. módosult tudatállapot(ok) – (az éber tudatállapottól eltérő tudatállapotok gyűjtőneve; különböző mélységi fokozatai lehetnek – a felszínes módosulástól az egészen mély módosulásokig, pl. relaxáció → hipnózis → mély meditáció vagy a transzok)
* alvás
 álom (REM-fázis)
 álom nélküli mélyalvás
* relaxáció (ellazult tudatállapot)
* hipnózis (álomszerű tudatállapot)
* transz állapotok
 sámánikus transzállapot (révülés, szellemvilágba „utazás”)
 hallucinogének által kiváltott transz (pl. LSD-transz)
* meditációs állapotok (buddhista, szúfi, jóga-, keresztény misztikus meditációkkal elért állapotok: turija, turija-tita)
* kóros állapotok: patológiák.

*II. felosztás – Wilber szerinti felosztás: (mindkét csoport magában foglal módosult tudatállapotokat)
1. természetes tudatállapotok (magától beálló vagy előidézhető, gyakorlás és meditációs praxis vagy szer nélkül megjelenő, előálló tudatállapotok)
* éber tudatállapot
* alvó állapotok:
 álom állapot
 álom nélküli mélyalvás állapota
* meditációs állapotok:
 Tanú-tudat vagy turija állapot (turija=negyedik, ez a 4. tudatállapot a jógában az éber, az álom és a mélyalvás állapota után, tiszta tudat, a megvilágosodott tudat állapota – nirvána, szamádhi) – W9 – meditációs állapot
 nonduális vagy turija-tita állapot (turija tita=a negyedik utáni, ez a megvilágosodott, tiszta tudat neve a jógában, a stabilan megtartott tiszta tudat állapota, az állandóan fenntartott megvilágosodott állapotot jelöli) – W10 – meditációs állapot.

2. gyakorlással elért vagy tréningezett (előidézett, kiváltott) tudatállapotok (kívülről vagy erőfeszítéssel, akár mesterségesen előidézett tudatállapotok, valamilyen meditációs vagy egyéb gyakorlással, vagy valamilyen szer segítségével)
   * exogén gyakorlással elért tudatállapotok – transz állapotok
   * endogén gyakorlással elért tudatállapotok – meditációs állapotok (turija, turija-tita).

Question 4

Stanislav Grof szerint a pszichikus vagy szubtilis állapotok és a spirituális tapasztalatok milyen három módon jelenhetnek meg?

Answer 4

• meditációs gyakorlással
• valamilyen meghatározott tudatmódosító szer fogyasztásával
• vagy spontán módon is megjelenhetnek

Question 5

A tudatállapotok fejlődési szintjeiről mit mond Wilber az Integral Spirituality című könyvében?

Answer 5

Ken Wilber az Integral Spirituality (Integrál spiritualitás) című könyvében összehasonlítja a théraváda és a tibeti buddhizmus, illetve a jóga meditációinak fejlődési szintjeit a keresztény kontemplatív meditációs állapotokkal, és azt állítja, hogy az eltérő hagyományoktól függetlenül ezek az állapotok ugyanolyan sorrendben jelennek meg. A folyamat jellegzetesen
– a durva szinteken zajló előkészítő gyakorlással kezdődik,
– ami aztán a szubtilis fény- és üdvösségélményekbe fordul át,
– amiket később a kauzális üresség-élmény (nirvána, turija,
istenség, stb.), és végül
– a nonduális egységélmény megtapasztalása követ.

Question 6

Definiáld a csúcsélményeket!

Answer 6

A csúcsélmények – magasabb tudatállapotok, de nem magasabb tudatszintek!
Egy embernek lehetnek magasabb tudatállapotokat hozó csúcsélményei, de nem lehetnek magasabb tudatszintű csúcsélményei! Ha valaki például a kognitív fejlődésvonalon egy műveletek előtti (W3) szinten van, akkor nem lehet egy formális műveleti (W5) szinthez tartozó csúcsélménye, azonban megtapasztalhat egy szubtilis tudatállapotbeli (W8) csúcsélményt!

Question 7

Fejtsd ki a tudatszintek és a tudatállapotok közötti különbséget a Wilber-Combs mátrix alapján!

Answer 7

1. Ken Wilber A Működő Szellem rövid története című könyvében (1997) először egy tíz szintből álló tudatfejlődési létra-modellt írt le, melyben a preperszonális (W1-W2) és a perszonális (W3-W4-W5-W6) tudatszinteket, valamint a transzperszonális vagy spirituális tudatszinteket (W7-W8-W9-W10) egyszerűen egymásra helyezte.
2. Később, az Integral Spirituality (Integrál Spiritualitás, 2006) című könyvében kidolgozott egy új, kifinomultabb modellt, a Wilber-Combs mátrixot, amelyben már Wilber ebben a könyvében már megkülönbözteti a tudatszinteket (a fejlődés tartós, stabil struktúráit) és a tudatállapotokat (a bármelyik szintről elérhető átmeneti tudatállapotokat). Ebben a létra W1-es szintjétől a W6-os szintig tudatszinteket jelöl, az ennél feljebb lévő szinteket pedig levette a létráról, és egy azzal merőleges tengelyre helyezte el őket. Ez a modell azt mutatja meg, hogy a fejlődés bármelyik tudatszintjéről bármelyik tudatállapot elérhető.

Jelenleg mindkét modell érvényben van. Még a szubtilis, a kauzális és a nonduális állapotok is stabil struktúrákká válhatnak. Wilber 2007-ben egy újabb, még ki nem fejtett elmélettel állt elő, melyben a fejlődési szintek jelölésére számok helyett színeket vezetett be:
W1 – infravörös (infrared)
W2 – magenta (egy mély bíborvörös szín a vörös és a lila keverékéből)
W3 – piros (red)
W4 – borostyánsárga (amber)
W5 – narancs (orange)
korai W6 – zöld (green)
közép vagy érett W6 – teal2 (ejtsd: tíl; zöldeskék, de ezt a szót nem fordítjuk le magyarra), késő W6 – türkiz (turquoise)
W7 – indigókék (indigo)
W8 – ibolyalila (violet)
W9 – ibolyántúli (ultraviolet)
W10 – tiszta fény (clear light).
A W7-W10-es szintek itt NEM ugyanazok, mint a pszichikus, a szubtilis, a kauzális és a nonduális strukturális szint-állapotok! Wilber szerint ma új tudatszintek vannak születőben, amiket a következő színekkel jelöl: indigó, ibolya, ultraibolya és tiszta fény. Ezek az új szintek a tudatfejlődés új szintjei, amik nem azonosak a tudatállapotokkal. Csak az indigó szintet fejti ki valamennyire, a többiről nem ír, csak színnel jelöli őket.
Az indigó az első igazi transzperszonális szint, ahol a személy identitása a személyes szint mögé megy, de még mindig őrzi egyediségének lenyomatát. Ezen a szinten a személynek egy rendkívül intuitív, rugalmas és áramló kapcsolata van az élménnyel és a jelenségekkel, a létezés a fény, az élet, az elme, az anyag, az energia, az idő és a tér áramlásának összefonódott valóságának, mélyen összekapcsolt szövetének látszik. A személy gyakran él meg intuitív bevillanásokat, amelyek során egészlegesen látja meg a dolgokat. Ez egy víziólogikán túli kogníció, amelynek során a személy intuitív módon, holisztikusan, egységben szemlélve látja a dolgokat, anélkül, hogy logikai sorrendbe tenné azok részeit, elemeit. „Az ember közvetlenül látja a rendszerszerűen megmutatkozó, egészleges, transzperszonális valóságokat – ugyanígy látja az ökológiai, politikai és kulturális valóságokat is, amik meghaladják az egyén szintjét, a személyes én-érzés kinyílik ezekre a tágabb, rendszerszerű valóságokra, és eggyé válik velük: az indigó személyek teljesen belemerülnek és ellazulnak a Kozmoszban.”
Az indigón túli szinteket nem fejti ki az ibolya, az ultraibolya és a tiszta fény szinteket, úgy tűnik, hogy ezek az örökké fejlődő emberi tudat talán létező vagy a jövőben majd megjelenő lehetséges szintjei. A szintek is fejlődnek, az evolúció egy folyamatosan zajló folyamat, ami a Kozmoszon és rajtunk keresztül nyilvánul meg, kívül és belül, minden kvadránsban, a létra szintjein felfelé haladva.

Question 8

Foglald össze a tömören a tudatszinteket - a Wilber-Combs mátrix alapján!

Answer 8

A tudatszintek összefoglalása:
Wilber az eredeti létra-modell felső, transzperszonális szintjeit, a W7, W8, W9 és W10-es (pszichikus, szubtilis, kauzális és nonduális) szinteket újradefiniálta, így ezek nem tudatszintek, hanem tudatállapotok, amiket vízszintesen elhelyezhetünk a függőleges szintek tetején – ez a Wilber-Combs mátrix.

A W1-W6-os szintek továbbra is megmaradtak szinteknek, mert ezek stabil, szilárd tudatszerkezetek, amelyek évekig vagy évtizedekig fennállnak az életünkben. Ráadásul nem lehet W5-ös (racionális) csúcsélményünk, ha stabilan a W3-as tudatszinten állunk (pl. egy műveletek előtti gondolkodással bíró 4 éves gyereknek nem lehet hirtelen olyan csúcsélménye, amivel magas szintű matematikai problémákat old meg, mintha egy 16 éves gyerek agyával rendelkezne. Viszont ugyanennek a gyereknek lehet telepatikus csúcsélménye a pszichikus állapotban, vagy visszaemlékezhet az előző életére a szubtilis állapotban).

A tudatszintek tehát fix, szilárd tudatstruktúrák a pszichében, míg a tudatállapotok átmeneti állapotok. A tudatállapotok megjelennek, egy ideig fennállnak, majd elmúlnak. Lehet, hogy másodpercekre, percekre vagy talán órákra beállnak, de aztán megváltoznak, és újabb tudatállapotoknak adják át a helyüket.

A transzperszonális tudatállapotok megjelenése is egy egyetemes sorrendet követ: durva, szubtilis, kauzális és nonduális állapotok, amiket *SZINT-ÁLLAPOTOKNAK nevezünk. Egészen pontosan ezek a tudatállapotok alkotják a Wilber-Combs mátrix vízszintes skáláját az ábra tetején.

A W6-os szint felett további, magasabb szintek is léteznek, amik közül az elsőt írta le indigó szintként, és még további hármat javasolt – az ibolya, ultraibolya és tiszta fény szinteket – amik csak most alakuló, vagy majd a jövőben megjelenő szintek, csupán lehetőségek, amiket egyelőre nem fejtett ki a könyveiben. Ezek a szintek nem azonosak a pszichikus, szubtilis, kauzális és nonduális tudatállapotokkal. A tudatállapotok (states) és a személyiségfejlődési szintek (stages) kérdésköre az egyik legjelentősebb téma az integrál szemléletben, amely az évek során folyamatosan alakult és ma is alakulóban van

Question 9

Miben különböznek a tudatállapotok és az énállapotok?

Answer 9

Az emberi pszichének kétféle állapota van: tudatállapot (state of consciousness) és énállapot (ego state). A kettő különbözik, ne keverjük őket össze! Mindkettő állapot, így mindegyik jön, fennáll egy ideig, majd elmúlik, és átvált egy másik állapotba. Állapot például az egyhegyű koncentráció meditációs élménye. Szintén állapot egy mély, szavak nélküli orgazmus gyönyör élménye is, vagy az isteni fény látása, a szomorúság, az unalom, az izgatottság is, vagy akár az álmosság is.

Azokat az állapotokat, amik nem járnak a tudatállapot, az észlelés, az én-érzet, stb. komolyabb módosulásával, hanem „kisebb” változást okoznak a hangulatban, az éberség szintjében, az érzelmi tónusban, stb., *ÉNÁLLAPOTOKNAK nevezzük. Az énállapot egy kisebb egység, mint a tudatállapot.
A tudatosság az a nagy, határtalan tudatmezőnk, amivel tudatában vagyunk mindannak, ami van, az ego pedig a fejünkben szándékosan vagy akaratlanul megjelenő gondolataink, belső képeink és a testünkben megjelenő érzelmek halmaza. Az elme a gondolatok-képek-érzelmek hármasa, ami mindig jelen van (mindegyik!), akár észrevesszük, akár nem. Ezekkel és a testérzeteinkkel azonosítjuk magunkat, és azt hisszük, hogy mi ez a halmaz vagyunk. Ez a személyes én-érzés, az ego. Ennek a különböző változatai, módosulásai az énállapotok. Ezek mind a tudatunkban zajlanak, ami egy nagyobb tudatmező, a magasabb, igazi énünk, szemben a kisebb egóval, amivel normál tudatállapotban azonosulunk. Az énállapotunk folyton változik, óráról órára, néha percről percre, de naponta legalább egy tucatszor. Az a meglepő, hogy észre se vesszük, amikor megváltozik az énállapotunk, és legtöbbször nem is vagyunk tudatában, hogy milyen énállapotban vagyunk.

! Csak akkor válunk tisztán tudatossá az énállapotainkra, ha kijövünk a gondolkodásból, és elkezdjük közvetlen módon megfigyelni a testérzeteinket, a gondolatainkat, az érzelmeinket és a mentális képeinket. !

*A TUDATÁLLAPOTOK egy nagyobb változást foglalnak magukba, ahol nem csak az érzelmi állapotunk vagy az éberségi szintünk (frissesség, fáradtság, stb.) változik meg, hanem a teljes tudatosságunk módosul.
A tudatállapot módosulásának eredményeként a gondolkodás folyamata is megváltozik: talán elcsendesedik az elménk, percenként sokkal kevesebb gondolat jelenik meg a fejünkben, és a gondolatok ereje, illetve hangereje is 90%-kal lecsökken. Más szóval majdnem csend van bennünk. Azt is érezhetjük, hogy a testünk érzékelése kitágul, azt érezzük, hogy a testünk elveszíti határait, és eggyé válik a levegővel, ami körülvesz minket. Vagy lehet, hogy az időérzékelésünk változik meg. Azt érezzük, hogy nincs idő, egy időtlenségben ülünk, és teljesen jelen vagyunk. Talán élesebben halljuk a körülöttünk lévő hangokat, vagy élénkebbnek látjuk a színeket. Megváltozott az észlelésünk. Mi több, hirtelen látomások villanhatnak be a tudatunkba a semmiből, mély intuitív belátásokhoz juttatva minket arról, hogy hogyan is vannak a dolgok, vagy telepatikus pillanataink lehetnek, melyekben látjuk, hogy egy másik ember épp akkor mit csinál.

Question 10

Írd le az álom fajtáit!

Answer 10

1. normál álom
   - feldolgozó álom (jungi kis álom)
   - transzálom (jungi nagy álom)
2. tudatos álom (lucid dream)

• NORMÁL, FELDOLGOZÓ ÁLOM (KIS ÁLOM): a kis álmok a személyes tudattalan tartalmait segítik feltárni, és a mindennapi élet eseményeinek feldolgozási folyamatait tükrözik: a tudat alvás közben tovább foglalkozik az ébrenlét során felmerült eseményekkel, történésekkel, élményekkel, problémákkal vagy személyes belső témákkal, amik az egyén életéből fakadnak.
• NAGY ÁLOM: nagy érzelmi intenzitású, megjelenik benne valamilyen archetípus, a kollektív tudattalan feltárását segíti. Ezeket az álmokat nem felejtik el az emberek, és túlmutatnak a személyes életen, segítenek eltalálni a Selbst-hez, az individuációs folyamatot segítik. A nagy álmok meghatározott életkorban jelentkeznek.
• TUDATOS ÁLOM: az alvó személy felébred az álomban, és tudatában van annak, hogy épp álmodik, így irányítani tudja az álmot. Az álomélményt jellemzi egy felfényesedés, és az, hogy intenzívvé válik.

Question 11

Mi az alvási paralízis?

Answer 11

Álomból visszatérve az ébredés határán felébred az ember, de nem tud megmozdulni, azt érzi, hogy a teste lebénult. Ekkor furcsa élményei lehetnek: hallucinál – hangokat hall, esetleg dolgokat lát, mint az álomban, de közben már ébren van, csak bénult, nem képes megmozdulni. Ebben az állapotban nem képes megkülönböztetni, hogy amit lát, hall, az a tényleges külső, fizikai valóság, vagy csak álom, esetleg hallucináció. Gyakran pánik kíséri ezt a jelenséget, az ember azt érzi, hogy meg fog halni, erős halálfélelme lehet.

Question 12

Melyek a tudat módosulásának irányai?

Answer 12

A tudat módosulásának irányai

Az éber tudatállapot lehet:
- egészséges
- patológiás.
A tudat módosulásának iránya a normál, éber állapothoz képest a wilberi létrán jelölve kétféle lehet:
- lefelé a dezintegráció irányába: ez a pszichopatológia
- felfelé az integráció irányába: ez a spiritualitás.

Question 13

Mik a normális tudatállapot és a normalitás kritériumai (Gánti Bence szerint) ?

Answer 13

A normális tudatállapot és a normalitás kritériumai
A normalitás kritériumai integrál szemmel (Gánti Bence szerint)
Egy személyt pszichológiai értelemben akkor tekintenek normálisnak, ha
1. képes önmagát (anyagilag) fenntartani
2. képes egészséges emberi kapcsolatokat kialakítani és fenntartani
3. képes dolgozni
4. képes az örömre
5. folyamatos én-identitással rendelkezik
6. a realitás-kontrollja fenntartott.

Question 14

A pszichopatológiai elméletek szerint mik a normalitás kritériumai?

Answer 14

A pszichopatológiai elméletek szerint a normalitás kritériumai az alábbiak:
1. hatékony valóságészlelés
2. a viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
3. önértékelés és elfogadás
4. érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége
5. alkotóképesség.

Question 15

Írd le, hogy miben hozott forradalmian új megközelítést a köztudatba Stanislav Grof és a transzperszonális pszichológia az 1970-es és 80-as években?

Answer 15

Stanislav Grof és a transzperszonális pszichológia az 1970-es és 80-as években egy forradalmian új megközelítést hozott be a köztudatba. Ez a pszichológiai irányzat abban hozott újat, hogy feltárta az ember spirituális természetét és átkeretezte az emberi pszichéről alkotott elképzelésünket.

A transzperszonális pszichológusok szerint mi, emberek alapvetően spirituális lények vagyunk, nem csak egyéni egók, akiket mindaddig nyomaszt az élet értelem nélkülisége, amíg önmaguk számára meg nem határozzák saját életük értelmét. Valójában spirituális lények vagyunk, sokkal többek, mint aminek a normál egónkból nézve hisszük magunkat. Felébredhetünk saját spirituális természetünkre, vagyis rátalálhatunk a bennünk lévő Istenre vagy a Szellemre, és létezik egy láthatatlan világ, amely vezet bennünket. A belső magunk, az Igazi Énünk az Egyetemes Tudat maga Isten.

Nem volt ebben semmi új, a jóga, a buddhizmus, a keresztény misztika, a szúfizmus évezredek óta tanítja ugyanezt. De az, hogy mindez valamilyen DOGMATIKUS VALLÁS NÉLKÜL, a saját élményre és a hitelességre fókuszálva eljutott a modern nyugati világba, ráadásul a pszichológia fő áramának intézményes keretein belül, egy nagyon fontos lépés volt, ha nem forradalmi! Nem minden kliens áll készen a spirituális szemlélet befogadására, de akik igen, azokat tudni kell kísérni ezen az úton, akár vallásos vagy bármilyen dogmatikus színezet nélkül.

A transzperszonális nézőpont szerint nem érhetjük el ténylegesen az örökké tartó boldogságot és jólétet csupán pszichológiai és anyagi értelemben, bizonytalanságaink és félelmeink végig elkísérnek minket életünk során, amíg meg nem világosodunk, vagyis amíg sajátélmény-szerűen meg nem tapasztaljuk, kik is vagyunk valójában. Addig az állandó keresés állapotába vagyunk bezárva.
– Azokra, akik még alvó állapotban vannak, a szüntelen keresés jellemző, és az, hogy a külső dolgoktól és más emberektől várják a megkönnyebbülést.
– A félig felébredettek már önmagukon belül keresgélnek tovább,
– Az igazán felébredettek pedig hazaérkeznek a Teremtőhöz.

Question 16

Fejtsd ki Ken Wilber integrál pszichológiai szemléletét!

Answer 16

Ken Wilber és az általa megalkotott integrál pszichológia nézőpontjából az integrál térképen minden megközelítésnek megvan a maga helye és értéke. Egyik sem lenne képes minden helyzetet önmagában kezelni a tudat teljes spektrumán, mindegyik csak egy bizonyos szeletét öleli fel a fejlődési létra egy bizonyos spektrumából származó helyzeteknek.

A probléma gyakran abból adódik, hogy valamelyik szakember saját szemléletét próbálja kiterjeszteni az összes helyzetre. A segítő foglalkozásokban elengedhetetlen egy teljes spektrumú integrál térkép az emberi lélekről és annak kezelési módjairól. Wilber integrál modellje – a tudatfejlődés létra-modellje, a Wilber-Combs mátrix, a 4 kvadráns modell – vagyis az AQAL-modell alapján fogadjunk el minden szemléletet, használjuk őket a maguk helyén, és ne használjuk őket ott, ahova nem valók.

Question 17

A módosult tudatállapotok jellemzői – mi módosul és mennyire?

Answer 17

A tudatállapot módosulásnak 2 nagy fajtája, két szintje van:
- belső valóság módosulása (elme – gondolatok, képek, érzelmek módosulása)
- a teljes külső valóság is módosul (mélyebb szintű módosulás)
A tudatmódosulás ilyen sorrendben történik: először az elmetartalmak módosulnak, majd, ha mélyebb a módosulás, a külső valóság is módosul.

1. A belső percepció (észlelés) – az elme módosulása:
   - Éberség, tudatosság módosul: éberré válunk a belső folyamatokra, az elmére, testérzetre, és az érzelmekre való tudatosság felerősödik.
   - Időérzékelés módosul: általában lelassul az időérzés vagy nincs idő.
   - Érzelmek módosulása: mindent átható béke és kozmikus szeretet. Transzperszonális szeretet, univerzális, mindenhol vibrál, nem csak személyes. Másik módosulás, hogy kitisztulnak az érzelmek, tudatosan érzem, mi is az átélt érzelem. Vagy mély érzelmek jönnek elő, és elöntenek, megfognak.
   - Gondolkodás és a belső képi élmények módosulása: a gondolatok és képek felgyorsulnak, élesebbekké válnak, feltolulhatnak. Gondolatok tiszták és jelentősek – az életünk problémáira adott válaszok jelennek meg a gondolatokban. Megszakad a logikai összefüggés a gondolatok között erősebb módosulás során. Egymástól függetlenül gondolatfoszlányok villannak be az elmébe. Még erősebb módosuláskor a gondolatok eltűnnek, elcsitulnak.
   - Testérzetek módosulása: eltűnik a testhatár, megváltozik a testkép.
2. Teljes valóság – külső valóság módosulása:
   A) a külvilág észlelése módosul:
   - Színek, hangok módosulása: élesebbek, erősebbek lesznek.
   - Tér módosul: torzul vagy kitágul.
   B) a teljes külső valóság megváltozik:
3. szint: elmén túli transzperszonális percepció, transzperszonális/spirituális tartalmak közvetlen megtapasztalása, megélése – a szubtilis valóság (W8) elmén túli, transzperszonális észlelései, pl. TKÉ, HKÉ, szellemlényekkel való tényleges találkozás.
4. szint: nyitott szemmel tapasztalt percepcióváltozás: kivetített vizuális illúziók (projekcióink felismerése), víziók, hallucinációk (más lények, fények, más dimenziók közvetlen látása)
   a) enyhe formája, hogy ugyanazt látja, csak a modalitás változik, pl. felerősödik a látott dolog színe, a kontúrja.
   b) megjelenik egy olyan elem a valóságban, ami addig nem volt ott, pl. tündér látása a kertben.
   c) a látvány átalakul, pl. valaki átalakul előttünk egy indián sámánná.
5. szint: nyitott szemmel átkerülés egy másik dimenzióba. Ez az ego számára ez félelmetes élmény, kevesen engedik meg maguknak. A nyitott szemmel látott világ, a test, ez a világ felolvad, megszűnik, egy formátlan, amorf mezőbe kerülünk. Nincs kint és bent. (Grof szerint a BPM-I perinatális mátrixa.) Ennek az állapotnak a feltétele az ego teljes elengedése. Végső valóság meglátása. Ezt nem a szemünkkel látjuk, hanem a tudatunkkal. Tiszta energia megélése, pl. tiszta fényélmény, OM hang hallása, vibrációk érzése a testben (bhanga-élmény).

Question 18

Írd le a klinikai szemlélet és a New Age-es szemlélet hibáit és ezek integrál szemléletű korrekcióját!
Melyek az integrál diagnózishoz szükséges tényezők?

Answer 18

A fenti listában az egyre erősödő élmények ugyanúgy lehetnek spirituálisak vagy patológiásak, ami összezavaró lehet. A redukcionista orvosi szemlélet szerint minden tudatmódosulás patológiás, a másik redukcionista, naiv és pozitív New Age-es szemlélet szerint pedig minden tudatmódosulás, ami eltér a normálistól, rögtön spirituális.
Az orvosi modell a spirituális állapotokat leértékeli és orvosi állapotokra degradálja, a New Age-es szemlélet pedig felértékeli az orvosi állapotokat és spirituálisnak minősíti őket. Azonban nem csak az élmény számít önmagában!

Ha valakit lelassult és gyengülő gondolkodás jellemez (nő a belső csend), és elveszti az időérzékét (a jelenben van) – ha mindez meditáció alatt történik, és szubjektíven megélve jó érzést okoz, és tetszés szerint tud velünk kommunikálni, és az élete egyébként zavartalan (képes dolgozni, vannak kapcsolatai, örül az életnek, stb.), akkor ez spirituális élmény. Ugyanakkor, ha valakinek elcsendesedik az elméje és elveszti az időérzékét, ha két hétig ki se kel az ágyból és nem tud dolgozni, ha minden kapcsolódást elutasít és semminek nem képes örülni, akkor ez súlyos depresszió (patológia). A mentális csend és az idő érzékelésének hiánya mindkettőnél ugyanaz. De ezek nem elegendőek egy integrál diagnózishoz. Más tényezőket is figyelembe kell vennünk.

*Az integrál diagnózishoz szükséges tényezők
- az élmény típusa (patológiás, normális vagy spirituális)
- a személyiség – érzelmek, gondolkodás és működés – feltárása (ép, zavart vagy szétesett – normális vagy személyiségzavaros, esetleg pszichotikus) az alábbiak segítségével:
* korábbi élettörténet (volt-e korábban elmezavara, patológia)
* orvosi anamnézis (volt-e/van-e organikus, idegi vagy szervi eredetű mentális betegsége)
* kóros agyi folyamatok jelenléte (tesztekkel vagy műszerekkel kimutatható-e valamilyen elváltozás az agy szerkezetében vagy az agyi funkciókban)
* kommunikáció és együttműködés minősége (képes-e a személy kommunikálni és együttműködik-e a segítővel)
* kapcsolatok minősége, az alkalmazkodás típusa (működnek-e az életében a kapcsolatok, jó-e az alkalmazkodás, vagy esetleg inadaptív vagy maladaptív)
* az élményei hatására történik-e valamilyen fejlődés vagy dezorganizáció
* kiterjedt szeretetteli kapcsolódás vagy autisztikus visszahúzódás figyelhető meg
* az élmények internalizáltak (önmagán belül megtartottak) vagy projektáltak (valaki más beszél rajta keresztül és irányítja őt)
* kooperáció a környezettel (van vagy nincs)
* bizalom vagy bizalmatlanság a segítővel szemben.
A módosult tudatállapotok lényeges jellemzője, hogy a realitáskontroll minden mélységű tudatmódosulásnál megtartott.
Szemben a pszichózissal, ahol a személy nem része a közmegegyezéses valóságnak, és nem is tud róla. Saját belső világát vetíti ki a külvilágra.
Ha valaki spirituális élményekről számol be, fontos, hogy alaposan, jól kikérdezzük a személyt az élményéről, hogy megfelelően differenciálni tudjuk a lehetséges patológiáktól.

Question 19

A módosult tudatállapotok anatómiai és biokémiai háttere - jobb felső kvadráns!
Milyen objektív változások vannak az agyban módosult tudatállapotok esetén?

Answer 19

Az agyat idegsejtek (neuronok) hálózata alkotja. Ezek a sejtek másodpercenként többször is kisülnek – „tüzelnek”. Ez egy kisülés-sorozat, ami egy elektromos hullámként végigfut sok-sok neuronon, majd az agy nagyobb területein is.
Az agyhullám egy kémiai folyamat következtében megjelenő fizikai aktivitás az agyban, azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt milyen sokszor tüzelnek az idegsejtek az agyban. A másodperc alatti kisülések mennyiségét hívják frekvenciának, amit Herz-ben mérünk. Az agy akkor aktívabb, amikor 1 másodperc alatt többet tüzel, vagyis magasabb frekvencián működik, és kevésbé aktív vagy lassabb, ha alacsonyabb frekvencián tüzel. A nagyon gyors működés másodpercenként kb. 30 kisülés, a lassú működés másodpercenként kb. 5 tüzelés. A frekvenciákat a görög ábécé betűi szerint (nem sorrendben): Béta, Alfa, Théta, Delta, Gamma.
Az agyunk ezeket a nap folyamán többször is megtapasztalja.

Az agy tudományos kutatásával elkezdték mérni az agyi elektromos tevékenységeket a különböző tudatállapotokban. Meghatározott tudatállapotokhoz adott rezgésű agyhullámok társulnak. Ez az EEG (elektroenkefalográf) segítségével mérhető agyhullám tevékenység az, amikor két neuron között nagyon kicsi erősségű áram szalad végig a szinapszison. Ez egy fizikai aktivitás az agyban. A neuronokon végigszaladó áram egy kémiai folyamat (a Nátrium és Kálium ionok egyensúlya felborul, ez jelenik meg elektromos áramként, amely gyorsan végighalad az idegpályán, neuronról neuronra az agyban). Ezt a fizikai aktivitást tudjuk mérni EEG-vel, ami a legegyszerűbb, legolcsóbb agykutató eljárás.
Frekvencia (f): azt mutatja meg, hogy 1 mp-en belül hány agyhullám keletkezik.

A frekvencia mértékegysége a Herz (jele: Hz).
Ha 1 mp alatt 3 hullám sül ki, akkor 3 Herz a frekvencia.
A kilengés mértéke az amplitúdó, a frekvencia pedig a hullámok száma.
Minél lassabb a frekvencia, annál nagyobb az amplitúdó.

Question 20

Írd le az EEG-vel mérhető agyhullám-tartományokat és a hozzájuk kapcsolódó tudatállapot-fajtákat!

Answer 20

– GAMMA tudatállapot: 40-100 Hz - ébredéskor és az alvás REM fázisában, illetve nagyon mély meditációs állapotokban - MAGASABB KOGNITÍV, MENTÁLIS TEVÉKENYSÉGEK. Tiszta tudat állapotához és a spirituális megérzésekhez kötik, ez a tökéletes egyhegyű koncentráció és az Önvaló megtapasztalásának szintje is, ebben történik a megvilágosodás. A TÖKÉLETES JELENLÉT SZINTJE, amikor ÁLDOTTNAK ÉREZZÜK MAGUNKAT.

– BÉTA tudatállapot: 14-40 Hz - ÉBER, NORMÁL TUDATÁLLAPOT, FÓKUSZÁLT FIGYELEM
A béta állapotnak van egy alsóbb tartománya 14-28 Hz között, és egy magasabb, még gyorsabb aktivitása 29-40 Hz között.
A magasabb tartományban nagyon fókuszálttá válunk, az elménk kitisztul, racionálissá válik, „túlhajszoltak”, idegesek, feszültek leszünk, kiborulunk és bepánikolunk. A béta tartomány magasabb frekvenciái akkor jelentkeznek, amikor a túl sok stressz „felrobbantja” az agyunkat, és ez az a tartomány, ahol ránk törnek a pánikrohamok, és bekapcsol az üss vagy fuss reakció.

– ALFA tudatállapot: 8-13 Hz
Amikor az elme egy kicsit elnyugszik és a normális béta tartomány alá süllyed, akkor bekövetezik a tudatállapot módosulása: megjelennek az alfa agyhullámok. Ezek a 8-13 Hz-es tartományban találhatók (az agysejtek ekkor 8-13 alkalommal tüzelnek egy másodperc alatt), ez a tartomány jelöli az enyhe RELAXÁCIÓ állapotát, a NYUGODT, MENTÁLIS ÉBERSÉGET vagy az elmélkedést, az álmodozást, szendergést.
Kontempláció, vizualizáció, problémamegoldás és a kreativitás mélyebb szintjei, INTUÍCIÓ.
Relaxációval és hipnoterápiával általában ide jutunk el, ebbe az állapotba.
A mentális képek ekkor inkább kétdimenziósak és gyengébbek, ez a szabadon szárnyaló fantázia állapota. Ekkor megmarad a testtudat és az evilági tudatosság.

– THÉTA tudatállapot: 4-7 Hz
A théta agyhullámok lassabbak, mint az alfa hullámok, az agy nagyon lelassul, 4-7 Hz közé. Ekkor újabb módosulás történik a tudatállapotunkban: a NAGYON MÉLY RELAXÁCIÓ vagy a MÉLY MEDITÁCIÓ, A KÖNNYŰ ALVÁS, AZ ÁLOM, vagy a mély relaxáció közbeni élénk álomképek – elképzelt képek vagy látomások, illetve a hipnózis, a meditáció állapota, vagy a tudatmódosító szerekkel elért víziókkal teli módosult tudatállapotok. A képek álomszerűvé válnak: háromdimenzióssá, színessé és kontrollálatlanul áramlanak. Az álomszerű képi tevékenység magával ragad, eggyé válunk vele. Mélyebb théta állapotokban az érzékszerveink „nem működnek”, nem vagyunk tudatosak a külvilágra, helyette a belső világ válik az egyetlen realitássá.

Théta agyi állapotokat használták évszázadokon át a meditációban vagy a sámánutazások során. Wilbernél ez a szubtilis állapot (W8). A kutatások szerint napi 30 perc meditáció théta állapotban drámai módon javíthatja egy ember egészségét és jóllétét. Az is ismert tény, hogy a théta meditáció az oka, hogy kevesebb alvás is elég.

– DELTA tudatállapot: 1-3 Hz
A delta hullámok a leglassabb frekvenciájú agyhullámok, és az ÁLOM NÉLKÜLI MÉLY ALVÁS jelölik. Ebben vagyunk, amikor alszunk, vagy mély meditációba kerülünk, azonban az álomképek és a víziók itt megszűnnek. Nincs öntudat, nincs testtudat vagy evilági tudatosság. Ken Wilber szerint ez A *NIRVÁNA AGYI ÁLLAPOTA (a kauzális végső valóság, az üresség), és azt is mondja, hogy éjszakánként mindannyian bekerülünk ebbe az állapotba, csak nem vagyunk rá tudatosak. :)

A meditációk legmélyebb, végső fázisaiban kifejleszthetjük a képességet, hogy tudatosan jussunk el ebbe az állapotba (tudatos álmodás, állandó tudatos ébrenlét a különböző alvási állapotokban is). A delta agyhullámokat régóta összefüggésbe hozzák a gyógyulással és a regenerálódással is, mert a szervezet ekkor termeli a növekedési hormont. A delta hullámok ugyan általában mély alvás közben jelentkeznek, azonban gyakorlással kifejleszthetjük a képességet, hogy ébren maradjunk, miközben delta állapotba kerülünk, hogy megtapasztaljuk a meditáció és a tudatosság mélyebb szintjeit. A delta állapot a 1-3 Hz-es tartománynak felel meg.

Question 21

Kapcsolati változások a módosult tudatállapotokok esetén - Bal alsó kvadráns!
Hogyan viszonyulunk más emberekhez és a facilitátorhoz?

Answer 21

Alfa állapotban az ego védekezései gyengülnek, thétában pedig feloldódnak. Amikor letesszük a hárításainkat, akkor elengedjük az ellenállást a világgal és más emberekkel szemben, és az énhatáraink, az ego-határaink falai leomlanak. Nyitottá és befogadóvá válunk másokra, és könnyen befolyásolhatóvá is. Megnő, megnyílik a bizalom a facilitátorunk, segítőnk felé. A szív megnyílik, az érzelmek pedig könnyen előjönnek, legyen az fájdalom és sírás, félelem vagy düh, vagy szeretet, öröm és hit. A befolyásolhatóság, szuggesztibilitás – a hipnoterápia egy sokat vitatott fogalma – azt jelenti, hogy a személy szűrés, cenzúra nélkül elfogadja, amit egy másik ember mond neki. Ezért érdemes, ha a terapeuták, coach-ok, jóga tanárok és spirituális vezetők tudják, hogy hogyan kell kommunikálniuk, amikor valaki módosult tudatállapotban van. Ki kell alakítani egy „hipnotikus hangot”.

Amikor az emberek alfába vagy thétába mennek, ideiglenesen kikapcsolják a racionális, logikus tudatukat, lelkük, érzelmi életük lemeztelenedik, és leteszik vagy leejtik mentális egó-páncéljuk. Ebben az állapotban a segítő hangszínében megmutatkozó énekdallam vezeti a hipnotizált kliens belső élményáramlását. A módosult tudatállapotokat általában hipnózissal érjük el. A hipnotikus hang létrehozásához az alábbiakra van szükség:
- szuggeráló, igéző tekintet (amíg a kliens be nem csukja a szemét)
- a hang elmélyítése
- a beszéd monotonná tevése
- a beszédtempó lelassítása
- a hang lehalkítása.
Ez a beszédstílus tehát lassabb, csendet tart a szavak között, kedvesebb a hangnem a normál beszédhez képest, ami gyors, nem tart szüneteket a szavak között, és viszonylag rideg hangnemben zajlik. A hipnotikus hang olyan, mint az anyánk vagy apánk hangja 4 éves korunkban meseolvasás közben. Ebben az állapotban az énvédő páncélok leomlanak, és abba kell hagynunk az elvont általánosításokat, és helyettük konkrét beszédet kell alkalmaznunk egy hipnotikus hangon.

Question 22

Rendszerilleszkedés (jobb alsó kvadráns): a módosult tudatállapotok helye a rendszerben!
Milyen helyek, intézmények segítik a módosult tudatállapotok átélését?

Answer 22

A társadalom szintjén minden hagyományos kultúrának megvannak a módosult tudatállapotokat átélő emberek számára létrehozott helyek, funkciók és intézmények. Ezt a területet fedik le a buddhista kolostorok, a jógaásramok, a szúfi taríqák (rendek), a keresztény kolostorok, és a szibériai vagy amerikai indiánok törzsi sámángyakorlatai.
A patológiás állapotokra ott van nekünk a pszichiátria intézménye, a normál-neurotikus emberek önkiteljesedésére, növekedésére ott a pszichoterápia, a coaching, a mentálhigiéné „intézménye”, illetve a különböző önsegítő gyógyító és átalakulást segítő workshopok állnak rendelkezésre, amelyek közül sok használja a módosult tudatállapotokat. A meditációs elvonulások, a jóga stúdiók (azok, amelyek nem csak izommunkát kínálnak), a tudatmódosító szerekkel végzett „utazások”, az intuitív gyógyítók, a jövőmondók, a médiumok, mind újra részei lesznek a mai nyugati társadalmunknak,

Question 23

Milyen tudatmódosítási technikák vannak?

Answer 23

Ahogy korábban láttuk, léteznek természetesen beálló és valamilyen módon tudatosan, szándékosan előidézett, kiváltott tudatállapotok.
A természetes tudatállapotokhoz soroljuk:
- az éber tudatállapotot (béta állapot)
- az alvás alatti álmodó állapotot (REM fázis), amikor nem vagyunk tudatosak arra, hogy éppen álmodunk (théta állapot) és
- az álom nélküli mélyalvás állapotát, amire egyáltalán nem vagyunk tudatosak (delta állapot).
Ezeken az állapotokon kívül a legtöbb ember nem képes természetes módon más tudatállapotba kerülni, valamit csinálnia, tennie kell ahhoz, hogy módosult tudatállapotba kerüljön.

Két mód létezik a tudatállapot módosítására:
- EXTATIKUS tudatmódosítás
- INSZTATIKUS tudatmódosítás.
Az eksztatikus technikáknál valamit aktívan teszünk a tudatállapot megváltoztatásáért, külső ingereket használunk, míg az insztatikus megközelítéseknél csendesen befelé fordulunk, és leállítjuk vagy megszüntetjük a külső ingereket.
Eksztatikus tudatmódosítások:
- kántálás, csörgőrázás, dobolás (sámánikus gyakorlatok)
- táncolás hangos zenére
- légzés
- erős zenére történő lélegzés (holotróp légzés vagy transzlégzés)
- izzasztókunyhó (amerikai indián gyakorlat)
- púdzsák – dicsőítések, imádat (hindu, jógikus vagy tibeti buddhista ceremóniák)
- szúfi kerengő dervistánc.
Insztatikus tudatmódosítások:
- ülő meditációk
néma imádság néma kontemplatív (szemlélődő) gyakorlatok
- relaxáció, jóga nidra
- tudatmódosító szerekkel kiváltott utazások (LSD, ayahuasca – ha belsőleg használják).

Question 24

Melyek a tudatmódosulás jellegzetességei?
Miért nem módosult tudatállapot a Nivrána vagy nonduális állapot?

Answer 24

A tudatmódosulásoknak két jellemzője van:
- átbillenés és
- áthorpanás.
Tudatállapot-váltásokkor, a transz beálltakor átbillenés érzés jelenik meg, az éber állapotra való visszaálláskor ugyanezt az élményt hívjuk áthorpanásnak.

A NIRVÁNA vagy NONDUÁLIS ÁLLAPOT nem módosult tudatállapot, EZ A TUDAT IGAZI TERMÉSZETEe, annak megtapasztalása, hogy csak a tudat létezik, azon kívül semmi (üresség). Azért sem módosult tudatállapot, mert ilyenkor maga a tudat az, ami módosul. A módosult tudatállapotok esetén a valóságunknak csak egy része módosul, míg a tudat egésze két valóságban létezhet:
- duális állapot (Szamszára és benne a különböző tudatállapotok, énállapotok – ez az állandó változások valósága, ahol minden mulandó, éntelen és szenvedést okozó, ez a relatív valóság) – ekkor vagy egyik vagy másik tudatállapotban vagyunk, pl. éber, alvó, transz, felébredett/megvilágosodott állapot, stb. Nem maradunk tartósan egyikben sem, ki-kibillenünk, kiugrálunk belőle, mert nem elég koncentrált a figyelmünk és a karmáink rángatnak egyikből a másikba. Ilyen módosulások például: váltások az éber állapotból a nirvánába, vagy az alvásból az ébrenlétbe, vagy az éber állapotból egy transzállapotba.
- nonduális állapot (Nirvána – az üresség és örök jelen állapota – egy állandó, végtelen, örök állapot, az egyetlen „igaz valóság”, az abszolút valóság) – ez az összes tudatállapot összessége együtt, egyszerre létezik mind.

Question 25

Írd le a lelki működés teljes spektrumát!

Answer 25

A lelki működés teljes spektruma:
pszichózis – személyiségzavarok – neurózis – normál – önmegvalósított – megvilágosodott.

A szenvedés átlagos tartományát hívjuk normálisnak. Egy bizonyos mértékig mindenki szenved, ez része a létezésünknek.
A kapcsolataiban minden ember megél hegyeket és völgyeket, néha inspiráló örömöt és harmóniát élünk át a barátokkal, kollégákkal és a családdal, amik a fájdalmak és veszekedések időszakaival váltakoznak. Néhány esetben az ember azt érzi, hogy a problémája olyan mélységet vagy komoly szintet ér el, ami úgy tűnik, kívül esik azon a körön, mint amiben a fent-lent állapotokat az emberek általában kezelik, és nem tudja uralni. És vannak, akik túlságosan szenvednek egy személytől, újra és újra.

Question 26

A pszichopatológiákat milyen 2 nagy csoportra osztjuk?

Answer 26

A pszichopatológiákat 2 nagy csoportra osztjuk:
1. pszichopatológia – pszichoszindrómák, pszichés tünetegyüttesek
2. patopszichológia – a tudat funkciózavarai

1. Patopszichológia – a tudat funkciózavarai
   A patopszichológia jelentése kórlélektan, ez a tudat funkciózavarait vizsgáló tudomány
   Neurológus vizsgálja.
2. Pszichopatológia – kóros tünetegyüttesek, pszichoszindrómák
   A pszichopatológia a pszichiátria azon ága, amely a kóros lelki történésekkel foglalkozik, tünetegyütteseket ír le, azokat vizsgálja. Határterületet képez a neurológia, a pszichiátria és a pszichológia között. Pszichiáter vagy pszichoterapeuta vizsgálja, kezeli.

Szimptóma – tünet
Szindróma – tünetegyüttes, kór – hétköznapi nyelven betegség, melynek több tünete van.

Question 27

Írd le a mentális zavarok négy fő fajtáját!

Answer 27

A mentális zavaroknak négy fő fajtája létezik:
- a normál-neurotikus hétköznapi állapotok
- neurózisok
- személyiségzavarok
- pszichózisok.

*W1-es szint – pszichózisok
- különféle pszichózisok (skizofrénia=SCH, paranoia, skizoaffektív zavarok, skizofreniform zavarok, skizotípiás zavar, átmeneti pszichózisok)
A pszichotikus rohamok (=„shub”-ok, amikor hallucináció, téveszme jelentkezik időről időre). Az emberek 10%-ának van az életében pszichotikus állapota, és gyakran spontán gyógyul.

*W2-es szint – személyiségzavarok, pszichoszomatikus zavarok
1. A személyiségzavarok esetén a személyiség eltér a normálistól, nem fejlődik ki megfelelően a személyiség első két rétege (testi-érzelmi én elkülönülése nem normálisan zajlik le vagy elakad). Ezek a zavarok a nem megfelelő anya-gyerek kapcsolat következményei, a 0-3 éves korig tartó időszakban az anya-gyerek
kapcsolatban elszenvedett valamilyen trauma áll. Minden személyiségzavar hátterében alapzavar van. A személyiségzavarok a személyiség számtalan részét érintik, súlyos stressszel és szociális zavarral járnak, fő jellemzőjük az állandó, visszatérő kapcsolati problémák (általánosságban véve nem működnek a személy kapcsolatai). A fő elhárítások a hasítás köré szerveződnek: idealizáció, devalváció.
2. Szintén a W2-es kórképekhez tartoznak a pszichoszomatikus betegségek, melyeknél valódi testi elváltozás van, a probléma organikus eredetű (szemben a neurotikus szintű konverziós, szomatoform zavarokkal, ahol nincs a háttérben organikus eredetű testi elváltozás). A tünet mindig szimbolikusan fejezi ki a hátterében álló lelki problémát (Wilber: fantazmikus érzelmi szint – preverbális, szimbolikus gondolkodás), melyet mindig egyéni szinten kell elemezni, nem lehet általánosítani. Terápiája is a belső egyéni szimbolikus képekkel végzett munka (hipnoterápia, KIP).

*W3-W5-es szint – neurózisok
Ezeknél a személyiség ép, létrejött a megfelelő testi-érzelmi és fogalmi elkülönülés az anyától, teljesen kiléptek a szimbiózisból. A problémák az emberi kapcsolatokból erednek, pszichodinamikai ok áll a háttérben (kapcsolati dinamikák), a zavarok egy jól körülhatárolt tünet köré csoportosulnak. A fő elhárítás az elfojtás. Terápiájuk: verbális feltáró terápiák, konkretizálás, vagyis konkrét tartalmak feltárása. Ide tartoznak:

A. korai W3-as zavarok:
1) disszociatív zavarok – a lélek egy bizonyos részt leválaszt magáról, és az a rész önálló, külön életet él. Egyik formája az amnézia. Másik formája a konverzió, harmadik formája a szomatizáció. A disszociatív zavarok fajtái: disszociatív hisztéria, dissz. amnézia, dissz. fuga, deperszonalizációs zavar, disszociatív identitászavar=többszörös személyiség (az emlékezet és a kognitív funkciók zavarai, amikor nincs fizikai, organikus ok a háttérben; emlékezet – testérzet, kép, érzelem, gondolat együttese, de ezeknél a zavaroknál az emlékezet egy része leválik=disszociálódik, vagy megszűnik az integráció az emlékek, az identitástudat, a pillanatnyi érzések és a testmozgások között, fő tünetek: disszociáció, deperszonalizáció, derealizáció)

2) konverziós zavarok – a disszociáció egyik fajtája, amikor a leválasztott rész testi tünetben jár vissza és azon keresztül kommunikál. Nincs a hátterében szervi ok, csak átmeneti testi tünetek (álneurológiai tünetek), mint zsibbadó kar, aminek nincs szervi oka, átmeneti vakság, bénulás, görcs, stb. Ilyen zavar a konverziós zavar (régen: hisztéria). Fő tünetei a bénulások, görcsök, szervi érzéketlenedések, fő hárítás a konverzió = egy lelki jelenség testi tünetbe való átfordítása, de nincs szervi probléma a háttérben.

3) szomatoform zavarok – szomatizáción alapuló zavarok, pl. szomatizációs zavar (tartós testi tünetek szervi ok nélkül), pszichogén fájdalomzavar (állandó fájdalmak szervi ok nélkül), hipochondria, test-diszmorfiás zavar. Ezeknél zavart az énkép, a testkép, valamilyen apró szépséghibát vagy testi defektust, egy enyhe tünetet felnagyít, és attól szenved. A legtöbbnél főleg fejben van a zavar. Minden lelki értelmezést elutasít. Ha tartóssá válnak a tünetek, krónikussá válik a zavar, rokkantnak nyilvánítják.
B. W3-W5-ös zavarok (W3-as szintű elakadások okozzák, de a zavarok köre kiterjed a W3, W4, W5-ös szintekre is):

4) szorongásos zavarok – pánik, fóbia, generalizált szorongás (=GAD vagy szorongásos neurózis)

5) kényszeres zavarok – kényszerneurózis (=OCD, tünetei: kényszergondolatok és azok elhárítására rituálévá növő kényszercselekvések)

6) stressz zavarok – akut stressz zavar, poszttraumás stressz zavar (=PTSD), alkalmazkodási zavar

7) hangulatzavarok – mánia, depresszió, hipománia, disztímia (enyhe depresszió), bipoláris zavarok (DMP, ciklotímia, bipoláris affektív zavar)

8) viselkedészavarok – pszichoszexuális zavarok, alvászavarok, evészavarok, kóros szokások és impulzuskontroll zavarok (szenvedélybetegségek)

A létra-modellbe nem besorolható egyéb betegségcsoportok:
- organikus és szimptómás mentális zavarok – demencia, delírium, amnézia, Alzheimer, sclerosis multiplex, SM, mentális retardáció
- addikciós zavarok (függőségek)
- gyermekkori pszichés zavarok
- időskori mentális zavarok - a geriátria foglalkozik ezekkel a zavarokkal, mint pl. az Alzheimer kór vagy az időskori elbutulás.
- veleszületett betegségek: értelmi fogyatékosság
- krízis, válás, öregség, trauma, öngyilkosság, gyász
- burn-out (kiégés) szindróma és segítő szindróma
- neurotikus zavarok – viselkedészavarok: pszichoszexuális zavarok, alvászavarok, evészavarok.

Question 28

Írd le a magasabb tudatállapotokat jellemző minőségeket!

Answer 28

A magasabb tudatállapotokat jellemző minőségek
A spirituális hagyományok szerint a magasabb tudatállapotokat az alábbi kvalitások (minőségek) jellemzik, melyeken keresztül a hiteles spiritualitás is lemérhető:
- erkölcsiség – nyitott szív, nem ártás (ahimszá), jámák, nijámák, Tízparancsolat, stb.
- a 4 isteni állapot:
* együttérzés
* együtt örülés
* szerető jóság
* semlegesség (éntelenség)
(Az utóbbi 4 minőség a buddhizmusban a megvilágosodott tudat jellemzőiként – brahmavihára) szerepel, mint karuna, muditá, metta, upekkha).

1. Erkölcsiség – ez a megnyugodott, kilazult, ellazult szív spontán megnyilvánulása. A megnyugodott, kitisztult szív univerzális jót akar, és erre készteti az embert. A spirituális ember fenntartja ezt az állapotot, ahol az erkölcs működik benne. Nyitott szív esetén nem lopok, nem ölök, tisztán kommunikálok, nem sértek, nem bántok meg senkit, nem használok bódítószereket, drogokat, alkoholt, stb.
   Minden hagyománynak megvan a saját erkölcse. Más-más kifejezésekkel írják le ugyanazt – a nyitott szív állapotát. A buddhizmusban szeretetként, együttérzésként, a jógában ez az ahimszá – a nem ártás, önvizsgálat, önátadás az Istennek, a kereszténységben ez a Tízparancsolat. Az erkölcsi előírások olyan emberek kinyilatkoztatásai, akiknek meg volt nyílva a szívük, és ez áradt belőlük. Ha az erkölcsi szabályokat vesszük alapul a gyakorláshoz, már egyetlen erkölcsi előírás gyakorlása esetén is automatikusan beindul az erkölcsös viselkedés, ami vonzza majd, magával hozza az összes többit is.
2. Brahmavihára – az Isteni állapotban való időzés
   - együttérzés – karuna: a semlegesség felszabadult, laza terében, ha a másik érez valamit, azt én is érzem
   - együtt örülés, együttérző öröm – muditá: a karuna másik oldala, csak nem a fájdalom, hanem az öröm oldaláról. Örülök, hogy a másiknak jó.
   - szerető jóság – metta: kilazult elme és szív esetén valósul meg, a kereszténységben ez a feltétel nélküli szeretetnek felel meg, ami a buddhistáknál az együttérzés és a szerető jóság együtt
   - semlegesség – upékkha: én-nélküliség, nyugodt csendes tudat, szív, az én-es reakció hiánya.
   Ezek a tulajdonságok igazi lényünk, valódi önmagunk természetes megnyilvánulásai, ha meditációban megtisztulunk, ezek jönnek elő belőlünk. Transzállapotokban rövid ideig átélhetjük ezeket, de csak meditációval tudjuk ezeket tartósan elérni, állandó személyiségvonássá szilárdítani.
   Ahhoz tehát, hogy fel tudjuk mérni, hogy valaki mennyire spirituális, ezt az öt tulajdonságot kell megvizsgálni:
   - erkölcsös viselkedés
   - Karuna – együttérzés
   - Muditá – együtt örülés
   - Metta – szerető jóság
   - Upékkha – semlegesség.

Sziddhik
Sziddhi – a jógában a spirituális, természetfeletti, paranormális (W7-es és W10-es) képességek gyűjtőneve. Ide tartoznak:
W7-es különleges, paranormális képességek
1. parapszichológiai jelenségek
- telepátia (gondolatátvitel)
- clairvoyance (tisztánlátás – információt szerezni távoli helyekről, emberekről)
- prekogníció és posztkogníció (tudni előre, mi lesz, utólag tudni, hogy mi volt)
- pszichokinézis (tárgyak mozgatása, befolyásolása a tudattal)
- okkult gyógyítás (élőlények befolyásolása energiával gyógyítás)
- TKÉ – testen kívüli élmény (= OBE: out of the body experiences – testen kívüli élmények)
- levitáció (lebegés a föld felett)
- stigmák és spontán gyógyulások
- sámánlátomások
2. bioenergetika
- auralátás
- csakraérzékelés
- finom energiák érzékelése (pl. reiki, prána nadi), a finom energiacsatornák, energiák, esszenciák egész pszichikai anatómiájának feltárulása
- radiesztézia
- chi (ejtsd: csí) áramoltatása, mozgatása, keleti harcművészetek (pl. chi kung, Kriya jóga).

W10-es különleges képességek – a 8 fő sziddhi
1. a végtelen kicsinnyé válás
2. a súlytalanná válás, lebegés, repülés (levitáció)
3. a kiterjedésbeli megnagyobbodás
4. a térbeli korlátozatlanság, illetőleg a térmegváltoztatás képessége (eltűnés vagy több testben való megjelenés egyszerre)
5. a cselekedetekkel szembenálló akadályok megsemmisítésének a képessége
6. a megnyilvánulások mögött rejlő szimbólum-kapcsolatok felett való uralkodás
7. a dolgok megjelenése, eltűnése és összetétele felett való uralkodás (materializáció)
8. az okoknak — és azokon keresztül a követelményeknek — a tetszés szerinti befolyásolása.
A jógában tehát sziddhinek nevezzük az ember paranormális, különleges képességeit. A jelenségek általánosan előforduló jelenségek.
A sziddhik vagy eleve megvannak egy személyben, vagy spontán módon jelennek meg a spirituális gyakorlás során. Különösen a meditációs gyakorlatok, azon belül is a koncentrációs gyakorlatok idézik elő ezeket.
A jógában sziddhiként írják le például a levitációt (lebegést), a gondolatolvasást, a több testben való egyidejű megjelenést, vagy az eltűnés képességét, illetve ide sorolhatjuk az olyan “hétköznapibb” paranormális jelenségeket is, mint az auralátás, a telepatikus képességek és a parapszichológiai képességek. A jóga, a buddhizmus, a szúfizmus és más nagy spirituális hagyományok mind felhívják a figyelmet arra, hogy
1. Ezek a képességek könnyen ego csapdákká (ego-trip) válhatnak, ha ragaszkodunk hozzájuk, és a vágyódás-elutasítás szolgálatába állítjuk őket, ahogy ez könnyen megesik, ha nem elég megtisztult a tudat.
2. Noha az ilyen képességek megléte a spiritualitás meglétének a jele, azonban nem ezek alapján mérjük a spirituális előrehaladottság fokát! Ezek inkább a spiritualitás kísérő jelenségei, de nem a fokmérői! Csupán a spiritualitás meglétét mutatják, de több szinten lehet valaki spirituális (W7-W10). A megvilágosodás útján ezek mellékes velejárók lehetnek, de nem szükséges tényezői a megvilágosodás útjának, van, akinek sosem lesznek ilyen élményei, mégis megvilágosodik. És számos olyan ember is létezik, akinek vannak spirituális képességei, de a spirituális fokát mérő jellemzők terén gyengének mutatkozik.

Question 29

Mik a spirituális fejlettség fokmérői?

Answer 29

A spirituális fejlettség fokmérői az erkölcsi tisztaság és a brahmavihárák jelenlétének a foka, nem a csodálatos képességek (sziddhik).
A csodálatos képességek tehát nem feltételei a hiteles spiritualitásnak, nem szükségszerű a megjelenésük, viszont még gátjai is lehetnek az ego meghaladásának, ego trip-et is okozhatnak. Ezzel együtt minden kultúrában, spirituális hagyományban (“világvallásban”), vagy azokon kívül, vannak olyan magasan tudatszintű mesterek, szentek, akiknél mindezek – beleértve a sziddhiket is – együtt vannak jelen.

A spirituális fejlettség fokmérői nem a sziddhik, hanem a brahmavihárák (a megvilágosodott tudat 4 jellemzője)
1. együttérzés
2. együtt örülés
3. szerető jóság
4. semlegesség
és az erkölcsiség.