8. A monetáris unió intézményi-jogi aspektusa (különösen az EKB feladatai, hatáskörei, jogi aktusai, működése, függetlensége) Flashcards
A monetáris unió fogalma, létrejötte
- monetáris unió: a gazdasági integráció azon foka, amikor az államok ugyanazt a pénzt használják törvényes fizetőeszközként
- a közös pénz „menedzselése”: monetáris politika, közös központi bank
- nem volt eredetileg cél a monetáris unió, de a belső piac miatt szükségessé vált
- 1979: Európai Monetáris Rendszer (EMS vagy EMR)
- 1993: a Maastrichti Szerződés iktatta be a monetáris uniót
A monetáris unióhoz való csatlakozás feltételei (konvergenciakritériumok)
- Árstabilitás: az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját
- Rendezett és fenntartható államháztartás: az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt
- Árfolyam-stabilitás: a tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az alkalmazott középárfolyamtól
- Hosszú lejáratú kamatlábak: legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az ár-stabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát
- Jogi konvergencia: az euróövezethez csatlakozni kívánó tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy nemzeti jogszabályaik összhangban álljanak a Szerződésekkel, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányával
Mérföldkövek a közös fizetőeszköz megvalósításában
- 1998. december 31-éig létrehozzák az Európai Központi Bankot, és a Központi Bankok Európai Rendszerét
- 1999. január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró (közös monetáris politika)
- 2002. január 1-jén az euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban (12 tagállam = euróövezet)
- 2002. február 28-áig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból
- Jelenleg 20 állam használja
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)
- 1998-ban hozzák létre
- Európai Központi Bank + 27 tagállam nemzeti bankja
- elsődleges célja az árstabilitás megőrzése
- másodlagos célja az Unió általános gazdaságpolitikájának megvalósítása
- az EKB döntéshozó szervei irányítják
A KBER alapvető feladatai
- Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
- Devizaműveletek végzése
- tagállamok hivatalos devizatartalékainak kezelése
- fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása
- Pénzkibocsátás engedélyezése
- Bankjegy kibocsátása az EKB és a tagállami központi bankok monopóliuma; a KBER tagjai csak engedéllyel bocsáthatnak ki eurót
- gondoskodik a statisztikai adatokról
- Tanács felhatalmazhatja az üzleti bankok prudenciális felügyeletéhez való hozzájárulására
- a pénzügyi jogszabályokat véleményezi
Az Európai Központi Bank (EKB)
- 1998-ban jött létre
- A Lisszaboni Szerződés emelte az Unió jogintézményei közé
- Jogi személy, székhelye: Frankfurt
- Elnöke: Christine Lagarde
- Tőkéje: 5 milliárd euró, melyet kizárólag a nemzeti központi bankok jegyezhetik és birtokolhatják
- Szervezeti felépítése: elnök + alelnökök, Kormányzótanács, Igazgatóság, Általános Tanács
Az EKB Kormányzótanács
- alapvetően a monetáris politikai, stratégiai döntésekért, szabályalkotásért felel
- tagjai: (elnök, alelnök + 4 tag) és a résztvevő tagállami központi bankok első embereiből áll
- Speciális szavazati rend: a tagállami KB-elnökök havonta váltva gyakorolják szavazati jogukat (rangsorolják és két csoportba osztják őket)
- Egyszerű többséggel hozza a monetáris döntéseit
- Határozatképes: ha a tagok 2/3-a jelen van
- Az ülésen elhangzottak titkosak
Az EKB Igazgatóság
- elnökből, alelnökből és 4 tagból áll (a tagok más kereseti tevékenységet nem folytathatnak)
- tagjait az Európai Tanács nevezi ki az EP-vel és az EKB Kormányzótanácsával folytatott konzultációt követően
- Megbízatásuk 8 évre szól és nem újítható meg
- Mindenkinek egy szavazata van, egyenlőség esetén az elnök dönt
- Végrehajtja a monetáris politikát, s a napi működést koordinálja
Az EKB Általános Tanács
- nem döntéshozó szerv
- Tagjai: az EKB elnöke, alelnöke, a 27 EU-tagállam nemzeti KB-jainak elnökei
- Ülésein az EKB többi igazgatósági tagja, az EU Tanácsának elnöke, valamint az Európai Bizottság egy tagja is részt vehet, de szavazati jog nélkül
- Feladatai: tanácsadás, statisztikák készítése, előkészítő munkák
Az EKB feladatai
Kötelező erejű jogi aktusok kibocsátása (rendelet, határozat, ajánlás, vélemény)
- jogalkotási hatáskör a Kormányzótanácsé
- igazgatóság a kormányzótanács iránymutatásai, határozatai végrehajtása érdekében utasíthatja a tagállami központi bankokat
- Kormányzótanács elfogad rendeletet, iránymutatást, bizonyos hatáskört az Igazgatósághoz delegálhat
- Igazgatóság vagy Kormányzótanács határozatokat hozhat
- EKB jogi aktusait a bíróság megsemmisítheti, mulasztást megállapíthat
- keresetindítási jog a többi intézmény aktusaival szemben
- Bizottság eljárást kezdeményezhet a tagállami központi bankok ellen, ha kötelezettséget szeg, a Kormányzótanács a Bírósághoz fordul
- pénzbírságot szabhat ki
Véleményezési jogkör
- feladatát érintő jogiszabálytervezeteket
- euróövezeten kívül maradók a monetáris poltikiai eszközökre vonatkozó szabálytervezeteket
Pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete
- hitelintézet felügyelete
- pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politika zavartalan megvalósítása
A KBER és EKB függetlensége
Funkcionális függetlenség
- EKB feladatait és alapvető célkitűzéseit a Szerződések határozzák meg
Intézményi függetlenség
- sem uniós, sem tagállami szervnek nincs joga a bankot utasítani, döntéseinek végrehajtását megakadályozni vagy késleltetni
- a központi bank semmilyen szervtől sem kérhet, fogadhat el utasítást
Személyi függetlenség
- az EKB elnökét, alelnökét és a többi négy igazgatósági tagot az Európai Tanács minősített többséggel 8 évre nevezi ki; a kinevezés nem megújítható
- az Igazgatóság tagját csak az Európai Bíróság mozdíthatja el, a Kormányzótanács vagy az Igazgatóság indítványára azon az alapon, hogy nem felel meg a kinevezés feltételeinek, vagy súlyos kötelezettségszegést követett el
- a tagállami központi bankok elnökeit legkevesebb öt évre kell kinevezni, s csak akkor mozdíthatók el hivatalukból, ha már nem felelnek meg a feladataik ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követtek el
- amennyiben a Szerződésekkel ellentétesen mozdítanák el őket, a határozatot az elnökök és az EKB elnöke az Európai Bíróság előtt megtámadhatják
Gazdasági függetlenség
- az EKB tulajdonosai nem a tagállamok, hanem a központi bankok: tulajdonosi jogon tehát sem az Unió, sem a tagállamok nem szólhatnak bele a bank működésébe
- az EKB bevételei és kiadásai nem tartoznak bele az Unió költségvetésébe
- pénzügyi ellenőrzés megoszlik a független könyvvizsgáló és a Számvevőszék között: utóbbi feladata csak a Bank gazdálkodására terjed ki, a monetáris politika körébe tartozó műveletek vizsgálatára nem
- nem nyújthatnak hitelt az uniós intézményeknek, szerveknek, tagállamoknak és szerveinek
