25. A munkavállalók szabad mozgása (a jog tartalma és korlátozhatóságának feltételei, az EUB joggyakorlatának bemutatása) Flashcards
Elsődleges jog: EUMSz 45. cikk (2)(3) bekezdés
A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.
A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:
o tényleges állásajánlatokra jelentkezzen;
o e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon;
o munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;
o egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által rendeletekben meghatározott feltételek mellett az adott tagállam területén maradjon.
492/2011 EU rendelet
a munkavállalók szabad mozgásáról
2004/38 EK irányelv
az uniós polgárok és családtagjaik tagállamok területén való szabad mozgásáról és tartózkodásáról
A munkavállalók szabad mozgása jog tartalma
- a 45. cikk valamennyi tagállam jogrendszerében közvetlenül alkalmazható, és
- minden vele ellentétes jogot alkalmazhatatlanná tesz, valamint
- nemcsak vertikális közvetlen hatállyal, hanem horizontális közvetlen hatállyal is rendelkezik
- a 45. cikk tartalma az EUMSz 18. (a tagállami hovatartozás szerinti megkülönböztetés általános uniós jogi tilalmáról szóló) cikkének konkretizálásaként is felfogható
- a megkülönböztetés, diszkrimináció lehet közvetlen, de lehet közvetett is.
A munkavállalók szabad mozgása jog személyi hatálya
Munkavállaló: (a tagállamok állampolgárai számára biztosított)
* aki más javára és irányítása alatt szolgáltatásokat teljesít meghatározott ideig, amelyért ellenszolgáltatást kap
* munkavégzésnek valódinak, és ténylegesnek, nem kiegészítőnek és elhanyagolhatónak kell lennie
* főszabály szerint a részunkaidő is
* álláskeresők a munkaviszony megszűnése után
Az uniós jognak a munkavállalók mozgásszabadságához kapcsolódó szabályai csak olyan viszonyokra vonatkoznak, amelynek van „tagállamok közötti” relációja
Lawrie-Blum-ügy
angol tanár német közalkalmazotti jogviszonyba helyezése nem volt lehetséges. Kérdés, hogy munkavállalónak minősül-e?
- EUB: aki valóságos és tényleges tevékenységet más irányítása alatt és javára végez díjazás ellenében (a részmunkaidős munkavállaló is)
Munkavállalók jogai 492/2011 EU rendelet
Az egyenlő bánásmód minden munkavállalót egyformán megillet, függetlenül attól, hogy
- állandó szerződéssel rendelkezik,
- idénymunkás,
- határt átlépő munkavállaló vagy
- szolgáltatást nyújtó
I. A munkához jutással kapcsolatos jogok
- közvetlen, közvetett diszkrimináció tilalma
- szükséges nyelvtudás megkövetelése nem diszkriminatív
Groener-ügy: ír iskolában angol nyelven tanított volna, de az ír nyelvet nem ismerte
- EUB: nemzeti nyelvédelme nem tiltott, de ezen intézkedésnek arányosnak kell lennie; az ügyben jogosan várták el a tanártól a védeni kívánt nyelv ismeretét
II. A foglalkoztatás során a munkavállalót megillető jogok
- egyenlő munakfeltételek biztosítása
- azonos szociális kedvezmények biztosítása
- szakiskolai képzés
- adókedvezmények
- szakszervezeti tagság
Antonissen-ügy (munkát keresők jogai)
Egy belga, aki 1984-ben érkezett az EK-ba, nem talált munkát, majd miután kábszer miatti börtönbüntetését kitöltötte, a belügyminisztérium kiutasította.
Az álláskeresők feltételek teljesítése nélkül jogosultak 6 hónapot meghaladó ideig a fogadó tagállamban tartózkodni, amennyiben
* ott továbbra is állást keresnek, és
* „tényleges esélyük” van a munkához jutásra
* ezen időszak alatt nem lehet őket kiutasítani az országból
A fogadó tagállamon belüli huzamos tartózkodás ne jelentsen indokolatlan terhet a fogadó tagállam szociális ellátási rendszerére
Collins-ügy (Folyamodhatnak-e munkanélküli segélyért?)
- a munkavállalás szabadsága önmagában nem jogosít fel álláskeresési támogatásra
- az uniós polgárokat megilleti az egyenlő bánásmód, így a fogadó tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett folyamodhat álláskeresési támogatásért
- a munkavállalók és a munkát keresők között a bírói esetjog különbséget tesz: egyes szociális juttatásokat, adókedvezményeket megtagadhatnak a munkát keresőktől
Bosman-ügy – Közvetett diszkrimináció tilalma
- az eset kapcsán az a rendszer kérdőjeleződött meg, amely szerint ha egy labdarúgó-klub, alkalmazni kíván egy játékost, akinek lejárt a szerződése, a játékos korábbi klubjának átigazolási pénzt, nem ritkán nem kis összeget kell fizetni
- a szabály megakadályozta a belga klubban játszó Bosmant, hogy egy francia klubhoz igazoljon
A Bíróság ítélete:
- bár a szóban forgó szabályok egyformán alkalmazandók az ugyanazon nemzeti szövetséghez tartozó klubok közötti átigazolásokra, az ugyanazon tagállamon belüli különböző szövetségekhez tartozó klubok között (a szóban forgó szabályok) közvetlenül érintik a játékosok másik tagállambeli munkaerőpiacra való bejutását, ezért alkalmasak a munkavállalók szabad mozgásának akadályozására
Kivételek a munkavállalók szabad mozgása joga alól
- Közszolgálatban történő foglalkoztatás
- A betölthető állás jellege miatt megkívánt nyelvismerettel kapcsolatos feltételek (Groener-ügy)
- 2004/38/EK irányelv: közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi okok (Van Duyn-ügy)
közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi okok
- a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból
- a korlátozások nem szolgálhatnak gazdasági célokat pl.: munkanélküliség csökkentése
A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek
- meg kell felelniük az arányosság elvének
- kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak (személy magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére) – Rutli-ügy
- korábbi büntetőítéletek önmagukban nem jelenthetnek alapot
- megfelelő közigazgatási jogorvoslat a fogadó tagállamban a közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból hozott határozat megfellebbezésére vagy felülvizsgálatára
- közrendi vagy közbiztonsági okokból beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek ésszerű idő, de legkésőbb három év elteltével kérelmezhetik a tilalom megszüntetését
Van Duyn-ügy
Tényállás: A holland állampolgárságú hölgy az Egyesült Királyságba utazott abból a célból, hogy ott a Szcientológiai Egyháznál állást vállaljon. Ezt a szervezetet a brit kormány társadalmilag károsnak tekintette, bár ez a megítélés jogi korlátozásokban nem öltött testet. A hölgyet a brit hatóság nem engedte belépni az országba, arra hivatkozva, hogy a – negatív megítélés alá eső – Szcientológiai Egyháznál kíván dolgozni
EUB: Az előzetes döntés szerint a magatartás értékelésének időpontjában fennálló elkötelezettség, amelybe beletartozik a szervezet céljaival való azonosulás és részvétel annak tevékenységében, a „személyes tevékenység” fogalma körébe vonható. A tényt, hogy a tagállam saját állampolgárai korlátozásmentesen vállalhattak munkát a Szcientológiai Egyháznál, míg a külföldiek ebben korlátozhatók, a Bíróság egyrészt a közrend fogalmának szokatlanul rugalmas felfogásával, másrészt szintén szokatlan módon, a nemzetközi közjog alapelvének felhívásával igyekezett a közösségi joggal összeegyeztethetőnek minősíteni.
Landkreis-ügy
Családtagok járulékos jogai
- Német állampolgár gyereke Franciaországban él, de Németországba jár iskolába
- Az iskola viselte az utazási költségeit, de ezt később megtagadta, mert jogszabály írta elő, hogy csak azonos tartományban élőknek lehet az utazást megszervezni
- EUB: szociális kedvezmény megvonása, közvetett hátrányos megkülönböztetés (Az iskolai közlekedés tartományon belüli hatékony megszervezésével kapcsolatos gyakorlati nehézségek nem képeznek közérdeken alapuló olyan kényszerítő indokot, amely igazolhat egy közvetett hátrányos megkülönböztetést képezőnek minősülő nemzeti intézkedést)
