11. A jogforrási rendszer. A másodlagos jog: általános követelmények, a rendelet, a határozat, az irányelv, vélemények, ajánlások, közlemények Flashcards
A másodlagos uniós jog
Fogalma: az Unió intézményei által a Szerződések céljai elérése érdekében, az ott meghatározott eljárások keretében alkotott jogi aktusok
Jellemzői:
- A másodlagos uniós jog nem lehet ellentétes az Alapszerződésekkel, az Unió elsődleges jogával.
- Rendelet: általános hatály; teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban
- Irányelv: az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja
- Határozat: teljes egészében kötelező; amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl
- Az ajánlások és vélemények nem kötelezőek
A másodlagos uniós jogforrásokkal szembeni követelmények
- megfelelő (elsődleges jogforrási) felhatalmazás
- megfelelő jogi alap
- szubszidiaritás elvének figyelembevétele
- megfelelően indokolt
A másodlagos uniós jogforrások jogalapja
Titanium dioxid-ügy
- meg kell jelölni azt az uniós jogi rendelkezést, amely alapján az aktust elfogadták
- tartalmazza az intézmények hatáskörét, s az adott aktusnak ezt meg kell jelölnie
- ha nem jelöli meg, az aktus érvénytelen, megsemmisíthető
- amennyiben az adott aktusnak több rendeltetése van, kizárólag a meghatározó fontosságú jogalapot kell megjelölni
Titanium dioxid-ügy:
* A Bizottság javaslatot tett a Tanácsnak egy irányelv elfogadására a titanium dioxid ipar által kibocsátott hulladék által okozott környezetszennyezés csökkentésére, illetve kiküszöbölésére irányuló programok terén.
* A Bizottság az irányelv jogalapjaként a 100/A. cikket jelölte meg, a Tanács mégis a 130/S. cikk alapján alkotta meg.
* A 100/A. cikk az egységes belső piac megteremtését tartalmazta, és abban időben kooperációs eljárást írt elő, a Tanácsban minősített többségi szavazást.
* A 130/S. cikk a környezettel foglalkozott, a döntéshozatal tekintetében a Tanácsban egyhangúságot irányzott elő, a Parlamentnek csak véleménynyilvánítási joggal.
* A Bíróság úgy találta, hogy a 100/A. cikk a megfelelő jogi alap, az irányelvet megsemmisítette.
A szubszidiaritás elve a másodlagos uniós jogforrások megalkotásánál
British American Tobacco-ügy
- lényege: azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedések terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók
- a szubszidiaritás elvének érvényesülését a nemzeti parlamentek és a Bíróság is ellenőrizheti
British American Tobacco ügy
- A brit dohánygyártók angol bíróságokon pert indítottak egy dohánytermékekkel kapcsolatos irányelv irányelv belső jogban történő végrehajtása ellen, és indokaik között szerepelt az irányelv érvénytelensége is.
Döntés: az irányelv nem érvénytelen, mert
- a javasolt intézkedés célját közösségi szinten jobban el lehetett érni
- Közösség által hozott intézkedés az elérni kívánt cél eléréséhez szükséges mértéket nem haladta túl
Indokolási kötelezettség a másodlagos uniós jogforrások megalkotása során
- utalni kell arra az uniós jogi rendelkezésre, amelyen az adott aktus alapul
- mélysége, részletessége az adott aktus jellegétől, természetétől függ
- világosan, egyértelműen közölnie kell az aktus alkotója magyarázatát
- be kell mutatni az általános helyzetet, amelyben az intézkedés kibocsátására sor került, s általános jelleggel azokat a célokat, amelyek elérésére az intézkedést szánták
- nem szükséges valamennyi technikai részlet kimerítő megindokolása és az sem, hogy az indoklás az aktus meghozatalával összefüggő valamennyi tényt, meggondolást tartalmazzon
- a preabulumban helyezkedik el
Rendelet
- általános hatállyal bír, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban
- főszabály szerint norma jellegű aktus, a jogalanyok általánosan meghatározott körére vonatkoznak
- határozattól való elhatárolásnál a fő szempont az általános hatály, és nem az adott aktus megnevezése, elfogadásának módja
- rendelet és a határozat közti különbség az EUB előtti megsemmisítési eljárás esetén: magánszemélyek „rendeleti jellegű” jogi aktust csak akkor támadhatnak meg, ha az nem tartalmaz végrehajtási intézkedéseket
- kötelező jellege vonatkozik a tagállamokra, azok természetes és jogi személy jogalanyaira, az Unió intézményeire, beleértve azt az intézményt is, amely kibocsátotta
- közvetlen alkalmazhatóság: a rendelet minden közvetítés, további tagállami aktus végrehajtásról szóló rendelkezés nélkül a tagállamok jogának részévé válik
- a rendeletet minden tagállamban alkalmazni kell, és minden tagállamban ugyanúgy, ugyanolyan tartalommal kell alkalmazni
- közvetlen hatály: a tagállami bíróságokon jog alapítható rájuk
- közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén
- azon a napon lépnek hatályba, amelyet maguk megjelölnek, ennek hiányában a Hivatalos Lapban történt közzétételt követő huszadik napon
- az EKB is alkothat rendeletet a Központi Bankok Európai Rendszerére utalt feladatok teljesítése érdekében
Határozat és formái
- teljes egészében kötelező, amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl
- határozatot hozhat: az Európai Tanács, a Tanács, az Európai Parlament és a Tanács együtt, a Bizottság, az Európai Központi Bank
Formái:
- Címzett: Kötelező jellegű; címzettjei lehetnek a tagállamok és lehetnek magánszemélyek (természetes és jogi személyek egyaránt)
- Nem címzett: intézmények belső eljárási szabályzatai is ide tartoznak; ezek külső joghatáskiváltást nem célozzák, de a kibocsátó intézményt kötik
Irányelv
- minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja
- címzettjei a tagállamok
- kötelezően elérendő eredményt, célt jelöli meg a címzett (egy, több, valamennyi) tagállam számára, a forma és az eszközök megválasztása a tagállamokra van hagyva
- „Forma és eszközök” alatt az átültetés érdekében hozott intézkedések jogi formáját (például törvény, rendelet) kell érteni
- a tagállami jogok harmonizációja (jogharmonizáció) egyik fő eszköze
Irányelv átültetése és közzététele
Irányelv átültetése:
- irányelvben megjelölt határidőre
- rendszerint a tagállami jogszabályok módosítását, hatályon kívül helyezését, újak megalkotását követeli
- irányelvek általában arra is kötelezik a tagállamokat, hogy az átültetés megtörténtéről értesítsék a Bizottságot
- átültetésre adott határidő lejártáig a tagállam nem vonható felelősségre az implementálás elmulasztásáért; a tagállamok jogalanyai sem alapíthatnak jogot a határidő letelte előtt az irányelvben foglaltakra
Irányelv közzététele:
- valamennyi tagállamhoz intézett: Európai Unió Hivatalos lapjában; hatálybalépés: megjelölt időpont vagy 20. napon
- nem valamennyi tagállamhoz intézett: nem kötelező, értesíteni kell a címzetteket; értesítéssel lép hatályba
Ratti-ügy
Irányelv átültetése
Tullio Ratti cselekménye beleütközött a hatályos olasz törvénybe, miközben megfelelt a már közzétett irányelvben foglaltaknak. A cselekmény az irányelv átültetésére adott határidőn belül történt. Az olasz állam az irányelvet még nem ültette át, hatályos joga az irányelvben foglaltaknak nem felelt meg. Ha az átültetés megtörtént volna, Ratti nem került volna bíróság elé.
Döntés: A Bíróság levezette az implementálás szabályait, hogy 24 hónap volt az átültetésre, az nem tel le, addig a tagállamok jogalkotási szabadsággal rendelkeznek, az irányelv jellegénél fogva kizárólag a tagállamokra ró kötelezettségeket, nem lehetséges, hogy egy magánszemély a jogos elvárás elvére hivatkozzon az implementálásra előírt határidő lejárta előtt.
Région Wallonie-ügy
Irányelv átültetése a Ratti ügy után
- amennyiben a tagállamok nem alkották meg az átültetésre szolgáló intézkedéseket az erre adott határidő lejárta előtt, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan rendelkezés meghozatalától, amely komolyan veszélyeztetné az irányelvben foglalt célok elérését.
- nem megfelelő átültetéssel magánszemélyeknek okozott kárért a tagállam kártérítési felelősséggel tartozik
Irányelvek közvetlen hatálya
- bizonyos feltételek mellett közvetlen hatállyal bírhatnak
- vertikális közvetlen hatály: abban az esetben hajlandó a nem vagy nem megfelelően implementált irányelvi rendelkezésnek kellő egyértelműség és pontosság alapján közvetlen hatályt tulajdonítani a Bíróság, ha a hivatkozás tagállam és magánfél közötti viszonyban, a magánfél által történik
- horizontális közvetlen hatály (magánfelek a tagállami bíróságok előtti jogvitájukban a nem vagy a nem megfelelően implementált irányelvi rendelkezésekre hivatkozzanak) lehetőségét a Bíróság elutasította
Van Duyn-ügy
Irányelvek közvetlen hatálya
Van Duyn kisasszony azzal érvelt, hogy egy konkrét irányelv – amely a munkavállalás szabadsága alóli kivételként a közrendre történő hivatkozással a tagállamok által bevezetett vagy fenntartott korlátozásokat szabályozta – közvetlen hatállyal bír.
Az Egyesült Királyság azon a véleményen volt, hogy a Szerződés különbséget tesz rendeletek, határozatok, irányelvek jogi hatása között, s a Tanács amikor irányelvet bocsátott ki és nem rendeletet, akkor azt akarta, hogy az irányelv ne rendelkezzen közvetlen hatállyal.
A Bíróság kimondta, hogy az érintett személyek jogbiztonsága azt követeli, hogy hivatkozhassanak erre a kötelezettségre még akkor is, ha ezen kötelezettség egy olyan jogalkotási aktusban öltött teste, amelynek nincs teljes egészében automatikus közvetlen hatálya, ezáltal egy irányelv rendelkezése is bírhat közvetlen hatállyal
Vélemény, ajánlás
- soft law aktusok
- nem rendelkeznek jogi kötőerővel
Ajánlás:
- Tanács, Bizottság, EKB jogosult kibocsátani
- kifejezi alkotójuk álláspontját egy bizonyos, unió hatáskörébe tartozó kérdésben
- adott esetbe a tagállamoknak címzett, egyértelműen megfogalmazott, követendő magatartást rögzít
- ha a Tanács túlzott hiányt állapít meg, a Bizottság ajánlása alapján késedelem nélkül ajánlásokat fogad el az érintett tagállamra vonatkozóan azzal a céllal, hogy azt az állapotot meghatározott időn belül megszüntesse
- nem rendelkezik formális jogi kötelező erővel (nem kényszeríthető ki, de mégis magatartást szabályozó hatást vált ki)
- előnye: nem bonyolult a döntéshozatali eljárása, intézmény saját elhatározása alapján hoz ajánlást
- Grimaldi-ügy: a Bíróság kimondta, hogy bár az ajánlások nem kötelezőek, és közvetlen hatályuk sincs, a tagállami bíróságok mégis kötelesek tekintettel lenni rájuk, amikor jellegüknél fogva hozzájárulhatnak a tagállami vagy a közösségi jogi rendelkezések értelmezéséhez
Vélemény: nem egyenlő a konzultáció során kinyilvánított véleménnyel
Közlemények az uniós jogban
- túlnyomó részét az Európai Bizottság bocsátja ki
- az uniós jog végrehajtása-, kikényszerítése kapcsán ezek a dokumentumok a monitoringfunkcióhoz kapcsolódnak (jelentések)
- segítik az uniós joggal összefüggésben az egységes tagállami jogalkotást és jogalkalmazást
- tájékoztatnak a tagállamokkal, illetve az uniós jog magánszemély alanyaival szembeni jogsértési eljárások kapcsán a bizottsági megítélés mércéjéről (értelmező közlemények, iránymutatások)
- legnagyobb jelentőséggel az iránymutatásnak nevezett közlemények bírnak
A másodlagos jogforrások hierarchiája
Mi a kapcsolat a másodlagos jogforrások hierarchiája és a másodlagos jogforrás típusok (rendelet, irányelv stb.) között?
- A másodlagos jogforrások hierarchiáját a Lisszaboni Szerződés hozta be az alapító szerződésbe, ami megkülönböztet jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat
- a hierarchiában a jogalkotási aktusok a nem jogalkotási aktusok felett állnak
- Jogalkotási aktusok: rendes jogalkotási eljárás és éves költségvetési eljárás
- Nem jogalkotási aktus: felhatalmazáson alapuló aktusok, végrehajtási aktusok, szerződés egyéb rendelkezésein alapuló aktusok
