2. Az integrációs szervezet kibővülései. Flashcards
Magyarország és az Európai Közösségek (Európai Unió) kapcsolatainak intézményi-jogi aspek-tusa a társulási megállapodástól a csatlakozásig. A csatlakozás és a kilépés jogi eljárásának főbb szabályai
A 2004-ben csatlakozott országok
- Ciprus,
- Csehország,
- Észtország,
- Lengyelország,
- Litvánia,
- Lettország,
- Magyarország,
- Málta,
- Szlovákia,
- Szlovénia
Magyarország csatlakozásának mérföldkövei
1989: elindul a Phare támogatási program
1991 december 16: megszületik az Európai Közösségek és Magyarország közötti társulási szerződés (Európai Megállapodás)
1994. április 1: Magyarország benyújtja a csatlakozási kérelmét a Tanácshoz
1998: elkezdődtek a csatlakozásról szóló kétoldalú kormányközi tárgyalások (2002. decemberben zárulnak)
2003 április 16: szerződés aláírása Athénban
2004. május 1.: hatálybalépés
Az Európai Megállapodás célja
társulási megállapodás
- létrehozta a politikai párbeszéd keretét
- megteremtette az áruk szabad mozgását és (idővel) a többi gazdasági szabadságot
- lehető legszélesebb alapon gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést kialakítása
- megállapodtak az ipari termékekre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet legkésőbb tíz év alatt történő kialakításában
- Hatályba lép: 1994. február 1-jén
Az Európai Megállapodás tartalma
- a szerződés aszimmetrikus: az EGK hamarabb vállalta a vámok és a mennyiségi korlátozások fokozatos leépítését, mint a társuló ország
- Standstill formula: tilos új korlátozásokat bevezetni a kereskedelemben
- Közösség területén legálisan tartózkodó munkavállalókkal kapcsolatos diszkrimináció-mentes elbánás
- letelepedés szabadsága (vállalkozások, egyéni vállalkozók): a hazaiakéval azonos elbánás biztosítása
- szolgáltatások nyújtása terén a piacok kölcsönös megnyitása
- az áruk, a szolgáltatások és a személyek forgalmához, valamint a közvetlen beruházásokhoz kapcsolódó pénzmozgások szabadsága
- tőkemozgások teljes liberalizálása lehetőségének előirányzása
- konkrét versenyszabályok a kölcsönös forgalomra vonatkozóan
- jogközelítés legfontosabb területei: vámjog, társasági jog, bankjog, szellemi tulajdonjog, pénzügyi szolgáltatások joga
- gazdasági, kulturális és pénzügyi együttműködés
A politikai párbeszéd intézményesítése
* a dialógus miniszteri szinten a Társulási Tanácsban,
* az állam- és kormányfők szintjén a Közösség Tanácsának és a Bizottság elnökeinek találkozóin, valamint politikai igazgatók szintjén folyt
A Társulási Tanácsban (döntéshozatal, vitafórum) egyfelől a Közösségek Tanácsa és a Bizottsága, másfelől a magyar kormány tagjai kaptak helyet
- Ügyvivő szerve a Társulási Bizottság: a Parlamenti Társulási Bizottság, amely az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés delegáltjaiból állt, informálódási és javaslattételi joggal ruházták fel
Koppenhágai kritériumok
- a demokratikus intézményrendszer stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása;
- működő piacgazdaság
- képesség az Unión belüli piaci verseny elviselésére
- képesség az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségek teljesítésére, beleértve a politikai, a gazdasági és monetáris unió céljainak vállalását
Screening (átvilágítás)
1998-ban kezdődik meg a hivatalos csatlakozási eljárás, amelynek első szakasza (1998-1999 között) az ún. screening (vagy átvilágítás):
- a magyar jogrendszer – a joganyag és annak érvényesülési feltételei – rendszeres átvizsgálását jelenti abból a szempontból, hogy mennyiben felel meg az uniós jogrendnek
Előcsatlakozási partnerség
Screening (átvilágítás) része
Lényege, az annak ideje alatt a Közösség által nyújtott támogatások odaítélésének feltétele a Közösség által kijelölt vagy jóváhagyott előrelépés a közösségi joganyag átvételében.
Magyarország csatlakozási szerződése
- Aláírása: 2003. április 16 Athén
- Hatálybalépés: 2004. május 1. (2004. évi XXX. törvény hirdette ki)
A csatlakozási Szerződés három része:
- Csatlakozási Szerződés
- Csatlakozási Okmány
- Záróokmány
Derogációk (átmeneti eltérések)
A csatlakozási szerződés a hatályba lépését követő első néhány évre több területen is átmeneti eltérési lehetőséget engedett Magyarország számára a közösségi jogrendtől – pl. a csatlakozástól számított öt évig forgalmazható a 2,8%-os zsírtartalmú tej, vagy egyes vágóhidak feltételekkel 2006. december 31-ig felmentést kaptak az uniós előírások teljesítése alól
Csatlakozás: EUSZ 49. cikke
- Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett.
- A kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket.
- A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően arról egyhangúlag határoz.
- Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.
- A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazításait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi.
- Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.
Kilépés: EUSZ 50. cikke
- Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
- A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait.
- A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően
- A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
- A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.