21. A tagállam felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért. Flashcards
Az Unió kártérítési felelőssége a szerződésen alapuló, illetve a szerződésen kívül okozott kárért
A tagállamok felelőssége az uniós jog megsértésével okozott kárért
- az általános kötelezettség az EUSz 4. cikk (3) bekezdéséből ered (a tagállamok ún. együttműködési kötelességének elve)
- a jogsértő magatartások egyrészt az egész integrációt, uniós jogközösséget veszélyeztethetik, másrészt a tagállamok jogsértése sértheti az egyén uniós jogszabályokon alapuló jogait is
- a tagállamok uniós jog megsértésével okozott kárért való felelősségének elvét uniós alapító szerződés nem tartalmazza; az EUB ítélkezési gyakorlata mondta ki ezen elvet és alakította ki feltételrendszerét
A tagállami jogsértések néhány típusa (súlyosság és gyakorisági fok alapján halványul)
- A tagállam nem vagy nem megfelelően ülteti át és hajtja végre belső jogában az uniós szervek által elfogadott irányelveket.
- A tagállam jogalkotó szervei (helyi önk. is), az uniós joggal ellentétes tagállami jogszabályt fogadnak el.
- A tagállam jogalkotó szervei (helyi önk. is), a később keletkező uniós jogszabállyal ellentétes tagállami jogszabályt hagynak hatályban.
- A tagállam közigazgatási szervei olyan egyedi közigazgatási határozatot hoznak vagy intézkedést tesznek, mely ellentétes az uniós joggal.
- A tagállam szervei eltűrik olyan magánfelek, nem állami szervek cselekedeteit, melyek magatartása az államnak betudható, és amely magatartás ellentétes az uniós joggal.
- A tagállami bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységük során az uniós joggal ellentétes ítélkezést folytatnak, vagy ítéletet hoznak
Francovich-ügy
a tagállamok uniós jog megsértésével okozott kárért való felelőssége elvének kimondása (első ügy, amiben ez a kérdés felmerült)
Tényállás: A 80/987 számú irányelv alapján a tagállamoknak garanciaalapot kellett felállítani, melyekből azon munkájukat elvesztő munkavállalókat kártalanítják, akiknek munkáltatójuk fizetésképtelenné vált, és így a munkavállalói igényeknek nem tud eleget tenni. Olaszország nem állított fel ilyen alapot. A munkájukat elvesztő és kártalanításban nem részesülő felperesek az államot perelték Olaszországban a vicenzai és a Bassano del Grappa-i bíróságokon. A bíróságok előzetes döntés iránti előterjesztésükben többek között az állami felelősség fennállására és feltételeire kérdeztek rá.
Francovich-feltételek
* az irányelv által előírt eredmény a magánszemélyeket jogokkal ruházza fel
* e jogok tartalmát az irányelv rendelkezései alapján meg lehessen határozni
* okozati összefüggés legyen a kötelezettség állam általi megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között
Brasserie du Pêcheur és Factortame egyesített ügyek
Tényállások:
- A francia Brasserie du Pêcheur sörgyár kártérítési keresetet nyújtott be a Német Szövetségi Köztársasággal szemben, mert Németország a tisztasági törvénye (Reinheitsgebot) alapján megakadályozta a sörének német piacra történő belépését. A német szabályozás összeegyeztethetetlen volt az áruk szabad mozgásának uniós alapelvével, amit az Európai Bíróság korábbi ítéleteiben már tisztázott.
- A spanyol tulajdonban lévő Factortame hajózási társaság az Egyesült Királyság ellen indított pert, mivel brit jogszabályok korlátozták, hogy külföldi tulajdonban lévő hajók részt vehessenek brit halászati kvótákban. Az uniós jog garantálta a letelepedés szabadságát és az egyenlő bánásmódot, azonban az Egyesült Királyság megsértette ezeket az elveket.
Az EUB a következőképpen határozta meg a kártérítési felelősség fennállásának feltételeit
- A közösségi jog jogot akarjon biztosítani magánszemélynek
- A tagállam közösségi jogsértése kellően súlyos legyen
- Közvetlen okozati összefüggés álljon fenn a kár és az állam kötelezettségszegése között
Magyarázat: a „kellően súlyos jogsértés” feltételt itt azért kellett kimondani (szemben a Francovich üggyel) mert itt nem irányelv átültetési kötelezettség megsértése okozott kárt.
A Francovich és a Brasserie du Pêcheur és Factortame ügyek összehasonlítása
- Francovich: irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettség megsértése, és a jogsértés a tagállami jogalkotó mulasztásának tudható be
- Brasserie du Pêcheur és Factortame: alapító szerződésben (EUMSz) foglalt belső piaci alapszabadságok (áruk + letelepedés) megsértése, és a jogsértés szintén a tagállami jogalkotó mulasztásának tudható be
Kellően súlyos jogsértés szempontjai
- a megsértett szabály világos és pontos megfogalmazása
- a szabály által a tagállamnak vagy közösségi intézménynek engedett diszkréció mértéke
- a jogsértés és a károkozás szándékos vagy gondatlan volta
- az esetleges jogi tévedés menthető vagy nem menthető
- a közösségi intézmény magatartása hozzájárulhatott-e a mulasztáshoz, illetve olyan tagállami intézkedés meghozatalához, gyakorlat kialakításához, amely ellentétes a közösségi joggal
A tagállam mely szervének jogsértése alapozhatja meg a tagállam kártérítési felelősségét?
- jogalkotásért felelős szerv
- tagállam közigazgatási szerve
- tagállam olyan bírói szerve, amelynek döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség
Köbler-ügy
Tényállás: Az osztrák egyetemeken béremelés járt a professzoroknak 15 éves, ilyen minőségben eltöltött szolgálati idő után. Az egyik egyetem professzora béremelésért folyamodott, azonban a 15 éves szolgálati idő csak úgy volt meg neki, ha más uniós tagállamban folytatott oktatási tevékenységét is beszámítják. A munkaerő szabad áramlását biztosító közösségi jogszabályok az ilyen beszámításra alapot adtak. Az osztrák legfelső közigazgatási bíróság azonban elutasította igényt azzal, hogy a közösségi jogszabályok itt nem alkalmazhatók, mert ez hűségjutalomnak minősül, így csak az osztrák egyetemeken töltött idő számít be. A felperes erre kártérítési igényt indított bécsi tartományi polgári bíróság előtt, mivel a közigazgatási bíróság megsértette a közösségi jogot. A bíróság előzetes döntés iránti előterjesztéssel élt az Európai Bírósághoz, mely részben arról szólt, hogy egy állam legfelső bírósága ilyen esetben felelős lehet-e.
- Bíróság: tagállamoknak meg kell téríteniük a károkat, ha a kérdéses jogsértés egy végső fokon ítélkező bíróság határozatából ered, és a megsértett jogszabály jogokat állapít meg a magánszemélyeknek, a jogsértés kellően súlyos és közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg
- Az EUB megállapította a tagállam kártérítési felelősségének absztrakt feltételeit legfelsőbb bírói fórum jogsértése esetén, de a konkrét esetben nem találta úgy, hogy e feltételek fennállnak
Miért szigorúbbak a feltételek – a tagállami szervek körében – a bírói szerv ítélete által okozott uniós jogsértés miatti tagállami kártérítési felelősség megállapítása esetén?
- jogerő elve
- igazságszolgáltatás függetlensége
- jogbiztonság
Mely bíróság állapíthatja meg a tagállam kártérítési felelősségét?
- a tagállamok ellen benyújtott kereseteket a nemzeti bíróságok előtt kell lefolytatni
- az eljáró nemzeti bíróságok ilyen esetben is kérhetnek előzetes döntést az Európai Unió Bíróságától (így került az EUB elé a Francovich, a Brasserie du Pêcheur és Factortame, valamint a Köbler ügy is)
A tagállami kártérítési felelősség elévülése
- az első káros következmények bekövetkeztétől fogva kezdődik
- elévülést nem szakítja meg és nem nyugszik, ha Bizottság által a jogsértés tárgyában kötelezettségszegési eljárás van folyamatban
- elévülési időt a nemzeti jogszabályok határozzák meg
Az Unió kártérítési felelőssége
- az Európai Unió Bírósága előtt indítható keresetek egyike
- elévülés 5 év
Kétféle kereset:
* az Unió szerződéses felelősségére vonatkozó kereset, abban az esetben, ha az Unió maga is szerződéses fél;
* az Unió szerződésen kívüli felelősségére vonatkozó kereset, olyan esetekben, amikor a kárt az Unió szervei vagy alkalmazottai okozták feladataik ellátása során
Unió szerződésen kívüli felelősségének feltételei
- a felperes kárt szenvedett; (tényleges kár, elmaradt haszon)
- az európai intézmények vagy alkalmazottaik az európai uniós jog szerint jogszerűtlen magatartást tanúsítottak
- közvetlen ok-okozati kapcsolat áll fenn a felperes által elszenvedett kár és az európai intézmények vagy alkalmazottaik jogszerűtlen viselkedése között
Lütticke ügy: normatív aktussal okozott kár esetén, akkor is helye lehet kártérítési igénynek a jogi aktussal szemben, ha azt előzőleg nem nyilvánították semmisnek/érvénytelenek
Kártérítési felelősség elévülésének megszakadása
Elévülési idő 5 év
- ha a Bírósághoz keresetet nyújtottak be
- a károsult fél az eljárás megindítása előtt követelésével az Unió megfelelő intézményéhez fordult (két hónapon belül)
Az Unió felelőssége jogszerű aktusával okozott kárért
- a kár tényleges bekövetkezése,
- okozati összefüggés a kár és a Közösség intézményeinek felrótt aktus között,
- a kár rendkívüli és különleges
A Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskör-megosztás az EUB-n belül
- Törvényszék a magánszemélyek által indított keresetek első fokon történő tárgyalásában rendelkezik hatáskörrel
- A Bíróság pedig a tagállamok által indított keresetek tárgyalásában rendelkezik első fokon hatáskörrel
- Bírósághoz a Törvényszék által első fokon hozott határozatok elleni fellebbezésekkel is lehet fordulni (a Bíróság csak jogi kérdésekben jár el, és nem alkot új ítéletet a tényállásról)
