5. Az Európai Parlament (összetétel, a képviselők választása, hatáskör, működés), az Ombudsman Flashcards
Az Európai Parlament (EP)
Alapítás éve: 1952. (Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése);
- jelenlegi nevét 1962- ben kapta
- 1979: első közvetlen európai parlamenti választások
Székhely: Strasbourg (Franciaország), Brüsszel (Belgium), Luxemburg
Elnök: Roberta Metsola
Tagok: 751 európai parlamenti képviselő (akiket 27 tagállam választ)
Szerep: jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott uniós intézmény, tagállami érdekek képviselete
Az EP feladat- és hatáskörei
- a Tanáccsal közösen látja el a jogalkotási feladatokat
- rendes jogalkotási eljárás során rendeleteket, irányelveket vagy határozatokat a Bizottság javaslata alapján, a Tanáccsal közösen fogad el
- új tag felvételéről a Tanács az EP tagjainak abszolút többségével elfogadott egyetértését követően határoz
- általános költségvetés elfogadása (a Tanáccsal közösen)
- felmenti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól
- a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságon keresztül folyamatosan ellenőrzi a költségvetést
- Bizottság elnökének megválasztása
- Bizottság, mint testület kinevezéséhez való hozzájárulás
- Számvevőszék tagjainak kinevezéséhez csak az EP véleményének kikérésére van szükség
- megvitatja a jelentéseket, beszámolókat
- nyilvános vitát tart a Bizottság éves beszámolójáról
- megvitatja az Európai Központi Bank adott és következő évre szóló monetáris politikájának beszámolóját
- a Számvevőszék az EP-nek küldi meg éves jelentését
- az európai ombudsman az év utolsó ülésén jelentésben számol be az adott évi vizsgálatairól
- negyedévenként meghallgatja az Európai Központi Bank elnökét
- ideiglenes vizsgálóbizottságok felállítása: tagjai 1/4-nek kérelmére megvizsgálja az uniós jog alkalmazása során elkövetett állítólagos jogsértéseket vagy szabálytalanságokat, kivéve, ha az állított tényeket bíróság vizsgálja, mindaddig, amíg a bírósági eljárás le nem zárul
- meghatározott esetekben az EP egyetértésével köthető meg az Unió és harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek közötti megállapodás
Az EP szerepe a KKBP területén
- a Közös Kül- és Biztonságpolitika terén semmilyen joga nincs az érdemi beleszólásra, tanácsadó szervként van jelen
- Pl.: Az Európai Parlament kérdésekkel fordulhat a Tanácshoz és a főképviselőhöz, illetve számára ajánlásokat tehet
- évente két alkalommal megvitatja a közös kül- és biztonságpolitika – ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is – végrehajtása terén elért előrehaladást
Az EP összetétele
- az EP az Unió népképviseleti szerve
- 1979 óta a képviselőket nem a tagállami parlamentek delegálják, hanem a tagállamok állampolgárai közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon ötéves időtartamra választják
- politikai függetlenség: nem felelősek sem a tagállami parlamenteknek, sem a választóiknak
- az országok megközelítőleg a népességük arányában részesülnek a képviselői mandátumokból
- egyetlen országnak sem lehet kevesebb, mint 6, illetve több mint 96 képviselője, a teljes létszám pedig legfeljebb 751 lehet (hazánknak 21 helye van)
- EP-képviselő tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés állandó bizottságainak ülésein, valamint az Országgyűlés plenáris üléseinek európai integrációval összefüggő napirendi pontjainak tárgyalásán;
- az Országgyűlés bizottságainak ülésén tájékoztatást adhat az EP tevékenységéről és az EP Magyarországot érintő kérdéseiről
Az EP szervezete és működése
- Elnökség: elnök + 14 alelnök
- Elnök Értekezlete: elnök + politikai csoportok elnökei
- hatásköreit plenáris üléseken gyakorolja, melyek nyilvánosak
- kettős felépítés: képviselőcsoportok (9) és állandó bizottságok (20)
- állandó bizottságok: feladata a jogalkotási eljárásokban a Bizottság jogalkotási javaslataira és a Tanács álláspontjára vonatkozó állásponttervezet kidolgozása
Székhelye: Strasbourg, de munkája több helyszín között oszlik meg
- 12 rendes havi plenáris ülés – beleértve a költségvetést tárgyaló ülést – helye Strasbourg
- többi plenáris ülés, a parlamenti bizottságok ülései Brüsszel
- a Főtitkárság (saját szakmai támogató szervezete) és annak hivatali szervezete Luxemburg városban van
A petíciós jog
EP-hez kell benyújtani
- petíciós jog: az uniós polgárság egyik politikai részjogosítványa
- bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az EP-hez az Unió tevékenységi területéhez tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben
- az EP Petíciós Bizottsága vizsgálja meg
- formai követelmények: név, lakhely, állampolgárság, aláírás, jogi képviselő aláírása
- tartalmi követelmények: az Unió tevékenységi területére tartozik-e a panasz; nincs-e folyamatban bírósági eljárás
- továbbítható a Bizottsághoz informálisan is, illetve azzal a céllal, hogy indítson eljárást
- Petíciós Bizottság a petíciót továbbadhatja más parlamenti bizottságnak részletes vizsgálat, esetleg véleményalkotás céljából
Az Ombudsman
- Maastrichti Szerződés újítása
- az EP választja
- függetlenségét jelzi, hogy amellett, hogy nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen szervtől, az EP indítványára az Európai Bíróság menti fel, amennyiben nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek
- vizsgálat akkor lehetséges, ha nincs bírósági vizsgálat az adott ügyben
- feladata, hogy fogadja az Unió intézményei és más szervei tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokkal kapcsolatos panaszokat, és amennyiben azokat megalapozottnak találja, vizsgálatot indítson
- ombudsmanhoz fordulás joga a harmadik országok azon állampolgárait és jogi személyeit illeti meg, akik tartósan letelepedtek az Unió területén
- hivatali visszásság: ha a közületi szerv nem a rá kötelező szabályok és elvek szerint jár el
- nemcsak panasz nyomán, hanem saját elhatározásából, illetve európai parlamenti képviselő indítványára is eljárhat
- nincs hatásköre: ha az állítólagos tényállás bírósági eljárás tárgyát képezi vagy képezte
- panaszt az alapjául szolgáló tény tudomásra jutásától számított két éven belül kell benyújtani
- vizsgálatok eredményéről az ombudsman jelentésben tájékoztatja az EP-t, a bepanaszolt szervet és a panaszost
- amennyiben az EP határozatában támogatja az ombudsman jelentésében foglaltakat, az illető intézmény vagy szerv az EP politikai természetű nehezményezését vonja magára
- munkájáról éves jelentést nyújt be az EP-hez
- határozatai nem bírnak jogi kötőerővel („soft law”)
A megkeresett intézmények és szervek és tagállamok kötelesek a kért információt az ombudsman rendelkezésére bocsátani
- 3 hónapos határidő a válaszra
- ha nincs válasz, vagy az nem megfelelő, külön jelentést küldhet az EP-nek: ez az utolsó érdemi lépés, amit az üggyel kapcsolatban tehet
Amennyiben hivatali visszásságot állapít meg, kritikai észrevételt fogalmaz meg, ajánlástervezetet juttat el az intézményhez, és lehetősége van arra is, hogy külön jelentésben forduljon az EP-hez
- általában akkor tesz kritikai észrevételt, ha az intézménynek már nem áll módjában a hivatali visszásságot kiküszöbölni, vagy a hivatali visszásság nem jár általános következményekkel
- amennyiben az érintett intézmény vagy szerv még megszüntetheti a hivatali visszásságot, vagy ha az különösen súlyos, vagy általános következménnyel jár, ajánlástervezetet küld
