15. Az uniós jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben az Európai Bíróság (Costa kontra ENEL, Internationale Handelsgesellschaft, Simmenthal, Factortame) esetjoga fényében Flashcards
Az uniós jog elsőbbsége elv lényege
Jogalkalmazási dimenzió: ha a tagállami bíróság által az alkalmazandó (közvetlen hatályú) uniós jogszabály ütközik a tagállami jogszabállyal, akkor a bíróságnak az uniós joggal ellentétes tagállami jogot „félre kell tenni”, azaz nem szabad alkalmazni
- a bíróságnak ilyen esetben nem kell kérnie és nem kell bevárnia, hogy a nemzeti jogrendben az ilyenkor szokásos eljárás lefolyjon, esetleg e tárgyban előzetesen döntés szülessen
Jogalkotási dimenzió: annak tilalma, hogy a tagállamok az uniós joggal ellentétes jogot alkossanak, illetve az uniós jog számára fenntartott területeken egyáltalán jogot alkossanak (előfoglalás elve)
Az elsőbbség elvét a tagállamok közigazgatási szerveinek is alkalmazniuk kell
Az uniós jog elsőbbsége abszolút: a legjelentéktelenebb uniós jognak is elsőbbsége van a tagállamok jogrendszere legféltettebb elveivel, illetve – akár alkotmányban is rögzített – rendelkezéseivel szemben is
Mi történik a „nem alkalmazott” tagállami jogszabállyal?
- a tagállami jogszabály nem veszti érvényét annál fogva, hogy a bíró – mivel uniós joggal ütközött – nem alkalmazta
Hogyan jelenik meg az alapító szerződésekben az elsőbbség elve?
- az alapító szerzősbe bekerült volna, de ellenállást váltott ki a tagállamok részéről
- a Lisszaboni Szerződés csak egy nyilatkozat formájában tartalmazza az elsőbbség elvéről való rendelkezést
Honnan tudjuk azt, hogy mi van fenntartva az uniós jogalkotó részére?
A tagállamok és az Unió közötti hatáskör-elosztás rendszere alapján:
- azokon a területeken, ahol kizárólagos hatáskörrel bír az Unió, a tagállamok egyáltalán nem alkothatnak jogot, vagy abban az esetben, ha erről kifejezett felhatalmazást kapnak az uniós jogalkotótól
- a tagállamok és az Unió közötti megosztott hatáskörök esetében is érvényesül az előfoglalás elve
- az elsőbbség elve és a közvetlen hatály együtt járnak, segítik egymást: együttes eredményük, hogy a tagállami jogszabályt félre kell tenni és helyette az uniós jogot kell alkalmazni
- ha egy uniós jogi jogszabály nem teljesíti a közvetlen hatály feltételeit (nem kellően pontos/szükséges stb.) a tagállami bíróság nem fogja tudni alkalmazni
A Costa kontra ENEL ügy
Háttér és tényállás:
- Olaszország 1962-ben hozott törvényt az áramellátás államosításáról, létrehozva az ENEL vállalatot
- Costa, mint magánáramtársaság részvényese, megtagadta a számlafizetést, és pert indított, azt állítva, az államosítás sérti az EGK Szerződést (szabad vállalati alapítás és monopóliumtilalmak)
- Az olasz alkotmánybíróság a nemzeti jog elsőbbségét hangsúlyozta, utalva a lex posterior elvre (az újabb törvény felülírja a korábbit)
A Bíróság ítélete és következmények
- Uniós jog elsőbbsége: Az EGK-jog közösségi jellege miatt a tagállamok nem vonhatják vissza egyoldalúan az átruházott szuverenitást. Egy nemzeti törvény sem érvényesíthető, ha ütközik az uniós joggal
Az elsőbbség mellett felhozott érvek:
* az EGK Szerződés saját, autonóm jogrendet hozott létre, amely a tagállamok jogrendszerének integráns részét képezi
* anyagi jogi érv: a kölcsönösség elve alapján elfogadott szerződést nem írhatják felül a tagállamok egyoldalú aktusai
* szöveg szerinti érv: a rendeleteket a Szerződés valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóként határozza meg,
Internationale Handelsgesellschaft ügy
Háttér és tényállás
- A német Internationale Handelsgesellschaft vállalat pert indított egy EU-rendelet ellen, amely exportlicenchez pénzletét letétbe helyezését írta elő. A letét elvesztésére került volna sor, ha a vállalat nem teljesítette volna az exportkvótát az időkereten belül
- A vállalat azt állította, a rendelet sérti a német alkotmányba (Grundgesetz) foglalt vállalkozási szabadságot, mivel aránytalannak tartotta a kötelezettséget a célhoz képest
A Bíróság ítélete: A bíróság két alapelvet hangsúlyozott
- Uniós jog abszolút fölénye: Az EU-jogot nem lehet nemzeti joggal – még alkotmánnyal sem – ellentétben érvényesíteni. Az uniós jog érvényességének értékelése kizárólag uniós jogi keretek között lehetséges
- Alapjogi védelem az uniós rendszerben: Bár az EU tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos hagyományait, az alapjogi védelemnek az uniós struktúrán és célokon belül kell megvalósulnia
- “Az uniós intézkedések érvényességét nem lehet nemzeti jogi fogalmak alapján kétségbe vonni”
A német alkotmánybíróság válasza (Solange I):
- Feltételes elfogadás: Addig nem ismeri el az uniós jog elsőbbségét, amíg az EU nem biztosít megfelelő szintű alapjogi védelmet
- Felülvizsgálati jog fenntartása: Fenntartotta a jogot, hogy esetleges jövőbeli ügyekben ellenőrizze az uniós jog és a német alkotmány összeegyeztethetőségét
Jelentőség és hatások
- Az ügy kiterjesztette a Costa kontra ENEL ítéletet, megerősítve, hogy az uniós jog elsőbbsége az alkotmányt is magában foglalja
- Az ítélet ösztönözte az EU-t a tagállamok alkotmányos hagyományainak integrálására, ami később az EU Alapjogi Chartához vezetett
- A Solange II (1986) ügyben a német alkotmánybíróság már korlátozta a felülvizsgálati jogát, elismerve az EU alapjogi védelmének fejlődését
Simmenthal ügy
Tényállás és előzmények
- Az ügy középpontjában egy olaszországi vállalat, a Simmenthal SpA állt, amely francia eredetű marhahúst importált Olaszországba. Az olasz hatóságok 1970-ben hozott törvény alapján egészségügyi ellenőrzési díjat számítottak fel a behozott húsra. A vállalat azt állította, hogy ez a díj ellentétes az 1964-es és 1968-as uniós rendeletekkel, amelyek a szabad áruforgalmat szabályozták, és tiltották a tagállamok közötti kereskedelmi korlátozásokat. Az olasz bíróság előtt felmerült a kérdés, hogy a nemzeti jog – amely az uniós rendeletek után született – elsőbbséget élvezhet-e, vagy kötelező-e a bíróságoknak az uniós jogot alkalmazniuk, még akkor is, ha az nemzeti alkotmányos eljárások szerint még nem került felülvizsgálatra.
- Az olasz kormány azzal érvelt, hogy az 1970-es törvény, mint újabb jogszabály, felülírja az uniós rendeleteket. Az olasz alkotmányos gyakorlat szerint a nemzeti bíróságoknak meg kell várniuk az alkotmánybíróság döntését, mielőtt uniós jogra hivatkoznának
A Bíróság szerint a tagállami bíróságoknak közvetlen kötelességük félretenni az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezéseket anélkül, hogy megvárnák az alkotmánybíróság vagy más felsőbb bíróság döntését. Hangsőlyozta:
* az elsőbbség elvének gyakorlati érvényesülése nélkül az uniós jogi rendszer összeomlana
* a tagállamok egyoldalúan visszaélésekhez folyamodhatnának, ami aláásná a közös piac működését és a jogi biztonságot
* az uniós jog nem csupán a tagállami jogrendszerek „kiegészítője”, hanem önálló jogrendszer, amelynek saját érvényességi feltételei és alkalmazási mechanizmusai vannak
A Bíróság egyértelművé tette, hogy a közvetlen hatály és az elsőbbség elvének együttes alkalmazása szükséges az uniós jog hatékonyságához:
- a közvetlen hatály lehetővé teszi, hogy az egyének közvetlenül hivatkozzanak uniós jogra
- az elsőbbség biztosítja, hogy a nemzeti bíróságok ne akadályozzák ennek gyakorlati érvényesülését
Factortame ügy
Az ügyet a brit halászati kvóták körüli viták indították. Az 1988-as brit Merchant Shipping Act korlátozta, hogy csak legalább 75%-ban brit tulajdonú hajók halászhatnak az Egyesült Királyság vizeiben. A spanyol Factortame vállalat pert indított, mert a törvény szerintük sértette az EU szerződéses szabályait (pl. a vállalkozási szabadságot és a diszkrimináció tilalmát).
A Bíróság kimondta, hogy a nemzeti bíróságok kötelesek biztosítani az uniós jog teljes hatékonyságát
- ez magában foglalja azt is, hogy ha egy tagállami jogszabály akadályozza az uniós jogból származó jogok érvényesülését, akkor a nemzeti bíróságoknak félre kell tenniük azt
- az ideiglenes felfüggesztés célja az volt, hogy megakadályozza az érintett felek súlyos és helyrehozhatatlan kárait, amelyek abból fakadtak volna, ha nem tudják gyakorolni uniós jogaikat
- a Bíróság hangsúlyozta, hogy az uniós jog elsőbbsége megköveteli, hogy a nemzeti bíróságok minden szükséges eszközzel védjék az uniós jog által biztosított jogokat
- a döntés megerősítette, hogy még olyan esetekben is, amikor egy tagállam alkotmányos szabályai nem engedik meg bizonyos intézkedések meghozatalát (pl. törvények felfüggesztése), az uniós jog elsőbbsége felülírja ezeket