23. Az áruk szabad mozgása: A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma Flashcards
(a jog tartalma és korlátozhatóságának feltételei, az EUB joggyakorlatának bemutatása) (11 cards)
Az áruk szabad mozgása
- Áru: mindazon termék, amely értéke pénzben kifejezhető, és mint ilyen kereskedelmi forgalom tárgya lehet
- A tagállamokból származó, továbbá a harmadik országokból érkező és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékek szabad mozgása a szerződés egyik alapelve (az EUMSZ 28. cikke)
Mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma (EUMSz 34.-35. cikke)
- tagállamok között tilos a behozatalra és a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés is
- Mennyiségi korlátozás: olyan intézkedések, melyek a körülményekről függően teljesen vagy részlegesen korlátozzák az áruk importját, exportját vagy tranzitját pl.: nem írható elő olyan szabály, hogy: maximum 2000 tonna uborka importálható egy szezonban, vagy nem hozható be szlovák tej az országba stb.
- A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatásúk az olyan intézkedések, melyek megakadályozzák az egyébként megvalósuló importot, vagy amelyek az importot nehezebbé vagy költségesebbé teszik, mint a hazai termékek
Dassonville ügy (1974)
Dassonvill-formula
Az alapeljárás alperese, Dassonville skót whiskyt importált Franciaországból Belgiumba. A belga jog az eredet megjelölést viselő termékek esetén a származási ország hatósága által kiállított eredetigazolást követelt. Az importált whisky ilyennel nem rendelkezett, s beszerzése – az Egyesült Királyság megfelelő szerveihez való fordulás – többletköltséggel járt volna
Dassonville-formula: tiltott minden kereskedelmi intézkedés, amely
* közvetlenül vagy közvetve
* ténylegesen vagy potenciálisan
* akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet
Cassis de Dijon ügy (1979)
Egy német cég szeretett volna importálni Németországba egy francia likőrt (Cassis de Dijon, fekete ribizli likőr). A német hatóságok nem adták meg az engedélyt a forgalomba hozatalhoz, mert a német jog szerint legalább 25 %-os alkoholtartalommal kell rendelkezni a likőrnek, s a francia likőr ez alatt van
EUB: a tagállamok közösségi szabály hiányában maguk határozhatják meg az alkohol tartalmú termékek előállítását, DE
- korlátozás csak akkor fogadható el, ha az úgynevezett feltétlenül érvényesítendő követelmények valamelyike miatt szükséges (pl. fogyasztók védelme, közegészség védelme) (arányos és szükségszerű)
- kölcsönös elismerés elve: valamely uniós országban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termék egy másik uniós országban is értékesíthető (még akkor is, ha a termék nem felel meg az összes műszaki szabálynak)
Spanyol földieper ügy
- A francia mezőgazdasági termelők és szervezeteik változatos, nem egyszer bűncselekményig fajuló akciókkal próbálták megakadályozni a spanyol földieper és a belga paradicsom behozatalát. Ezek az akciók több éven át zajlottak, miközben a francia rendvédelmi szervek alig avatkoztak be, a megelőzésről nem gondoskodtak.
- A Bizottság megfelelő bizonyítékok birtokában, több alkalommal, levélben és szóban is próbálta Franciaországot rábírni arra, hogy megfelelően hatékony intézkedéseket foganatosítson. Hiába volt a formális figyelmeztető levél, az indokolással ellátott vélemény, az Európai Bírósághoz fordulás külön jelzése, a francia magatartás nem változott.
- A Bizottság tehát keresetet nyújtott be a Bírósághoz annak megállapítására, hogy a Francia Köztársaság azzal, hogy nem tette meg a szükséges és arányos intézkedéseket, ezzel a mennyiségi korlátozások és a velük azonos hatású intézkedések tilalmát, valamint a tagállamok azon általános kötelezettségét, hogy minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a Szerződésben foglalt célok elérésére.
- A Bíróság eleget tett a keresetben foglaltaknak, ítéletében kimondta Franciaország jogsértését.
- A 30. cikket arra az esetre is alkalmazni kell, amikor a tagállam nem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok közötti kereskedelem nem a tagállam által okozott akadályaival szemben szükségesek.
Keck-ügy
Az alapeljárásban Keck és Mithouard francia kereskedők ellen büntetőeljárás indult azon az alapon, hogy megsértették a beszerzési ár alatti árusítás tilalmára vonatkozó francia jogszabályt. A vádlottak azzal védekeztek, hogy a jogszabály, amire alapozva az eljárás folyik, ellentétes az EK Szerződéssel.
- A tagállami intézkedés, mely általánosságban tiltja a veszteséges viszonteladást, nem jelenti a tagállamok közötti kereskedelem szabályozását.
- Az ilyen szabályok csökkenthetik az értékesítések mennyiségét, így az importtermékek értékesítésének mennyiségét is.
- Kérdéses viszont, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy az érintett szabályt mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek lehessen minősíteni?
A korábbi ítéletekkel ellentétben megállapítandó, hogy az értékesítés egyes körülményeit korlátozó vagy tiltó tagállami kereskedelmi szabályok nem alkalmasak a Közösségen belüli kereskedelemnek közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális akadályozására, amennyiben
- ezek az adott állam területén tevékenykedő minden érintett kereskedőre vonatkoznak, és
- mind jogilag, mind ténylegesen ugyanúgy érintik a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek forgalmazását.
Keck-formula
Az értékesítés egyes körülményeit korlátozó vagy tiltó tagállami kereskedelmi szabályok nem alkalmasak a Közösségen belüli kereskedelemnek közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális akadályozására, amennyiben
- ezek az adott állam területén tevékenykedő minden érintett kereskedőre vonatkoznak, és
- mind jogilag, mind ténylegesen ugyanúgy érintik a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek forgalmazását.
A Keck-formula a kereskedelmet szabályozó tagállami aktusok két típusát különítette el
* Áru/termékfeltételeket szabályozó intézkedések: közvetlenül az áru előállításához, forgalomba hozatalának előkészítéséhez kapcsolódó szabályok
* Az értékesítés feltételeit szabályozó intézkedések: az áru forgalmazásához kapcsolódó szabályok Pl.: üzleti nyitvatartásra, az értékesítés helyére, reklámra vonatkozó előírások
Ker-Optika-ügy
Tényállás: A felperes a magyar egészségügyi hatóságok azon intézkedését támadta, mellyel eltiltották a kontaklencsék internetes forgalmazásától, ugyanis fő szabályként, bizonyos kivétellel, kontaklencsét csak gyógyászati segédeszközt forgalmazó szaküzletben (optikusnál) lehetett árusítani, és a házhoz szállítás is korlátozás alá esett.
EUB: nem tartotta összeegyeztethetőnek az uniós joggal.
- A tagállam jogszabálya értékesítési feltételt szabályoz így a Keck-formula feltételeit vizsgálni kell. A szabályozás minden, a kontaktlencse forgalmazásban érintett szereplőre kiterjed, ugyanakkor ténylegesen nem ugyanúgy érinti a magyar gazdasági szereplőket, mint a más tagállambeli gazdasági szereplőket. Így a tagállami szabály mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés.
- A magyar állam felhozott igazoló érv a kontaktlencse-használók egészségének védelme, amennyiben alapvető érdek, hogy a fogyasztó a termékhez szaküzletben jusson hozzá, az egészségügyi vizsgálat és tanácsadás lehetőségével. Ez a cél igazolt, és az intézkedés alkalmas a kontaktlencse viselésével kapcsolatos egészségügyi kockázatok csökkentésére.
- Az intézkedés azonban túllépte a cél eléréséhez szükséges mértéket a következő okok miatt: a megelőző vizsgálatok szemészeti szaküzleten kívül is elvégezhetők; a jogszabály a szaküzletben sem írja elő a kötelező vizsgálatokat és tanácsadást; az interneten is nyújtható tanácsadás interaktív oldalakon; a tapasztaltabb használó már nem szorul tanácsadásra vagy vizsgálatra; az állam kötelezheti a gazdasági szereplőket, hogy a szükség esetén a fogyasztó számára álljon rendelkezésre szakember. A tagállam szabályozása sértette a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések alkalmazásának tilalmát.
Groenveld ügy
- az alapeljárás felperese egy olyan holland rendelkezést szeretett volna a közösségi jogba ütközés miatt érvénytelennek nyilváníttatni, amely tiltotta a kolbászfélék előállítói számára a lóhús készletezését, valamint azt, hogy a kolbászba lóhúst tegyenek. Hivatkozásának alapja lókolbász export tilalomként értelmezés volt
EUB: export terén csak olyan intézkedés korlátozó, amely megkülönbözteti a belföldre és a külföldre szánt termékeket
Megengedett korlátozások - EUMSz 36. Cikk
A tagállamok jogosan korlátozhatják kereskedelmet (a behozatalt, a kivitelt)
- közerkölcs
- közrend
- közbiztonság
- emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme
- művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme
- ipari és kereskedelmi tulajdon védelme érdekében
Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei
Feltétlenül érvényesítendő követelmények
Azok az alapvető szempontok, amelyek a belső piac alapelveinek érvényesülésével összefüggésben megengedhetik bizonyos, egyébként jogellenes tagállami intézkedések indokolt alkalmazását
- csak akkor elfogadhatók, ha azok szükségesek, arányosak, és más, kevésbé korlátozó eszközökkel nem érhetők el
- adott intézkedés nem sértheti az uniós jog alapelveit (például az uniós jog elsőbbségét vagy az arányosság elvét)
A „feltétlenül érvényesítendő követelmények” fogalma az Európai Bíróság Cassis de Dijon ügyében vált egyértelművé. Az ügyben a Bíróság megengedte, hogy a tagállamok bizonyos, külföldi termékekkel szembeni korlátozásokat alkalmazzanak, ha az:
* Fogyasztóvédelemhez,
* Közegészségügyhez,
* Adóellenőrzéshez,
* Kereskedelmi tisztesség védelméhez kapcsolódik.
