1. A Maastrichti Szerződés előzményei, újításai, az uniós polgárság. A Lisszaboni Szerződés újításai Flashcards
A Maastrichti Szerződés előzményei
1951: ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség)
- Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország
1957: Római Szerződések
- Európai Gazdasági Közösség (EGK): közös piacot hozott létre a hat részt vevő ország (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) között
- Európai Atomenergei-közösség (Euratom)
1986: Egységes Európai Okmány:
- Európai Közösség számára célként állapította meg az egységes piac bevezetését 1992. december 31-ig
A Maastrichti Szerződés aláírása és hatálybalépése
Aláírás: 1992. február 7.
Hatálybalépés: 1993. november 1.
Az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépésével az Európai Gazdasági Közösségből (EGK) Európai Közösség (EK) lett
Az Európai Unió három pillére
Maastrichti Szerződésben
Első pillér: az Európai Közösségekből állt, és keretet biztosított azon hatásköröknek a közösségi intézmények általi gyakorlásához, amelyek tekintetében a Szerződés hatálya alá tartozó területeken a tagállamok az Unióra ruházták szuverenitásukat és ily módon szupranacionális szerveződést hoztak létre
Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika
Harmadik pillér: bel-és igazságügy területén történő együttműködés
A második és a harmadik pillérek keretében kormányközi együttműködés valósult meg a közös intézmények használatával
A Maastrichti Szerződés felépítése
- I cím: a három pillérre vonatkozó közös rendelkezések; unió célja, Európai Tanácsról szóló rendelkezések; Unió elvei, s azok tagállamok általi megsértése esetén követendő eljárást
- II., III. és IV. címek: az Európai (Gazdasági) Közösségről szóló Szerződés, az ESZAK és az Euratom szerződés rendelkezéseit módosítják
- V. cím: az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikáját intézményesíti a célok, az eszközök, a döntéshozatali eljárások meghatározásával
- VI. cím: az Unió Belügyi és Igazságügyi Együttműködésének alapjait írja le
- VII. cím: a Szerződés Záró Rendelkezéseit tartalmazza
A szubszidiaritás elve
Maastrichti Szerződésben
A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.
Az arányosság elve
Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
Az uniós polgárság
Mindenki, aki valamely tagállam állampolgára
- Az uniós polgárokat megilletik az e szerződés által rájuk ruházott jogok, és terhelik az e szerződésben előírt kötelezettségek
- Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállam helyhatósági választásain választójoggal rendelkezik és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai
- Olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, bármely uniós polgár jogosult bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai.
- Minden uniós polgárnak joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez.
- Minden uniós polgárnak joga van az ombudsmanhoz fordulni.
Intézményi változások a Maastrichti Szerződéssel
- Parlament szerepe bővült: részt vesz a Bizottság kinevezési eljárásában, a Bizottságot javaslat készítésére kérheti fel
- Együtt-döntési eljárás: a Parlament egyetértése nélkül nem születhet az adott területen döntés, jogi aktus, jogszabály
- Ombudsman: kivizsgálja az uniós polgárok és tagállamok területén honos személyek a közösségi intézmények nem megfelelő eljárásával kapcsolatos panaszait
- Tanács: bővült a minősített többséggel elfogadható döntések köre az egyhangúság rovására
- Számvevőszék: intézményi rangra emelkedik
- Bíróság hatásköre bővült, bírság kiszabás a kötelezettségszegési eljárásban
Létrejön:
* Régiók Bizottsága: feladata a területi érdekek képviselete a közösségi döntéshozatal folyamatába
* Európai Központi Bank
* Gazdasági és Pénzügyi Bizottság
Új közösségi kompetenciák a Maastrichti Szerződésben
A hivatalos politikák közé került
- oktatás-,
- szakképzés-,
- ifjúságpolitika;
- kultúra
- közegészségügy
- fogyasztóvédelem
- iparpolitika
- együttműködési- és fejlesztési politika
Az első pillér
Európai Közösségek (ESZAK, EK, Euroatom)
- keretet biztosított azon hatásköröknek a közösségi intézmények általi gyakorlásához, amelyek tekintetében a Szerződés hatálya alá tartozó területeken a tagállamok az Unióra ruházták a szuverenitásukat
- Parlamentnek erősebb szerepe volt, mint a másik két pillér esetén: Szupranacionális együttműködés a meghatározó, összuniós érdekeket jelenítenek meg
A Közösség feladata egyebek mellett az volt, hogy biztosítsa
* az egységes piac megfelelő működését,
* a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését,
* a foglalkoztatottság és a
* szociális védelem magas szintjét, valamint
* a férfiak és nők egyenlőségét
(Az Unió és a Közösség közti különbség az, hogy az EU magába foglalja a Közösséget és a másik két pillért is.)
A második pillér
A közös Kül- és Biztonságpolitika
- Az Unió tagállamai közötti együttműködés kifejezetten kormányközi jellegű, azaz az egységes álláspont, az egységes fellépés valóban valamennyi tagállam egyetértését igényli, jogilag tehát a tagállamok ezen a területen nem adták fel önálló döntési autonómiájukat, megőrizték szuverenitásukat
- A Parlament szerepe marginális (nem fontos), az Európai Bíróságnak pedig nincs hatásköre
A harmadik pillér
Belügyi- és Igazságügyi Együttműködés
- Az Uniós Szerződés VI. címében intézményesíti
A tagállamok közötti együttműködést 2 nagy területen kívánták szorosabbá tenni
- az Unió külső határainak átlépésére vonatkozó szabályozás közelítése, illetve egységesítése (menekültpolitika, bevándorlás, harmadik országok állampolgárainak tagállamok területén való mozgásának szabályozása)
- az Unió egyes, rendszeresen határon átlépő visszaélésekkel, illetve bűncselekményekkel – így a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem, a pénzügyi visszaélések, a kábítószerrel való visszaélés – szembeni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében a megfelelő tagállami szervek – vámszervek, rendőrségek, igazságügyi szervek – közötti együttműködés erősítése
A Lisszaboni Szerződés aláírása és hatálybalépése
Előzmény: az Európai Alkotmányt elutasították
Aláírás: 2007. december 13.
Hatálybalépés: 2009. december 1.
A Lisszaboni Szerződés újításai
- Az Unió az Európai Közösség helyébe lép, az Euratom az Unión kívülre kerül
- Európai Unió Alapjogi Chartája nem kerül be, de a 6. cikk ugyanolyan jogi kötőerővel ruházza fel, mint a Szerződéseket
- Megszűnik az Unió hárompilléres struktúrája (de a Közös Kül- és Biztonságpolitika sajátosságai megmaradnak)
- Jogi személy lett az Unió
- Az intézmények közé kerültek: Európai Tanács (jogalkotási felhatalmazás nélkül); Európai Központi Bank
- Létrejön az európai polgári kezdeményezés intézménye: egymillió uniós polgár aláírásával kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatot olyan ügyben, amelyben megítélésük szerint a Szerződések céljai végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség
- Egyszerűsödik az uniós döntéshozatal: az együtt-döntési eljárás a Tanács és az Európai Parlament rendes jogalkotási eljárása lesz
- Kettős többségi szavazás rendszere: a minősített többséghez (a Tanács tagjainak legalább 50%-át és az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamokat képviselő szavazat szükséges)
- Új tisztségek: Európai Tanács állandó elnöke és az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikai főképviselője
- Másodlagos jogforrások hierarchiája tisztázódik: elkülönülnek a felhatalmazáson alapuló aktusok és a végrehajtási aktusok
- A nemzeti parlamentek és a Régiók Bizottsága intézményesített szerepet kapnak a szubszidiaritás elvének érvényesülésének ellenőrzésében
- Az Unió csatlakozik Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai Egyezményhez
