13. Alapelvek az uniós jogban: Jogi alapelvek, illetve az alapvető emberi jogok az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában, az Alapszerződésekben, az EU Alapjogi Kartájában; Flashcards
az alapvető jogok funkciója az uniós jogrendben. Az arányosság elve az Unió intézményei által alkotott jogban és a tagállamok által alkotott jogban
Jogi alapelvek az uniós jogban
- forrásai: alapszerződések, a tagállamok jogrendszereiben általánosan érvényesülő elvek, EUB jogértelmezése
- általános jogelvek: olyan, szabályba foglalható követelmények, melyek a jogalkotás, jogalkalmazás, jogértelmezés során támpontul szolgálnak, s melyek megsértése a formális jogi aktusok érvénytelenséget eredményezheti
- az uniós jog alapelvei az elsődleges jog részét képezik
- egyaránt vonatkoznak az Unió intézményeire és a tagállamoknak az uniós jog körébe tartozó magatartására, ideértve mindkét esetben a jogalkotást és a jogalkalmazást
Az uniós alapelvek csoportjai (Takis Tridimas szerint)
- az Unió alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek
- jogállamiság elvéből származtatott elvek (egyén és Unió kapcsolatára vonatkozó elvek)
- anyagi jog egyes területén megjelenő alapelvek
Az Unió alkotmányos berendezkedését meghatározó elvek
- uniós jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben
- átruházott hatáskörök elve
- szubszidiaritás
- kölcsönös együttműködés elve
- közvetlen hatály elve
- Unió szervei közötti intézményi egyensúly elve
A jogállamiság elvéből származtatott elvek (egyén és Unió kapcsolatára vonatkozó elvek)
- egyenlőség
- arányosság
- jogbiztonság
Az anyagi jog egyes területén megjelenő alapelvek
Trstenjak főtanácsnok az Audiolux ügyben kifejtett csoportosítása
- általános jogelvek: arányosság, meghallgatáshoz való jog
- szerződéses jogelvek: pacta sunt servanda, clausula rebus sic stantibus
- szociális állam: szolidaritás elve
- bíróság: együttműködés, kölcsönös közösségi hűség, demokrácia elve
- közösségi alapvető jogok: szólásszabadság, egyesülési szabadság
- alapszerződésekből eredő: diszkrimináció tilalma, nők-férfiak közötti egyenlőség
Arányosság elve
- ezt az elvet az EUB nyilvánította a közösségi jog alapelvének
- az unió sem tartalmilag, sem formailag nem terjeszkedhet túl azon, ami a szerződések célkitűzéseihez szükséges
- Szerződésekhez csatolt 2. jegyzőkönyv: „a jogalkotási aktusok tervezeteit a szubszidiaritás és az arányosság elve tekintetében külön indokolni kell.”
Aránytalanság felmerülése esetén 3 vizsgálat lefolytatása szükséges:
- intézkedés alkalmas-e a cél eléréséhez?
- lehet-e a célt más jogilag védett érdek kisebb sérelmével elérni?
- nem ró-e túlzott terhet az egyénre?
Arányosság elvének érvényesülése az uniós intézmények intézkedései kapcsán
Sovány tejpor jogeset
A Tanács úgy kívánta csökkenteni a Közösség tejporfeleslegét, hogy arra kényszerítette az állati takarmánygyártókat, hogy szója helyett tejport használjanak. De hátránya ennek az volt, hogy a sovány tejpor mintegy háromszor költségesebb volt, mint a szója.
- A Bíróság megsemmisítette a rendelkezést, egyrészt, mert diszkriminatívnak minősítette, másrészt mert megsértette az arányosság elvét, hiszen a konkrét kötelezettség előírása nem volt feltétlenül szükséges a tejporfelesleg csökkentéséhez
Arányosság elvének érvényesülése a tagállamok Unió hatálya alá tartozó intézkedései kapcsán
Dijon-ügy
- Szerződésben biztosított jogosultság, szabadság korlátozását célozzák, vagy ilyen hatásuk lehet
- a tagállamoknak – miközben valamely, az uniós jog által is elismert közérdek védelmében vagy közcél elérésére jogszabályokat fogadnak el vagy határozatokat hoznak – figyelemmel kell lenniük az arányosság elvében foglalt követelményekre
Dijon-ügy:
- Ebben az ügyben a jogvita alapját a Cassis de Dijon likőr németországi behozatalának a tilalma képezte. Az NSZK-ban érvényes, az alkohol határértékeket meghatározó előírások alapján az említett likőr alkoholtartalmánál fogva nem minősült likőrnek, ezért tiltották a behozatalát.
- EUB: A közegészség védelmét az intézkedés nem szolgálhatja megfelelően, mert a fogyasztó a piacon sokféle gyenge vagy közepes alkoholtartalmú termékből válogathat, és a magas alkoholtartalmú italok nagy részét általában hígított formában fogyasztják. A fogyasztók védelmét az intézkedés nem szolgálhatja megfelelően, mert könnyen biztosítható a vevő megfelelő tájékoztatása a származás és az alkoholtartalom megjelölésének előírásával a termékek csomagolásán. A minimális alkoholtartalomra vonatkozó kereskedelmi korlátozás összeegyeztethetetlen a Szerződéssel
Az alapvető emberi jogok az EUB gyakorlatában
Internationale Handelsgesellschaft-ügy; Kadi és Yusuf ügyek
- az Európai Közösségeket létrehozó Szerződések eredetileg nem tartalmaztak az alapvető emberi jogokra vonatkozó kifejezett rendelkezéseket; az EUB addig a tagállamok alkotmányaiban megfogalmazott alapjogokra, másrészt nem nemzetközi alapjogvédő szerződésekre hivatkoztak
Internationale Handelsgesellschaft-ügy
- az EUB első lépésben rögzítette a közösségi jog elsőbbségét a tagállami joggal szemben; majd az alapjogokat mintegy „beemelte” a közösségi jogba, azzal, hogy azokat a közösségi jogban eleve benne lévőnek állítja
Kadi és Yusuf ügyek:
* Terrorizmus elleni küzdelem jegyében meghozott korlátozott intézkedések, bizonyos magánszemélyek ellen, akik gyanúsítva voltak ilyen részvétellel. Pénzügyi eszközök, vagyoni tételek befagyasztásáról szólnak.
* Az ügyek kérdése: a korlátozó intézkedések meghozatalának körülményei miként egyeztethetők össze az Unió által védett alapjogokkal?
* EUB kimondta, hogy valamennyi közösségi jogi aktusnak tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat, mivel e tiszteletben tartás saját jogszerűségük feltétele
Az emberi jogok az Alapszerződésekben, az EU Alapjogi Chartájában
- 1977-ben a Közösségek három politikai intézménye (EP, Tanács, Bizottság) közös nyilatkozatot tett az alapvető jogokról
- 2000, Nizzai Európai Tanács: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei kibocsátották az Európai Unió Alapjogi Chartáját, mely nem számított alapszerződésnek, de a Lisszaboni Szerződéssel mégis alapszerződési szintű kötelező erőre tett szert
A Chartában foglalt jogok
- Méltóság
- Szabadság
- Egyenlőség
- Szolidaritás
- Polgárok jogai
- Igazságszolgáltatás
Kire kötelező a Charta?
- Unió szervei
- tagállamokat csak annyiban, amennyiben az uniós jogot hatják végre
- nem kerül a nemzeti alkotmányok által biztosított alapjogok helyébe vagyok azok fölé
- emberi jogok európai egyezménye nemzetközi szintű alapjogvédelmi kontrollja az egyezményben részes államok tekintetében továbbra is fennmarad