14. Az uniós jog közvetlen hatálya (általában; a Szerződés, az irányelvek, a rendeletek és határozatok közvetlen hatálya). Az uniós jog közvetett hatálya Flashcards
Közvetlen hatály fogalma
az uniós jog valamely rendelkezésére magánfelek tagállami bíróság előtt közvetlenül hivatkozhatnak, ami előfordulhat polgári, közigazgatási és büntetőügyben egyaránt
A nemzetközi szerződések és a belső jog viszonya
- monista rendszer: a nemzetközi szerződéseket – azok ratifikációját követően – a belső jog részének tekinti, bíróságok a közvetlen alkalmazhatóságot a belső joggal szembeni elvárások alapján ítélhetik meg
- dualista rendszer: a nemzetközi szerződés a belső jogba csak beiktatás, külön jogalkotási aktus révén kerülhet be; bírósági közvetlen alkalmazhatóságra csak a transzformáció után kerülhet sor
A közvetlen hatály 2 iránya
- vertikális közvetlen hatály: magánfél saját tagállamával szemben hivatkozik arra, hogy az uniós jogforrás számára valamilyen jogosultságot keletkeztet (ez sokkal gyakoribb)
- horizontális közvetlen hatály: magánfél magánféllel szemben is hivatkozhat ilyen rendelkezésre
Van Gend en Loos kontra Hollandia
Az ügyet a Van Gend en Loos nevű holland szállítmányozási cég indította, amely Németországból importált egy vegyi anyagot (karbamid-formaldehidet) Hollandiába. A holland vámhatóságok magasabb vámot vetettek ki a termékre, mint ami a Római Szerződés hatálybalépésekor érvényben volt. A cég állítása szerint ez sértette a Római Szerződés 12. cikkét (ma az EUMSZ 30. cikke), amely megtiltotta új vámok bevezetését vagy meglévő vámok emelését a tagállamok között
Az Európai Bíróság kimondta, hogy a Római Szerződés 12. cikke közvetlen hatállyal bír, mivel:
- Világos és pontos: A cikk egyértelműen tiltja új vámok bevezetését és meglévő vámok emelését.
- Feltétel nélküli: A rendelkezés nem függ semmilyen további tagállami vagy uniós jogalkotási aktustól
- Negatív kötelezettséget tartalmaz: A tagállamok számára tiltást fogalmaz meg anélkül, hogy további végrehajtási intézkedést igényelne
- az uniós jog nemcsak kötelezettségeket ró az egyénekre, hanem jogokat is biztosít számukra, amelyeket közvetlenül érvényesíthetnek a nemzeti bíróságokon
A közvetlen hatály feltételei
- világos és pontos
- feltétel nélküli
- negatív kötelezettséget tartalmaz (ne igényeljen a tagállamok és az uniós intézmények részéről se további intézkedést)
A Szerződések rendelkezéseinek közvetlen hatálya
Csoportosítás
- Csak vertikális közvetlen hatállyal bírnak: amikor a szerződés rendelkezéseire magánfél tagállammal szemben hivatkozik; pl.: Belső piaci rendelkezések, Vámunió létrehozásáról szóló cikk, Mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalmáról szóló cikk, Szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló cikk, Tőkemozgások szabadságáról szóló cikk, Diszkriminatív adóztatás tilalmáról szóló cikk
- Vertikális és horizontális közvetlen hatállyal is bírnak: pl.: munkavállalók szabad mozgásáról szóló cikk
- Egyáltalán semmilyen közvetlen hatállyal sem bírnak: ezek olyan rendelkezések, melyeknek semmi köze a magánfelek jogi viszonyaihoz, így a természetüknél fogva nem bírnak közvetlen hatállyal: Bizottság-kinevezési eljárás, EUB tagjainak létszáma
Defrenne-ügy
Gabrielle Defrenne a belga Sabena légitársaság alkalmazottjaként dolgozott, és munkája során hátrányos megkülönböztetést szenvedett el. A vállalat női légiutas-kísérőként alkalmazta, és fizetése alacsonyabb volt, mint férfi kollégáié, akik hasonló feladatokat láttak el. Ezek alapján Defrenne keresetet nyújtott be, amelyben az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásáról szóló szerződés 119. cikkére hivatkozott. Ez a cikk kimondta, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvét kell alkalmazni.
Bíróság:
- kimondta, hogy a 119. cikk elegendően világos, pontos és feltétel nélküli ahhoz, hogy közvetlen hatállyal bírjon. Ez azt jelenti, hogy az egyének közvetlenül hivatkozhatnak rá nemzeti bíróságokon jogaik védelme érdekében
- ítélet újdonsága abban rejlett, hogy elismerte a horizontális közvetlen hatályt is. Ez lehetővé tette Gabrielle Defrenne számára, hogy munkáltatójával (egy magáncég) szemben is érvényesítse uniós jogi jogait
A rendeletek közvetlen hatálya
- általános hatállyal bír; teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó jogi norma valamennyi tagállamban
- közvetlen joghatásokat vált ki, és mint ilyen, alkalmas arra, hogy magánszemélyek számára jogokat állapítson meg, amely jogokat a tagállami bíróságoknak védelemben kell részesíteniük
- kötelezettségeket állapíthat meg a tagállamok, valamint magánszemélyek számára, rendelkezhet vertikális és horizontális közvetlen hatállyal
- közvetlen hatályát csak érinti, de nem zárja ki, ha a rendelet végrehajtását elősegítendő tagállami intézkedés kibocsátására is sor került
A határozatok közvetlen hatálya – Grad-ügy
Grad, egy német vállalkozó, az uniós jogra hivatkozva vitatta az Európai Gazdasági Közösség által elfogadott egyik tanácsi határozat alkalmazását. Az ügy középpontjában egy olyan tanácsi határozat állt, amely a közösségi jog hatálya alatt kereskedelmi adók harmonizálását célozta. Grad azt állította, hogy a nemzeti jogszabályokkal összeegyeztethetetlen a tanácsi határozat.
- Bíróság elutasította azt az érvelést, hogy a rendeletek közvetlen hatálya kizárja, hogy egyéb másodlagos jogforrások is rendelkezhessenek közvetlen hatállyal
- kiterjesztette a közvetlen hatály elvét a rendeleteken túl a Tanács határozataira is, amennyiben azok elég világosak és pontosak ahhoz, hogy jogokat keletkeztessenek az egyének számára
Irányelvek közvetlen hatálya
- címzettjei a tagállamok (szemben a rendelettel, ami általános hatályú), a tagállamok számára az irányelv csak az elérendő célt határozza meg, annak megvalósítását, és a megvalósítás eszközeinek kiválasztását a tagállamokra bízza
- Bíróság abban az esetben hajlandó a nem vagy nem megfelelően implementált irányelvi rendelkezésnek kellő egyértelműség és pontosság alapján közvetlen hatályt tulajdonítani, ha a hivatkozás tagállam és magánfél közötti viszonyban, a magánfél által történik
Van Duyn kontra Home Office ügy
A holland állampolgárságú Yvonne Van Duyn Angliában szeretett volna munkát vállalni a Szcientológia Egyháznál adminisztratív asszisztensként. Az Egyesült Királyság hatóságai azonban megtagadták tőle a belépést az országba. Az indok az volt, hogy a brit kormány a Szcientológia Egyházát a közrend és a közbiztonság szempontjából károsnak ítélte, és megakadályozta, hogy külföldiek csatlakozzanak ehhez a szervezethez vagy ott munkát vállaljanak.
- Van Duyn kisasszony azzal érvelt, hogy egy konkrét irányelv, amely a munkavállalás szabadsága alóli kivételként a közrendre történő hivatkozással a tagállamok által bevezetett vagy fenntartott korlátozásokat szabályozta közvetlen hatállyal bír.
- Az Egyesült Királyság azon a véleményen volt, hogy a Szerződés különbséget tesz rendeletek, határozatok, irányelvek jogi hatása között, s a Tanács, amikor irányelvet bocsátott ki és nem rendeletet, akkor azt akarta, hogy az irányelv ne rendelkezzen közvetlen hatállyal
- A Bíróság kimondta, hogy az érintett személyek jogbiztonsága azt követelik, hogy hivatkozhassanak erre a kötelezettségre még akkor is, ha ezen kötelezettség egy olyan jogalkotási aktusban öltött teste, amelynek nincs teljes egészében automatikus közvetlen hatálya, ezáltal egy irányelv rendelkezése is bírhat közvetlen hatállyal.
Mi a különbség a közvetlen és a közvetett hatály között?
- Ha közvetlen hatályról beszélünk, akkor mindig arról van szó, hogy a magánfél uniós jogi rendelkezésre hivatkozik és a tagállami bíróság az uniós jogi rendelkezés alapján dönti el a jogvitát. Tehát a tagállami bíróság kifejezetten a tagállami jog helyett uniós jogot alkalmaz, amikor közvetlen hatályról beszélünk.
- Ehhez képest, amikor közvetett hatályról beszélünk, akkor tagállami jogot alkalmaz a tagállami bíróság, viszont az értelmezési kötelezettség azt mondja, hogy az alkalmazott tagállami jogot kell úgy értelmezni, hogy az értelmezés minél inkább megfeleljen az uniós jogi céloknak.
A közvetett hatály
- Az uniós joggal összhangban történő értelmezés kötelezettsége.
- Ha van több lehetőség az alkalmazandó tagállami jog értelmezésére, akkor mindig azt kell választani, ami az uniós joghoz közelebb áll.
Von Colson ügy
- Sabine von Colson és Elisabeth Kamann német női munkavállalók pályázatot nyújtottak be egy férfibörtönben történő munkavégzésre, de nemi alapon elutasították őket. A német jog szerint az ilyen esetekben csak szimbolikus kártérítés járhatott (pl. utazási költségek megtérítése), míg az Egyenlő Bánásmód Irányelv (76/207/EGK) szerint “hatékony, arányos és visszatartó erejű” jogorvoslatot kellett biztosítani. A német törvény azonban nem valósította meg megfelelően az irányelvet, így a nők az Európai Bírósághoz fordultak.
- A Bíróság kimondta, hogy a tagállami bíróságok kötelesek a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban értelmezni, még akkor is, ha az irányelvet nem ültették át helyesen a nemzeti jogba. Ez a kötelezettség az Európai Unióról szóló Szerződés (TEU) 4. cikk (3) bekezdéséből ered, amely előírja a lojalitás elvét
- A Bíróság szerint a német bíróságoknak a nemzeti jogot úgy kellett értelmezniük, hogy az összhangban legyen az Egyenlő Bánásmód Irányelvvel. A szimbolikus kártérítés nem felelt meg az irányelv követelményeinek, így a német törvényt az uniós joggal összeegyeztethető módon kellett alkalmazni
- A közvetett hatály alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a nemzeti jog lehetőséget biztosít az értelmezésre. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a tagállami bíróságok nem hozhatnak létre új jogszabályokat, de a meglévőket maximálisan ki kell használniuk az uniós jog céljainak érvényesítésére
Marleasing ügy
- A spanyol Marleasing SA perrel élt a La Comercial Internacional de Alimentación SA vállalat ellen, azt állítva, hogy a vállalat létrehozása a spanyol Polgári Törvénykönyv szerint érvénytelen, mert az alapítás célja hitelezők becsapása volt. A La Comercial viszont az Európai Közösség 68/151/EGK irányelvére hivatkozott, amely korlátozza a cégalapítás érvénytelenségének okait. Spanyolország nem ültette át helyesen az irányelvet a nemzeti jogba, és a spanyol jogszabályok szélesebb körben engedélyezték a cég érvénytelenítését, mint az irányelv. A spanyol bíróság előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Bírósághoz.
- A Bíróság kimondta, hogy a tagállami bíróságoknak kötelességük minden nemzeti jogszabályt – függetlenül attól, hogy az az irányelv előtt vagy után jött létre – az uniós joggal összhangban értelmezni. Ez a kötelezettség az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (3) bekezdéséből (lojalitási elv) ered.
- A spanyol bíróságoknak úgy kellett értelmezniük a nemzeti jogot, hogy az ne ütközzön az irányelv céljainak. A spanyol Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit tehát szűkítő módon kellett alkalmazni, hogy csak az irányelvben felsorolt esetekben lehessen céget érvényteleníteni.
- A közvetett hatály alkalmazása csak akkor lehetséges, ha a nemzeti jog értelmezési lehetőséget biztosít. A bíróságok nem hozhatnak létre új jogszabályokat, de a meglévőket maximálisan ki kell használniuk az uniós jog céljainak érvényesítésére.
A közvetett hatály korlátai
Kolpinhuis ügy
- a Bíróság kimondta, hogy a tagállami bíróságok nem értelmezhetik visszamenőlegesen a nemzeti jogot az uniós joggal összhangban, ha ez súlyosbítaná a vádlott helyzetét. A közvetett hatály alkalmazása nem vezethet olyan következményekhez, amelyek a vádlott számára előnytelenek és a büntetőjog alapelveit elvét sértik
- a közvetett hatály nem teremthet új kötelezettségeket magánszemélyek számára, különösen büntetőjogi kontextusban
