6. Az Európai Unió Bírósága és a Törvényszék összetétele, szervezete, hatásköreik. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei

Question 1

Az Európai Unió Bírósága

Answer 1

Alapítás: 1952
Szerep: biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során

Az Európai Unió Bírósága magában foglalja:
- Bíróság
- Törvényszék
- különös hatáskörű törvényszékek

Question 2

A Bíróság feladata

Answer 2

• a Bizottság által benyújtott vagy egy másik tagállam kérelmére megállapítja egy tagállam uniós jogsértését
• azzal a tagállammal szemben, amely jogsértést megállapító ítéletét nem hajtja végre, pénzügyi szankciót szabhat ki
• előzetes döntéshozatal: a közösségi jog értelmezésére vagy érvényességére
• kizárólagos hatásköre van az Unió szerződésen kívüli károkozásával kapcsolatos kártérítési keresetek elbírálására
• vizsgálja az Uniós intézmények/szervek aktusai és aktusai elmaradása jogszerűségét
• jogszerűtlen aktust megsemmisíthet
• eldönti az Unió és alkalmazottai közötti jogvitákat
• határozatokat hozhat az Unió által kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekbe foglalt választott bírósági kikötés alapján
• hatáskörrel rendelkezik a tagállamok között felmerülő, a Szerződések tárgyával összefüggő vitás ügyekben, ha az ilyen ügyeket a felek egy külön megállapodása alapján elé terjesztik
• másodfokon, fellebbviteli bíróságként jár el a Törvényszék ítéleteivel szemben hozzá benyújtott fellebbezések esetén
• Harmadfokú bírói szerv: a Törvényszéknek a különös hatáskörű törvényszékek határozataival szembeni fellebbezések kapcsán hozott határozatai kivételes esetben – ha fennáll a veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül – felülvizsgálhatók
• elbírálja az európai szellemi tulajdonjogokat alapító jogi aktusok alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat
• egy tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérheti a Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről
• ha éleménye kedvezőtlen, a tervezett megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy a Szerződéseket felülvizsgálják

Question 3

A Bíróság hatáskörei

Answer 3

• 2024. október 1-től a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörének a Törvényszékre történő részleges átruházása meghatározott ügycsoportokban: a kérelmeket továbbra is a Bíróságra kell benyújtani, amely előzetes elemzést követően továbbítja a fenti ügycsoportokba tartozó kérelmeket a Törvényszéknek
• előzetes döntéshozatali eljárás (EUMSz 267. cikk)
• megsemmisítési eljárások (EUMSz 263. cikk), amelyek nem a Törvényszék előtt indulnak elsőfokon;
• előzetes vélemény adása az Unió által megkötendő nemzetközi szerződéseknek az EU alapító szerződéseivel való összeegyeztethetőségéről (EUMSz 218. cikk, 11. bek.)
• a Törvényszék döntései ellen benyújtott fellebbezések elbírálása

Hatásköri korlátok:
- az Európai Tanács, illetve a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján elfogadott jogi aktus jogszerűségének megállapítására a Bíróság, kizárólag az Európai Tanács, illetve a Tanács megállapításával érintett tagállam kérelmére, és kizárólag az említett cikk által előírt eljárás szabályainak tiszteletben tartása tárgyában rendelkezik hatáskörrel
- nem rendelkezik hatáskörrel a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezések, valamint az azok alapján elfogadott jogi aktusok tekintetében
- nem rendelkezik hatáskörrel egy tagállam rendőrsége vagy más bűnüldöző szolgálata által végrehajtott intézkedések érvényességének vagy arányosságának, illetve a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlásának felülvizsgálatára

Question 4

A Bíróság összetétele

Answer 4

• tagállamonként 1 bíró, továbbá 11 főtanácsnok
• bírák által maguk közül három évre választott elnök, megbízatása megújítható (elnökhelyettes szintén 3 évre)
• bíráit és a főtanácsnokokat hat évre a tagállamok képviselőinek közös megállapodásával nevezik ki
• csak olyan személy nevezhető ki bírónak, aki amellett, hogy személyi és szakmai függetlensége kétségtelen, megfelel az országában a legfelsőbb bírói tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudós; újra kinevezhetők

Question 5

Bírák kinevezése

Answer 5

• a Tanács létrehoz egy hét tagú bizottságot, amelynek feladata, hogy jelölt személyeknek a feladatra való alkalmasságáról a kinevezés előtt véleményt adjon
• tagállam kormánya javaslatot tesz egy jelöltre, a Tanács főtitkársága megküldi a javaslatot a Bizottság elnökének
• Bizottság kiegészítő információkat kérhet a javaslattevő kormánytól, és zárt ülésen meghallgatja a jelöltet, kivéve, ha valamely bíró vagy főtanácsnok megbízatásának megújítására irányul a javaslat
• a Bizottság a véleményét indokolja, azt megküldi a tagállamok kormányképviselői számára, és az elnökség kérelmére a bizottság elnöke a Tanács előtt is ismerteti (EUB magyar bírája Csehi Zoltán;)

Question 6

A főtanácsnokok

Answer 6

• feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az EUB alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség
• tizenegy főtanácsnok közül ötöt hagyományosan a nagy tagállamok adnak, a fennmaradó helyeken a többi tagállam állampolgárai cserélődnek
• kinevezési feltételei megegyeznek a bírákéival
• évente felváltva egy első főtanácsnokként működik, akit a Bíróság jelöl ki; az első főtanácsnok jelöli ki az adott ügy főtanácsnokát
• a főtanácsnoki indítványok áttekintik a Bíróságnak az adott esethez kapcsolható korábbi esetjogát
• amikor a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az eset nem vet fel új jogkérdést, a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet úgy, hogy az ügyet a főtanácsnok indítványa nélkül dönti el
• Első főtanácsnok: ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül, a Törvényszék határozatának felülvizsgálatát indítványozhatja a Bíróságnál

Question 7

A Bíróság eljárása

Answer 7

• három, illetve öt főből álló tanácsban vagy úgynevezett nagytanácsban jár el, illetve eljárhat teljes ülésben is
• nagytanács 15 bíróból áll; elnöke a Bíróság elnöke, tagjai az öttagú tanácsok elnökei, valamint meghatározott rotációs rend szerinti bírák
• nagytanács jár el, amikor az eljárásban félként szereplő tagállam vagy intézmény ezt kéri, illetve az ügy különösen bonyolult kérdéseket vet fel
• teljes ülés: ombudsman elmozdítására irányuló eljárás; Bizottság tagjának elmozdítása; Számvevőszék tagjának elmozdítása esetén

Question 8

A Törvényszék összeállítása és eljárása

Answer 8

• tagállamonként legalább két-két bíró alkotja
• bírákat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki
• bírák megbízatása 6 évre szól, megújítható; elnököt a bírák maguk közül választják meg 3 évre; a hivatalvezetőt is a bírák nevezik ki 6 évre
• feladatukat pártatlanul és teljesen függetlenül látják el
• a Törvényszéken nincsenek állandó főtanácsnokok (főtanácsnok feladatkörét kivételesen egy erre kijelölt bíró láthatja el)
• öt vagy háromtagú tanácsokban jár el, vagy - bizonyos esetekben - egyesbíróként eljárva határoz
• különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben (tizenhárom bíróból álló) nagytanácsban, illetve teljes ülésben eljárva is határozhat
• öt bíróból álló tanácsok elnökét a bírák maguk közül választják meg, 3 évre

Question 9

A Törvényszék hatásköre

Answer 9

• a természetes és jogi személyek által benyújtott megsemmisítési keresetek (EUMSz 263. cikk), amelyek az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen (amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket), illetve rendeleti jellegű jogi aktusok ellen irányulnak (amelyek közvetlenül érintik őket, és amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket),
• természetes és jogi személyek által benyújtott keresetek (EUMSz 265. cikk), amelyek tárgya valamelyik intézmény, szerv vagy hivatal mulasztása;
• a tagállamok által a Bizottság ellen benyújtott megsemmisítési keresetek (EUMSz 263. cikk);
• a tagállamok által a Tanács ellen benyújtott, az állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintő, valamint a Tanács végrehajtási jogkörében eljárva hozott intézkedésével szembeni megsemmisítési keresetek (EUMSz 263. cikk)
• az Európai Unió intézményei, szervei, illetve hivatalai vagy alkalmazottaik által okozott kár megtérítésére irányuló keresetek (EUMSz 268. cikk);
• az Európai Unió intézményei és azok alkalmazottai közötti, munkaügyi és a szociális biztonsági rendszerre vonatkozó jogviták (EUMSz 270. cikk)
• előzetes döntések meghatározott ügycsoportokban

Question 10

Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben

Answer 10

• csak érdemi határozat ellen
• közlésétől számított 2 hónapon belül
• bármelyik fél; beavatkozó csak akkor, ha a határozat közvetlenül érinti
• fellebbezésben kizárólag jogkérdésre, hatáskör hiányára, a fellebbező érdekeit hátrányosan befolyásoló eljárási szabályra, valamint uniós jognak a megsértésére lehet hivatkozni
• ha megalapozott, akkor a Bíróság a Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezi vagy érdemben dönt vagy határozathozatalra visszautalja a Törvényszékhez

Question 11

Az Európai Bíróság jogértelmezési módszerei

Answer 11

1. szó szerinti (nyelvtani) értelmezés
2. történeti értelmezés
3. rendszertani értelmezés
4. jog-összehasonlító módszer
5. célkutató (teleologikus) értelmezés