10. A jogforrási rendszer. Az elsődleges jog Flashcards
(az elsődleges jogforrások típusai; az alapszerződések tartalmát képező értékek, célok, hatásköri rendelkezések), az alapszerződések időtartama és területi hatálya, az alapszerződések felülvizsgálati eljárásai
Az Európai Unió jogforrási rendszere
I. Elsődleges jog: alkotói a tagállamok
- Alapítőszerződések
- Európai Unió Alapjogi Chartája
- EU által kötött nemzetközi szerződések
- Általános jogelvek
II. Másodlagos jog: alkotói a jogalkotásra felhatalmazott intézmények, illetve szervek
- kötelező aktusok (rendelet, irányelv, határozat)
- nem kötelező aktusok (vélemény, ajánlás)
III. Kiegészítő jog:
- Az EU Bíróságának ítéletei és jogértelmezési gyakorlata
- Az intézmények működtetésével összefüggő intézkedések
Az elsődleges jog
- Európai Unióról szóló szerződés (EUSz)
- Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz)
- a szerződésekhez csatolt, velük azonos jogi jelleggel bíró jegyzőkönyvek
Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződés: hatályon kívül, eltelt 50 év
Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Római Szerződés: hatályban van, de nem csatlakozik az Európai Unió jogi alapjához
Az EUSZ felépítése
EUSZ: 6 címből áll
- I. cím - Közös rendelkezések: unió értékei, céljai, hatáskör-átruházás elve, szubszidiaritás-arányosság, Alapjogi Charta kötelező jellege
- II. cím - Demokratikus elvek: unió polgárai közötti egyenlőség elve, polgárok közvetlen képviselete az EP-ben valósul meg, európai polgári kezdeményezés új jogintézménye
- III. cím - Intézményekre vonatkozó alapvető rendelkezések
- IV. cím - Megerősített együttműködés alapelveit rögzíti
- V. cím - Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezéseket és a KKBP-re vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazza
- VI. cím - Záró rendelkezések: Alapszerződések felülvizsgálati eljárásai, Unióhoz való csatlakozás, kilépés eljárásai, területi, időbeli hatály
Az EUMSZ felépítése
EUMSz: 7 részből áll, amelyeken belül címek, azokon belül fejezetek találhatóak
- Első rész – Alapelvek; Unió hatásköreinek típusai, területei
- Második rész - Megkülönböztetés tilalma, uniós polgárság
- Harmadik rész - Unió belső politikái, tevékenysége, belső piac, áruk szabad mozgása
- Negyedik rész - Tengeren túli országok és területek társulása
- Ötödik rész - Unió külső tevékenysége: közös kereskedelempolitika
- Hatodik rész - Intézményi, pénzügyi rendelkezések
- Hetedik rész - Általános, záró rendelkezések
Az EU értékrendje
EUSZ 2. cikk
- emberi méltóság
- szabadság
- demokrácia
- egyenlőség
- jogállamiság
- emberi jogok
A 7. cikkben foglalt eljárások keretében az Unió egyfajta felügyeletet gyakorolhat a tagállamokban ezen értékek tiszteletben tartása fölött
Az EU célja
EUSZ 3. cikk
- A béke, az uniós értékek és a népek jólétének előmozdítása.
- Szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása.
- Belső piac megvalósítása.
- Fenntartható fejlődés, környezetvédelem és társadalmi haladás elősegítése.
- Tudományos és technológiai fejlődés támogatása.
- Gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése.
- Szociális igazságosság, egyenlőség és diszkrimináció elleni küzdelem.
- Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének tiszteletben tartása.
- Gazdasági és monetáris unió fenntartása az euróval.
- Az uniós értékek és érdekek képviselete nemzetközi szinten, a fenntartható fejlődés és emberi jogok védelme érdekében.
Hatáskör-átruházás elve
- Az Unió kizárólag a tagállamok által a szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül járhat el
- Minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.
Kizárólagos hatáskörök
EUMSz 3. cikk
- Vámunió.
- Versenyszabályok megállapítása, amelyek szükségesek a belső piac működéséhez.
- Monetáris politika azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euró.
- Tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében.
- Közös kereskedelempolitika.
- Nemzetközi megállapodások megkötése, bizonyos feltételek mellett, ha az EU rendelkezik megfelelő belső hatáskörrel.
Megosztott hatáskörök
EUMSZ 4. cikk
- mind az Unió, mind a tagállamok alkothatnak jogszabályokat, de a tagállamok csak akkor gyakorolhatják hatáskörüket, ha az Unió nem élt vele vagy lemondott róla
- pl.: belső piac; szociálpolitika, mezőgazdaság és halászat, fogyasztóvédelem, környezetvédelem stb.
- nyílt koordinációs módszer: az Unió szintjén szakmai alapon elfogadott célokat a tagállamoknak mintegy elfogadásra ajánlják, egyúttal elvárva a teljesítésre irányuló erőfeszítéseket
A tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskörök
EUMSZ 6. cikk
az Európai Unió olyan hatáskörei, amelyek során az EU
- Támogatja a tagállamok tevékenységeit, de nem helyettesíti azokat.
- Összehangolja a tagállamok közötti együttműködést, hogy közös célokat érjenek el.
- Kiegészíti a tagállamok intézkedéseit bizonyos területeken, anélkül, hogy átvenné az irányítást.
Ezekben az esetekben az EU nem harmonizálhatja a tagállamok jogszabályait, hanem csak segítő és kiegészítő szerepet játszik. Az ilyen hatáskörök például a következő területekre terjednek ki:
- Emberi egészség védelme és javítása,
- Ipar,
- Kultúra,
- Idegenforgalom,
- Oktatás, szakképzés, ifjúság és sport,
- Polgári védelem,
- Közigazgatási együttműködés
Hatáskör a kül- és biztonságpolitikára
- sem kizárólagos, sem megosztott hatáskörként nem sorolható be
- speciális hatáskör, amelyet az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa határoz meg és hajt végre, a tagállamok szoros együttműködésével
- KKBP keretében a döntéshozatal kormányközi jellegű
Az alapszerződések időtartama és hatálya
Határozatlan időtartam
Az alapszerződések területi hatálya
Főszabály: a tagállamok területe
Kivétel: EUMSz 355. cikke alapján például:
- Feröer-szigetek: a tagállam területéhez tartozó területen a Szerződés nem érvényesül, vagy csak korlátozottan érvényesül
- Gibraltár: valamely nem a tagállam területéhez tartozó területen a Szerződések hatályban vannak
A rendes felülvizsgálati eljárás
- A folyamat kormányközi jellegű (tagállamok döntő szerepe).
- A változtatások egyhangúság és nemzeti ratifikáció nélkül nem léphetnek hatályba.
- A konvent szerepe ajánlástétel, a végleges döntés a tagállamok kezében marad.
I. Javaslat benyújtása
- Benyújthatják: tagállamok kormányai, Európai Parlament, Európai Bizottság.
- Tartalom: a Szerződések módosítása (pl. az EU hatásköreinek bővítése/szűkítése).
- Továbbítás: a Tanács továbbítja az Európai Tanácsnak, és értesíti a nemzeti parlamenteket.
II. Európai Tanács döntése
- Konzultáció: az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal.
- Döntés: egyszerű többséggel szavaz a módosítások megvitatásáról.
- Monetáris kérdések: az Európai Központi Bankkal kötelező konzultáció.
III. Konvent összehívása
- Összetétel: nemzeti parlamentek, tagállamok állam-/kormányfői, EP, Bizottság képviselői.
- Feladat: a módosítási javaslatok vizsgálata és konszenzusos ajánlások készítése.
- Kivétel: ha a módosítások kicsik, az Európai Tanács (az EP egyetértésével) mellőzheti a konventet, és közvetlenül meghatározza a kormányközi konferencia mandátumát.
IV. Kormányközi konferencia
- Összehívás: a Tanács elnöke kezdeményezi.
- Cél: a módosítások közös megegyezéssel történő meghatározása.
V. Hatályba lépés (az összes tagállam alkotmányos eljárás szerinti megerősítése)
VI. Nehézség esetén
- Időkeret: 2 év az aláírás után.
- Ha 4/5 tagállam ratifikálta, de egyesek nehézségekbe ütköznek, az ügyet az Európai Tanács vizsgálja.
Egyszerűsített módosítási eljárások
- Bármely tagállam kormánya, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatokat nyújthat be az Európai Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének az Unió belső politikáira és tevékenységeire vonatkozó rendelkezései teljes vagy részleges felülvizsgálata érdekében
- Az Európai Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezéseket határozattal egészben vagy részben módosíthatja.
- Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal, valamint a monetáris területet érintő intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
- Ez a határozat csak azt követően lép hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyták.
Az átvezető záradék (vagy áthidaló klauzula)
Célja: a döntéshozatali folyamat hatékonyabbá tétele anélkül, hogy teljes szerződésmódosításra lenne szükség, ezért lehetőséget biztosít arra, hogy:
- Egyhangú döntéshozatal helyett minősített többségi szavazásra térjenek át.
- Speciális jogalkotási eljárás helyett rendes jogalkotási eljárást alkalmazzanak.
- Korlát: nem alkalmazható katonai vagy védelempolitikai kérdésekben.
Feltételek:
- Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell döntenie.
- Az Európai Parlament hozzájárulása szükséges.
- A nemzeti parlamenteknek 6 hónapon belül lehetőségük van tiltakozni (vétójog).
