18. Az előzetes döntéshozatali eljárás (EUMSZ 267. cikke) - a bírói szerv fogalma, az előzetes döntéshozatalra feltett kérdések elfogadhatósága Flashcards
EUMSZ 267. cikk
Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:
- a Szerződések értelmezése;
- az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése;
Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.
Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni.
Ha egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő ügyben olyan kérdés merül fel, amely valamely fogva tartott személyt érint, az Európai Unió Bírósága a lehető legrövidebb időn belül határoz.
A bírói szerv fogalma
elsődlegesen azok az állami szervek, amelyeket a tagállam a szokásosan használt elnevezés szerint a jogszolgáltatásra hozott létre; a kontinentális jogokban a közigazgatási bíróságok is idetartoznak
Szempontok:
- jog hozta létre?
- állandó jellegű?
- eljárása kontradiktórius?
- jogot alkalmaz?
- döntése kötelező?
- független?
A választott bíróság akkor bíróság, ha
- a választott bíráskodás jogi keretek között folyik
- a választott bírósági ítélet a jogon alapul
- a választott bírósági ítélet ítélt dolgot eredményez és kikényszeríthető
- a peres felek kötelesek voltak a választott bíráskodást választani az állami bíróság helyett
- a választott bíróságot az állam valamilyen módon támogatja
Cartesio-ügy a bíróság fogalmához kapcsolódóan
A Cartesio ügy konkrétumában a magyar Szegedi Ítélőtáblát (másodfokú bíróság) a Bíróság „bíróságnak” ismerte el, annak ellenére, hogy döntései ellen fellebbezés volt lehetséges. A Bíróság kiemelte, hogy a fellebbviteli lehetőség nem zárja ki a bíróság jogát az előzetes döntéshozatal iránti kérelmezésre. Az uniós jog szerint nem számít, hogy a nemzeti jog szerint van-e fellebbviteli lehetőség, hanem az a kérdés, hogy az adott szerv a fenti kritériumok alapján „bíróságként” viselkedik-e
Mikor nem elfogadható a tagállami bíróság kérdése?
I. a kérdés megválaszolása nem „szükséges” az ítélethozatalhoz (de! a relevanciát vélelmezni kell)
- ha az előterjesztés ténybeli vagy jogi hiányosságai miatt a szükségesség nem állapítható meg vagy bizonyíték van arra, hogy a válasz nem szükséges az ítélet meghozatalához, a Bíróság nem válaszol a kérdésre
- ha az ügy anyagából nem tűnik ki egyértelműen, hogy miért van szükség a kérdés megválaszolására, akkor az előterjesztő bíróságnak megfelelő információt és indoklást kell nyújtani
II. túl általános vagy hipotetikus kérdések
- a tagállami bíróság nem határozta meg kellő alapossággal a kérdés alapjául szolgáló tényeket és jogi helyzetet
- a kérdés pontatlan megfogalmazású
III. nem valódi jogvitára vonatkozik
- Foglia-ügy: két fél valójában az előzetes döntéshozatali eljárást akarta felhasználni arra, hogy a számukra terhes francia jogszabály jogellenességét kimondassák
III. az uniós jog és a tagállami jog összeegyeztethetőségére vonatkozik
- válaszadás megtagadható, ha az uniós jogi rendelkezés és a tagállami bíróság előtt folyó ügy között nincs tényleges összefüggés
- Vajnai-ügy: a Fővárosi Bíróság azt kérdezte, hogy ötágú vörös csillagot ábrázoló jelkép használata miatti bűncselekmény, összhangban van-e a Közösség diszkrimináció tilalmára vonatkozó alapelvével?
- a Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya miatt végzéssel utasította el a kérdés megválaszolását: Vajnai Attila ügye semmilyen módon nem kapcsolódik a Szerződések rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyik helyzethez sem, és hogy a magyar szabályozás az alapügyre alkalmazva nem tartozik a közösségi jog keretei közé
IV. a jogvita a csatlakozás előtti
