17. A tagállamok uniós jogi jogsértésével szembeni kötelezettségszegési eljárások (EUMSZ 258, 259, 260 cikkek) Flashcards
258. cikk (Bizottság kontra tagállam (legyakoribb köt. szeg.)
Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére
Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
259. cikk (tagállam kontra tagálam (ritka)
Bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen a Szerződésekből eredő valamely kötelezettség állítólagos megsértése miatt, az ügyet a Bizottság elé kell terjesztenie.
A Bizottság indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államoknak lehetőséget biztosított arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében szóban és írásban nyilatkozzanak.
Ha a Bizottság az ügy előterjesztésétől számított három hónapon belül nem ad véleményt, a vélemény hiányától függetlenül az ügyben az Európai Unió Bíróságához lehet fordulni.
260. cikk (258.cikk után, bírság kiszabása)
Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Ha a Bizottság megítélése szerint az érintett tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság, miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére, az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság meghatározza az érintett tagállam által fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegét, amelyet az adott körülmények között megfelelőnek ítél.
Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletében foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.
Ha a Bizottság a 258. cikknek megfelelően azon az alapon nyújt be keresetet az Európai Unió Bíróságához, hogy az érintett tagállam nem tett eleget valamely, jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelv átültetésére elfogadott intézkedései bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bizottság, amennyiben megfelelőnek ítéli, meghatározhatja az érintett tagállam által fizetendő átalányösszegnek vagy kényszerítő bírságnak az általa az adott körülmények között megfelelőnek tartott mértékét.
Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy jogsértés történt, a tagállamot, a Bizottság által meghatározott összeget meg nem haladó mértékű átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti. A fizetési kötelezettség az Európai Unió Bíróságának ítéletében megállapított időpontban válik esedékessé.
Ez az eljárás nem érinti a 259. cikket.
Mi tekinthető tagállami kötelezettségszegésnek?
- Irányelvek átültetésével kapcsolatos hiba (leggyakoribb)
- Uniós joggal ütköző tagállami jogszabályok alkotása, hatályban tartása
- Általános és tartós közigazgatási gyakorlat (ezen belül: „strukturális kötelezettségszegés”)
- Tagállami bíróság gyakorlata
- Együttműködési kötelezettség megsértése [EUSz 4. cikk (3) bekezdés]*
*4. cikk (3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.
A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket.
A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.
A lojalitási klauzula megsértése
Bizottság kontra Olaszország
- a lojális együttműködés elvének megfelelően az Unió és a tagállamok kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a feladataik végrehajtásában
- a kötelezettségek teljesítése a tagállamok érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedést
A lojalitás megsértésének minősül,
* ha a tagállam nem működik együtt az Unió intézményeivel a vegyes nemzetközi szerződések megkötése során,
* ha olyan intézkedést hoz, ami az Uniós jog betartását a jövőben akadályozhatja
Olaszország kontra Bizottság
- Olaszország egy olyan környezetvédelmi adót vezetett be, amelyet a Szicílián áthaladó algériai földgázra vetettek ki.
- Ez az adó lényegében akadályozta a közösségen belüli kereskedelmet, mivel csak harmadik országból származó árut érintett.
- Az olasz kormány nem működött megfelelően együtt a Bizottsággal, amikor az információkat kért az adóról.
Kötelezettségszegési eljárás menete Bizottság kontra tagállam
Az EUMSz 258. cikke
I. informális adminisztratív szakasz (EU Pilot eljárás)
- a Bizottság hivatali szervei felveszik a kapcsolatot az illető tagállam felelős állami szerveivel
- a megkereséseket megküldik elektronikusan a tagállam igazságügyi minisztériumának vagy a külügyminisztériumnak, akiknek 10 hetük van arra, hogy válaszoljanak a bizottság kérdéseire és az uniós jognak megfelelő megoldást javasoljanak az esetleges kötelezettségszegésre
- a Bizottság 10 héten belül megvizsgálja és értékeli a választ
II. formális adminisztratív szakasz
- ha az egyeztetések nem vezettek a kellő eredményre;
- a felszólító levél megküldésével indul, s a Bírósághoz történő kereset benyújtásáig tart
- a felszólító levélben a Bizottság megjelöli a feltételezett tagállami kötelezettségszegést és határidőt (2 hó) tűz a tagállam számára észrevételei megtételére
- Indokolással ellátott véleményt kell kibocsátania
- a védekezéshez való jog alapján a Bizottság a keresetében nem róhat fel a tagállamnak több jogsértést, mint amit az indokolással ellátott véleménybe már belefoglalt
III. bírósági szakasz
- az érintett tagállam ellen benyújtott keresete alapján indul meg
- rendszerinti megállapító ítélettel
- a jogsértést a Bizottságnak kell bizonyítania, nem támaszkodhat semmilyen feltételezésre vagy vélelemre
- a tagállamnak a Bizottság ténybeli és jogi érveit részletesen, megalapozottan kell cáfolnia ahhoz, hogy pernyertes lehessen
A Bíróság nem fogadja el kimentési okként:
- a törvényhozási folyamatainak időigényére történő hivatkozást
- más tagállam jogsértésére hivatkozást
- azt a védekezést, hogy a közvetlen vagy közvetett hatály miatt az uniós jog a megfelelő átültetés nélkül is érvényesül
- a jogsértés nem idéz elő érdemleges érdeksérelmet
- a megsértett uniós jog maga is jogsértő
EUB döntése
- ha időközben megszűnt a jogsértés: kereset elutasítása
- ha a jogsértés a kereset benyújtását követően szűnik meg csak a Bizottságnak van joga a keresetet visszavonni, de erre nem köteles
- Bíróság ítélete megállapító ítélet: indokolással ellátott véleményben adott határidőre állapítja meg a jogsértés fennálltát vagy annak hiányát
- az ítélet nem tartalmazza a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket és semmilyen hátrányos jogkövetkezményről nem rendelkezik
- nem tartalmaz határidőt, az ítéletben foglaltak végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, és a lehető leghamarabb be kell fejezni
Kötelezettségszegési eljárás tagállam kontra tagállam
Az EUMSz 259. cikke
- Bármely tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette
- A tagállam keresetet benyújtása előtt az ügyet a Bizottság elé kell terjesztenie
- A Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében szóban és írásban nyilatkozzanak majd indokolással ellátott véleményt ad ki
- Ha a Bizottság az ügy előterjesztésétől számított három hónapon belül nem ad véleményt, a vélemény hiányától függetlenül az ügyben az Európai Unió Bíróságához lehet fordulni
Magyarország kontra Szlovákia (Sólyom ügy – mind a négy pontban elutasítják)
A Szlovák Köztársaság megtiltotta Magyarország köztársasági elnökének, hogy szlovák területre lépjen. Egy szervezet kérte fel beszédet tartani, de a szlovák állam ezt nem tartotta helyénvalónak, mivel nem kíván találkozni egy szlovák vezetővel sem.
Magyarország panasszal fordult a Bizottság elnökéhez, és kérte, hogy a Bizottság vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegési eljárást indítson a Szlovák Köztársaság ellen az EUMSZ 21. cikk és a 2004/38 irányelv megsértése miatt. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy nincs lehetősége eljárás indítására. Magyarország ezután az EUMSZ 259. cikk alapján a Bizottsághoz fordult majd a keresetet adott be a Bírósághoz.
Első kifogás:
- MO: Szlovákia megsértette az uniós polgároknak biztosított szabad mozgáshoz való jog gyakorlását
- Bíróság: Az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. Az EUMSZ 21. cikk nem kötelezi a Szlovák Köztársaságot arra, hogy biztosítsa Magyarország köztársasági elnökének a területére történő belépését
Második kifogás:
- MO: Szlovákia részéről fennáll a közösségi jog ismételt megsértésének jövőbeli megismétlődésének veszélye
- Bíróság: elfogadhatatlan az olyan kereset, amely jövőbeli és esetleges kötelezettségszegésekre vonatkozik, vagy pedig arra szorítkozik, hogy az uniós jog értelmezését kérje
Harmadik kifogás
- MO: a Szlovák Köztársaság azáltal, hogy megtagadta Magyarország köztársasági elnökének a területére történő belépését, önmagában kimeríti a joggal való visszaélés fogalmát mivel valójában politikai célkitűzéseket kívánt érvényesíteni
- Bíróság: Mivel a felhozott EUMSZ 21. cikk nem vonatkozik az adott helyzetre ezért az nem valósíthat meg joggal való visszaélést
Negyedik kifogás:
- MO: kérte, amennyiben a jelen ügyben a nemzetközi jog szabályai alkalmazandók, nem pedig az uniós jog, úgy a Bíróság pontosítsa a szabályok személyi hatályát
- Bíróság: Mivel Magyarország uniós jog értelmezését kéri ezért a keresete ezen tárgyban is elfogadhatatlan
Bírság kiszabása az EUB eljárásában (amennyiben a tagállam nem teljesítette a 258. cikk szerinti eljárásban megállapított kötelezettségeit)
Az EUMSz 260. cikk szerinti eljárás
A Bizottság meghatározza az érintett tagállam által fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegét, amelyet az adott körülmények között megfelelőnek ítél.
Fajtái
- Átalányösszeg: a lezárult jogsértést szankcionálja;
- Kényszerítő bíróság: tipikusan akkor alkalmazandó (tipikusan önmagában, vagy együtt az átalányösszeggel), amikor a tagállam még jogsértésben van
A Bizottság a pénzügyi szankció meghatározásánál figyelembe veszi
- jogsértés súlyossága, időtartama
- szankció visszatartó erejének biztosítása a tagállam fizetőképességének megfelelően
A fizetési kötelezettség az Európai Unió Bíróságának ítéletében megállapított időpontban válik esedékessé.
