20. Az uniós jogi aktusok bírói felülvizsgálata - a megsemmisítési eljárás (EUMSZ 263. cikke) és a mulasztásos jogsértés (EUMSZ 265. cikke) Flashcards
EUMSZ 263. cikke
a megsemmisítési eljárás
Az Európai Unió Bírósága megvizsgálja a jogalkotási aktusok jogszerűségét, valamint a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank jogi aktusait, kivéve az ajánlásokat és a véleményeket, továbbá az Európai Parlament és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusait. Az Európai Unió Bírósága megvizsgálja továbbá az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségét.
E célból az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik az olyan keresetek tekintetében, amelyeket valamely tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság nyújt be hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt.
Az Európai Unió Bírósága azonos feltételek mellett rendelkezik hatáskörrel a Számvevőszék, az Európai Központi Bank és a Régiók Bizottsága által előjogaik megóvása érdekében indított keresetek tekintetében.
Bármely természetes vagy jogi személy az első és második bekezdésben említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket.
Az Unió szerveit és hivatalait létrehozó jogi aktusok meghatározhatják azokat a külön feltételeket, amelyek alapján egy természetes vagy jogi személy az e szervek és hivatalok által elfogadott, rá nézve joghatás kiváltására irányuló jogi aktusokkal szemben keresettel élhet.
Az e cikkben szabályozott eljárásokat, az esettől függően, az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történő közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett.
EUMSZ 265. cikke
mulasztásos jogsértés
Ha az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank a Szerződéseket megsértve elmulasztja a döntéshozatalt, a tagállamok és az Unió többi intézménye keresettel fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához a jogsértés megállapítása iránt. E cikket, azonos feltételek mellett, az Unió mulasztó szerveire és hivatalaira is alkalmazni kell.
A kereset csak akkor elfogadható, ha az érintett intézményt, szervet vagy hivatalt előzetesen felkérték, hogy járjon el. Ha a felkéréstől számított két hónapon belül az érintett intézmény, szerv vagy hivatal nem foglal állást, a keresetet további két hónapon belül lehet megindítani.
Bármely természetes vagy jogi személy az előző bekezdésekben foglalt feltételek mellett panasszal fordulhat az Európai Unió Bíróságához, ha az Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala elmulasztott valamely neki címzendő jogi aktust – az ajánlások és vélemények kivételével – meghozni.
A megsemmisítési eljárás célja
- olyan mechanizmus, amely az uniós eljárási jogi vagy anyagi jogi szabályok megsértésével született aktusok „kiiktatására” szolgál
- párhuzam az alkotmánybíróságok utólagos normakontroll funkciójával
Az érvénytelenség jogalapja a megsemmisítési eljárásban
- hatáskör hiánya
- lényeges eljárási szabályok megsértése
- a Szerződések vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése
- hatáskörrel való visszaélés miatt
Hatáskör hiánya
megsemmisítési eljárás jogalapja
- jogellenes hatáskör-delegálás
- a szubszidiaritás elvének nem megfelelő alkalmazása
- a bianco cikkek alkalmazhatóságának korlátozásai (pl: EUMSz 352. cikk (4) bek.: „Ez a cikk nem szolgálhat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósításának alapjául…”)
Lényeges eljárási szabályok megsértése
megsemmisítési eljárás jogalapja
- az Unió aktusainak megalkotására vonatkozó eljárási szabályok a Szerződésekben
- tipikus esetek: valamely intézmény vagy szerv véleménye kikérésének elmulasztása; indokolási kötelezettség megszegése; aktus kihirdetésének elmulasztása
A Szerződések vagy azok alkalmazására vonatkozó jogi rendelkezés megsértése
megsemmisítési eljárás jogalapja
- Valamely uniós intézmény vagy szerv nem tartotta be a Szerződésben előírt eljárási szabályokat
- A másodlagos jogi aktus által hivatkozott jogalap nem biztosít hatáskört a jogi aktus kibocsátására
- van hatáskör, de a másodlagos jogi aktus nem a megfelelő szerződéses jogalapot jelöli meg
- az uniós jogi jogelvekkel, az alapvető emberi jogokkal ütköző másodlagos uniós jogi aktus
- az Unió által kötött nemzetközi szerződésben foglaltakkal ütköző másodlagos uniós jogi aktus
- a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén lévő másodlagos jogi aktus ütközik a magasabb szintű másodlagos jogi aktussal
Hatáskörrel való visszaélés
megsemmisítési eljárás jogalapja
- az uniós intézmény vagy szerv az intézkedést nem abból a célból fogadta el, mint amilyen célból ráruházták
Franco Giuffrida kontra Tanács ügy: a felperes annak a határozatnak a mesemmisítését kérte, amellyel nem őt, hanem egy Martino nevű urat neveztek ki egy magasabb beosztásba egy olyan versenyeztetést követően, ahol végül ő és Martino maradtak versenyben.
- Azzal érvelt, hogy a versenyeztetés tulajdonképpen csak arra szolgált, hogy Martinót nevezhessék ki arra az állásra, mivel ő korábban már ellátott a poszttal kapcsolatos feladatokat.
- A Bíróság megsemmisítette a határozatot, mondván, hogy a kinevezési eljárást egy ilyen speciális célra felhasználni nem összeegyeztethető az eljárás céljával, ezért itt a hatáskörrel való visszaéléssel állunk szemben.
A megtámadható aktusok köre a megsemmisítési eljárásban
- jogalkotási aktusok
- a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank jogi aktusai (ajánlások, vélemények kivételével)
- az EP és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusai
- az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusai
Keresetindításra jogosultak a megsemmisítési eljárásban
Privilegizáltak:
- a tagállamok, a Tanács, a Bizottság és az EP
- csak az aktus (objektív értelemben vett) hibáira kell hivatkozniuk, nem szükséges semmilyen konkrét vagy saját jogos érdek sérelmét igazolni
Kvázi privilegizáltak:
- a Számvevőszék, az Európai Központi Bank és a Régiók Bizottsága „előjogaik” védelmében
A nem privilegizált keresetindításra jogosultak Bármely természetes vagy jogi személy eljárást indíthat
- a neki címzett vagy
- az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá
- az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket
A nem privilegizált keresetindításra jogosultak meghatározása
Bármely természetes vagy jogi személy eljárást indíthat
- a neki címzett vagy
- az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá
- az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket
Neki címzett aktus: tipikusan a természetes v. jogi személy(ek)nek címzett határozat
Közvetlen érintettség: ha egy rendelkezés egy adott személy jogi helyzetét végrehajtó jellegű intézkedés nélkül képes befolyásolni, azaz nincs közbeiktatódó döntési szabadsággal rendelkező személy, illetve szerv
Személyében érintett: egy zárt (nem bővíthető) személyi körbe tartoznak
- Plaumann teszt: ha a határozat valamely olyan jellegzetességük folytán érinti őket, amely csak rájuk jellemző, vagy olyan körülmények állnak fenn, amelyek – hasonlóan a címzett személyéhez – őket [mindenki mástól] megkülönböztetik
Plaumann-eset (Nem tartozik zárt személyi körbe)
- A német kormány kérte a Bizottságtól, hogy a harmadik államból behozandó egyes áruk tekintetében részben felfüggeszthesse a közösségi vám alkalmazását és annak kivetését. A Bizottság a kérelmet elutasította. Az egyik kereskedő mandarin behozatalában volt érdekelt, és így a Bizottság határozata érdekeivel ellentétes volt. A határozatot a Bíróság előtt megtámadta importőrként személyes érintettségére hivatkozva.
- EUB: a keresetet elutasította személyes érintettség hiánya miatt. A** határozat címzettje a német kormány**, és nem a felperesek.
- Akik nem címzettjei a határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy az őket személyesen érinti, ha bizonyos objektív tényezők egyénileg úgy különböztetik meg őket minden más személytől, mintha címzettek lennének.
- A konkrét ügyben a vitatott határozat a felperes érdekeit mint a mandarinimportőrt érinti, de ez egy olyan kereskedelmi tevékenység, melyet bármely magánszemély bármikor folytathat. Ezért ez nem olyan tényező, mely a felperest egyénileg, úgy különböztetné meg minden más személytől, mintha címzett lenne
Kadi-ügy (Zárt személyi körbe tartozik)
- Yassin Abdullah Kadi, szaúdi üzletembert 2001-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsa terrorizmussal összefüggő szankciós listára helyezte, amiért állítólag kapcsolatban állt az Al-Káidával. Az Európai Unió ezt követően rendeletekben is befagyasztotta Kadi vagyonát. 2001-ben pert indított az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságán (ma: Általános Bíróság), kifogásolva, hogy az uniós rendeletek megsértik alapvető jogait (pl. védelemhez való jog, tulajdonjog).
- Az érintett uniós jogi aktus közvetlenül és automatikusan kötelezte az EU tagállamait arra, hogy Kadi pénzeszközeit befagyasszák. Ezáltal Kadi érintettsége közvetlen volt, hiszen a szankciók konkrétan rá vonatkoztak, nem csupán általános szabályozásként vagy más személyekre vonatkozóan.
A megtámadásra nyitva álló határidő megsemmisítési eljárásban
- két hónap: az aktus közzétételétől vagy a felperessel történt közléstől vagy attól a naptól, amikor a kérelmező az aktusról tudomást szerzett
- intézmény által hozott jogi aktus: kihirdetéstől számított 14. napig
Az érvénytelenség megállapításának joghatásai megsemmisítési eljárásban
- Ha a kereset megalapozott, az Európai Unió Bírósága a megtámadott jogi aktust semmisnek nyilvánítja
- A Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy megjelölje, milyen intézkedést kell hozni. Az ítélet rendelkező része és az indoklása meghatározzák az intézmény kötelezettségét.
- Az intézménynek a jogsértő rendelkezést megfelelővel kell helyettesíteni, s valamennyi olyan jogszabálynál el kell végeznie a módosítást, amely az adott hibában szenved
Főszabály szerint, mindenkivel szemben és a hatálybalépéstől fogva állnak be, de korlátozhatja
* a megsemmisítés visszaható hatályát
* megsemmisítés mindenkire érvényes hatását
* kimondhatja, hogy átmeneti időben fennmaradjon, amíg az adott intézmény nem helyettesíti azt
Mulasztásos jogsértés keresetindításra jogosultjai
I. privilegizált keresetindításra jogosultak
- tagállamok és az Unió intézményei
- semmilyen érintettségre nem kell hivatkozniuk, az aktus kibocsátásának jogsértő elmulasztására hivatkozás elegendő
II. nem privilegizáltak: azok a természetes és jogi személyek, akikhez intézni kellett volna az aktust
- mindazok indíthatnak keresetet, akiket a kibocsátani elmulasztott aktus közvetlenül és személyesen érintett volna, nem szükséges tehát annak bizonyítása, hogy az aktust személyesen neki kellett volna címezni
- a kibocsátani kért aktus nem lehet rendelet, irányelv, ajánlás és vélemény sem
Lütticke-ügy
mulasztásos jogsértés
- Lütticke egy konkrét adójogszabály kapcsán azzal fordult a Bizottsághoz, hogy indítson Németországgal szemben a közösségi jog megsértése miatt eljárást, s döntéséről értesítse őt
- A Bizottság válaszlevelében közölte, hogy nem lát közösségi jogsértést Németország részéről
- Ezután Lütticke ezen „határozatot” megtámadta a Bíróság előtt, kérve annak megsemmisítését, egyúttal vagylagos követelésként azt is előterjesztette, hogy állapítson meg mulasztást a Bizottság részéről, amiért elmulasztott úgy dönteni, hogy keresetet indít Németország ellen az Európai Bíróságon
- A Bíróság a második kereseti kérelmet azzal utasította el, hogy a Bizottság két hónapon belül tisztázta álláspontját így nem nyújtható be vele szemben mulasztás megállapítására irányuló eljárás
A mulasztást megállapító ítélet joghatása
az intézmény, szerv vagy hivatal köteles megtenni az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket
- határidő nincs, ésszerű időn belül köteles intézkedni
- az intézkedések meghozatala nem mentesíti az Uniót a szerződésen kívüli kárfelelősség alól
