12. A jogforrási rendszer. Nemzetközi szerződések az uniós jogban, a tagállamok által kötött nemzetközi szerződések Flashcards
A nemzetközi szerződések az uniós jogban
Két megvalósulási forma:
- Az Unió a kizárólagos hatáskörében köt szerződést nemzetközi szervezetekkel, vagy nem uniós tagállamokkal
- Az Unió és a tagállamok lesznek a szerződés egyik oldalán, a másik oldalán pedig a nem uniós állam vagy nemzetközi szervezet
Funkcionális szerződéskötési képesség:
- az Unió csak az alapító Szerződésekben foglalt célok elérése érdekében jogosult szerződést kötni
Szerződéskötési hatáskör
- kifejezett (explicit): a Szerződések kifejezetten rendelkeznek nemzetközi megállapodás megkötéséről
- beleértett (implicit): külső hatáskör, amikor ilyen rendelkezés hiányában is szükségessé válik nemzetközi szerződés megkötése a Szerződésekben foglalt célok eléréséhez; ezt eredetileg az Európai Bíróság „olvasta bele” a Szerződésbe
Beleértett külső hatáskörök
ERTA-ügy
Mindazokon a területeken, ahol a Közösségnek van hatásköre, az egyszerre jelent
* „belső” hatáskört: a tagállamokra és azok jogalanyaira vonatkozó jogalkotási felhatalmazást, és
* „külső” hatáskört: szerződéskötési képesség, nemzetközi szervezetekben való fellépés
Nemzetközi szerződést köthet
- ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges
- ha az a Szerződésekben meghatározott célkitűzések elérése érdekében szükséges
Kit köteleznek az Unió által vállalt kötelezettségek?
- az Unió által megkötött megállapodások kötelezőek az Unió intézményeire és tagállamaira
- tagállamok felelőssége e kötelezettségek tiszteletben tartásáért magával az Unióval szemben is fennáll
A nemzetközi szerződések helye az uniós jogi hierarchiában
- az elsődleges jog alatt és a másodlagos jog felett helyezkednek
- Egy tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérheti a Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről
- o „előzetes normakontroll” ha a Bíróság véleménye kedvezőtlen, a tervezett megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha azt módosítják, vagy a Szerződéseket felülvizsgálják
- o „utólagos normakontroll”: csak a másodlagos közösségi jogi aktust vizsgálhatja és nem magát a nemzetközi szerződést
A nemzetközi szerződés megtárgyalása/Általános szerződéskötési eljárás
Röviden: A Tanács felhatalmazást ad a tárgyalás megkezdésére, elfogadja az irányelveket és felhatalmazást ad az aláírásra és megköti a szerződést
- A Bizottság és a KKBP főképviselője ajánlást nyújt be a Tanácsnak
- A Tanács a tárgyalás megkezdéséről határozatot fogad el, kinevezi az Unió főtárgyalóját vagy a tárgyaló küldöttség vezetőjét
- A Tanács a főtárgyalónak irányelveket határozhat meg, külön bizottságot jelölhet ki, amellyel a tárgyalások során egyeztetnie kell
- A Tanács a főtárgyaló javaslatára felhatalmazást ad az aláírásra
- A Tanács a főtárgyaló javaslata alapján a megállapodás megkötéséről határozatot fogad el
- A Tanács a megállapodás megkötésekor felhatalmazza a főtárgyalót a módosításokra, ha azokat egyszerű eljárással kell elfogadni vagy a megállapodással létre jött szervnek kell elfogadnia
- A Tanács végig minősített többséggel dönt
- Egyhangúlag dönt a társulási megállapodásoknál, a tagjelölt országokkal történő megállapodásoknál, emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezséghez csatlakozásnál
- A Tanács a Bizottság vagy a KKBP főképviselő ajánlásával határozatot fogad el a megállapodás felfüggesztésére
- Az Európai Parlamentet az eljárás minden szakaszában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell
A kizárólag kül- és biztonságpolitikára vonatkozó megállapodások kivételével a Tanács a megállapodás megkötésére vonatkozó határozatot a következőképpen fogadja el
EP egyetértésével:
* Társulási megállapodást
* Emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményhez csatlakozást
* együttműködési eljárások bevezetése útján intézményi keretet létrehozó megállapodást
* jelentős költségű kiadásokkal járó megállapodást
* a rendes jogalkotási eljárás vagy a különleges, az EP egyetértéséhez kötött eljárás alkalmazási körébe tartozó területekre vonatkozó megállapodást
EP-vel folytatott konzultációt követően, minden más esetben
- az EP a véleményét a Tanács az ügy sürgősségétől függően határidőn belül közli
- ha ezen határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a Tanács határozhat
Vegyes szerződések
- amikor az Unió nem rendelkezik a szerződés tárgyát képező együttműködés tekintetében teljes körű kompetenciával, ezért az Unió mellett a tagállamok is szerződő félként szerepelnek
- ilyen volt az Európai Megállapodás
- az Unió és a tagállamok felelősek az adott megállapodásban foglaltak teljesítéséért
- Unió hatáskörébe tartozó kötelezettségek vonatkozásában a tagállamok csak mögöttes felelősséggel tartoznak (és fordítva)
A Szerződések, illetve az azokból fakadó kötelezettségek hatálybalépése előtt kötött szerződések (EUMSz. 351. Cikk)
Portugália kontra Bizottság
- az 1958. január 1. előtt, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozásukat megelőzően kötött megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket a Szerződések rendelkezései nem érintik
- amennyiben ezek a megállapodások nem egyeztethetőek össze a Szerződésekkel, az érintett tagállam vagy tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a megállapított összeegyeztethetetlenség kiküszöbölésére
JOGESET: Portugália tengeri szállítási szerződése a csatlakozása előtt Jugoszláviával és Angolával, mely összeütközött a Tanács rendeletével. A Bizottság szerint Portugália jogsértése abban állt, hogy nem mondta fel a szerződéseket.
- Portugália védekezése: a 307. cikk a nemzetközi szerződések felmondását csak kivételes esetben kívánja meg.
- Bíróság: amennyiben a közösségi joggal összeegyeztethetetlen szerződési rendelkezések módosítása diplomáciai eszközökkel nem lehetséges, akkor a tagállamok kötelesek felmondani a szóban forgó nemzetközi kötelezettségeiket.
- A Bíróság azt is kijelentette, hogy bár a 307. cikk alapján a tagállamok megválaszthatják a szükséges lépéseket, egyúttal arra is kötelesek, hogy valamennyi össze nem egyeztethető kötelezettségüket szüntessék meg
- a cikkbe ütközik az is, ha a tagállam csatlakozást megelőzően kötött megállapodása a jövőben megnehezítheti a tagállam számára az uniós jognak való megfelelést
A Szerződések hatálybalépése után (a csatlakozást követően) kötött megállapodások
- tagállamok nem vállalhatnak a Szerződésekbe ütköző kötelezettséget, ha mégis: közösségi jogsértés
- a tagállamok kötelesek a kötelezettségszegést a lehető leghamarabb megszüntetni
