8-Oroszország és Szovjetunió története a 20. században

Question 1

Milyen fő változások történtek a II. világháború utáni politikai helyzetben?

Answer 1

II. világháború után a kommunizmus terjedni kezdett, a szovjet csapatok kiterjesztették befolyási övezetüket, és civil konfliktusok robbantak ki, például a Kínai Polgárháború, ami a Kínai Népköztársaság létrejöttéhez vezetett.

Question 2

Hogyan jellemeznéd a Szovjetunió belső viszonyait a II. világháború után?

Answer 2

Súlyos gazdasági és szociális nehézségekkel küszködött, aszály és éhínség sújtotta a gazdaságot, társadalmilag pedig hatalmas emberveszteséget kellett elviselnie a háborúnak köszönhetően, ami tartósan csökkentette a születések számát.

Question 3

Mik voltak a hatalmi viszonyok jellemzői a Szovjetunióban 1945 és 1953 között?

Answer 3

A Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Politikai Bizottsága széthullott Sztálin betegsége és a háború következményei miatt; Andrej Zsdanov, Georgij Malenkov, Lavrentyij Berija közötti hatalmi harc alakult ki.

Question 4

Hogyan kezelte Sztálin az SZKP Politikai Bizottságán belüli konfliktusokat, és mi volt Nyikita Hruscsov szerepe ebben az időszakban?

Answer 4

Sztálin ügyesen manipulálta riválisait és őket is kihasználta. Hruscsovot a párt és a Központi Bizottság moszkvai titkárának nevezte ki, mivel nem látott benne vetélytársat.

Question 5

Milyen gazdasági és társadalmi problémákkal nézett szembe a Szovjetunió Sztálin alatt?

Answer 5

Szembesült az észszerűtlen gazdaságszervezés és szociálpolitika eredményeivel, például kudarcokkal Koreában és Berlinben, ami Sztálin szerint etnikai viszályok és antiszemita indulatok keltésével kezelhető volt.

Question 6

Milyen események jelentették az antiszemitizmus fokozódását a Szovjetunióban?

Answer 6

Az antiszemitizmus növekedéséhez vezetett az orvos-összefüggésű provokáció, a Zsidó Antifasiszta Bizottság vezetőinek letartóztatása és kivégzése, valamint a cionista akciókkal szembeni túlzott reakciók.

Question 7

Ki vette át a hatalmat Sztálin 1953-as halála után, és kik voltak a fő szereplők a hatalmi átrendeződésben?

Answer 7

Georgij Malenkov lett a KB első titkára és a Miniszteri Tanács elnöke, Lavrentyij Berija a belügyminiszter, Viacseszlav Molotov a külügyminiszter, és Nyikita Hruscsov a KB titkára, aki hatalomátvételre készült.

Question 8

Milyen szerepet játszott Hruscsov Sztálin halála és az azt követő időszakban a Szovjetunióban?

Answer 8

Hruscsov előkészítette hatalomátvételét, és jelentős szerepet vállalt a posztsztálinista Szovjetunió átalakításában

Question 9

Hogyan befolyásolta a szovjet csapatok állomásozása a II. világháború utáni politikai helyzetet Európában?

Answer 9

A szovjet hadsereg jelenléte alapvetően meghatározta a kelet-európai országok politikai rendszereinek alakulását, elősegítette a kommunista pártok hatalomra jutását és a Szovjetunió befolyási övezetének kiterjesztését.

Question 10

Milyen hatással voltak a polgárháborúk a Szovjetunió nemzetközi állására a II. világháború után?

Answer 10

A különböző nemzetekben zajló polgárháborúk, mint például Kínában, lehetőséget teremtettek a Szovjetunió számára, hogy növelje globális befolyását, miközben a kommunizmus ideológiájának terjedéséhez vezetett.

Question 10

Mi okozta a Szovjetunió gazdasági nehézségeit a II. világháborút követően?

Answer 10

Az ország gazdasági problémáit főként az aszály okozta éhínség és a háborúból fakadó hatalmas infrastruktúra károk, valamint a szükséges munkaerő jelentős veszteségeokozta.

Question 11

Hogyan alakultak a SZKP-n belüli hatalmi küzdelmek Sztálin betegsége során?

Answer 11

ztálin egészségének romlása mögötti vákuumot kihasználva, a párt vezetői, mint Zsdanov, Malenkov és Berija hatalmi harcot vívtak, amely jelentősen befolyásolta a SZKP és az egész ország irányítását.

Question 12

Milyen módszerekkel szervezte át Sztálin a Szovjetunió gazdaságát és társadalmi rendszerét a háború után, és milyen következményekkel járt ez?

Answer 12

Sztálin erősen centralizált, irányított gazdaságpolitikát folytatott, amelynek gyakran irracionális döntései, mint az etnikai feszültségekre alapozott politikája, vagy a kommunista rendszer zavaros szociális politikái, negatívan hatottak az ország fejlődésére.

Question 13

Milyen hatása volt a zsidóellenes intézkedéseknek és kampányoknak a Szovjetunióban?

Answer 13

A zsidóellenes politikák és a kozmopolitaellenes kampányok komoly zavarokat okoztak a szovjet társadalomban, ahol megindult a zsidó orvosok és értelmiségiek elleni hadjárat, ami súlyosbította a társadalmi ellentéteket és az ország nemzetközi képét.

Question 14

Mivel indokolták a Szovjetunióban a “doktorok összeesküvését” és mik voltak a vádak?

Answer 14

A “doktorok összeesküvésével” kapcsolatos vádak alapja az volt, hogy állítólag az orvosok szándékosan rossz diagnózisokkal és kezelésekkel próbálták meggyilkolni a pártvezetőket, ám ez csupán egy koholt vád volt a politikai elnyomás részeként.

Question 15

Hogyan változott a hatalmi struktúra Hruscsov alatt?

Answer 15

Hruscsov szétválasztotta a párt és az államhatalmat, Malenkov lett a Minisztertanács elnöke, míg Hruscsov maga a Kommunista Párt első főtitkára lett.

Question 16

Milyen reformokat hajtott végre Hruscsov a belpolitikában?

Answer 16

Enyhítette a Sztálin halála utáni nyugtalanságot, javította a népjólétet, csökkentette a parasztok adóterheit, és megszüntette az élelmiszerhiányt.

Question 17

Miként kezelték a sztálini idők személyi ügyeit Hruscsov érájában?

Answer 17

Megkezdődött a politikai foglyok rehabilitációja, és bár az amnesztiarendelet leginkább a köztörvényes bűnözőkre vonatkozott, az orvosperben érintett vádlottakat ártatlannak nyilvánították.

Question 17

Milyen lépéseket tett Hruscsov a külpolitikában?

Answer 17

Felvállalta a kapitalista országokkal való feszültség enyhítését, támogatta a nemzetközi konfliktusok békés megoldását, mint az osztrák államszerződés aláírása, és az arab országokkal erősítette a kapcsolatokat.

Question 18

Hogyan érintette a kubai rakétaválság Hruscsov pozícióját?

Answer 18

A kubai rakétaválság utáni nemzetközi közvélemény rosszallása jelentősen gyengítette Hruscsov és a Szovjetunió pozícióját.

Question 19

Mi jelentette a Hruscsovi reformok lényegét?

Answer 19

A gazdaság decentralizálása, az űrkutatás és rakétaipar fejlesztése, valamint mezőgazdasági reformok, amelyek célja a szűzföldek művelés alá vonása volt.

Question 20

Mi vezetett Hruscsov bukásához?

Answer 20

Tekintélyének elvesztése a kubai rakétaválság és a vegyes eredményű reformok miatt, valamint a pártvezetésbeli elégedetlenség, ami ellenes koalíció szerveződéséhez vezetett.

Question 21

Mik voltak a Bresnyev-korszak jellemzői?

Answer 21

A “szovjet jóléti állam” koncepciójának fejlesztése, a fogyasztási cikkek termelésének növelése, és a piacszocializmus elméletének kidolgozása.

Question 22

Hogyan változott a Szovjetunió gazdasági stratégiája Bresnyev alatt?

Answer 22

Nagyobb szerepet kapott a nehéz- és hadipar, valamint erősítették a SZU világgazdaságba való integrációját, különösen a kőolaj és földgáz exportján keresztül.

Question 23

Milyen társadalmi változások jellemezték a Bresnyev-korszakot?

Answer 23

A társadalom tudathasadásos állapotba került az államszocialista ideológia és a valós lehetőségek közötti szakadék miatt, mely tiltakozáshoz és a humanizmus értékeinek felértékelődéséhez vezetett.

Question 24

Milyen lépéseket tett Bresnyev a Szovjetunió nyugati integrálásáért?

Answer 24

Együttműködést kezdeményezett nyugati cégekkel, mint a Fiat, a piacszocializmus jegyében, amely a tervgazdálkodást ötvözte a piacgazdasági elemekkel.

Question 25

Milyen társadalmi mozgalmak jöttek létre a Bresnyev-korszakban?

Answer 25

A 60-as és 70-es években humanizmuson alapuló tiltakozó mozgalmak szerveződtek, amelyek az emberi jogok és a társadalmi egyenlőség mellett szálltak síkra.

Question 26

Hogyan változott meg a Szovjetunió nemzetközi kereskedelmi szerepe a Bresnyev-korszakban?

Answer 26

A Szovjetunió a nyugat számára nyersanyag- és félkész termékek beszállítójává vált, fő exportcikkei pedig a kőolaj és a földgáz voltak.

Question 27

Milyen jellegzetességek határozták meg Andropov és Csernyenko vezetésének időszakát a Szovjetunióban?

Answer 27

Az Andropov és a Csernyenko éra gyakran asszociálódik a “gerontokráciára”, vagyis az idősebb politikai vezetőréteg általi uralomra. Jurij Andropov, aki korábban a KGB elnöke volt, a Szovjetunió (SZU) válságának pontos képével három fő területen próbált változásokat elérni: a politikai és gazdasági irányítás demokratizálására, a Kelet és a Nyugat közötti technológiai szakadék csökkentésére, gazdasági reformokat kezdeni a piaci ösztönzők és az önigazgatás kombinációjával, valamint a Kommunista Párt erkölcsi tekintélyének helyreállításával, melynek keretében a korrupció csökkentését célozta meg. Azonban ő és utódja, Csernyenko - aki még idősebb volt, és csak rövid időre került hatalomra -, haláluk miatt nem voltak képesek életbe léptetni ezeket a terveket.

Question 28

Milyen jelentősége volt Gorbacsov reformjainak a Szovjetunión belül?

Answer 28

Mihail Gorbacsov, Andropov politikai tanítványa, alapos reformokba kezdett, melyek közül a glasznoszty, vagyis a nyilvánosság politikája és a peresztrojka, azaz az átalakítási folyamat kiemelkedően fontos volt. A glasznoszty a demokratikus jogok kiszélesedését eredményezte és a sajtóközönség irányítását a reformerek kezébe adta. A peresztrojka célja a gazdaság felújítása, a piaci viszonyok bevezetése a gazdaságban volt, sőt szóba került a magántulajdon megjelenése is. A reformoknak ellentmondásos fogadtatása volt: Nyugaton üdvözölték, de a szovjet lakosság többsége aggodalommal figyelte a gazdaság hanyatlását és az erősödő nemzetiségi feszültségeket.

Question 29

Mi jellemző a Szovjetunió belső problémáira és külső megítélésére Gorbacsov alatt?

Answer 29

A gazdasági és szociális problémák a nemzetiségi és függetlenségi kérdések formájában jelentkeztek, melyeket Moszkva nem tudott kezelni. Gorbacsov számára komoly politikai kihívást jelentett Borisz Jelcin személyében, aki Oroszország piacgazdaságra való áttérését és a privatizációt sürgette. Gorbacsov válasza a problémákra egy népszavazás kiírása volt a SZU fennmaradásáról, melyben a többség támogatta a fennmaradást, azonban ez nem tudta megállítani a Szovjetunió felbomlását, ami 1991 decemberében hivatalossá vált.

Question 30

Mik voltak az 1991-es év jelentős eseményei a Szovjetunió történetében?

Answer 30

1991 fontos év volt a Szovjetuniónak: sikertelen puccskísérlet történt, mely után Gorbacsov lemondott a kommunista pártfőtitkári tisztségéről, a pártot betiltották és vagyonát elkobozták. Ezzel párhuzamosan Borisz Jelcin, az akkori Oroszország elnöke megállapodott az ukrán és a fehérorosz elnökkel a Szovjetunió laza konföderációvá való átszervezéséről, a Független Államok Közösségének létrehozásáról. Gorbacsov lemondott elnöki tisztségéről is, és december 26-án kimondták a Szovjetunió megszűnését.

Question 31

Hogyan reagált a nemzetközi közösség Gorbacsov reformjaira?

Answer 31

Nemzetközi szinten a Nyugat ujjongással fogadta a nyitásra és változásra irányuló lépéseket, mivel ezek a mozgások a hidegháborús viszonyok enyhülésének jeleiként értelmezhetők voltak. Ugyanakkor magában a Szovjetunióban a gazdasági hanyatlás és a nemzetiségi feszültségek miatt nőtt az elégedetlenség és a reformok iránti aggodalom.

Question 32

Milyen gazdasági kihívásokkal nézett szembe a Szovjetunió Gorbacsov idején?

Answer 32

Gorbacsov reformpolitikája ellenére a szovjet gazdaság továbbra is jelentős problémákkal küzdött, mint például ellátási gondok és az üzletek kiürülése. A peresztrojka és a szervezeti változások, bár innovatívak voltak, nem hozták meg a remélt eredményeket, és nem tudták megfordítani a gazdasági hanyatlást.

Question 33

Milyen szerepet játszott Borisz Jelcin a Szovjetunió szétesésében?

Answer 33

Borisz Jelcin jelentős politikai erővé vált az Orosz Föderációban, és az egyik legfőbb riválisává Gorbacsovnak. Jelcin a piacgazdaságra való áttérést, a privatizációt és Oroszország függetlenségét sürgette, amelyek alapvetően hozzájárultak a Szovjetunió szétválásához, és a Független Államok Közösségének létrehozásához.