8-Oroszország és Szovjetunió története a 20. században Flashcards
Milyen fő változások történtek a II. világháború utáni politikai helyzetben?
II. világháború után a kommunizmus terjedni kezdett, a szovjet csapatok kiterjesztették befolyási övezetüket, és civil konfliktusok robbantak ki, például a Kínai Polgárháború, ami a Kínai Népköztársaság létrejöttéhez vezetett.
Hogyan jellemeznéd a Szovjetunió belső viszonyait a II. világháború után?
Súlyos gazdasági és szociális nehézségekkel küszködött, aszály és éhínség sújtotta a gazdaságot, társadalmilag pedig hatalmas emberveszteséget kellett elviselnie a háborúnak köszönhetően, ami tartósan csökkentette a születések számát.
Mik voltak a hatalmi viszonyok jellemzői a Szovjetunióban 1945 és 1953 között?
A Szovjet Kommunista Párt (SZKP) Politikai Bizottsága széthullott Sztálin betegsége és a háború következményei miatt; Andrej Zsdanov, Georgij Malenkov, Lavrentyij Berija közötti hatalmi harc alakult ki.
Hogyan kezelte Sztálin az SZKP Politikai Bizottságán belüli konfliktusokat, és mi volt Nyikita Hruscsov szerepe ebben az időszakban?
Sztálin ügyesen manipulálta riválisait és őket is kihasználta. Hruscsovot a párt és a Központi Bizottság moszkvai titkárának nevezte ki, mivel nem látott benne vetélytársat.
Milyen gazdasági és társadalmi problémákkal nézett szembe a Szovjetunió Sztálin alatt?
Szembesült az észszerűtlen gazdaságszervezés és szociálpolitika eredményeivel, például kudarcokkal Koreában és Berlinben, ami Sztálin szerint etnikai viszályok és antiszemita indulatok keltésével kezelhető volt.
Milyen események jelentették az antiszemitizmus fokozódását a Szovjetunióban?
Az antiszemitizmus növekedéséhez vezetett az orvos-összefüggésű provokáció, a Zsidó Antifasiszta Bizottság vezetőinek letartóztatása és kivégzése, valamint a cionista akciókkal szembeni túlzott reakciók.
Ki vette át a hatalmat Sztálin 1953-as halála után, és kik voltak a fő szereplők a hatalmi átrendeződésben?
Georgij Malenkov lett a KB első titkára és a Miniszteri Tanács elnöke, Lavrentyij Berija a belügyminiszter, Viacseszlav Molotov a külügyminiszter, és Nyikita Hruscsov a KB titkára, aki hatalomátvételre készült.
Milyen szerepet játszott Hruscsov Sztálin halála és az azt követő időszakban a Szovjetunióban?
Hruscsov előkészítette hatalomátvételét, és jelentős szerepet vállalt a posztsztálinista Szovjetunió átalakításában
Hogyan befolyásolta a szovjet csapatok állomásozása a II. világháború utáni politikai helyzetet Európában?
A szovjet hadsereg jelenléte alapvetően meghatározta a kelet-európai országok politikai rendszereinek alakulását, elősegítette a kommunista pártok hatalomra jutását és a Szovjetunió befolyási övezetének kiterjesztését.
Milyen hatással voltak a polgárháborúk a Szovjetunió nemzetközi állására a II. világháború után?
A különböző nemzetekben zajló polgárháborúk, mint például Kínában, lehetőséget teremtettek a Szovjetunió számára, hogy növelje globális befolyását, miközben a kommunizmus ideológiájának terjedéséhez vezetett.
Mi okozta a Szovjetunió gazdasági nehézségeit a II. világháborút követően?
Az ország gazdasági problémáit főként az aszály okozta éhínség és a háborúból fakadó hatalmas infrastruktúra károk, valamint a szükséges munkaerő jelentős veszteségeokozta.
Hogyan alakultak a SZKP-n belüli hatalmi küzdelmek Sztálin betegsége során?
ztálin egészségének romlása mögötti vákuumot kihasználva, a párt vezetői, mint Zsdanov, Malenkov és Berija hatalmi harcot vívtak, amely jelentősen befolyásolta a SZKP és az egész ország irányítását.
Milyen módszerekkel szervezte át Sztálin a Szovjetunió gazdaságát és társadalmi rendszerét a háború után, és milyen következményekkel járt ez?
Sztálin erősen centralizált, irányított gazdaságpolitikát folytatott, amelynek gyakran irracionális döntései, mint az etnikai feszültségekre alapozott politikája, vagy a kommunista rendszer zavaros szociális politikái, negatívan hatottak az ország fejlődésére.
Milyen hatása volt a zsidóellenes intézkedéseknek és kampányoknak a Szovjetunióban?
A zsidóellenes politikák és a kozmopolitaellenes kampányok komoly zavarokat okoztak a szovjet társadalomban, ahol megindult a zsidó orvosok és értelmiségiek elleni hadjárat, ami súlyosbította a társadalmi ellentéteket és az ország nemzetközi képét.
Mivel indokolták a Szovjetunióban a “doktorok összeesküvését” és mik voltak a vádak?
A “doktorok összeesküvésével” kapcsolatos vádak alapja az volt, hogy állítólag az orvosok szándékosan rossz diagnózisokkal és kezelésekkel próbálták meggyilkolni a pártvezetőket, ám ez csupán egy koholt vád volt a politikai elnyomás részeként.
Hogyan változott a hatalmi struktúra Hruscsov alatt?
Hruscsov szétválasztotta a párt és az államhatalmat, Malenkov lett a Minisztertanács elnöke, míg Hruscsov maga a Kommunista Párt első főtitkára lett.
Milyen reformokat hajtott végre Hruscsov a belpolitikában?
Enyhítette a Sztálin halála utáni nyugtalanságot, javította a népjólétet, csökkentette a parasztok adóterheit, és megszüntette az élelmiszerhiányt.
Miként kezelték a sztálini idők személyi ügyeit Hruscsov érájában?
Megkezdődött a politikai foglyok rehabilitációja, és bár az amnesztiarendelet leginkább a köztörvényes bűnözőkre vonatkozott, az orvosperben érintett vádlottakat ártatlannak nyilvánították.
Milyen lépéseket tett Hruscsov a külpolitikában?
Felvállalta a kapitalista országokkal való feszültség enyhítését, támogatta a nemzetközi konfliktusok békés megoldását, mint az osztrák államszerződés aláírása, és az arab országokkal erősítette a kapcsolatokat.
Hogyan érintette a kubai rakétaválság Hruscsov pozícióját?
A kubai rakétaválság utáni nemzetközi közvélemény rosszallása jelentősen gyengítette Hruscsov és a Szovjetunió pozícióját.
Mi jelentette a Hruscsovi reformok lényegét?
A gazdaság decentralizálása, az űrkutatás és rakétaipar fejlesztése, valamint mezőgazdasági reformok, amelyek célja a szűzföldek művelés alá vonása volt.
Mi vezetett Hruscsov bukásához?
Tekintélyének elvesztése a kubai rakétaválság és a vegyes eredményű reformok miatt, valamint a pártvezetésbeli elégedetlenség, ami ellenes koalíció szerveződéséhez vezetett.
Mik voltak a Bresnyev-korszak jellemzői?
A “szovjet jóléti állam” koncepciójának fejlesztése, a fogyasztási cikkek termelésének növelése, és a piacszocializmus elméletének kidolgozása.
Hogyan változott a Szovjetunió gazdasági stratégiája Bresnyev alatt?
Nagyobb szerepet kapott a nehéz- és hadipar, valamint erősítették a SZU világgazdaságba való integrációját, különösen a kőolaj és földgáz exportján keresztül.
Milyen társadalmi változások jellemezték a Bresnyev-korszakot?
A társadalom tudathasadásos állapotba került az államszocialista ideológia és a valós lehetőségek közötti szakadék miatt, mely tiltakozáshoz és a humanizmus értékeinek felértékelődéséhez vezetett.
Milyen lépéseket tett Bresnyev a Szovjetunió nyugati integrálásáért?
Együttműködést kezdeményezett nyugati cégekkel, mint a Fiat, a piacszocializmus jegyében, amely a tervgazdálkodást ötvözte a piacgazdasági elemekkel.
Milyen társadalmi mozgalmak jöttek létre a Bresnyev-korszakban?
A 60-as és 70-es években humanizmuson alapuló tiltakozó mozgalmak szerveződtek, amelyek az emberi jogok és a társadalmi egyenlőség mellett szálltak síkra.
Hogyan változott meg a Szovjetunió nemzetközi kereskedelmi szerepe a Bresnyev-korszakban?
A Szovjetunió a nyugat számára nyersanyag- és félkész termékek beszállítójává vált, fő exportcikkei pedig a kőolaj és a földgáz voltak.
Milyen jellegzetességek határozták meg Andropov és Csernyenko vezetésének időszakát a Szovjetunióban?
Az Andropov és a Csernyenko éra gyakran asszociálódik a “gerontokráciára”, vagyis az idősebb politikai vezetőréteg általi uralomra. Jurij Andropov, aki korábban a KGB elnöke volt, a Szovjetunió (SZU) válságának pontos képével három fő területen próbált változásokat elérni: a politikai és gazdasági irányítás demokratizálására, a Kelet és a Nyugat közötti technológiai szakadék csökkentésére, gazdasági reformokat kezdeni a piaci ösztönzők és az önigazgatás kombinációjával, valamint a Kommunista Párt erkölcsi tekintélyének helyreállításával, melynek keretében a korrupció csökkentését célozta meg. Azonban ő és utódja, Csernyenko - aki még idősebb volt, és csak rövid időre került hatalomra -, haláluk miatt nem voltak képesek életbe léptetni ezeket a terveket.
Milyen jelentősége volt Gorbacsov reformjainak a Szovjetunión belül?
Mihail Gorbacsov, Andropov politikai tanítványa, alapos reformokba kezdett, melyek közül a glasznoszty, vagyis a nyilvánosság politikája és a peresztrojka, azaz az átalakítási folyamat kiemelkedően fontos volt. A glasznoszty a demokratikus jogok kiszélesedését eredményezte és a sajtóközönség irányítását a reformerek kezébe adta. A peresztrojka célja a gazdaság felújítása, a piaci viszonyok bevezetése a gazdaságban volt, sőt szóba került a magántulajdon megjelenése is. A reformoknak ellentmondásos fogadtatása volt: Nyugaton üdvözölték, de a szovjet lakosság többsége aggodalommal figyelte a gazdaság hanyatlását és az erősödő nemzetiségi feszültségeket.
Mi jellemző a Szovjetunió belső problémáira és külső megítélésére Gorbacsov alatt?
A gazdasági és szociális problémák a nemzetiségi és függetlenségi kérdések formájában jelentkeztek, melyeket Moszkva nem tudott kezelni. Gorbacsov számára komoly politikai kihívást jelentett Borisz Jelcin személyében, aki Oroszország piacgazdaságra való áttérését és a privatizációt sürgette. Gorbacsov válasza a problémákra egy népszavazás kiírása volt a SZU fennmaradásáról, melyben a többség támogatta a fennmaradást, azonban ez nem tudta megállítani a Szovjetunió felbomlását, ami 1991 decemberében hivatalossá vált.
Mik voltak az 1991-es év jelentős eseményei a Szovjetunió történetében?
1991 fontos év volt a Szovjetuniónak: sikertelen puccskísérlet történt, mely után Gorbacsov lemondott a kommunista pártfőtitkári tisztségéről, a pártot betiltották és vagyonát elkobozták. Ezzel párhuzamosan Borisz Jelcin, az akkori Oroszország elnöke megállapodott az ukrán és a fehérorosz elnökkel a Szovjetunió laza konföderációvá való átszervezéséről, a Független Államok Közösségének létrehozásáról. Gorbacsov lemondott elnöki tisztségéről is, és december 26-án kimondták a Szovjetunió megszűnését.
Hogyan reagált a nemzetközi közösség Gorbacsov reformjaira?
Nemzetközi szinten a Nyugat ujjongással fogadta a nyitásra és változásra irányuló lépéseket, mivel ezek a mozgások a hidegháborús viszonyok enyhülésének jeleiként értelmezhetők voltak. Ugyanakkor magában a Szovjetunióban a gazdasági hanyatlás és a nemzetiségi feszültségek miatt nőtt az elégedetlenség és a reformok iránti aggodalom.
Milyen gazdasági kihívásokkal nézett szembe a Szovjetunió Gorbacsov idején?
Gorbacsov reformpolitikája ellenére a szovjet gazdaság továbbra is jelentős problémákkal küzdött, mint például ellátási gondok és az üzletek kiürülése. A peresztrojka és a szervezeti változások, bár innovatívak voltak, nem hozták meg a remélt eredményeket, és nem tudták megfordítani a gazdasági hanyatlást.
Milyen szerepet játszott Borisz Jelcin a Szovjetunió szétesésében?
Borisz Jelcin jelentős politikai erővé vált az Orosz Föderációban, és az egyik legfőbb riválisává Gorbacsovnak. Jelcin a piacgazdaságra való áttérést, a privatizációt és Oroszország függetlenségét sürgette, amelyek alapvetően hozzájárultak a Szovjetunió szétválásához, és a Független Államok Közösségének létrehozásához.
