2-A nemzetközi kapcsolatok a két világháború között

Question 1

Milyen változások következtek be Európában az első világháború után?

Answer 1

A hatalmi viszonyok jelentősen megváltoztak: Németország és Oroszország meggyengült, Franciaország és Anglia pozíciója megváltozott, az USA pedig erősödött és izolációs politikát folytatott.

Question 2

Melyik két vezető képviselte a Grangeur irányzatot Franciaországban, és mi volt ennek az irányzatnak a célja?

Answer 2

Clemenceau és Poincaré képviselték a Grangeur irányzatot, amely Franciaország kontinentális hegemóniára való törekvését jelentette.

Question 3

Melyik francia politikus volt a sécurité irányzat fő képviselője, és mi jelentette ezt az irányzatot?

Answer 3

Aristide Briand volt a sécurité irányzat fő képviselője, amely a visszafogottabb külpolitikát és a békés együttélésre való törekvést jelölte.

Question 4

Mit jelentett a kisantant kelet-közép Európában, és mely országokat érintette?

Answer 4

A kisantant egy politikai és katonai szövetséget jelentett, amely Csehországot, Romániát, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot foglalta magába.

Question 5

Hogy változott meg Anglia külpolitikai szerepe a 20-as évek folyamán?

Answer 5

Az 1920-as évek elején Anglia igyekezett visszafogni a francia törekvéseket és kapcsolatot keresett közép-kelet Európával, míg a 20-as évek második felében saját gazdasági problémái kötötték le a figyelmét.

Question 6

Mikor és hol tartották a Népszövetség első közgyűlését?

Answer 6

A Népszövetség első közgyűlését Genfben tartották, 1920. november 15-én.

Question 7

Mely országokat vették fel a Népszövetség tagjai közé a Népszövetség első közgyűlésén?

Answer 7

A Népszövetség első közgyűlésén Bulgáriát és Ausztriát vették fel tagként, mindkettő vesztes állam volt.

Question 8

Milyen szerepe volt az állandó nemzetközi bíróságnak és hol alakult meg?

Answer 8

Az állandó nemzetközi bíróság a nemzetközi jogviták rendezésére szolgált, Hága városában állították fel székhellyel.

Question 9

Milyen csoportokat különböztettek meg a Népszövetség mandátumterületei között, és mik voltak a fő területi változások?

Answer 9

Három csoportra osztották a területek autonomitását figyelembe véve. Például, Tanganika, Irak, Palesztina Anglia alá, míg Kamerun és Togo Franciaország és Anglia fennhatósága alá került.

Question 10

Mikor és milyen céllal alakult meg a Kisantant?

Answer 10

A Kisantant 1921-1922-ben alakult meg Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság részvételével, célja kelet-közép Európában az első világháború utáni békeszerződések szerinti status quo, magyar revizionista törekvések és a Habsburg restaurációs törekvések megakadályozása volt.

Question 11

Mi volt a 20-as évek első Páneurópai Konferenciájának fő témája és mi volt a locarnói szerződések jelentősége?

Answer 11

A 1925-ben tartott első Páneurópai Konferenciának fő témája a német-francia kiegyezés volt. A locarnói szerződések, amelyeket a németek kötöttek a franciákkal és belgákkal, a német nyugati határok stabilizálására irányultak, a határgarancia volt a legfontosabb elemük.

Question 12

Mi jelentette a genovai és a rapallói konferencián folytatott tárgyalásokat?

Answer 12

A genovai konferencia, amely 1922. április 10-én Olaszországban kezdődött, egy nemzetközi gazdasági konferencia volt vesztes országok és a Szovjetunió részvételével. Az egyik fő téma a cári Oroszország adósságának törlesztése volt, ami sikertelennek bizonyult. A rapallói konferencián (1922. április 16.) Németország és a Szovjetunió kölcsönösen lemondott az egymásnak okozott károk megtérítéséről, helyreállították a konzuli és diplomáciai kapcsolataikat, és biztosították a legnagyobb kedvezményezett elvét egymásnak.

Question 13

Mi volt a Ruhr kaland és milyen hatásai voltak?

Answer 13

A Ruhr kaland a német jóvátételek beszedésére tett francia kísérletet jelentette, amikor 1923. január 9-én francia és belga erők megszállták a szénben gazdag Ruhr vidéket. Anglia ezt elítélte. Németországban passzív ellenállás és fegyveres összecsapások törtek ki, ami 1923 nyarán Cuno kancellár lemondásához vezetett. Utódja, Stresemann a jóvátétel kifizetésére ösztönözte a lakosságot. 1923. novemberében brit segítséggel a megszálló csapatok kivonultak, és ebben az időszakban történt meg Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete, a müncheni sörpuccs.

Question 14

Milyen mozgalmak jöttek létre Coudenhove-Kalergi hatására Európa-szerte, és milyen támogatottságot élveztek?

Answer 14

Páneurópai mozgalmak jöttek létre, melyek Németországot, Csehszlovákiát, Ausztriát és Magyarországot is érintették, vezető politikusok, bankárok és üzletemberek, mint például a Bosch gyárak tulajdonosai támogatták.

Question 15

Ki dolgozta ki a Dawes-tervet és mikor?

Answer 15

A Dawes-tervet Charles Dawes amerikai pénzügyi szakember dolgozta ki 1924. április 9-én.

Question 16

Mik voltak a Dawes-terv fő elemei?

Answer 16

A Dawes-terv értelmében Németország évenként 2 és fél milliárd aranymárkát fizet jóvátételként 1928-tól kezdődően, és 800 millió márka nemzetközi kölcsönt kap a gazdaság helyreállítására.

Question 17

Mikor és hol írták alá a locarnói szerződéseket?

Answer 17

A locarnói szerződéseket 1925. október 5-16. között írták alá Svájcban.

Question 18

Milyen pozitív eredmények születtek a locarnói szerződések után?

Answer 18

A locarnói szerződések eredményeképpen Németország felveszik a Népszövetségbe 1926. szeptember 8-án, Antant hatalmak megszüntetik Németország fegyveres ellenőrzését 1926. december 12-én, és létrejön egy francia-német acélegyezmény 1926. novemberben.

Question 19

Melyek voltak a locarnói szerződések fő pontjai?

Answer 19

A szerződések magában foglalták a német-francia és német-belga határ sérthetetlenségét, garanciát Olaszországtól és Angliától, továbbá választott bírósági egyezmények aláírását Franciaországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal a konfliktusok békés rendezésére.

Question 20

Mikor kötötték meg a Kellogg-Briand paktumot és mi volt annak célja?

Answer 20

A Kellogg-Briand paktumot 1928. augusztus 27-én kötötték meg, célja a háború elutasítása, mint a nemzetközi viszályok megoldásának eszköze volt.

Question 21

Mikor nyújtották át a Young-tervet és mi volt annak célja?

Answer 21

A Young-tervet 1929. június 7-én nyújtották át, ami a német jóvátétel végleges rendezési tervét tartalmazta.

Question 22

Mennyi volt a német jóvátétel teljes összege a Young-terv alapján?

Answer 22

A Young-terv értelmében a német jóvátétel teljes összege 34 és fél milliárd márka volt, amit 59 éven át, 1988-ig kellett teljesítenie.

Question 23

Milyen fontos esemény történt 2003. április 16-án Athénban és mi volt ennek a jelentősége?

Answer 23

2003. április 16-án Athénban írták alá a szerződéseket 10 állammal, amelyek 2004. május 1-jén váltak az Európai Unió tagjaivá. Ez egy rendhagyóan nagy bővítés volt, mely során az EU területe 23%-kal, össznépessége 46%-kal nőtt.

Question 24

Mi volt az Alkotmányszerződés szerepe és kapcsolata a Lisszaboni Szerződéssel?

Answer 24

Az Alkotmányszerződés a Lisszaboni Szerződés elődje volt, és az integráció mélyítésére, valamint reformok elvégzésére szolgáló eszköz.

Question 25

Mekkora bővítést jelentett az EU számára Románia és Bulgária csatlakozása, és mikor történt ez?

Answer 25

Románia és Bulgária 2007. január 1-jén vált az Európai Unió tagjaivá, tovább erősítve az Unió területi és népességi növekedését.

Question 26

Mikor és miért hozták létre a Páneurópai Uniós mozgalmat?

Answer 26

A Páneurópai Uniós mozgalmat Kalergi hozta létre a szovjet és brit birodalom kihagyásával, célja pedig Európa szerinti szorosabb együttműködés és integráció előmozdítása volt.

Question 27

Mi volt a MONTÁN unió célja és mikor alakult ez az integrációs forma?

Answer 27

A MONTÁN unió célja az integráció továbbfejlesztése volt, amely 1955-ben alakult meg, és a megbeszélések Messinában zajlottak.

Question 28

Milyen események vezettek a Négyhatalmi és a Balkán Szövetség létrehozásához?

Answer 28

A Négyhatalmi szerződés Mussolini kezdeményezésére jött létre Hitler hatalomra jutása után, míg a Balkán Szövetség gazdasági és regionális biztonsági célokkal jött létre a Balkán országai között.

Question 29

Hogyan érintette a II. világháború előtti politikai változások a Balti országok és Csehszlovákia sorsát?

Answer 29

A SZU 1939-ben kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket kötött a Balti országokkal, majd bekebelezte őket. Csehszlovákia felosztásáról a müncheni egyezmény döntött 1938-ban, amit követően Németország fokozatosan megszállta a területet.

Question 30

Miért jelentős az 1933. július 15-én aláírt Négyhatalmi szerződés a nemzetközi diplomáciában?

Answer 30

Az 1933. július 15-én aláírt Négyhatalmi szerződés Mussolini javaslatára jött létre, célja pedig a nemzetközi politikai és gazdasági ügyekben való közvetlen együttműködés és döntéshozatal volt a részt vevő államok között, ami jelentős változásokat hozott volna, ha ratifikálják.

Question 31

Miért szűnt meg gyakorlatilag a Balkán Szövetség 1940-ben?

Answer 31

A Balkán Szövetség, amely regionális biztonsági és gazdasági együttműködés céljából jött létre, gyakorlatilag megszűnt Románia őszi kilépésével 1940-ben, ami jelentősen gyengítette az összefogást és céljaik megvalósíthatóságát.

Question 32

Hogy alakult és milyen hatással volt a Balti Paktum a részt vevő országokra?

Answer 32

A Balti Paktum barátsági és együttműködési szerződés volt, amely Lettország, Litvánia, és Észtország között jött létre, javítva a regionális együttműködést. Azonban a SZU 1939-es kölcsönös segítségnyújtási szerződései és 1940-es bekebelezésük minden előzetes erőfeszítést aláástak.

Question 33

Miért volt fontos a müncheni egyezmény és mik voltak a következményei?

Answer 33

A müncheni egyezmény Csehszlovákia felosztását intézkedte a Német Birodalom, Nagy-Britannia, Franciaország és az Olasz Királyság között, 1938-ban. Azt a célt szolgálta, hogy megelőzze a szélesebb körű fegyveres konfliktust, de kritikusai szerint inkább csak elhalasztotta és lehetővé tette Németország területi terjeszkedését.

Question 34

Mikor született meg az első bécsi döntés, és mit eredményezett?

Answer 34

Az első bécsi döntés 1938. november 2-án született meg, aminek eredményeként Magyarország visszakapott mintegy 12 ezer km²-t az elvesztett területeiből, beleértve Érsekújvár, Kassa, Ungvár, Beregszász és Munkács területeit.

Question 35

Mely területeket nem kapta meg Magyarország az első bécsi döntéssel?

Answer 35

Az első bécsi döntéssel Magyarország nem kapta meg Pozsonyt és Nyitrát.

Question 36

Mikor született meg a második bécsi döntés, és mennyi területet kapott vissza Magyarország?

Answer 36

A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született meg, és Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

Question 37

Mi volt a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka?

Answer 37

A Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka ún. „érdekszférákat” határozott meg a Szovjetunió és Németország között, beleértve Lengyelország felosztásáról szóló egyezményt.

Question 38

Hogyan befolyásolta az első világháborút követő dinasztikus változások a nemzetközi rendet?

Answer 38

Az első világháború után szétmállott a nemzetközi rend, és megszűnt a Romanov és a Habsburg dinasztiák uralma, ami hatalmi vákuumot és politikai átrendeződést eredményezett.

Question 39

Milyen elvek alapján formálódott meg az első világháborút követő békerendszer, és miért nem volt képes tartós békét teremteni?

Answer 39

Az első világháború utáni békerendszer nem azon elvek alapján készült, amik regionális és globális békét teremthettek volna meg. Politikai okokból a háború újra termelte önmagát, és bár törekedtek a kollektív biztonság megteremtésére, az nem jött létre.

Question 40

Mi jelentette az első világháború utáni béke illúzióját?

Answer 40

Az illúziót az táplálta, hogy a békerendszer megalkotói hitték: a háború után nem lesz több konfliktus, ez azonban nem vált valósággá.

Question 41

Miért nem működött a nemzetközi rendszer a második világháború között?

Answer 41

A nemzetközi rendszer nem integrálta a vesztes országokat a bécsi rendszerhez hasonlóan, így ezekben az országokban a nacionalizmus szélsőséges elemei jelentek meg. Az irredentizmus és a revizionizmus erős volt, megoldatlan maradt a német kérdés, és a békeszerződések iránti elégedetlenség mellett a Népszövetség hiányosságai is hozzájárultak a rendszer működésképtelenségéhez.

Question 42

Miért nem vált működőképessé a Népszövetség?

Answer 42

A Népszövetség nem vált működőképessé, mivel a legtöbb ország politikái alapvetően önzőek voltak, és nem álltak készen arra, hogy a nagyobb nemzetközi érdek mentén cselekedjenek. Németország rehabilitációját remélte a rendszertől, míg Franciaország biztonságot várt Németországgal szemben. A Népszövetség hiányzó hatékony döntési mechanizmusa és az, hogy sem az USA, sem a SZU nem volt aktív részese a rendszernek, tovább rontotta a helyzetet.

Question 43

Milyen tervek vetültek fel az egységes Európa kapcsán a Második Világháború alatt és után?

Answer 43

Az egységes Európa tervei közös pontja a szövetségi (föderális) típusú Európai Unió volt, nem pedig egy laza konföderáció. A föderáció célja a nemzetállamok túlhatalmának kiiktatása és a szélsőséges nacionalizmus megfékezése volt, azáltal, hogy egy olyan keretet hozzanak létre, amely képes korlátozni az államok szuverenitását.

Question 44

Milyen etnikai problémák adódtak a két világháború közötti nemzetközi rendszerben?

Answer 44

Az etnikai szerepek figyelmen kívül hagyása nagy problémát jelentett, mivel etnikai tömbök szétvágása történt kooperáció létrehozása nélkül, ami tovább súlyosbította az etnikai feszültségeket és konfliktusokat.

Question 45

Hogyan próbálták megoldani a győztes hatalmak a ‘német kérdést’ a két világháború közötti időszakban?

Answer 45

A győztes hatalmak szétvágták Németországot a békeszerződések során, de nem sikerült integrálniuk a békébe, így a meghatározó német kérdés megoldatlan maradt, ami további bizonytalanságot és konfliktust idézett elő a régióban.

Question 46

Miért voltak elégedetlenek az országok a békeszerződésekkel a két világháború közötti időszakban?

Answer 46

A békeszerződések szinte minden érintett fél számára okoztak némi elégedetlenséget; az oroszok kiestek, az angolok a francia hegemóniától féltek, a franciák a német megerősödéstől tartottak, és a vesztes országok úgy vélték, hogy a békefeltételek igazságtalanok és túl szigorúak voltak.

Question 47

Mi volt a hitelek és piacok elhanyagolásának következménye a két világháború közötti időszakban?

Answer 47

Az országok hitelek és piacok elhanyagolása komoly gazdasági problémákhoz vezetett, mivel a versailles-i békeszerződés hatására jelentősen megváltoztak az európai piaci feltételek, és az elszigeteltség miatt további gazdasági instabilitást okoztak.

Question 48

Milyen fő tevékenységeket látott el a Népszövetség Titkársága?

Answer 48

A Népszövetség Titkársága adminisztratív feladatokat látott el, beleértve az ügyrend fenntartását, dokumentációk kezelését és a Közgyűlés valamint a Tanács ülésein történő döntések dokumentálását.

Question 49

Milyen szervei voltak a Népszövetségnek és mi volt a szerepük?

Answer 49

A Népszövetség fő szervei a Közgyűlés és a Tanács voltak. A Közgyűlés tagjai minden tagállamból érkeztek, és általános vitafórumként funkcionált, valamint döntéshozatali jogot is gyakorolt. A Tanács volt a legfontosabb szerv, amely a fontos katonai és politikai kérdésekben hozott döntéseket, és az Állandó Nemzetközi Bíróság bíráit is itt választották meg.

Question 50

Hogyan befolyásolta az országok tagjaiként való felfogása a Népszövetség hatékonyságát?

Answer 50

A különböző országok eltérő nézetekkel és érdekekkel közelítettek a Népszövetséghez, ami aláásotta a kollektív biztonságra és együttműködésre irányuló törekvéseket. Az olyan nagyhatalmak távolmaradása, mint az USA és a Szovjetunió, valamint a Franciaország és Nagy-Britannia irányítás alatt álló szervezet iránti bizalmatlanság, jelentősen csökkentette a Népszövetség befolyását és hatékonyságát.

Question 51

Miért voltak a tagországok részéről kétségek a Népszövetség sikerességét illetően?

Answer 51

Sok tagállam attól tartott, hogy a Népszövetség a nagyhatalmak, főként Franciaország és Nagy-Britannia érdekeit szolgálja majd ki, ami aláásta a nemzetek közötti együttműködést és a szervezet általános elkötelezettségét.