14. tétel-Japán Flashcards
Melyik ország sikerült elkerülnie a gyarmatosítást és nagyhatalommá vált a 20. században?
Japán elkerülte a gyarmatosítást és nagyhatalommá vált.
Mi jellemzi a ‘Ie’ társadalmi formát Japánban?
Az ‘Ie’ egy olyan közösség Japánban, amelyet a közös munkavégzés tart össze.
ilyen politikát folytatott Japán az európaiakkal szemben a Bakofu korszakban?
Japán bezárkózó politikát folytatott, az európaiakat kitiltották, csak Hollandiának engedélyezték a kereskedelmet egy szigeten.
Mikor és ki kényszerítette ki Japánt, hogy megnyissa kapuit a külföldiek előtt, és mi volt ennek az eredménye?
1853-ban az amerikaiak erőszakolták ki, hogy Japán megnyissa kapuit. Ez egyenlőtlen szerződést eredményezett, de nem vezetett gyarmatosításhoz.
Miért nem volt Japán olyan vonzó célpont a gyarmatosító szempontból, mint Kína?
Japán mérete és piaca kisebb volt, kevesebb értékes ásványkincse és kevés nyersanyaga volt, így nem volt annyira érdemes gyarmati sorba taszítani.
Hogyan reagált a Japán politikai elit a nyugati gyarmatosítási kísérletekre?
A Japán politikai elit teljes nemzeti összefogással és belpolitikai változásokkal szállt szembe a nyugati gyarmatosítási kísérletekkel.
Ki volt az a császár, aki előtérbe került a 19. század közepén Japánban, és milyen nevet választott magának?
A trónra lépő fiatal császár a Meidzsi nevet választotta, ami “jó kormányzást” jelent.
Milyen reformokat hajtott végre Meidzsi császár, és mi volt ezeknek a célja?
Meidzsi császár felszámolta a bakufu rendszert, eltörölte a sógun címet, és központi szerepet vállalt a politikai életben. Nagyszabású reformprogramot kezdeményezett a belpolitika minden aspektusát érintve, azzal a céllal, hogy Japán felzárkózzon a legfejlettebb nyugati országokhoz.
Milyen szerepet játszott a japán nép etnikai egysége és a belső piac egységes volta a reformok sikerében?
A japán nép etnikai egysége és a belső piac egységes volta megkönnyítette a nemzeti egység megteremtését, ami hozzájárult a reformok sikeréhez.
Mi volt a keletkezésének eredménye az amerikai-japán szerződésnek 1853-ban?
Az amerikai-japán szerződés egyenlőtlen volt, de kedvezőbb feltételeket biztosított Japánnak, mint Kínának egy hasonló helyzetben, mivel itt nem a gyarmatosító Anglia, hanem az USA kötött szerződést. Ezzel Japán elkerülte a gyarmati sor kialakulását, ami Kínát érintette.
Milyen hatása volt Japán kisebb méretének és piacának a gyarmatosítási kísérletekre?
Japán kisebb mérete és piaca miatt nem volt annyira vonzó célpont a gyarmatosító erőknek, mint Kína, így ez segítette az országot elkerülni a gyarmati sorba taszítást.
Hogyan vált a császár a nemzeti összefogás szimbólumává a 19. század közepén Japánban?
A császár a nemzeti összefogás élére állt, mivel mindenkinél jobban megtestesítette a nemzeti egységet, ami alapvető volt Japán számára, hogy szembeszálljon a nyugati gyarmatosítási kísérletekkel.
Hogyan segítette a japán társadalmi egységesség a Meidzsi korszak reformjainak sikerét?
A japán társadalom etnikai és piaci egysége lehetővé tette a nemzeti egység megteremtését és az egész társadalom támogatását a Meidzsi császár reformjai mögött, ami hozzájárult a reformok sikeréhez.
Mik voltak a Meidzsi császár reformjai között?
Modern közigazgatási rendszer kiépítése, átfogó földreform adóreformmal, oktatási reform, általános hadkötelezettség bevezetése, nyugati ruhaviselet és divat bevezetése, szamurájok privilégiumainak eltörlése
Mit eredményezett az oktatási reform 1872-ben Japánban?
Kiterjedt állami fenntartású iskolahálózat létrehozása, ami lehetővé tette minden japán gyerek számára az alapfokú ismeretek megszerzését és tanárképző főiskolák, egyetemek megnyitását.
Milyen hatása volt az általános hadkötelezettség bevezetésének 1873-ban?
A hadsereg modernizálása, a szamurájréteg fegyverviselési előjogának megszüntetése, és jelentős létszámnövekedés.
Hogyan reagált a szamuráj réteg a Meidzsi korszak reformjaira?
Szamurájfelkeléssel 1877-ben, amit az újonnan kiépült állami hadsereg vérbe fojtott. Bizonyos reformelemekkel nem értettek egyet, nem pedig a reformok egészével.
Mikor tett közzé politikai ígéretet az uralkodó Meidzsi és mit tartalmazott?
1881-ben, amely ígéret a politikai reformok végrehajtását foglalta magában.
Mikor hirdették ki Ázsia első alkotmányát és mi volt annak jelentősége?
1889-ben. Meghatározta a Japán politikai fejlődését és a politikai intézmények működését a második világháború végéig.
Milyen változásokat hozott az 1853-as amerikai kényszer nyomán kezdeményezett modernizációs folyamat Japánban?
Nyugati mintájú modern közigazgatási rendszer kiépítése, társadalom és gazdaság modernizálása.
Mi volt a földreform egyik fő célja és milyen következményekkel járt?
A földreform célja a parasztok önálló gazdálkodókká válása volt, ami piaci megjelenésükkel és a termelésnövekedéssel járt a 19. század végére.
Milyen lépésekkel érte el a kormány, hogy minden japán gyerek számára elérhető legyen az elemi oktatás?
A kötelező elemi iskolai oktatás bevezetése, állami iskolahálózat létrehozása, és tanárképző intézetek megnyitása.
Mit jelképezett a nyugati ruhaviselet és divat bevezetése?
A nyugatosítás és modernizáció jelképeként szolgált, amely hozzásegítette Japánt a korabeli világban való részvételhez.
Milyen politikai változások kötődnek a Meidzsi korszakhoz?
A nyugati típusú kabinetkormányzat létrehozása 1885-ben és Ázsia első alkotmányának kihirdetése 1889-ben, amely parlamentarizmust hozott és megváltoztatta a politikai intézmények működését.
Hogyan zajlottak az első parlamenti választások Japánban?
1890-ben, nagyon magas cenzus mellett, amelynek eredményeképp a lakosság csupán 1%-a vehetett részt.
Milyen gazdasági változások következtek be Japánban a Meidzsi-restauráció során?
Nagyon intenzív iparosodás ment végbe, az állam meghatározó szerepet játszott ebben a folyamatban. Elterjedt a bérmunka a mezőgazdaságban, jelentős vasútfejlesztés, bankrendszer kiépülése állami tőkével, bányák megnyitása és ipari üzemek alapítása történt.
Mi a zaibacu és melyek voltak a legfontosabb zaibacu családok Japánban?
A zaibacu a nehézipari ágazatban kialakult japán vállalati forma, kereskedő üzletemberek és gyárosok csoportosulását jelenti. A legismertebb zaibacu családok a Mitsuhi és a Mitsubishi voltak, melyek fontos szerepet töltöttek be a modern bankrendszer és pénzügyi rendszer, a textilgyártás és a szénipar területén.
Milyen terjeszkedő lépéseket tett Japán a 19. és a 20. század fordulóján?
Japán terjeszkedő külpolitikát folytatott, leghíresebb riválisa Kína volt. Megszerezték Koreát és Tajvant, majd sikerrel vívtak háborút Kínával és Oroszországgal, hatalmas területeket és befolyást szerezve ezzel a Távol-Keleten.
Hogyan kapcsolódott be Japán az első világháborúba és milyen eredményeket ért el?
Japán az antant hatalmak oldalán csatlakozott be a világkonfliktusba, lehetőséget kapva a csendes-óceáni német gyarmatok és kínai érdekeltségek, például a Santung-félsziget megszerzésére. A háború eredményeképpen Japán területe és befolyása jelentősen bővült.
Mik voltak a fő jellemzői Japán politikai és társadalmi életének a két világháború közötti időszakban?
A nyugati eszmék, mint a liberalizmus, szabadság, baloldaliság és kommunizmus behatolása jelentette a fő jellemzést. A szocialista és kommunista pártok megalakulása ellenére a kommunista párt betiltásra került, mivel tagadta a császárság intézményét.
Mi volt a Simonoszaki béke és milyen következményei voltak Japán számára?
A Simonoszaki béke volt az 1895-ös békeszerződés, amely Korea és Tajvan Japán ellenőrzése alá helyezését eredményezte. Japán emellett jelentős jóvátételi összeget kapott Kínától, amelyet gazdasági modernizálásra fordítottak, és azonos kereskedelmi jogosultságokat szereztek, mint a nyugati hatalmak. Ezáltal Japán távol-keleti nagyhatalommá vált.
Milyen eredményekkel zárult a 1904-1905 között zajló orosz-japán háború?
A háborúban Japán legyőzte Oroszországot, ami nagy meglepetést váltott ki a nyugati világban és erősödést hozott a nyugati ellenes mozgalmaknak. Japán ezt követően gyarmatosíthatta Koreát és befolyást szerzett Mandzsúriában.
Milyen jelentőségű volt a Meidzsi-kor Japán történelmében?
Meidzsi-kor kulcsfontosságú időszak volt, amely az ország modernizálását és nyugatiasítását hozta magával, a társadalmi, kormányzati és gazdasági rendszer átalakulását eredményezve, ezzel világhatalommá emelve Japánt és alapot teremtve a további expanzióhoz.
Mi volt a washingtoni értekezlet célja és milyen hatása volt Japán számára?
A washingtoni értekezlet célja a csendes-óceáni erőviszonyok véglegesítése volt. Amerika ezen az értekezleten garantálni tudta a saját flottájának fölényét, korlátozva Japán flotta fejlesztési lehetőségeit, ezzel világossá téve Japán számára, hogy további terjeszkedése az Egyesült Államok érdekeivel fog ütközni.
Mi jellemző a nyugati eszmék hatására?
Nyugati politikai ideológiák, mint például a liberalizmus, szabadságeszmék, baloldaliság, kommunizmus hatottak meg, emiatt szocialista és kommunista pártok is alakultak.
Milyen hatása volt a nyugati ideológiáknak a nők helyzetére Japánban az első világháború után?
A háború után nőmozgalmak szerveződtek, eredményeket értek el, például engedélyezik a nők politikai nagygyűléseken való megjelenését, de a felszólalást és szavazati jogot még nem engedték meg.
Milyen szélsőjobboldali politikai irányzatok jelentek meg Japánban?
Szélsőjobboldali politikai erők, amelyek elvetették az alkotmányos parlamentáris rendszert és kritizálták a sokszínűséget, mint a pártok és jogvédő egyletek. Fiatalok akarták a császár által vezetett katonai diktatúra bevezetését.
Milyen esemény lassította le a japán terjeszkedést a ‘20-as években?
A ‘20-as évek végén elindult világgazdasági válság, mely Japánra is súlyos következményekkel járt, például tömeges munkanélküliséggel.
Miért volt jelentős Mandzsúria meghódítása Japán számára?
Mandzsúria gazdag ásványkincsei és termőterületei miatt kulcsfontosságú volt, a japánok úgy gondolták, elfoglalásával enyhíteni tudnak a gazdasági problémáikon.
Hogyan reagált Japán a világgazdasági válságra?
Mandzsúria meghódításával 1931-ben válaszoltak, mely gazdag ásványkincsekkel és termőterületekkel rendelkezett, ezzel kívánták a gazdasági válságot enyhíteni.
Mi volt a Mandzsukuo?
Mandzsukuo egy bábállam volt, melyet a japánok hoztak létre Mandzsúriában a sikerük után, és teljesen az ellenőrzésük alá vonták.
Milyen következményei voltak a japánok mandzsúriai sikerének?
Gyors sikereik következtében a hadsereg jelentős befolyást szerzett a japán belpolitikában.
Mikor történt a Nagaszaki mészárlás és mi volt ennek a következménye?
1937-ben történt, amikor a japánok tengerparti városokat foglaltak el, és a második világháború végéig harcok folytak.
Hogyan ért véget a második világháború Japán számára?
Az amerikaiak atombombákat dobtak Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben, melyek után Hirohito császár kapitulálni döntött.
Milyen változásokat vezettek be Japánban a második világháború után?
Amerikai megszállást követően demokratikus reformokat hajtottak végre: új alkotmány, császár politikai szerepének csökkenése, parlamentáris rendszer, emberi jogok és szabad választások bevezetése, női egyenjogúság kinyilvánítása, a politikai pártok működésének legalizálása, szabad sajtó és cenzúra felszámolása, zaibacuk feloszlatása.
Mi volt az elsődleges célja a japán terjeszkedésnek az 1929-es világgazdasági válság után?
A japán terjeszkedés elsődleges célja a munkanélküliség és a társadalmi krízis enyhítése volt, továbbá gazdasági problémáikra akartak megoldást találni hódító politika által.
Hogyan és mikor kezdődött Japán katonai konfliktusa Kínával?
A japán katonai konfliktus Kínával 1931 szeptemberében kezdődött, amikor mondvacsinált okok alapján Koreából kiindulva megtámadták Kínát.
Mi történt Japánban a ‘20-as évek belső politikai keretein belül?
A belpolitikára kezdtek koncentrálni, ami egy ideig lecsillapította a terjeszkedést, de az évtized végén kirobbant világgazdasági válság ismét aktivizálta a hódító politikát.
Milyen események vezettek a Nagaszaki mészárlásához?
A japánok 1937-ben indítottak újabb hadjáratot Kína ellen, a sorozatos katonai sikerek és a tengerparti városok elfoglalása vezettek a Nagaszaki mészárlásához.
Hogyan befolyásolta a japán külpolitika a második világháborúbeli terjeszkedést?
A második világháború alatt Japán terjeszkedése folytatódott, 1941-ben megtámadták Pearl Harbort, aminek súlyos következményei voltak.
Mi történt 1947-ben Japánban a földosztással kapcsolatban?
1947-ben Japánban földosztás történt, amely széles körben felszámolta a nagybirtokrendszert és a helyébe egy kisbirtokosi farmer rendszer lépett.
Hogyan alakították át az oktatási rendszert Japánban a második világháború után?
Az oktatási rendszert teljes mértékben átalakították, eltávolították belőle azokat az elemeket, amelyek a császár isteni mivoltát hangsúlyozták, és a demokratikus értékekre helyezték a hangsúlyt.
Mi volt a császár szerepe Japánban a háború után?
A császár megőrizte szimbolikus szerepét, mivel úgy ítélték meg, hogy ha a császár a japán nép szimbólumaként megmarad, akkor a japánok könnyebben fogadják el az amerikai megszállást.
Mit mond ki az alkotmány 9. paragrafusa Japánban és mi volt ennek a gazdasági következménye?
Az alkotmány 9. paragrafusa kimondja, hogy Japán nem tart fenn hadsereget és lemond az erőszak alkalmazásáról a külpolitikájában. Ezt békealkotmánynak nevezik, és óriási gazdasági következményei voltak, hiszen az ország nem költött a katonai kiadásokra.
Milyen gazdasági és társadalmi helyzet alakult ki Japánban a háború következtében?
A háború után Japánban katasztrofális gazdasági-társadalmi helyzet alakult ki, és még a megélhetés biztosítása is súlyos problémákról kellett, hogy tanúbizonyságot adjon.
Milyen intézkedéseket hozott az USA Japán gazdaságának stabilizálása érdekében?
Az USA liberális gazdaságpolitikát vezetett be Japánban. Piaci alapra helyezték a gazdaság irányítását és megfelelő képzettségű menedzsereket állítottak a vállalatok élére.
Hogyan segítette a koreai háború Japán gazdaságát?
A koreai háború jelentős gazdasági lehetőségeket nyújtott Japánnak, mivel az amerikai szükségletek miatt sok megrendelést kaptak, ami jelentősen fellendítette a gazdaságukat.
Mikor haladta meg Japán ipari termelése a háború előtti szintet, és mi történt 1951. szeptember 8-án?
1951-ben Japán ipari termelése már meghaladta a háború előtti szintet, és azon a napon írta alá a békeszerződést az USA-val, amely kimondta, hogy Japán szuverén ország, de bizonyos katonai bázisokra koncentrálták a katonákat.
Mikorra vált megszilárdultá a japán pártstruktúra és mi jellemzi azt?
1955-re vált megszilárdultá a japán pártstruktúra, ahol a liberális demokrata párt vált az állandó kormánypártnak, és a baloldali pártok maradtak az állandó ellenzékben, ami az 1990-es évek végéig tartott.
Hogyan alakult ki a jelenség, amit japán gazdasági csodaként emlegetnek?
A liberális gazdaságpolitika, az amerikai segítség és a koreai háború által nyújtott gazdasági lehetőségek, valamint a célirányos, ambiciózus gazdasági programok, mint például Ikeda Hayato miniszterelnök által meghirdetett, hogy 10 év alatt megduplázzák a nemzeti jövedelmet. Ezek eredményeként az ország ‘50-es évek második felében 7-8%-os éves növekedést ért el.
Mikor és miért kezdték el szervezni az első japán katonai egységeket, az önvédelmi erőket?
Az első japán katonai egységeket, az önvédelmi erőket 1954-ben kezdték el szervezni. Ez jelentős tiltakozásokat váltott ki, mivel a japán nép pacifistává vált a háború utáni 9 év alatt, és támogatta, hogy ne legyenek fegyveres erők az országban.
Milyen reakciót váltott ki az USA részéről tett kérés, hogy Japán is szereljen fel csapatokat a saját hazájuk védelmében viselt hidegháború idején?
Az Amerikai Egyesült Államok kérésére, hogy Japán is szereljen fel csapatokat a hidegháború kontextusában, tiltakozást váltott ki, ami elindította a békemozgalmat Japánban, ami a következő években jelentős méretűvé terebélyesedett.
Milyen hatással volt Japánra egy amerikai hidrogénbomba robbantás a közelben?
Amikor az Egyesült Államok hidrogénbomba robbantást hajtott végre Japán közelében, ami japán áldozatokkal is járt, ez óriási tiltakozást váltott ki és kedvezett a japán baloldali erőknek.
Mikorra és hogyan stabilizálódott a japán politikai struktúra?
1955-re stabilizálódott a japán politikai struktúra, ahol a kormánypárti szerepét egy konzervatív demokrata, önmagát liberális demokrata pártnak nevező csoport töltötte be. Ez a struktúra az 1990-es évek végéig fennállt.
Mi volt a háború utáni békeszerződés és kétoldalú megállapodások hatása Japán nemzetközi helyzetére?
A világháború után nem kötöttek békeszerződést a Szovjetunióval, de 1956-ban sikerült kétoldalú szerződést kötni, amely Japán ENSZ-tagságát tette lehetővé. A háború utáni megállapodások, beleértve az 1951-es békeszerződést az USA-val, Japán szuverenitását hivatolták helyreállítani, miközben bizonyos katonai jelenlétet is fenntartottak.
Hogyan jellemezhető a japán gazdasági “csoda” kialakulása?
A japán gazdasági “csoda” az ‘50-es években a liberális gazdaságpolitika, az Amerikai Egyesült Államok nyújtotta támogatás, és a koreai háború gazdasági lehetőségeinek köszönhetően bontakozott ki. A gazdasági növekedést tovább ösztönözte a kormányzat ambiciózus célja, hogy 10 év alatt megduplázza a nemzeti jövedelmet.
Milyen infrastruktúrális fejlesztéseket hajtottak végre Japánban a 1964-es tokiói olimpia kapcsán?
A 1964-es tokiói olimpiai játékok során szuperexpressz vonatokat, autópályákat, csatornákat, vízhálózatokat és metrókat építettek.
Mi történt a japán társadalommal az 1960-as és 1970-es évek infrastruktúrájának fejlesztése után?
A japán társadalom teljesen átalakult, ahol a polgárok 72%-a városlakó lett 1970-ben. Urbanizáció hatalmas károkat okozott, mint túlzsúfoltság, lakáshiány, környezetszennyezés és rossz levegő minőség.
Hogyan segítette az oktatásba történő jelentős befektetés a japán munkaerő és társadalom képzetté válását?
Az oktatásba történő jelentős befektetések lehetővé tették egy képzett japán társadalom és munkaerő létrejöttét, ami az ipar modernizációjához és a gazdasági fejlődéshez vezetett.
Milyen következményekkel járt az import liberalizálása Japánban?
Az import liberalizálása lehetővé tette a külföldi tőke beáramlását és versenyhelyzetet teremtett a japán vállalatoknál, amely innovációhoz vezetett.
Miért volt kritikus a megfelelő mennyiségű energiahordozóhoz való hozzáférés Japán számára a második világháború után?
Japán energiahordozókban szegény ország volt, ezért a második világháború után kritikus volt a megfelelő mennyiségű kőolaj beszerzése, különösen a Közel-Keletről, hogy biztosítsák az ipari ellátást.
Hogyan hatott a japán típusú vállalatszervezés modellje a japán gazdasági csodára?
A japán típusú vállalatszervezés modellje, amely a dolgozók hosszú távú alkalmazását, a közösségi sikerek elérését, a dolgozók motiválását és a vállalati hozzájárulást a szociális biztonsághoz foglalta magában, kulcsfontosságú szerepet játszott a japán gazdasági csodában.
Milyen hosszú távú hatásai voltak a japán társadalom oktatásba történő jelentős befektetéseinek?
Az oktatásba való jelentős befektetések hosszú távú hatásai a képzett munkaerő létrejöttét és a folyamatos gazdasági fejlődés előmozdítását eredményezték Japánban.
Milyen intézkedésekkel váltak a japán vállalatok versenyképesebbé az import liberalizálása után?
Az import liberalizálására reagálva a japán vállalatok innovációval és a belső verseny ösztönzésével váltak versenyképesebbé, ami hozzájárult gazdasági fejlődésükhöz.
Miért csatlakozott Japán fontos nemzetközi gazdasági szervezetekhez, mint az OECD és a Valutaalap, és mi volt ennek a hatása?
Az OECD-hez és a Valutaalaphoz történő csatlakozás lehetővé tette Japán számára, hogy hiteleket vegyen fel és intenzívebb külkereskedelmet folytasson, ami növelte gazdasági stabilitását és növekedését.
Milyen következményei voltak a megfelelő mennyiségű energiahordozóhoz való japán hozzáférésnek a háború után?
Japán erőfeszítései a megfelelő energiahordozóhoz való hozzáférés érdekében, különösen a Közel-Keletről történő olajbeszerzés révén, létfontosságúak voltak az ipar ellátásának biztosításában és a gazdasági növekedés fenntartásában.
Hogyan járult hozzá a belföldi fogyasztás növekedése a japán gazdaság ‘60-as éveket követő fejlődéséhez?
A belföldi fogyasztás növekedése, mint például a tartós fogyasztási cikkek elterjedése, hozzájárult a japán gazdaság belső piacának erősítéséhez és így az ipari termelés növekedéséhez.
