28-A biztonság fogalmi és tartalmi megközelítése

Question 1

Mi a védekezés és hogyan kapcsolódik a biztonsághoz a 20. században?

Answer 1

A védekezés egy post factum jelenség, ami a fegyveres támadás bekövetkezése utáni cselekvéssorozatot jelenti. A 20. századi biztonság igénye a pusztítás megelőzését szolgáló garanciák megteremtésére fókuszál.

Question 2

Mi a védekezés és hogyan kapcsolódik a biztonsághoz a 20. században?

Answer 2

A védekezés egy post factum jelenség, ami a fegyveres támadás bekövetkezése utáni cselekvéssorozatot jelenti. A 20. századi biztonság igénye a pusztítás megelőzését szolgáló garanciák megteremtésére fókuszál.

Question 3

Milyen típusai vannak a biztonsági fenyegetettségnek?

Answer 3

totális fenyegetés: egyszerre mind a 3 terület fenyegetve van
egydimenziós fenyegetés: csak az egyik van fenyegetve

Question 3

Mi a “nki biztonsági architektúra” és milyen szervezetek alakultak ki?

Answer 3

A “nki biztonsági architektúra” során különböző biztonsági szervezetek jöttek létre, mint például a Biztonsági Tanács. Ez a struktúra a hadtudomány, a nemzetközi jog és a nemzetközi tanulmányok elméleti alapjain nyugszik, és a biztonságpolitika a külügyi kormányzati szervek hatáskörébe tartozik.

Question 3

Melyek az államok és országok biztonságának alapvető elemei?

Answer 3

Az államok biztonságát három fő eleme határozza meg: a szuverenitás védelme, az állampolgárok élete és életfeltételei, valamint a nemzeti értékek és vagyon, mint a gazdaság, infrastruktúra, természeti környezet és kulturális értékek védelme.

Question 4

Mi jellemzi a 20. századi biztonsági igényeket és hogyan változott a biztonság fogalma a II. világháború után?

Answer 4

A 20. századi biztonsági igények a pusztítás megelőzésére és a béke megőrzésére helyezték a hangsúlyt, ellentétben a korábbi védekezésre fókuszáló megközelítéssel. A II. világháború után a biztonság fogalma felváltotta a védelem kategóriáját, és a politikai fogalomként való használatára került sor, kiemelve a megelőzés fontosságát.

Question 5

Mit értünk a szuverenitás alatt, és mi történik, ha ez sérül?

Answer 5

A szuverenitás az állam területi épségét, alkotmányos rendjét és demokratikusan választott népképviselete által kitűzött programok zavartalanságát jelenti. Ha ezeket a külső erők veszélyeztetik, az állam szuverenitása sérül.

Question 5

Milyen két tényező veszélyezteti a csoport biztonságát?

Answer 5

1. Természeti csapás (objektív), 2. Ellenség (katonai, szubjektív).

Question 6

Hogyan védelmezi a biztonságpolitika az állampolgárok életét és életfeltételeit?

Answer 6

A biztonságpolitika az állampolgárok életét és életfeltételeit a szolidaritási klauzulán keresztül védelmezi, hangsúlyozva, hogy a biztonságteremtés fő tárgya maguk az állampolgárok.

Question 6

Mi a kapcsolat a nemzeti értékek és a biztonság között?

Answer 6

A nemzeti értékek, mint a gazdaság, infrastruktúra, természeti környezet és kulturális értékek védelme, közvetlenül hozzájárulnak az ország biztonságához. Ezek a védelmi célok függetlenek a területi sértettségtől és a biztonság mindazon aspektusait lefedik, amelyek az állam és állampolgárai számára fontosak.

Question 7

Milyen biztonsági intézkedések vannak a védelmi rendszerben az intézményes, jogi, politikai megkülönböztetés szerint?

Answer 7

Az intézményes, jogi, politikai megkülönböztetés fegyveres és rendészeti információszerző rendszereket, infrastruktúra védelmet, tervezettséget foglal magába, és azt az elvet követi, hogy nem lehet reális veszély, ha megvannak az elhárítással foglalkozó intézmények.

Question 8

Mi a védelmi (katonai) biztonság lényege?

Answer 8

A reális ellenségszám hiánya, külső támadástól visszatartó hiteles fegyveres erő, megfelelő morális közhangulat.

Question 8

Hogyan fejeződik ki a politikai biztonság nemzetközi dimenziója?

Answer 8

A szuverenitásban.

Question 8

Mik a fenntartható fejlődés biztonsági feltételei a globalizáció fényében?

Answer 8

A technikai fejlődés által felvetett problémák, természetátalakítás tűréshatára, információs társadalom fejlesztése, kritikus infrastruktúrák védelme.

Question 9

Mi jelenti a gazdasági biztonság legnagyobb kihívását?

Answer 9

A gazdasági függés mértéke, például nyersanyagoktól, energiahordozóktól, adósságtól.

Question 9

Melyek a természeti-környezeti biztonság objektív és szubjektív elemei?

Answer 9

Szubjektív elemek: környezeti ártalmak foka. Objektív elemek: természeti kockázatok, pl. földrengés, vízrajzi helyzet.

Question 9

Milyen tényezők határozzák meg a közbiztonságot?

Answer 9

Szervezett bűnözés elleni fellépés, törvényi garanciák, maffiajelenség és korrupció.

Question 10

Mik a modern “háborúkép” jellemzői?

Answer 10

A katasztrófa felszámolása, infrastruktúra védelme.

Question 11

Milyen hatással van a globalizáció a fenntartható fejlődés biztonságára?

Answer 11

A technológia rohamos fejlődése globális problémákat vet fel, mint például az infrastruktúrák sebezhetősége és a természeti erőforrások hatékony felhasználásának kérdése.

Question 11

Milyen szerepet kap a terrorizmus a nemzetközi biztonságban?

Answer 11

A terrorizmus jelen van a modern katonai konfliktusokban és a nemzetközi biztonsági fenyegetések között, főbb célpontok a kritikus infrastruktúrák és a civil lakosság.

Question 12

Hogyan kapcsolódik össze a környezeti és a politikai biztonság?

Answer 12

A környezeti problémák, mint az ártalmak és a természeti katasztrófák, befolyásolhatják egy ország politikai stabilitását és nemzetközi pozícióját.

Question 12

Mi változott a II. világháború után a biztonság fogalmának megközelítésében?

Answer 12

A II. világháború után a biztonság fogalmának megközelítésében az változott, hogy a védekezés helyett a megelőzésre és a béke megőrzésére helyezték a hangsúlyt.

Question 12

Mi a biztonság 20. századi igénye?

Answer 12

A biztonság 20. századi igénye a pusztítás megelőzését szolgáló garanciák megteremtését hivatott létrehozni.

Question 13

Kik dolgozták ki a biztonság szektorális elméletét, és mit jelent ez?

Answer 13

Barry Buzan és a koppenhágai iskola vezető kutatói dolgozták ki a biztonság szektorális elméletét, ami azt jelenti, hogy a biztonságot több szektoron keresztül kell megközelíteni, mint például katonai, politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi.

Question 14

Milyen új kutatási területek jelentek meg a biztonsági tanulmányokban a hidegháború után?

Answer 14

A biztonsági tanulmányokban új kutatási területek közé tartozott az egyes államok belpolitikai intézményrendszerének jellege és a külpolitikai magatartás, valamint a nemzetközi szervezetek és rezsimek szerepe a béke és kooperáció szempontjából.

Question 15

Mi a realizmus alapgondolata a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 15

A realizmus alapgondolata, hogy a nemzetközi politikai konfliktusok és a hatalom alkalmazása a nemzetállamok közötti kapcsolatok természetes részét képezik, és ezek a kapcsolatok az emberi természetből adódó objektív törvények mentén alakulnak.

Question 15

Kik voltak a modern realista gondolkodás megalapozói és mi volt a hozzájárulásuk?

Answer 15

A modern realista gondolkodás megalapozói közé tartozik Machiavelli, Thomas Hobbes, Edward Carr és Morgenthau. Hozzájárulásuk a hatalompolitika, az államok közötti anarchikus rendszer, a történelem és elmélet, valamint az etika és politika kapcsolatának elemzésére összpontosított.

Question 16

Miért kaptak nagyobb figyelmet a biztonsági tanulmányok 1980 körül?

Answer 16

Az 1980-as években az ENSZ által kezdeményezett kutatási programok és a Palme-bizottság zárójelentése miatt, amely a nukleáris háború veszélyességét emelte ki, ösztönöztek nagyobb figyelmet a biztonsági tanulmányok iránt.

Question 17

Melyek azok a gazdasági folyamatok, amelyek a ’70-es években megváltoztatták a biztonság fogalmát?

Answer 17

A ’70-es években a nemzetközi gazdasági folyamatok szerepet kaptak a biztonság fogalmának bővítésében, rámutatva arra, hogy a biztonság nem korlátozódhat pusztán a katonai dimenzióra.

Question 17

Milyen szempontokat emel ki Stephen Walt a biztonsági tanulmányokban?

Answer 17

Stephen Walt szerint a biztonsági tanulmányokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni az államok belpolitikai rendszerére, a nemzetközi szervezetek és rezsimek békekötő szerepére, valamint az eszmék külpolitikára gyakorolt befolyásoló erejére.

Question 17

Milyen kritikát fogalmazott meg Arnold Wolfers a realista “biliárdgolyó-modell” kapcsán?

Answer 17

Arnold Wolfers a realista “biliárdgolyó-modellt” kritizálva úgy vélekedett, hogy a nemzetállamok nem egyszerűen passzív egységek, amik az erőviszonyoknak megfelelően mozognak, hanem bonyolult belső dinamikával rendelkező entitások, amelyek számos tényező alapján határozzák meg saját magatartásukat és érdekeiket.

Question 18

Mi a különbség a klasszikus realista és a neorealista biztonsági tanulmányok között?

Answer 18

A klasszikus realista biztonsági tanulmányok az emberi természetből és az államok egymáshoz való viszonyulásából adódó hatalmi konfliktusokra összpontosítanak, míg a neorealista biztonsági tanulmányok a nemzetközi rendszer struktúráját, különösen az anarchiát és az államok relatív helyzetét, emelik ki, megkülönböztetve az offenzív és defenzív neorealizmust.

Question 18

Mi a liberalizmus alapelve a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 18

A liberalizmus alapelve, hogy a nemzetközi kapcsolatokat nem csupán erőszakos konfliktusok jellemzik, a háború nem az egyetlen módja a vitás helyzetek megoldásának, és fontos a harmónia, valamint a nemzetközi jogon alapuló intézmények.

Question 19

Mik azok a kollektív biztonság eszméjének fő elemei Emmerich de Vattel nyomán?

Answer 19

A kollektív biztonság eszméje szerint a rendszer minden tagja vállalja, hogy nem alkalmaz fegyveres erőszakot és védi a békét, amit az ENSZ Alapokmány 51. cikke is tükröz.

Question 19

Hogyan jellemezhető a neorealizmus Kenneth Waltz szerint?

Answer 19

A neorealizmus Kenneth Waltz szerint egy strukturális elmélet, amely az anarchikus nemzetközi rendszer struktúráját és az államok által elfoglalt pozíciókat helyezi előtérbe, a racionális döntéselmélet alapján.

Question 20

Miben tér el a neorealizmus és a realizmus felfogása az államok céljait illetően?

Answer 20

A realizmus szerint az államok célja a hatalom megszerzése, míg a neorealizmus szerint a hatalom elsősorban eszköz az állam pozíciójának megőrzésére szolgál.

Question 21

Mik a neorealizmus jellegzetes vonásai Kenneth Waltz szerint?

Answer 21

A neorealizmus jellegzetes vonásai közé tartozik, hogy a nemzetközi rendszer struktúráját kell vizsgálni, amit az anarchia formál; az államok célja elsősorban pozíciójuk megőrzése; és az anarchikus rendszerben elfoglalt pozícióra helyezik a hangsúlyt.

Question 21

Milyen szerepet töltenek be a think tankok a neorealista biztonsági tanulmányokban?

Answer 21

A think tankok fontos hagyománnyal bírnak a neorealista biztonsági tanulmányokban, mivel platformot nyújtanak az offenzív és defenzív neorealizmus közötti vitákhoz és az új biztonsági koncepciók fejlesztéséhez.

Question 22

Milyen fő különbségek vannak a neorealizmus és liberalizmus vitájában?

Answer 22

A neorealizmus és liberalizmus vitájában a fő különbségek a nemzetközi rendszer természetének, az államok kapcsolatának és a nemzetközi konfliktusok megoldásának szemléletmódjaiban mutatkoznak, ahol a neorealizmus az államok közti anarchiát és a biztonság megőrzését helyezi előtérbe, míg a liberalizmus a nemzetközi intézményeken és jogon keresztüli együttműködés fontosságát hangsúlyozza a békéhez vezető úton.

Question 23

Hogyan határozza meg a neorealizmus az államok döntéshozatalának természetét?

Answer 23

A neorealizmus azt állítja, hogy az államok racionális döntéshozók, amelyek az anarchikus nemzetközi rendszer struktúráján belül foglalt helyzetüket és saját biztonságukat figyelembe véve hozzák meg döntéseiket.

Question 24

Mit jelent a “belső viszonyok átalakítása” a liberalizmusban?

Answer 24

A liberalizmusban a “belső viszonyok átalakítása” azt jelenti, hogy a politikai és társadalmi intézmények reformálása, valamint az emberek viselkedésének és érdekeinek harmonizálása hozzájárulnak a békésebb és igazságosabb nemzetközi kapcsolatok kialakulásához.

Question 25

Mi a neorealizmus és a realizmus közötti különbség az anarchia értelmezésében?

Answer 25

A neorealizmus szerint az anarchia a nemzetközi rendszer strukturális jellegzetessége, amely formálja az államok viselkedését, míg a realizmus szerint az anarchia külső körülmény, amelyhez az államok különböző módon alkalmazkodnak a saját hatalmi dinamikájuknak megfelelően.

Question 26

Mi a neoliberális institucionalisták hangsúlyának fő területe?

Answer 26

A neoliberális institucionalisták hangsúlyát a nemzetközi rendszer folyamatjellegére és a nemzetközi rezsimek, valamint intézmények fontosságára fektetik, amelyek segítenek csökkenteni az anarchikus nemzetközi rendszer hátrányait.

Question 27

Mit jelent a kollektív biztonság elve a neoliberalizmusban?

Answer 27

A kollektív biztonság elve azt jelenti, hogy minden állam felismeri, saját biztonságuk csak akkor biztosítható, ha elfogadják és csatlakoznak a kollektív biztonsági intézményhez, és közösen lépnek fel az agresszió ellen.

Question 28

Hogyan befolyásolhatják a nemzetközi intézmények az államok közötti együttműködést?

Answer 28

A nemzetközi rezsimek és intézmények olyan mechanizmusokat nyújthatnak, amelyek elősegítik az államok közötti kooperációt, még akkor is, ha azok érdekei nem találkoznak, vagy a katonai és védelmi kérdésekben való egyetértés kevésbé valószínű.

Question 29

Mik a neorealizmus és neoliberalizmus közötti viták alapvető pontjai?

Answer 29

A két elmélet egyetért abban, hogy a nemzetközi rendszer természetes állapota az anarchia, és az államok a fő politikai szereplők. A neoliberalizmus szerint az államok nem csak a túlélésre törekszenek és képesek a kooperációra, preferenciáik alapján döntenek. Ezzel szemben a neorealisták nem hisznek abban, hogy a nemzetközi intézmények hatékonyan befolyásolhatnák az államok magatartását.

Question 30

Mit jelent a szociális konstruktivizmus a nemzetközi kapcsolatok elméletében?

Answer 30

A szociális konstruktivizmus a neorealizmus és neoliberalizmus, valamint a kritikai elméletek alapjaira épül, és az ideák és a nemzetközi rendszer struktúrájának együtt vizsgálatával próbálja elmélyíteni a valóság értelmezését.

Question 31

Mi a demokratikus béke elmélete a neoliberalizmus szerint?

Answer 31

A demokratikus béke elmélet szerint a demokratikus intézmények által vezetett országok nem kezdenek háborút más demokráciákkal szemben, de tendenciájukban ellenségesek az autoriter rezsimekkel szemben.

Question 32

Mi a neorealizmus alapvető nézőpontja az államok szerepéről és viselkedéséről?

Answer 32

A neorealizmus Kenneth Waltz strukturális elmélete szerint a nemzetközi politikát az államok önálló egységei és a hatalmi egyensúly rendszere dominálja, ahol az államok racionális döntéseket hoznak túlélésük érdekében

Question 33

A szociális konstruktivizmus hogyan viszonyul az államok közötti kapcsolatokhoz?

Answer 33

A szociális konstruktivizmus szerint a nemzeti szuverenitás és az emberi jogok a nemzetállamok által létrehozott pluralista biztonsági közösség alapjai, és ezek természetszerűleg adott jogok.

Question 34

Mit értenek az “interdependencia” alatt a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 34

Az interdependencia azt jelenti, hogy az egyes államok cselekedetei befolyásolják minden más állam viselkedését, és ez fordítva is igaz; minden állam függetlensége összefonódik más államokkal.

Question 35

Hogyan látja a neoliberalizmus az érdekek harmóniáját?

Answer 35

A neoliberalizmus azt vallja, hogy az emberek képesek harmóniában élni és nem feltétlenül konfliktusorientáltak; a háborúk kialakulásának legfőbb oka a hatalmi egyensúly hiánya vagy zavarai.

Question 36

Kik a “Hatalom és interdependencia” című mű szerzői és mit vallanak?

Answer 36

A “Hatalom és interdependencia” könyvet Robert Keohane és Joseph Nye írta, akik úgy vélik, hogy a nemzetközi rendszer sokkal összetettebb, mint ahogy a hatalmi politika vagy hatalmi egyensúly elméletei állítják. Hangsúlyozzák az államok közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fontosságát.

Question 37

Mik a “világkormány” funkciói és céljai a neoliberalizmus szerint?

Answer 37

A világkormány egy szupranacionális intézmény, amely az államok felett áll és képes lenne arra, hogy a békét és rendet biztosítsa globális szinten, minden tagállam közös érdekében.

Question 38

Miért különbözik a neorealizmus és neoliberalizmus álláspontja a nemzetközi intézmények hatását illetően?

Answer 38

A neorealizmusban az államok önző érdekekkel rendelkeznek és a nemzetközi intézményeknek csupán korlátozott befolyásuk van rájuk. A neoliberalizmusban viszont ezek az intézmények mérsékelhetik az anarchia negatívumait, elősegíthetik a hosszabb távú együttműködést az államok között és képesek némileg megváltoztatni az államok preferenciáit.