26-A külpolitika eszköze: a diplomácia

Question 1

Mi a diplomácia fogalma?

Answer 1

A diplomácia az államok közötti kapcsolattartás rendezett módja, ami tipikusan tárgyalásokon keresztül zajlik, és a nemzetközi jog által szabályozott tevékenysége, melynek célja az állam külpolitikai céljainak békés eszközökkel való megvalósítása.

Question 2

Kik tekinthetők a diplomácia alanyainak?

Answer 2

A diplomácia alanyai közé tartozik az állam képviselői, mint az államfő, kormányfő, külügyminiszter, országgyűlés, külképviseletek, speciális missziók/delegációk és nemzetközi szervezetek.

Question 2

Milyen szintjei vannak a tárgyalásoknak a diplomáciában?

Answer 2

A tárgyalásoknak két fő szintje van: direkt/közvetlen és indirekt/közvetett. A kommunikáció sokszor mediátor, mint például az ENSZ Főtitkár közbeiktatásával történik.

Question 2

Mi a jelzés szerepe a diplomáciában?

Answer 2

A jelzés egyfajta tevőleges magatartás vagy állami cselekvés, mely az érdekérvényesítést szolgálja, pl. legnagyobb kedvezmény elvének megadása, embargó bevezetése vagy diplomáciai kapcsolatok megszakítása.

Question 3

Mikor van szükség a diplomáciai kapcsolatok felvételére?

Answer 3

Diplomáciai kapcsolatok felvételéhez kölcsönös megegyezés és megállapodás szükséges a két állam között. Emellett automatikus konzuli kapcsolatok is létrejöhetnek, kivéve ha ezzel szemben külön rendelkezés van.

Question 4

Hogyan működik a többes akkreditáció a diplomáciában?

Answer 4

Többes akkreditáció esetén, ha a fogadó állam vagy államok ehhez hozzájárulnak, egy diplomáciai képviselő több államhoz is akkreditálható. Ez egy költséghatékony megoldás, ahol a képviselő egy államban tartózkodik, de több állam tekintetében képviseli hazáját.

Question 4

Mi a közös akkreditálás lényege?

Answer 4

A közös akkreditálás során két vagy több állam ugyanazt a személyt bízza meg diplomáciai eljárásra, amely erős regionális kapcsolatok folytán jöhet létre.

Question 5

Mi a diplomácia rövid történetének főbb jellemzői?

Answer 5

A diplomácia története az államok között kialakult kapcsolatok fejlődését követi. Megjelenik már az ókorban az államok közötti követek kicserélésével, a középkorban pedig az állandó követségek kialakulásával. A modern diplomácia a nemzetállamok kialakulása és a nemzetközi jogi normák fejlődése nyomán formálódott ki.

Question 6

Melyek a diplomácia államon kívüli szervei?

Answer 6

Az államon kívüli szervek közé tartoznak a nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ vagy az EU, amelyek önálló diplomáciai szereplőként is funkcionálhatnak. Továbbá ide sorolhatóak a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyek szintén részt vehetnek a diplomáciai folyamatokban.

Question 7

Mik a külképviseletek és milyen szerepük van?

Answer 7

A külképviseletek az államok által külföldön létrehozott hivatalos képviseletek, amelyek lehetnek nagykövetségek, konzulátusok, állandó vagy különleges küldöttségek. Szerepük a gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatok építésében, az állampolgárok érdekeinek védelmében és az állami kommunikáció elősegítésében kulcsfontosságú.

Question 8

Mi a diplomáciai kapcsolatok megszűnésének egyik lehetséges oka?

Answer 8

Két állam közötti kapcsolatok romlása, például ha háború tör ki közöttük.

Question 9

Jelenti-e automatikusan a konzuli kapcsolatok megszűnését a diplomáciai kapcsolatok megszűnése?

Answer 9

Nem, mert a konzuli kapcsolatok az állampolgárok érdekeit védi.

Question 10

Mit jelent a többes akkreditáció a diplomáciában?

Answer 10

Egy diplomatát több államhoz is akkreditálhatnak, amennyiben a fogadó államok ezt elfogadják. Ez egy költséghatékony megoldás.

Question 11

Milyen típusú diplomáciai kapcsolatok léteznek a tárgyalásokban résztvevők száma alapján?

Answer 11

Kétoldalú (bilaterális) és többoldalú (multilaterális).

Question 11

Mi a közös akkreditálás jelentősége?

Answer 11

Amikor két vagy több állam ugyanazt a személyt bízza meg diplomáciai előképviseleti feladatokkal, általában erős regionális kapcsolatokra utal.

Question 11

Mikor váltak gyakoribbá a többoldalú diplomáciai megállapodások?

Answer 11

A 20. században, a kommunikációs technológiai forradalomnak és a nemzetközi kihívások, mint például a tömegpusztító fegyverek és a környezetvédelem köszönhetően.

Question 12

Milyen két fő megközelítést különböztetünk meg a diplomáciai tárgyalások módjában?

Answer 12

A titkos és a nyílt diplomáciát. A nyílt diplomácia célja, hogy a megállapodások a közvélemény szeme előtt történjenek.

Question 13

Mi a diplomáciai tevékenység egyik legfontosabb funkciója?

Answer 13

Az állam érdekeinek érvényesítése tárgyalásokon keresztül.

Question 14

Milyen forrásokból szerzik az információkat a diplomaták?

Answer 14

Helyi sajtó, más államok hivatalos szervei, civil szervezetek, gazdasági szereplők.

Question 15

Mikor kerül sor a diplomáciai jog írásba foglalására?

Answer 15

1961-ben Bécsben.

Question 16

Mi a diplomáciai képviselők három fő ok, ami nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszűnését?

Answer 16

A diplomáciai képviselő halála, alkalmatlanná válása, és visszahívása.

Question 17

Hogyan lehet formálisan megszüntetni egy államok közötti diplomáciai kapcsolatot?

Answer 17

Megszűnése akaratnyilatkozattal, egyoldalúan lehetséges.

Question 18

Mi a különbség a titkos és a nyílt diplomáciai tárgyalások között?

Answer 18

A titkos tárgyalások régi formát jelentenek, amelyet néha a demokráciák is alkalmaznak veszélyek elkerülése érdekében, míg a nyílt tárgyalások célja, hogy a megállapodások a közvélemény szeme előtt történjenek.

Question 18

Mikortól váltak gyakoribbá a többoldalú diplomáciai megállapodások, és miért?

Answer 18

A 20. században, többek között a nemzetközi szervezetek számának növekedése és a kétoldalú tárgyalásokkal nem rendezhető kihívások miatt, mint pl. tömegpusztító fegyverek és környezetvédelem.

Question 19

Melyek a diplomáciai tevékenységek alapvető funkciói?

Answer 19

Állam érdekeinek érvényesítése tárgyalásokon keresztül, állam képviselete, állampolgárok jogi védelme, információszerzés és értékelés, valamint titkosszolgálat.

Question 20

Hogyan segítheti a diplomácia az adott állam külpolitikai irányainak meghatározását?

Answer 20

Az információszerzésen és a megszerzett információk értékelésén keresztül, amelyek fontosak lehetnek az állam külpolitikai döntéshozatalában.

Question 20

Melyek voltak a diplomáciai jog szabályozásának lépései és mikor került sor a jog írásba foglalására?

Answer 20

A diplomáciai jog szabályozása a 1815-es Bécsi Kongresszus során kezdődött, és 1961-ben, Bécsben került sor a diplomáciai jog írásba foglalására.

Question 21

Kik végzik az érdemi munkát a diplomatikus képviseleteken?

Answer 21

Az érdemi munkát a követségi titkár, a tanácsos és a legmagasabb rangú követtanácsosok végzik, akiken kívül attasék is dolgoznak a képviseleteken.

Question 21

Mi jellemző a nemzetközi szervezetekhez akkreditált állandó képviseletekre?

Answer 21

Az ilyen képviseletek nem egy adott államhoz, hanem nemzetközi szervezetekhez, mint az ENSZ, NATO, EBESZ, EU, küldik őket.

Question 21

Hogyan alakulhatnak a diplomáciai kapcsolatok?

Answer 21

A diplomáciai kapcsolatok létesítése két állam kölcsönös megegyezésén alapul, de a megszakítás egyoldalú jogi aktus lehet, és nem terheli az államokat nemzetközi kötelezettség.

Question 21

Mik a külképviseletek formái?

Answer 21

A külképviseletek három formája létezik: diplomáciai képviseletek (követségek, nagykövetségek), nemzetközi szervezetekhez akkreditált állandó képviseletek, és konzuli képviseletek (konzulátusok).

Question 21

Milyen felépítése van a konzuli képviseleteknek?

Answer 21

A konzuli képviseletek felépítése magában foglalja a képviseletvezetőket (konzuli ügynök, alkonzul, konzul, főkonzul), a konzuli tisztviselőket, mint érdemi ügyintézők, és a konzuli alkalmazottakat.

Question 21

Milyen forrásokra támaszkodik a diplomácia az információszerzés során?

Answer 21

Helyi sajtó, más államok hivatalos szervei, civil szervezetek, valamint gazdasági szereplők információira.

Question 21

Mik a követ és nagykövet közötti különbségek?

Answer 21

A 20. században a nagykövetet csak nagyhatalom küldhetett, de a 2. világháború között ez megszűnt, és az ENSZ alapokmánya értelmében minden államnak lehet nagykövete.

Question 21

Mi a különbség a testület és a képviselet között?

Answer 21

A képviselet más államba akkreditált követségeket és nagykövetségeket jelent, míg a testület az adott országban lévő összes diplomata együttesét.

Question 21

Mi a diplomatikus testület fogalma?

Answer 21

A diplomatikus testület egy államban működő diplomaták összessége, ahol minden államban csak egy van. A testület élén áll a doyen, aki a protokoll szerepét tölti be.

Question 21

Mi a doyen szerepe a diplomáciai testületben?

Answer 21

A doyen a legmagasabb rangú és az adott országba legrégebben akkreditált diplomata. Inkább protokolláris szerepköre van, és a diplomáciai testület élén áll.

Question 21

Mi az igazgatási és műszaki személyzet feladata a diplomáciai képviseleteken?

Answer 21

Az igazgatási és műszaki személyzet olyan munkatársakat foglal magába, mint a rejtjelező, tolmács, adminisztrátor és a titkárnő. Feladataik közé tartozik a diplomáciai képviselet zavartalan működésének adminisztratív és technikai támogatása.

Question 21

Mit jelent az, hogy valaki attasé vagy követségi titkár?

Answer 21

Az attasé és a követségi titkár olyan érdemi munkát végző diplomaták, akik különféle szakpolitikai területeken dolgoznak és hozzájárulnak a követség munkájához.

Question 21

Hogyan befolyásolja az ENSZ alapokmánya a nagyköveti kinevezéseket?

Answer 21

Az ENSZ alapokmánya szerint minden állam egyenlő, így a II. világháború után megszűnt az a gyakorlat, hogy csak nagyhatalmak küldhetnek nagykövetet, így minden államnak lehet nagykövete.

Question 21

Milyen rangsor szerint ítélik meg a diplomatákat?

Answer 21

A diplomata rangsora a 1718-as aacheni kongresszus szerint négyes tagolású: 1) rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, pápai nuncius, 2) rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, pápai internuncius, 3) miniszter rezidens, 4) állandó ügyvivő.

Question 21

Ki az ideiglenes ügyvivő és mi a feladata?

Answer 21

Az ideiglenes ügyvivő a képviseletvezető helyettese, akit akkor hívnak meg, ha a vezető hosszabb ideig akadályoztatva van (pl. betegség miatt).

Question 21

Kik a segédszemélyzet tagjai és mi a szerepük?

Answer 21

A segédszemélyzetbe olyan alkalmazottak tartoznak, mint a szakács, kocsivezető és takarítók, akik a mindennapi élet praktikus aspektusait látják el, és fogadó állam állampolgárai is lehetnek.

Question 21

Miben különbözik a konzuli és a diplomáciai védelem?

Answer 21

A konzuli védelem bármely ügyben megilleti az állampolgárt és a jogi személyt, az eljárás bármely szakaszában kérhető. A diplomáciai védelmet csak akkor kérhetik, ha a fogadó állam szervei részéről érte a jogsérelem és ha a helyi jogorvoslati lehetőségeket már kiaknázta.

Question 21

Mik a diplomáciai képviseletek alapvető feladatai?

Answer 21

A diplomáciai képviselet feladatai közé tartozik az állam képviselete, a küldő állam állampolgárainak és jogi személyeinek védelme (csak akkor, ha már kimerítették a helyi jogorvoslati lehetőségeket), tájékozódás a fogadó állam politikai, társadalmi, gazdasági viszonyairól és a kapcsolattartás a fogadó állam kormányával.

Question 21

Mi tartozik a konzuli képviseletek feladatai közé?

Answer 21

A konzuli képviseletek feladatai között szerepel a küldő állam állampolgárainak és jogi személyeinek jogvédelme, sőt konzuli védelmet biztosítanak bármely ügyben. Továbbá feladatuk a tolmács és ügyvéd fogadása, hivatalos iratok beszerzése és fordítása, gazdasági, tudományos, kulturális, idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása és fenntartása, utazási dokumentumokkal kapcsolatos hatáskör, idegen állampolgárok számára vízum kiadása, közjegyzői feladatok és okiratok fordítások hitelesítése, gondnok vagy gyám kirendelése, és közreműködés házasságkötésnél.

Question 21

ogyan jönnek létre a konzuli képviseletek?

Answer 21

Ha két állam diplomáciai kapcsolatot létesít, abba automatikusan beleveszik a konzuli kapcsolatot is. Az 1963-as bécsi kongresszus rendezte a konzuli képviseleteket. Ha a diplomáciai kapcsolatok megszűnnek, a konzuli kapcsolatok nem szűnnek meg automatikusan, azt külön ki kell mondani.

Question 21

Kik a képviseletek tagjai és hogyan rangsorolódnak?

Answer 21

1. diplomáciai személyzet
   - vezető: nagykövet vagy követ  tanácsosok ( általában a nagykövet helyettese)
   (1.oszt, 2.oszt, 3.oszt)
   - szakattasé  titkárok tartoznak hozzá (1. oszt, 2.oszt, 3.oszt.)
   a szakattasé mindig az adott illetékes szakminisztérium alatt áll, az attasé a külügyminisztérium állományába tartozik. a szakattasé magasabb rangú
2. adminisztratív és technikai személyzet (gépíró, rejtjelező, titkárnő
3. segédszemélyzet (biztonsági őr, gépkocsi vezető)
4. magán alkalmazottak (szakács, takarítónő

Question 22

Mikor léphet fel a nagykövetség egy államot ért sérelem esetén?

Answer 22

A nagykövetség csak akkor léphet fel, ha a természetes vagy jogi személy a helyi jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.

Question 22

Hogyan jön létre és szűnhet meg a konzuli kapcsolat?

Answer 22

A konzuli kapcsolatot automatikusan létrehozzák, ha két állam diplomáciai kapcsolatot köt. A konzuli kapcsolatnak a megszűnése egyoldalú lehet: ha a diplomáciai kapcsolat megszűnik, a konzuli kapcsolat nem szűnik meg automatikusan, hanem azt külön kell megszüntetni