17-. A nemzetközi viszonyok elméleti irányzatai: a realizmus és neorealizmus, az idealizmus, a neoliberalizmus, a globalizmus és konstruktivizmus

Question 1

Mi a realizmus alapvető nézete a nemzetközi kapcsolatokról?

Answer 1

A realizmus a nemzetállamot tekinti a nemzetközi rendszer fő szereplőjének egy anarchikus rendszerben, ahol az államok a hatalomért és az erőforrásokért folytatnak zéró összegű játszmát.

Question 2

Hogyan igyekszik biztonságát fenntartani egy állam a realizmus szerint?

Answer 2

Az államok saját biztonságukat az önsegítés (self-help) útján igyekeznek biztosítani. A klasszikus eszköz a háború lehet, de racionális egoizmusuk miatt folyamatosan törekszenek a saját biztonságuk maximalizálására.

Question 3

Mit nevezünk “politikai politikának” a realizmusban?

Answer 3

A „politikai politika” a hatalom megtartására, növelésére, és demonstrálására irányuló törekvések összességét jelöli, ami elfogadja a hatalmi politikát és egyes államok képesek a hatalom megtartására vagy növelésére irányuló stratégiákat alkalmazni.

Question 4

Milyen állapotban vannak a nemzetközi rendszer szereplői John Herz szerint?

Answer 4

A nemzetközi rendszerben a szereplők kölcsönös fenyegetés állapotában élnek és bizalmatlanul tekintenek egymásra, még ha nem is kerül sor agresszióra egyikük részéről sem.

Question 5

Mi a biztonságdilemma és milyen formái ismertek?

Answer 5

A biztonságdilemma a nemzetközi politika általános és állandó jelensége, ahol az államok saját biztonságuk maximalizálása során megnövelik a többi államot érzékelt és valós fenyegetését. Két típusa ismert: akut és látens.

Question 6

Mi a nemzetközi rendszer alapjául szolgáló struktúra a realizmus szerint?

Answer 6

A realizmus a nemzetközi rendszer alapjául szolgáló struktúraként az országok vertikális tagolódását értelmezi, ami azt jelenti, hogy az államok hierarchiában helyezkednek el egymáshoz képest hatalmi és befolyási szempontból.

Question 7

Milyen állapotokban lehet a biztonságdilemma, és mit okozhatnak ezek?

Answer 7

A biztonságdilemma lehet akut vagy látens állapotban. Az akuttá válás olyan folyamatokat indíthat el, mint például a szövetségi rendszerek megmerevedése vagy egyes államok agresszív hatalomnövelése, amelyek kockázatosvá teszik az nemzetközi kapcsolatokat és konfliktushoz vezethetnek, mint például az I. világháború kirobbanása.

Question 8

Milyen törekvéseket különböztetünk meg a biztonság terén?

Answer 8

A biztonságra való törekvés többféle lehet: helyi, regionális, kontinentális vagy globális biztonságra törekvés. A cél mindig a saját biztonság maximalizálása, ami viszont konfliktusokat szülhet.

Question 9

Milyen jellemzők alapján értelmezhető az I. világháború kirobbanása a realizmus fényében?

Answer 9

A realizmus szerint az I. világháború kirobbanása a szövetségi rendszerek megmerevedése és az államok közti bizalmatlanság következtében jöhetett létre, ahol már nem volt moderáló tényező a nemzetközi rendszerben.

Question 10

Mi Morgenthau véleménye az államok és a nemzetközi politika morális elveinek alkalmazásáról?

Answer 10

Morgenthau szerint az államok nem alkalmaznak morális elveket a nemzetközi politikában, mivel az emberi természet nem kódolja elő a tartós együttműködést, és a hatalmi küzdelem természetes része az államközi kapcsolatoknak.

Question 11

Mi a neorealizmus fő gondolata a nemzetközi kapcsolatokról?

Answer 11

A nemzetközi kapcsolatok alaphelyzete az, hogy az állami szereplők túlélésük érdekében igyekeznek adaptálódni az anarchikus viszonyok között természetes módon jelentkező kockázatokhoz.

Question 12

Mi a neorealizmus célja a nemzetközi politikában?

Answer 12

A cél azoknak az elemeknek a felhalmozása, amelyek egy állam számára leginkább elősegítik a túlélést, és ez az elem a hatalom.

Question 13

Hogyan fogja fel a neorealizmus az államokat?

Answer 13

Az államokat hatalommaximalizáló aktorként fogja fel.

Question 14

Mi a neorealizmus szerint a nemzetközi rendszer sajátossága?

Answer 14

A nemzetközi rendszer önmaga termel ki viselkedési módokat és formákat. Az emberi reakciók adottak, így kiszámíthatóak.

Question 15

Miben tér el a sikeres cselekvés mércéje a neorealizmus szerint?

Answer 15

A sikeres cselekvés mércéje a mindenkori korlátok helyes azonosítása, az önmérséklet, és a megfelelő elvárások és stratégiák kialakítása.

Question 16

Hogyan viszonyul az ember a természethez és a politikához a neorealizmus szerint?

Answer 16

Az ember képes megismerni a természetet és a politika erőit. A természeti erőkkel szemben csak más természeti erők helyezhetők szembe, és ezek manipulálhatóak.

Question 17

Mit jelent a hatalmi egyensúlypolitika a neorealizmusban?

Answer 17

A hatalmi egyensúlypolitika a balance of power, ahol az államok törekednek határt szabni a versenytársak túlzott hatalomnövekedésének, hogy saját biztonságukat növeljék.

Question 18

Mi a balance of power rendszerelemző és politikai döntések kettősége a neorealizmusban?

Answer 18

A balance of power rendszerszintű ösztönző és az erre válaszként hozott politikai döntések kettőssége.

Question 19

Ki a neorealizmus fő képviselője?

Answer 19

A neorealizmus fő képviselője Kenneth Waltz.

Question 20

Mit állít a neorealizmus az államok magatartásáról?

Answer 20

Az államok magatartása a nemzetközi rendszerből ered, és nem az emberek természetéből.

Question 21

Hol uralkodik az idealista felfogás a nemzetközi kapcsolatok megközelítésében?

Answer 21

Az idealista felfogás a fejlett kapitalista angolszász országokban uralkodó.

Question 22

Miben hittek az idealista országok az I. világháború után?

Answer 22

Hitték, hogy az államon belüli alkotmányos, jogi és politikai viszonyok megvalósíthatóak a nemzetközi kapcsolatokban is, így kiiktatható a katonai erő alkalmazása.

Question 23

Ki volt a normatív alapú idealizmus képviselője?

Answer 23

Woodrow Wilson.

Question 24

Kik az idealizmus fő aktorai a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 24

Az individuumok, és tevékenységük környezete pedig a világtársadalom.

Question 25

Mi határozza meg az idealizmus szerint a nemzetközi rendszert?

Answer 25

Egy univerzális alkotmány, amit nemzetközi jog foglal magába.

Question 26

Miben tér el az idealizmus a nemzetközi kapcsolatok játékelméletében a realizmustól?

Answer 26

Az idealizmus szerint a nemzetközi kapcsolatok egy pozitív összegű játszma, amelyben mindenki nyerhet.

Question 27

Milyen jelentős tényezőt emel ki az idealizmus a nemzetközi politika szereplői kapcsán?

Answer 27

Az individuumok szerepét emeli ki, háttérbe szorítva az államot.

Question 28

Milyen jellegű nemzetközi rendszerben hisz az idealizmus?

Answer 28

Nem anarchikus jellegű nemzetközi rendszerben hisz.

Question 29

Mi a politika célja az idealizmus szerint?

Answer 29

A politika célja az egyének tevékenységén alapuló tevékenységek és döntések nemzetközi szintre emelése.

Question 30

Hogyan tekinti az idealizmus a nemzetközi kapcsolatok szabályozását?

Answer 30

Az idealizmus egy univerzális alkotmányban és jogrendben látja a nemzetközi kapcsolatok szabályozását.

Question 31

Melyik két táborra oszlanak az institucionalisták a neoliberalizmuson belül?

Answer 31

Az egyik tábor a nemzetközi intézményeket az államok közös segédeszközének tekinti, míg a másik tábor az intézményeket az államok mellett helyezi el, önállóságot tulajdonítva nekik.

Question 32

Mi a neoliberalizmus állásfoglalása az államok közötti együttműködésről?

Answer 32

A neoliberalizmus lehetségesnek és szükségesnek tartja az államok közötti együttműködést, különösen a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok szabályozásában.

Question 33

Mi határozza meg egy állam külpolitikáját a szociális konstruktivizmus szerint?

Answer 33

Az állam kultúrája, identitása, valamint a nemzetközi szervezetek és jog határozza meg egy adott állam külpolitikáját a szociális konstruktivizmus szerint.

Question 33

Milyen problémára kínál megoldást a neoliberalizmus?

Answer 33

A neoliberalizmus a globalizmus hatására létrejött, határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok ellenőrzésének szükségességére kínál megoldást.

Question 33

Mi a globalizmus két lényeges eleme az elmélet szerint?

Answer 33

Interdependencia, ahol államok, társadalmak és egyének közötti kölcsönös együttműködés jön létre; és Dependencia, amely egyoldalú függőséget jelent fejlettebb államoktól.

Question 34

Mi a látens biztonsági dilemma lényege?

Answer 34

A látens biztonsági dilemma akkor keletkezik, amikor egy vagy több állam anyagi képességeinek növelése fenyegetést jelent más államok számára, így próbálják megfékezni egymást, ami a biztonsági helyzet romlásához vezet.

Question 35

Milyen szerepet tulajdonít a neoliberalizmus a nemzetközi intézményeknek?

Answer 35

A neoliberalizmus szerint a nemzetközi intézmények az államok cselekvőképességének megőrzésében játszanak szerepet, mivel segítik a szabályok létrehozását a globális gazdasági kapcsolatok szabályozására.

Question 36

Miért van szükség a globalizmus szerint transznacionális együttműködésre?

Answer 36

A globalizmus szerint a közlekedés és az információs-kommunikációs forradalom miatt kialakult világméretű kapcsolatok teszik szükségessé az államközi és egyéneket, társaságokat, egyházakat átfogó együttműködést.

Question 37

Mit jelent az interdependencia és a dependencia elmélete a globalizmus kontextusában?

Answer 37

Az interdependencia a kölcsönös, kétirányú függőségi viszonyokat jelenti, míg a dependencia egyoldalú függőséget fejleneck fejlett államoktól, ahol a “Dél” függ a “Észak” vagy a centrum államaitól.

Question 38

Hogyan befolyásolja a konstruktivista elmélet szerint a kultúra és identitás az államok külpolitikáját?

Answer 38

A konstruktivista elmélet szerint a kultúra és az identitás meghatározó elemei egy állam külpolitikai döntéseinek és értékrendjének, befolyásolva így a nemzetközi kapcsolatokat és a nemzetközi jog érvényesítését.

Question 39

Mi vonható le a biztonsági dilemma elméletből a nemzetközi kapcsolatokra nézve?

Answer 39

A biztonsági dilemma elméletből az következik, hogy egy állam biztonságának maximalizálása növelheti a nemzetközi feszültséget, mivel más államok fenyegetésnek érzékelhetik e tevékenységeket.