17-. A nemzetközi viszonyok elméleti irányzatai: a realizmus és neorealizmus, az idealizmus, a neoliberalizmus, a globalizmus és konstruktivizmus Flashcards
Mi a realizmus alapvető nézete a nemzetközi kapcsolatokról?
A realizmus a nemzetállamot tekinti a nemzetközi rendszer fő szereplőjének egy anarchikus rendszerben, ahol az államok a hatalomért és az erőforrásokért folytatnak zéró összegű játszmát.
Hogyan igyekszik biztonságát fenntartani egy állam a realizmus szerint?
Az államok saját biztonságukat az önsegítés (self-help) útján igyekeznek biztosítani. A klasszikus eszköz a háború lehet, de racionális egoizmusuk miatt folyamatosan törekszenek a saját biztonságuk maximalizálására.
Mit nevezünk “politikai politikának” a realizmusban?
A „politikai politika” a hatalom megtartására, növelésére, és demonstrálására irányuló törekvések összességét jelöli, ami elfogadja a hatalmi politikát és egyes államok képesek a hatalom megtartására vagy növelésére irányuló stratégiákat alkalmazni.
Milyen állapotban vannak a nemzetközi rendszer szereplői John Herz szerint?
A nemzetközi rendszerben a szereplők kölcsönös fenyegetés állapotában élnek és bizalmatlanul tekintenek egymásra, még ha nem is kerül sor agresszióra egyikük részéről sem.
Mi a biztonságdilemma és milyen formái ismertek?
A biztonságdilemma a nemzetközi politika általános és állandó jelensége, ahol az államok saját biztonságuk maximalizálása során megnövelik a többi államot érzékelt és valós fenyegetését. Két típusa ismert: akut és látens.
Mi a nemzetközi rendszer alapjául szolgáló struktúra a realizmus szerint?
A realizmus a nemzetközi rendszer alapjául szolgáló struktúraként az országok vertikális tagolódását értelmezi, ami azt jelenti, hogy az államok hierarchiában helyezkednek el egymáshoz képest hatalmi és befolyási szempontból.
Milyen állapotokban lehet a biztonságdilemma, és mit okozhatnak ezek?
A biztonságdilemma lehet akut vagy látens állapotban. Az akuttá válás olyan folyamatokat indíthat el, mint például a szövetségi rendszerek megmerevedése vagy egyes államok agresszív hatalomnövelése, amelyek kockázatosvá teszik az nemzetközi kapcsolatokat és konfliktushoz vezethetnek, mint például az I. világháború kirobbanása.
Milyen törekvéseket különböztetünk meg a biztonság terén?
A biztonságra való törekvés többféle lehet: helyi, regionális, kontinentális vagy globális biztonságra törekvés. A cél mindig a saját biztonság maximalizálása, ami viszont konfliktusokat szülhet.
Milyen jellemzők alapján értelmezhető az I. világháború kirobbanása a realizmus fényében?
A realizmus szerint az I. világháború kirobbanása a szövetségi rendszerek megmerevedése és az államok közti bizalmatlanság következtében jöhetett létre, ahol már nem volt moderáló tényező a nemzetközi rendszerben.
Mi Morgenthau véleménye az államok és a nemzetközi politika morális elveinek alkalmazásáról?
Morgenthau szerint az államok nem alkalmaznak morális elveket a nemzetközi politikában, mivel az emberi természet nem kódolja elő a tartós együttműködést, és a hatalmi küzdelem természetes része az államközi kapcsolatoknak.
Mi a neorealizmus fő gondolata a nemzetközi kapcsolatokról?
A nemzetközi kapcsolatok alaphelyzete az, hogy az állami szereplők túlélésük érdekében igyekeznek adaptálódni az anarchikus viszonyok között természetes módon jelentkező kockázatokhoz.
Mi a neorealizmus célja a nemzetközi politikában?
A cél azoknak az elemeknek a felhalmozása, amelyek egy állam számára leginkább elősegítik a túlélést, és ez az elem a hatalom.
Hogyan fogja fel a neorealizmus az államokat?
Az államokat hatalommaximalizáló aktorként fogja fel.
Mi a neorealizmus szerint a nemzetközi rendszer sajátossága?
A nemzetközi rendszer önmaga termel ki viselkedési módokat és formákat. Az emberi reakciók adottak, így kiszámíthatóak.
Miben tér el a sikeres cselekvés mércéje a neorealizmus szerint?
A sikeres cselekvés mércéje a mindenkori korlátok helyes azonosítása, az önmérséklet, és a megfelelő elvárások és stratégiák kialakítása.
Hogyan viszonyul az ember a természethez és a politikához a neorealizmus szerint?
Az ember képes megismerni a természetet és a politika erőit. A természeti erőkkel szemben csak más természeti erők helyezhetők szembe, és ezek manipulálhatóak.
Mit jelent a hatalmi egyensúlypolitika a neorealizmusban?
A hatalmi egyensúlypolitika a balance of power, ahol az államok törekednek határt szabni a versenytársak túlzott hatalomnövekedésének, hogy saját biztonságukat növeljék.
Mi a balance of power rendszerelemző és politikai döntések kettősége a neorealizmusban?
A balance of power rendszerszintű ösztönző és az erre válaszként hozott politikai döntések kettőssége.
Ki a neorealizmus fő képviselője?
A neorealizmus fő képviselője Kenneth Waltz.
Mit állít a neorealizmus az államok magatartásáról?
Az államok magatartása a nemzetközi rendszerből ered, és nem az emberek természetéből.
Hol uralkodik az idealista felfogás a nemzetközi kapcsolatok megközelítésében?
Az idealista felfogás a fejlett kapitalista angolszász országokban uralkodó.
Miben hittek az idealista országok az I. világháború után?
Hitték, hogy az államon belüli alkotmányos, jogi és politikai viszonyok megvalósíthatóak a nemzetközi kapcsolatokban is, így kiiktatható a katonai erő alkalmazása.
Ki volt a normatív alapú idealizmus képviselője?
Woodrow Wilson.
Kik az idealizmus fő aktorai a nemzetközi kapcsolatokban?
Az individuumok, és tevékenységük környezete pedig a világtársadalom.
Mi határozza meg az idealizmus szerint a nemzetközi rendszert?
Egy univerzális alkotmány, amit nemzetközi jog foglal magába.
Miben tér el az idealizmus a nemzetközi kapcsolatok játékelméletében a realizmustól?
Az idealizmus szerint a nemzetközi kapcsolatok egy pozitív összegű játszma, amelyben mindenki nyerhet.
Milyen jelentős tényezőt emel ki az idealizmus a nemzetközi politika szereplői kapcsán?
Az individuumok szerepét emeli ki, háttérbe szorítva az államot.
Milyen jellegű nemzetközi rendszerben hisz az idealizmus?
Nem anarchikus jellegű nemzetközi rendszerben hisz.
Mi a politika célja az idealizmus szerint?
A politika célja az egyének tevékenységén alapuló tevékenységek és döntések nemzetközi szintre emelése.
Hogyan tekinti az idealizmus a nemzetközi kapcsolatok szabályozását?
Az idealizmus egy univerzális alkotmányban és jogrendben látja a nemzetközi kapcsolatok szabályozását.
Melyik két táborra oszlanak az institucionalisták a neoliberalizmuson belül?
Az egyik tábor a nemzetközi intézményeket az államok közös segédeszközének tekinti, míg a másik tábor az intézményeket az államok mellett helyezi el, önállóságot tulajdonítva nekik.
Mi a neoliberalizmus állásfoglalása az államok közötti együttműködésről?
A neoliberalizmus lehetségesnek és szükségesnek tartja az államok közötti együttműködést, különösen a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok szabályozásában.
Mi határozza meg egy állam külpolitikáját a szociális konstruktivizmus szerint?
Az állam kultúrája, identitása, valamint a nemzetközi szervezetek és jog határozza meg egy adott állam külpolitikáját a szociális konstruktivizmus szerint.
Milyen problémára kínál megoldást a neoliberalizmus?
A neoliberalizmus a globalizmus hatására létrejött, határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok ellenőrzésének szükségességére kínál megoldást.
Mi a globalizmus két lényeges eleme az elmélet szerint?
Interdependencia, ahol államok, társadalmak és egyének közötti kölcsönös együttműködés jön létre; és Dependencia, amely egyoldalú függőséget jelent fejlettebb államoktól.
Mi a látens biztonsági dilemma lényege?
A látens biztonsági dilemma akkor keletkezik, amikor egy vagy több állam anyagi képességeinek növelése fenyegetést jelent más államok számára, így próbálják megfékezni egymást, ami a biztonsági helyzet romlásához vezet.
Milyen szerepet tulajdonít a neoliberalizmus a nemzetközi intézményeknek?
A neoliberalizmus szerint a nemzetközi intézmények az államok cselekvőképességének megőrzésében játszanak szerepet, mivel segítik a szabályok létrehozását a globális gazdasági kapcsolatok szabályozására.
Miért van szükség a globalizmus szerint transznacionális együttműködésre?
A globalizmus szerint a közlekedés és az információs-kommunikációs forradalom miatt kialakult világméretű kapcsolatok teszik szükségessé az államközi és egyéneket, társaságokat, egyházakat átfogó együttműködést.
Mit jelent az interdependencia és a dependencia elmélete a globalizmus kontextusában?
Az interdependencia a kölcsönös, kétirányú függőségi viszonyokat jelenti, míg a dependencia egyoldalú függőséget fejleneck fejlett államoktól, ahol a “Dél” függ a “Észak” vagy a centrum államaitól.
Hogyan befolyásolja a konstruktivista elmélet szerint a kultúra és identitás az államok külpolitikáját?
A konstruktivista elmélet szerint a kultúra és az identitás meghatározó elemei egy állam külpolitikai döntéseinek és értékrendjének, befolyásolva így a nemzetközi kapcsolatokat és a nemzetközi jog érvényesítését.
Mi vonható le a biztonsági dilemma elméletből a nemzetközi kapcsolatokra nézve?
A biztonsági dilemma elméletből az következik, hogy egy állam biztonságának maximalizálása növelheti a nemzetközi feszültséget, mivel más államok fenyegetésnek érzékelhetik e tevékenységeket.
