11-. Gyarmatosítás, a gyarmati rendszer kialakulása, gyarmatbirodalmak Flashcards
Mi az archaikus globalizáció kezdete és vége közötti időszak?
Archaikus globalizáció az időszaka a XVI. századtól a XIX. századig tart.
Mikor kezdődött az ipari forradalom?
Az ipari forradalom a XVIII. század végén / XIX. század elején vette kezdetét.
Mi a “digitális” globalizáció és mikor kezdődött?
A “digitális” globalizáció a II. világháború után indult, és a ‘70-es években gyorsult fel.
Európa mely folyamatot indította el a XVI. századtól?
Európa a XVI. századtól kezdve gyarmatosítani kezdte a világot, ami egyfajta globalizációnak tekinthető.
Mi történt Kolumbusz Haiti-hoz köthető idejében a területekkel?
Kolumbusz idején a területeket birtokba vették, és a birtokba vételt emberek betelepítésével erősítették meg.
Milyen hatásai voltak a gyarmatosításnak?
A gyarmatosításnak romboló és modernizáló hatásai is voltak, például Indiában pusztítást okozott, de a nyelvet modernizálta.
Mik voltak a gyarmatok gazdasági hozadékai Európának?
A gyarmatok a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése és alapanyagok (pl. cukornád, kávé, gyapot) biztosítása révén jelentettek gazdasági előnyöket
Milyen kulturális és gazdasági okok vezettek a XIX. századi európai területek megszállásához?
Gazdasági motívumok, mint az alapanyagok és a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése, valamint a nemzeti presztízs és morális késztetés, mint a civilizálás misztikája vezettek európaiak általi nagy területek elfoglalásához.
Miért volt fontos az afrikai rabszolgák bevitel a karibi régióba?
Az afrikai rabszolgákat azért hozták be a Karib-tengeri térségbe, mert az európaiak nehezen tudták elviselni a gyarmatok klímáját, és fontos luxuscikkek, mint cukornád, kávé, gyapot termesztéséhez szükség volt munkaerőre.
Mikor és hogyan történt a világ egyik első sikeres rabszolgafelkelése?
A sikeres rabszolgafelkelés Haiti területén történt, 1791-től 1804-ig tartott, aminek eredményeként Haiti függetlenedett - ez a térségben az USA után a második függetlenné vált állam.
Melyek voltak a gyarmatosítás fő gazdasági előnyei Európa számára a XIX. században?
A gazdasági előnyök közé tartozott az alapanyagok megszerzése, a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése, és a tőkekihelyezés, amely segített a kapitalizmus további fejlődésében.
Hogyan különbözött a direkt és az indirekt gyarmatirányítás?
A direkt gyarmatirányítás közvetlen kontrollt jelentett az anyaország részéről, célja az asszimiláció volt, jellemzően a franciák alkalmazták. Az indirekt gyarmatirányítás szerződések és megállapodások révén, másokkal végeztetve el az irányítást jelentette, ezt főleg az angolok favorizálták, példaként hivatkozva a Westminsteri statútumokra és a domíniumok rendszerére.
Mi volt a gyarmatosításnak és a gyarmati ellenes mozgalmaknak a kapcsolata az első világháború után?
Az első világháború után a gyarmatokról hozott sok katonát, ami elősegítette a gyarmati ellenes mozgalmak kialakulását, amelyek főként a 20-as években kezdtek elterjedni.
Mik voltak a gyarmatosítás morális késztetései?
A gyarmatosítás morális késztetései között szerepelt a faji felsőbbrendűség és a civilizációs küldetés, amely a társadalmilag és technológiailag kevésbé fejlett társadalmak felemelését és európaivá tételét célozta.
Hogyan érintette Haiti gazdasági és társadalmi helyzetét a sikeres rabszolgafelkelés eredménye?
Haiti gazdasági és társadalmi helyzete drámai módon romlott a sikeres rabszolgafelkelés után, mivel nem nyerték el nemzetközi elismerésüket és így a világ egyik legszegényebb államává váltak.
