27-. Erőszak a nemzetközi kapcsolatok rendszerében Flashcards
Mi a nemzetközi jog és milyen szabályokat foglal magában?
A nemzetközi jog azokat a szabályokat foglalja magába, amelyek az államok és más nemzetközi jogalanyok közötti kapcsolatokat rendezik. Olyan jogalanyok fölé emelkedő közhatalmi szervezet hiányzik belőle, mint pl. az ENSZ BT, és a jog nem államok fölötti kényszerítő erővel rendelkezik, hanem maguk az államok kényszerítik ki önsegély formájában.
Mit jelent a “retorzió” és a “represszália” a nemzetközi jogban?
A “retorzió” olyan, jognak megfelelő magatartás, ami a másik állam számára érdeksérelmet jelentő. A “represszália” pedig az a jogsértésre adott válasz, amikor egy jogsértést jogsértéssel torolnak meg.
Sorolja fel a gazdasági hadviselés eszközeit Holsti csoportosítása alapján.
Holsti csoportosítása alapján a gazdasági hadviselés eszközei közé tartoznak:
- Vámok
- Kvóták
- Bojkott
- Embargó
- Kölcsönök, hitelek és valutamanipulációk
Mi a humanitárius intervenció és mik a jellemzői?
A humanitárius intervenció egy olyan beavatkozás, amelynek alanya egy vagy több erre vállalkozó állam vagy nemzetközi szervezet, tárgya pedig mindig állam. Célja a súlyos, tömeges emberi jogi sérülések megállítása és a további jogsértések megelőzése, aminek eszköze az ultima ratio jellegű fegyveres erőszak.
Milyen típusú segélyek léteznek és milyen politikai céljaik lehetnek?
A segélyek négy fő típusát különböztetjük meg: katonai, technikai, áru- és pénzbeli segély, valamint fejlesztési kölcsönök. Politikai céljaik lehetnek az adományozó ízlése szerinti politikai stabilitás elősegítése, a segélyben részesülő állam politikájának befolyásolása vagy jutalomként szolgálhat bizonyos politikai irányvonalak választása után.
Milyen típusokat különböztetünk meg a gazdasági hadviselésben?
A gazdasági hadviselésben több típust is megkülönböztetünk, mint például:
A külpolitika gazdasági eszközei: kereskedelmi politikai eszközök és gazdasági nyomásgyakorlás, mint például vámok vagy kvóták.
Holsti csoportosítása: beleértve a bojkottot, embargót, és a különféle pénzügyi intézkedéseket.
A segélyek: katonai, technikai, áru- és pénzbeli segély, valamint fejlesztési kölcsönök.
Milyen feltételek alapján mondhatjuk, hogy “A” államnak befolyása van “B” állam felett a gazdasági hadviselésben?
Azt mondhatjuk, hogy “A” állam befolyással bír “B” államra, ha “A” ellenőriz egy nélkülözhetetlen erőforrást, amire “B”-nek szüksége van, és “B” sérülékeny ezen erőforrás-befolyással szemben, tehát nincs más alternatív forrása.
Mi az aszimmetrikus hadviselés és hogyan kapcsolódik a terrorizmushoz?
Az aszimmetrikus hadviselés egy olyan konfliktusforma, amelyben a szemben álló felek között jelentős különbségek vannak, például katonai képességek vagy erőforrások tekintetében. A terrorizmus aszimmetrikus hadviselési módszerként értelmezhető, ahol a gyengébb fél próbálja meggyengíteni vagy destabilizálni a hatalmasabb ellenséget látványos, gyakran civil célpontok ellen irányuló támadásokkal, ezzel elérve politikai céljait.
Milyen jellemzők alapján választható ki a megfelelő gazdasági hadviselési eszköz?
A gazdasági hadviselési eszközválasztásnál számos tényezőt kell figyelembe venni, mint például a gazdasági sérülékenység mértéke, az alapvető szükségletek jellege, az alternatív források elérhetősége és hatékonysága, valamint a lehetséges külső válaszlépések köre. Ezek elemzése alapján választható ki a leghatékonyabb és a célokhoz legjobban illeszkedő eszköz.
Hogyan magyarázzák a háborúkat az állami (társadalmi) szintű elemzésben?
Ebben a nézetben a háborúk az államok és társadalmak szerveződési sajátosságaira vezethetők vissza, és olyan okok következménye lehetnek, amelyek az egyes országok belső helyzetével állnak összefüggésben. Gyakran a kormányzatok a belső gondok elterelése céljából bonyolódnak háborúba.
Mi a háború gyökere az individuális szintű elemzés szerint Kenneth Waltz mámora alapján?
Kenneth Waltz mámora szerint a háború gyökerei az emberi természetben rejlenek, és pszichológusok szerint a háborúskodás az emberi agresszió olyan megnyilvánulása, amely a stresszből vagy a frusztrációból fakad.
Mi az a rendszer-szintű elemzés, és mit jelent a “strukturális realizmus”?
A rendszer-szintű elemzés szerint a háború egy potenciális eszköze lehet a nemzetközi erőegyensúly-politikának. A “strukturális realizmus” azt sugallja, hogy a háború elkerülése a legfőbb cél, de ha megbomlik az egyensúly, a háború hozhatja vissza a dolgok rendjét.
Mit gondol Marx és Lenin a háború végső okáról?
Marx és Lenin szerint a kapitalizmus a háború végső oka.
Milyen négy erőszak alkalmazásának formáit azonosítja Clausewitz a háború mint a politika folytatása kapcsán?
Clausewitz a következő négy formát azonosítja: Diplomácia “megerősítéseként”, az ellenfél nyílt megfenyegetése, a katonai erő demonstratív célú korlátozott alkalmazása és közvetlen katonai akció, azaz a háború.
Mely tényezőkre épül a háború Clausewitz szerint?
Clausewitz szerint a háború három alapvető tényezőn nyugszik: az ellenség iránti ellenszenven, a szükséges technikai feltételeken, valamint a célokon és terveken.
