21-A nemzetközi kapcsolatok rendszerének sajátos megközelítése

Question 1

Ki alkotta meg a világrendszer-szemléletet és mikor vált jelentőssé?

Answer 1

Immanuel Wallerstein alkotta meg, és a XVI. században vált jelentőssé az egyre szorosabbá váló nemzetközi munkamegosztás révén.

Question 2

Mi volt a világrendszer központi logikája?

Answer 2

A tőkefelhalmozás logikája határozta meg a rendszerben résztvevők működését.

Question 2

Milyen evolúciós úton alakult ki a világrendszer?

Answer 2

Kezdetei a XVI. századra nyúlnak vissza, amikor a nagy földrajzi felfedezések nyomán a gyarmatosító országok összekapcsolták az elkülönült gazdasági egységeket egy rendszerré.

Question 2

Mik a szárazföldi geopolitikai szemlélet jellemző vizsgálati területei?

Answer 2

A szárazföldi szemlélet az olyan földrajzi elemeket vizsgálja, mint hegyek, folyók, amelyek védelmi vagy közlekedési szempontból fontosak lehetnek, és természetes határokként is funkcionálhatnak.

Question 2

Mit értünk a világrendszerben meglévő centrum és periféria alatt?

Answer 2

Ezek a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyeket jelentik: a centrumországok a profitábilis termékek gyártását helyezik előtérbe, míg a perifériák elsősorban nyersanyagokat és olcsó munkaerőt szolgáltatnak a centrum iparának.

Question 2

Mi a geopolitika tárgya Y. Lacoste és Maesschalck definíciója szerint?

Answer 2

A geopolitika a különböző hatalmak térbeli vetélkedését vizsgálja, ahol a térbeli kifejezést történeti viszonylatban anyagi és nem-anyagi értelemben fogjuk fel, hogy megértsük a terek szimbolikus értékét a társadalomban kialakuló képzetek elemzésén keresztül.

Question 2

Miben mutatkozik meg a centrum és periféria közötti munkamegosztás?

Answer 2

A periféria nyersanyaggal és olcsó munkaerővel látja el a centrum fejlett iparát, ami az egyenlőtlen cserét és kizsákmányolást eredményezi.

Question 3

Mely országokat sorolták a félperifériához a XX. század végére?

Answer 3

A félperifériához Kelet-Európa, Kína, Brazília és Mexikó tartoztak.

Question 3

Hogyan változhat a centrum-periféria viszony a világrendszerben?

Answer 3

A centrum-periféria viszony nem fixálódik örökké, változások révén eltérő profitrealizálási lehetőségek jöhetnek létre az idő során.

Question 3

Miként viszonyul egymáshoz a félperiféria, a centrum és a periféria?

Answer 3

A félperiféria a centrum országokhoz viszonyítva perifériának számít, de a perifériákhoz viszonyítva saját maga is centrumként funkcionál, vagyis kizsákmányolják, de ő maga is kizsákmányol.

Question 3

Ki az angolszász iskola egyik neves képviselője, aki a tengeri hatalom fontosságát hangsúlyozza?

Answer 3

Alfred Thayer Mahan.

Question 3

Milyen kihívásokat jelentenek a kalózok és a természetes szorosok a geopolitikai stratégiákban?

Answer 3

A kalózok veszélyeztethetik a tengeri közlekedést, a természetes szorosok és csatornák pedig geopolitikailag sebezhetővé tehetik az országokat, mivel nehezen védhetőek.

Question 3

Lehet-e földrajzi egységen belül centrum és periféria?

Answer 3

Igen, például Izrael és az arab államok viszonylatában is megfigyelhetjük a centrum és periféria megoszlását.

Question 4

Melyek a geopolitikai elemzés alapvető témakörei?

Answer 4

A geopolitikai elemzés a térben és időben megjelenő hatalmak működését, a hatalom és tér, valamint hatalom és idő kapcsolatát vizsgálja.

Question 4

Mi jellemzi a kapitalista világrendszert a nemzetközi cserekapcsolatok szempontjából?

Answer 4

A kapitalista világrendszer az egész világra kiterjed, és egy kapitalista gazdasági egység jön létre, ahol minden árucikké válik és a nemzetközi cserekapcsolatok intenzívek.

Question 4

Mi a politika definíciója a geopolitikai kontextusban?

Answer 4

A politika a hatalom társadalmi szinten való megszerzését, megtartását és gyakorlását jelenti.

Question 4

Mi a maritimizmus és kontinentalizmus geopolitikai szemlélete?

Answer 4

A maritimizmus a “tengeri” szemléletet, a kontinentalizmus a “szárazföldi” szemléletet jelöli, mindkettő a földrajzi adottságok és körülmények geopolitikai jelentőségét hangsúlyozza.

Question 4

Miért kritikusak a tengerszorosok és a nyílt vizek a geopolitikában?

Answer 4

A tengerszorosok átjárhatósága és a nyílt vizek hajózhatósága a nemzetközi kereskedelmi és katonai közlekedés szempontjából létfontosságúak.

Question 4

Miért fontosak a kereskedelmi kikötők a geopolitikában?

Answer 4

A kereskedelmi kikötők gazdagságot hozhatnak egy országnak, és fontosak lehetnek a tengerekhez való hozzáférés és a tengeri hatalom meghatározásában.

Question 4

Miért csökkent a természetes földrajzi akadályok jelentősége a XX. század technológiai fejlődésével?

Answer 4

A technológiai fejlődés, mint például alagutak megépítése megkönnyítette a hegyeken és más földrajzi akadályokon való átjutást, csökkentve ezzel a geopolitikai jelentőségüket.

Question 5

Milyen szempontból fontos a kereskedelmi hajóhad és a haditengerészet a geopolitikában?

Answer 5

A kereskedelmi hajóhad és annak védelme érdekében fenntartott haditengerészet növeli egy állam tengeri mozgásának és kereskedelmének biztonságát.

Question 6

Milyen hat feltétele van annak, hogy egy ország tengeri hatalommá váljon Mahan szerint?

Answer 6

előnyös földrajzi helyzet,
használható partvonal, bőséges természeti erőforrások, kedvező éghajlat,
a terület nagysága,
elég nagy népesség, hogy megvédje a területét,
társadalom, mely fogékony a tengeri kereskedelemre,
kormány, melynek meg van a befolyása és a hajlandósága arra, hogy uralja a tengert.

Question 7

Mi a Heartland Theory lényege, és ki alkotta meg?

Answer 7

A Heartland Theory szerint a földrajzi felfedezések és a 19. század után a 20. századot a szárazföld fogja uralni, nem a tengerek. Sir Halford Mackinder alkotta meg, aki szerint Eurózsia és Afrika központjában lévő (Heartland), Közép-Európa a legfontosabb térség.

Question 8

Milyen különleges helyzetet emel ki az orosz geopolitikai gondolkodás?

Answer 8

Az orosz geopolitikai gondolkodás kiemeli Oroszország egyedi helyzetét Európa és Ázsia között, és az erősen politikai jellegű terjeszkedési politikát, mint Alexandr Dugin eszméit, aki szerint a volt Szovjetunió határainak visszaállítása célja.

Question 8

Nicholas J. Spykman miben különbözik Mahan és Mackinder elméletétől?

Answer 8

Spykman Mahan és Mackinder elméletének követője ugyan, de kritikusa is. Spykman a tenger és a szárazföld egységét a légtér egységével egészítette ki és egy új övezetet, a Rimlandet (félperiféria) helyezte el a periféria és a központ közé.

Question 9

Mivel magyarázza a német iskola az államok fejlődését?

Answer 9

A német iskola a tudományos determináció és szociáldarvinizmus alapján magyarázza az államok fejlődését, és kiemeli a Lebensraum, az Élettér-elmélet fontosságát, amely szerint az államok organikusak és folyamatosan növekedniük kell.

Question 9

Melyik pszichologikus emelte ki, hogy az időjárási viszonyok befolyásolják az embert és a társadalmakat?

Answer 9

Montesquieu, a francia filozófus az “A törvények szelleméről” című művében hangsúlyozta, hogy az éghajlat jelentősen befolyásolja az embereket és így a társadalmak fejlődését is.

Question 10

Hogyan befolyásolja az emberi tevékenységet a francia iskola szerint a környezet?

Answer 10

A francia iskola szerint a sokoldalú territóriumok az emberi tevékenység eredményei, és kiemelik az egyén és a környezet közötti kölcsönös függőséget.

Question 11

Friedrich Ratzel milyen összefüggést talált az államok területi növekedése és egészsége között?

Answer 11

Friedrich Ratzel szerint az államok területi növekedése a nemzet egészségét tükrözi, vagyis az organikusan növekedő országok egészségesek, míg a statikus határokkal rendelkező országok hanyatlásra vannak ítélve.