29-A globalizáció és a nemzetközi kapcsolatok rendszere

Question 1

Mi a globalizáció jelensége szó szoros értelmében?

Answer 1

A globalizáció jelensége a helyi vagy regionális jelenségek világméretűvé válását jelenti, ami egyben egy egységes társadalom kialakulását és továbbműködését, valamint a gazdasági, technológiai, szociokultúrális és politikai erők egyesülését jelenti.

Question 2

Hogyan használják még a globalizáció kifejezést?

Answer 2

A globalizáció kifejezést gyakran az nemzetgazdaságok integrációjára használják, ahol a kereskedelem, tőke és munkaerő-áramlás akadályai leomlanak.

Question 3

Mely két fő álláspont jellemzi a globalizációval kapcsolatos vitákat?

Answer 3

A globalizációval kapcsolatos viták középpontjában a globalizáció mélysége és az államokra gyakorolt hatása áll, ahol a liberálisok és a merkantilisták különböző nézőpontokat képviselnek.

Question 4

Mit gondolnak a liberálisok a globalizációról?

Answer 4

A liberálisok optimisták, és úgy vélik, hogy a globalizáció rendkívüli gazdasági előnyökkel jár, nagyobb gazdasági növekedési kilátásokkal, és állami ellenőrzésen túllépő határokon túli folyamatok indításával, mint például migráció vagy környezetszennyezés.

Question 5

Melyik gondolkodó képviseli a merkantilista álláspontot és mely argumentumokat használja?

Answer 5

A merkantilisták szerint a globalizáció nem mélyen végbemenő folyamat, és a nemzetközi kereskedelem vagy a multinacionális cégek mindig is kapcsolatban maradtak anyaországaikkal. Úgy vélik, hogy a szuverén államok a nemzetközi kapcsolatok főszereplői maradnak, mert képesek az ellenőrzésre és szabályozásra, belső erőforrásaikra támaszkodva.

Question 6

Mi a neo-marxista álláspont a globalizációval kapcsolatban Robert Cox szerint?

Answer 6

Robert Cox szerint a globalizáció mély és felszínes integrációt is magában foglal. Úgy véli, hogy a nemzetállamok bizonyos hatalmukat elveszítették, de a kényszerítő katonai és területi hatalom továbbra is nélkülözhetetlen a nemzetállami politikai-vezetés számára. Az USA kényszerítő szerepét játsza, de gazdasági hanyatlása ellentmond globális katonai hatalmának kivetülésével.

Question 7

Milyen változásokat hoz a globalizáció a politikai hatalom struktúrájában?

Answer 7

A globalizáció változásokat idéz elő a politikai hatalmi struktúrákban, ahol egyes nemzetállamok hatalma csökkenthet, miközben a nemzetállami politikai vezetés és a kényszerítő katonai/területi hatalom továbbra is fontos szerepet játszik.

Question 8

Mi a különbség a globalizáció optimista és pesszimista megközelítése között?

Answer 8

Az optimista megközelítés, amit a liberális álláspont képvisel, a globalizáció gazdasági előnyeire összpontosít, míg a pesszimista megközelítés, például a neo-marxista vagy merkantilista álláspont, a nemzetállamok hatalmának gyengülésére vagy a gazdasági kiszolgáltatottságra világít rá.

Question 9

Milyen hosszú távú tendenciát azonosít Paul Kennedy az USA kapcsán a globalizációs folyamatban?

Answer 9

Paul Kennedy elmélete szerint minden birodalom, így az USA is, túlnő magán, és a túlzott katonai-politikai kiterjedés súlya alatt gazdasági összeroppanást szenvedhet.

Question 10

Mely jelenségeket sorolják a globalizációnak köszönhető határokon túlívelő folyamatok közé?

Answer 10

A globalizációval indult határokon túlívelő folyamatok közé tartozik a migráció, járványok, környezetszennyezés és a tőkeáramlások, melyek felett az állami ellenőrzés egyre nehezebbé válik.

Question 11

Mi a neo-marxisták álláspontja a globalizációval kapcsolatban?

Answer 11

A neo-marxisták szerint a globalizáció hierarchikus és egyenlőtlen, a gazdasági függés (dependencia) realitása erősebb, mint a kölcsönös függés (interdependencia). A gazdasági erőfölény a fejlett ipari országok kezében összpontosul, és a globalizáció nem szolgálja az OECD országokban, sem a harmadik világban élő szegények javát.

Question 12

Hogyan különbözik a dependencia az interdependenciától?

Answer 12

A dependencia egy függőségi viszonyt jelöl, míg az interdependencia kölcsönös függést, ahol minden szereplő kölcsönösen függ egymástól és közös felelőssége is van. Az interdependencia a kölcsönös felelősség és az elvi megegyezések kényszerére épül.

Question 13

Mi az Észak-Dél dilemma lényege?

Answer 13

Az Észak-Dél dilemma a világ fejlett (Észak) és a szegényebb fejlődő (Dél) országai közötti gazdasági, társadalmi és politikai szakadékot jelenti. Ez a probléma a gyarmatosítási és dekolonizációs folyamatokra vezethető vissza, és ma már inkább gazdasági szakadékként emlegetik.

Question 14

Milyen nézőpontokat ismerünk a fejlődő országok elmaradottságának magyarázata kapcsán?

Answer 14

Két fő nézőpontot különíthetünk el: a liberális és a marxista álláspontot. A liberális nézőpont szerint a világgazdaság jótékony hatással van a fejlődő országokra, míg a marxista álláspont szerint a fejlett országok kizsákmányolják a fejlődő országokat.

Question 15

Hogyan látja a liberális álláspont a fejlődő országok gazdasági elmaradottságának lehetséges megoldását?

Answer 15

A liberális álláspont szerint a szabadkereskedelem, a specializáció, és a munkaerő nemzetközi megosztásán alapuló interdependens világgazdaság lehet a szegényebb országok felzárkózásának kulcsa. A javak, tőke és technológia áramlása növelheti az erőforrások hatékony elosztását, és elősegítheti a gazdasági fejlődést.

Question 16

Mi a kapitalizmus szerepe a globalizációban a dependencia-elmélet szerint?

Answer 16

A dependencia-elmélet szerint a globalizáció a kapitalizmus egy fejlettebb formája, mely elősegíti a fejlett országok általi kizsákmányolást.

Question 17

Hogyan értelmezhető az Észak-Dél felosztás a modern világban?

Answer 17

Az Észak és Dél közötti kifejezés ma már kevésbé használatos, helyette inkább a gazdasági szakadékról beszélünk, amely kifejezi a fejlett és fejlődő országok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket.

Question 18

Mi az interdependencia jelentősége a nemzetközi kapcsolatokban?

Answer 18

Az interdependencia arra utal, hogy a nemzetközi kapcsolatokban lévő szereplők kölcsönösen függnek egymástól, ami ösztönzi a közös felelősségvállalást és az együttműködést különböző országok és régiók között.

Question 19

Hogyan látta Marx a kapitalizmust a történelmi fejlődésben?

Answer 19

Marx a kapitalizmust egy világméretű, dinamikus és expanzív gazdasági folyamatnak tekintette, amelynek történelmi feladata a termelőerők fejlesztése volt.

Question 20

Miért nem alkalmazható az európai fejlődésről alkotott marxi elmélet az ázsiai vagy afrikai társadalmakra?

Answer 20

Mert ezekben a társadalmakban nem alakultak ki a pre-kapitalista állapotok és hiányoztak a társadalmi változás mozgatórugói, mint az osztályharc, ezért megrekedtek a fejlődésben.

Question 20

Miért nem tekinthető valódi fejlődésnek a dependenciával járó gazdasági növekedés?

Answer 20

Mert a politikai szuverenitás illuzórikussá válik és nem vet véget a gazdasági függőségnek, ezért a dependenciával járó gazdasági növekedést nem lehet valódi fejlődésként értékelni.

Question 20

Mi történik a kapitalista átalakulás és tőkefelhalmozás befejeztével Marx szerint?

Answer 20

Befejeződik a kapitalizmus, ami után felváltja a szocialista és később a kommunista rendszer.

Question 20

Hogyan látja a strukturalista álláspont a liberális kapitalista világgazdaságot?

Answer 20

A strukturalisták szerint a liberális kapitalista világgazdaság növeli az egyenlőtlenségeket a fejlett és kevésbé fejlett országok között, mert a nemzetközi kereskedelem a fejlett országoknak aránytalan nagy hasznot hoz.

Question 20

Hogyan befolyásolja az exportált nyersanyagok árának növekedése az importált készáru árát?

Answer 20

Ha az exportált nyersanyagok ára nő, ez az importált készáru árának emelkedésével jár, mivel drágább alapanyagból készülnek a termékek.

Question 20

Mi a fejlődő országokban exportált javak értékének romlásának oka?

Answer 20

Az exportált javak értékének romlása az importált javak értékéhez képest az árolló az ipari és mezőgazdasági termékek között miatt következik be, ami egyre több nyersanyag exportját igényli azonos mennyiségű készáru behozatalára.

Question 20

Melyek az Észak-Dél gazdasági szakadék mélyülésének fő okai?

Answer 20

Ugyanolyan növekedési ráták mellett kisebb nemzeti jövedelem, monokulturális gazdasági fejlődés, információ-technológiai szakadék, pénzügyi és banki szolgáltatások elérhetősége csak a fejlett világban, transz- és multinacionális vállalatok székhelyeinek a fejlett országokban találhatósága, valamint a fogyasztás és jóléti index egyenlőtlenségei.

Question 20

Mik a dependencia-elmélet fő jellemzői?

Answer 20

A dependencia-elmélet szerint a világgazdaság a perifériából szivattyúz ki értéktöbbletet a centrum felé egyenlőtlen csere révén, a fejlődő országok problémái pedig a fejlett államokkal való kapcsolatukban gyökereznek.

Question 21

Milyen kategóriákba sorolható a fejlődő országok és a fejlett országok közötti kapcsolat a dependencia-elmélet szerint?

Answer 21

Kizsákmányolás, elhanyagolás, valamint a dependencia és azzal járó fejlődés, mely gyors gazdasági növekedéssel járhat, mégsem vet véget a függőségnek, így a politikai szuverenitás illuzórikus marad.

Question 21

Mi a strukturalisták véleménye a fejlődő országok felzárkózási esélyeiről?

Answer 21

A strukturalisták pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy a fejlődő országok képesek lesznek felzárkózni a gazdasági fejlettségben.

Question 21

Miért nem jelent valódi fejlődést a gyors gazdasági növekedés bizonyos függőségi kapcsolatokban?

Answer 21

Mert nem vet véget a dependenciának (függetlenség hiánya), így a gazdasági függőség miatt illuzórikussá válik a politikai szuverenitás.

Question 21

Mi a kapcsolat a dependencia megközelítés és a modern világrendszerszemlélet között?

Answer 21

A dependencia megközelítés szerint a modern világrendszer középponti izmusai a perifériából szívják ki az értéktöbbletet a centrum felé, ezáltal fenntartva az egyenlőtlen gazdasági kapcsolatokat.

Question 21

Mi a “liberális álláspont” a fejlődő országok gazdasági fejlődésével kapcsolatban?

Answer 21

A világgazdaság jótékony hatással van a déli országok fejlődésére, a szabadkereskedelem, specializáció és a munkaerő nemzetközi megosztása megkönnyíti ezeknek az országoknak a felzárkózását.

Question 21

Mi a kapcsolat a fejlődő országok elitjei és a kapitalista centrum között?

Answer 21

A fejlődő országok elitjei a kapitalista centrum klientúráját képezik, ahol a saját osztályuk érdekeit tartják szem előtt és nem az országukét.

Question 21

Milyen társadalmi következményei vannak a fejlesztési politikák viszonylagos kudarcának?

Answer 21

A társadalmi hierarchia elnyeli a külső forrásokat, a támogatások nem a címzettekhez jutnak el, valamint az agyelszívás rontja az oktatási beruházások megtérülését.

Question 22

Hogyan befolyásolja a globalizáció az Észak-Dél viszonyt?

Answer 22

Az informatikai forradalom ellentmondásos hatásai révén, mint például az új technológiai tudásigényesség és a globális kommunikációs hálózat kiépítése, valamint a globális kultúra és identitáspolitika hatásai keresztül.

Question 22

Mi a fejlett államok strategiája a szegényebb államok kapcsán?

Answer 22

A szegényebb államokat piacként használják fel, törekednek a dependencia állapotának fenntartására és védekeznek hatalmuk ellenálló függő államokkal szemben gazdasági szankciók és katonai erő bevetésével.

Question 22

Hogyan hat az olcsó beruházási és fejlesztési hitelek használata a fejlődő országok gazdaságaira?

Answer 22

Az olcsó beruházási és fejlesztési hitelek használata rövid távon segíthet a fejlesztésben, de a dráguló kamatok és az adósságszolgálat hosszú távon felemésztheti a növekedés eredményeit, adósságválsághoz és államcsődhöz vezethet.

Question 23

Milyen társadalmi és kulturális hatásai vannak a globalizációnak a fejlődő országokra nézve?

Answer 23

A globalizációnak tudatformáló hatásai vannak, mint például a globális kultúra terjedése, globalizációs ellenmozgalmak szerveződése, új népvándorlás és az identitáspolitika feltámadása, amelyek mind befolyásolják a társadalmi struktúrákat és kulturális identitást.

Question 23

Mi a jelentősége annak, hogy a “ki finanszíroz kit” kérdése a fejlődő és fejlett világ közötti kapcsolatban?

Answer 23

A “ki finanszíroz kit” kérdése rámutat a nagyarányú tőketranszfer problémájára, amely a fejlődő országokból a fejlett országok felé irányul, gyakorlatilag a fejlődő országok nettó finanszírozóivá teszi őket, ami mélyíti a gazdasági egyenlőtlenségeket.

Question 24

Hogyan viszonyulnak a fejlett államok a szegényebb államokhoz a hegemónia, dominancia és dependencia kontextusában?

Answer 24

A fejlett államok gyakran használják a szegényebb államokat piacként, és törekszenek a kizsákmányolásukra különböző eszközökkel, mint például gazdasági, kommunikációs, politikai, oktatási és kulturális stratégiák által, annak érdekében, hogy fenntartsák dominanciájukat és hegemóniájukat.