19-. A nemzetközi viszonyok szereplői: az állam Flashcards
Mi az állam fogalma?
Az állam olyan politikai szervezet, amely adott területen belül gyakorolja a kormányzati hatalmat, és rendelkezik a szuverenitás jellemzőivel.
Mit jelent az állam szuverenitása és mik a korlátai?
Az állam szuverenitása az állami hatalom függetlenségét és korlátlan érvényesülését jelenti a területén belül, külső hatalmak beavatkozása nélkül. Korlátai lehetnek a nemzetközi jog, a diplomáciai megállapodások és a belső politikai rendszer specifikációi.
Mi az államok célja?
Az államok alapvető céljai közé tartozik a függetlenség, a biztonság és a gazdasági prosperitás elérése.
Hogyan határozható el az állam és a nemzet közötti elhatárolás?
Az állam egy politikai és hatalmi entitás, míg a nemzet kulturális és etnikai közösséget jelent. Az államhoz terület, kormányzati struktúra és szuverenitás kötődik, a nemzetet pedig közös történelem, hagyományok és értékek kötik össze.
Mit nevezünk a hatalom problematikájának a nemzetközi viszonyok kontextusában?
A hatalom problematikája a nemzetközi viszonyokban az államok közötti hatalmi egyenlőtlenségekre, dominanciára és az erőpolitika következményeire utal.
Miért fontos az államoknak a biztonság?
A biztonság azért fontos az államok számára, mert ez biztosítja a belső stabilitást, a hatalmi egyensúlyt, és védelmet nyújt a külső fenyegetésekkel szemben. Ez magában foglalja a védelmi szövetségeken keresztül kialakított biztonságot és a semlegesség vagy el nem kötelezettség politikáit.
Milyen viszonyok lehetnek az állam és a nemzetek között?
- Az állam területén belül több nemzet is élhet, például Belgiumban a flamand és vallon közösségek.
- Egy nemzet több állam területére is kiterjedhet, mint például a magyarok, kuruk vagy írek esetében.
- Egy nemzet megoszthat több államot úgy, hogy mindegyikben többségben van, létrehozva így nemzetalkotó tényezőt, mint Például a koreaiak vagy németek.
Mit jelent az államok függetlenségi célja?
Az állami függetlenség célja, hogy az adott ország önállóan tudjon dönteni bel- és külpolitikájáról, szabadon kialakítva saját rendszerét és döntéseit anélkül, hogy külső hatalmak befolyásolnák.
Hogyan érhető el az államok gazdasági prosperitása?
Az államok gazdasági prosperitásának elérése érdekében előmozdítják a gazdasági fejlődést, fokozzák a kereskedelmet és a befektetéseket, valamint részt vesznek nemzetközi gazdasági szervezetekben mint a WTO vagy az IMF.
Mit jelent a népek önrendelkezési joga?
A népek önrendelkezési joga azt az elvet jelenti, hogy minden nemzet rendelkezhet saját sorsa felett, és ezáltal jogosult saját államot alapítani vagy más államoktól függetlenedni.
Mi történt a dekolonizációs folyamat során a 2. világháború után?
A 2. világháború után megindult a dekolonizációs folyamat, melynek során a 60-as évekre szinte minden egykori gyarmat függetlenné vált. A folyamat Portugáliát kivéve az összes korábbi gyarmatosító hatalomra kiterjedt. Az ENSZ 1960-ban elfogadott Közgyűlési határozata kimondta, hogy minden gyarmati nép jogosult az önrendelkezésre.
Milyen formái lehetnek az államok közötti biztonságnak?
A biztonsági rendszerek többféle formát ölthetnek, mint például:
A) Szövetség - két vagy több állam közötti hivatalos együttműködés, például az NATO vagy a Varsói Szerződés.
B) Semlegesség, aminek több formája létezik: a tartós semlegesség (pl. Svájc), az eseti semlegesség (pl. Spanyolország a második világháborúban) és az egyoldalúan viselt semlegesség (pl. Svédország).
C) El nem kötelezettség, amikor az állam egyoldalúan kinyilvánítja semlegességét vagy együttműködési szándékát, de ez nem feltétlenül kap elismerést más államoktól.
D) Nemzetközi területek létesítésével, mint például Danzig vagy Saar területei voltak.
E) Fegyverkezés korlátozásával, mint a 30-as években a hadsereg létszámának és felszerelésének korlátozása.
Mi az államok hatalmának definíciója Robert Dahl szerint?
A hatalom az a képesség, amellyel másokat ráveszünk valaminek a megtételére vagy megakadályozzuk valami megtételében.
Milyen tényezőket vesz figyelembe az egyszerű hatalmi index?
a) Demográfiai tényező: az állam teljes lakosságát veszi figyelembe. b) Ipari tényező: városi lakosság létszáma, acéltermelés mennyisége, üzemanyag fogyasztás mértéke. c) Katonai tényező: katonaság létszáma, katonai kiadások mértéke.
Hogyan definiálja Georg Jellinek az államot?
Az államot meghatározott terület és népesség felett gyakorolt főhatalomként határozza meg.
