3-A nagy gazdasági világválságra adott válaszok és a II. világháborúhoz vezető út Flashcards
Hogyan nézett ki az ipar és a gazdaság a I. világháború után?
A világháború alatti hadigazdálkodás után nehezen állt vissza az ipar békés lábra, a hadsereg leszerelésével pedig nagy munkanélküli tömegek keletkeztek. Emellett az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok összeomlása súlyosbították a helyzetet.
Milyen tényezők nehezítették a háború utáni gazdasági talpra állást?
A békeszerződések által okozott nehézségek, a többé-kevésbé elszigetelt és beszűkült világpiac, valamint a háborús jóvátételként meghatározott óriási összegek törlesztési kötelezettsége jelentősen gátolta az érintett országok gazdasági felépülését.
Milyen volt a mezőgazdasági helyzet a ‘20-as, ‘30-as években és mi volt az “agrárolló”?
Az agrárolló jelensége a mezőgazdasági termékek árainak az ipari termékek árai alatt maradását jelentette, ami azt eredményezte, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók sokkal többet kellett termeljenek az ipari termékek megvásárlásához szükséges pénz megszerzéséhez
Hogyan változott a gazdaság szerkezete a ‘20-as, ‘30-as években, és mely ágazatokban volt fellendülés, illetve visszaesés?
A gazdaságok szerkezetátalakítása és stabilizálása ellenére nem a háború előtti viszonyok álltak helyre. A klasszikus húzó-ágazatok, mint például a textilipar és szénbányászat visszaestek, miközben új ágazatok – villamosenergia-fejlesztés, autógyártás, műszergyártás – megélénkülést mutattak. A mezőgazdaság azonban visszaeső tendenciát mutatott.
Mi a Kondratyev-ciklus és mi köze van a nagy gazdasági világválsághoz?
A Kondratyev-ciklus elmélete szerint minden gazdasági ágazatban 5-10 évente visszaesések vannak, amelyeket normál esetben a többi ágazat kompenzál. Körülbelül 50-60 évente azonban a válság minden ágazatban egyszerre jelentkezik, ami 1929-ben történt meg, és ennek eredményeként általános válság bontakozott ki.
Mi volt a “fekete csütörtök” és milyen hatása volt a válság kialakulására?
A “fekete csütörtök” 1929. október 24-i esemény, amely során megkezdődött a részvénypiaci összeomlás, az értékpapírok árfolyama 40-60%-al esett. Október 28-án a helyzet még romlott, közel 19%-os csökkenés mutatkozott, ami körülbelül ötven milliárd dollárnyi veszteséget jelentett. Ez a pénzügyi válság gyorsan átterjedt az egyéb ágazatokra és országokra is.
Hogyan kezelte Németország a jóvátételi fizetések problémáját?
Németországnak hatalmas összegeket rendelt el a Jóvátételi Bizottság, amelyet elsősorban Amerikából származó hitelek felvételével és az angolok és a franciák részére teljesítette. Ez a hitelekkel történő finanszírozás hosszú távon további gazdasági instabilitást okozott.
Hogyan hatott az USA gazdaságpolitikája a nagy gazdasági világválság kirobbanására?
Az USA a háború utáni világgazdaság irányítójává vált, de nem képes volt megbirkózni az újonnan megszerzett szerepével. Az egész világ a rövidlejáratú amerikai kölcsönöktől függött, de az USA folyamatosan változtatta hitelpolitikáját, a belső piacra koncentrált, ami végül deflációhoz és túltermeléshez vezetett.
Miért vált eladhatatlanná számos termék a ‘20-as és ‘30-as évek világgazdasági helyzetében?
Világszintű túltermelés alakult ki, ami azt eredményezte, hogy hatalmas mennyiségű cikk maradt eladatlan, ahogyan a technológiai fejlődés az ipari forradalom harmadik hullámának köszönhetően további piaci változásokat idézett elő.
Milyen társadalmi hatásai voltak a nagy gazdasági világválságnak?
A világválság súlyos társadalmi következményekkel járt: a megszűnő vállalatok és csökkenő beruházások miatt tömeges munkanélküliség alakult ki, emellett nőtt a szegénység és az egyenlőtlenségek, ami bizonytalansághoz vezetett a népesség körében és társadalmi feszültségeket generált.
Mi voltak a gazdasági világválság közvetlen előjelei a háborút követően?
Gazdasági kimerülés, az emberi és anyagi erőforrások csökkenése, fedezet nélküli pénzkibocsátás, és a kereskedelmi kapcsolatok zavarai.
Milyen gazdasági nehézségek merültek fel a világháború után az érintett országokban?
A hadigazdálkodásról való átállás nehézségei, a leszerelés nyomán keletkező munkanélküliség és a korlátozott hadiipar és hadsereg problémái.
Hogyan befolyásolta az infláció és a munkanélküliség növekedése, valamint a közszükségleti termékek hiánya a válság előestéjén álló gazdaságokat?
Ezek a tényezők hozzájárultak a gazdasági válság kialakulásához, mivel növelték a társadalmi feszültséget és csökkentették a piaci stabilitást.
Milyen hatással voltak a békeszerződések a gazdaságokra a háború utáni időszakban?
A békeszerződések nehezítették a talpra állást, miután a világpiac jelentős mértékben beszűkült, és a jóvátételi fizetések terhelték az érintett országokat.
Miért és hogyan próbálták az angolok és a franciák törleszteni amerikai tartozásaikat a jóvátételekből?
A választott hadi jóvátételek révén igyekeztek eleget tenni hatalmas amerikai adósságaiknak, amelynek összege 33 milliárd amerikai dollárra rúgott, de ez a módszer később problémásnak bizonyult.
Mi volt a válság alapproblémája és hogyan mélyítette magát a válság?
A válság alapproblémája az volt, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya megbomlott, mivel a bérek nem emelkedtek az árakkal arányosan, csökkent a fogyasztók képes kereslete. A kereslet csökkenése miatt felhalmozódtak a termékek a raktárakban, munkásokat bocsátottak el, ami tovább csökkentette a fogyasztói keresletet, így a válság egyre mélyült.
Hogyan kezeltek egyes országok a túltermelési problémát a válság idején?
Volt, ahol a túltermelt termékeket megsemmisítették, például Brazíliában kávéval fűtötték a mozdonyokat, Dániában pedig a csatornába öntötték a tejet, míg az emberek milliói nyomorogtak és éheztek, mert nem volt pénzük a szükséges termékek megvásárlására.
Hogyan hatott az Amerikai Gazdaság összeomlása az egyes országokra?
Az Amerikai Gazdaság összeomlása miatt az USA beszüntette a hitelezést és a már kiadott hiteleket is visszakövetelte. Ez globálisan terjesztette a válságot, amely így nem csak Amerikát, hanem Európát és további régiókat is érintett. Új piacok megszerzésére nem volt lehetőség, a válság tehát széleskörűen érzékelhető volt.
Melyik ország kerülte el a válságot és miért?
Egyedül a Szovjetunió kerülte el a válságot, mert gazdasági blokád miatt önellátásra rendezkedett be, és így nem volt kiszolgáltatva a külső piacok változásainak.
Mi volt a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változás a válság hatására?
A nemzetközi kapcsolatokban nemzeti rivalizálás és valódi hatalmi struktúrák kerültek felszínre, majdnem mindenhol személyi és pártpolitikai változások következtek be, és a területi revízió gondolata egy időre visszaszorult.
Mi volt a hatása a válságnak Németországra?
Németországban a válság súlyos hatással volt. Az eddig befektetett hitelek jóvátételre mentek, és amikor a hiteleket megvonták, a gazdaság összeomlott. Elvesztette külföldi beruházásait, bankszünnapot rendeltek el, és devizagazdálkodást vezettek be. A válság által legjobban sújtott országok közé tartozva, nem volt gyarmat, amin átháríthatták volna a veszteségeiket.
Hogyan befolyásolta a monopolizált piacok jellemzője a válságot?
A monopolizált piacokon a korlátozott versenyhelyzet (monopolár) és a pszichológiai faktorok, mint az eladási láz a tőzsdén és a pánik, tovább súlyosbították a válságot. Ezek a jellemzők korlátozták a piaci reakciókat, és hozzájárultak az összeomláshoz.
Miért esett át szerkezeti válságon a gazdaság ebben az időszakban?
A gazdaság szerkezeti válságon ment keresztül, mert nem volt egyensúlyban az ipari és a mezőgazdasági termelés (agrárolló). Továbbá a nyersanyagárak csökkentek, ami cserearány-romlást eredményezett, és mindez súlyosbította a válságot.
Milyen hatással voltak a különböző országok gazdasági helyzetére a nemzetközi kapcsolatok változásai a válság alatt és után?
A válság időszakában és után a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, mint a nemzeti rivalizálás és politikai változások, különböző mértékben érintették az országokat. A nagy gyarmatbirodalommal rendelkező országok képesek voltak veszteségeiket áthárítani a gyarmatokra, míg a fejlett tőkés országok nagy tartalékokkal rendelkeztek, ami enyhítette a válság hatásait.
Hogyan próbálta meg egyes országok gazdasága túljutni a válságon?
A Szovjetunió az önellátásra való átállással kerülte el a válság hatásait, míg egyes országok, mint Németország, kötött devizagazdálkodást vezettek be és restriktív gazdaságpolitikát folytattak. Ezek az intézkedések különböző sikerességgel próbáltak választ adni a válság okozta gazdasági kihívásokra.
Mi okozta az első opénzügyi válságot Ausztriában 1931-ben?
A válságot a Monarchia felbomlása és a bécsi nagybankok felismerésének hiánya idézte elő, amely szerint már nem volt szükség a korábbihoz hasonló méretű bankokra.
Hogyan reagált az ausztriai állam a bankok csődjére?
Az állam bankfúziókkal reagált, aminek eredményeként csak nagybankok maradtak, és 1931 májusában a Creditanstalt fizetésképtelenségét jelentette be, ami bankpánikot váltott ki.
Melyik országban volt kevésbé komoly a válság, és mi volt ennek az országnak a válságkezelési stratégiája?
Nagy-Britanniában volt kevésbé komoly a válság, ahol a Munkáspárti kormányzás alatt a szociális juttatások csökkentésével próbálták kezelni a válságot.
Mi történt a szociális juttatások csökkentése elleni ellenállás után Nagy-Britanniában?
A Munkáspárt visszahívta kormányfő McDonaldot, és kizárta tagjai közül, de ő helyette új kormányt alakított és véghezvitte programját.
Milyen lépést tett Nagy-Britannia az aranystandarddal kapcsolatban 1931 szeptemberében és mi volt ennek a hatása?
Nagy-Britannia az elsők között tért le az aranystandardról és leértékelte a valutáját, ami kedvezően hatott a gazdaságra és korábbi gazdasági fellendülést eredményezett a válság elmélyülése nélkül.
Mi volt a 1931-es Westminster Statútum jelentősége Nagy-Britanniában?
A Westminster Statútum a Brit Birodalmat Brit Nemzetközösséggé alakította át, és elismerte a domíniumok (Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Unió) függetlenségét.
Hogyan reagált Franciaország, amikor Németország nem fizette ki a jóvátételt?
Francia és belga csapatok megszállták a Ruhr-vidéket 1923-ban, amit a Dawes-terv megindulása és Németország fizetőképessé válása után hagytak el.
Melyik volt az uralkodó birtokformáció Franciaországban a válság idején és hogyan hatott ez a válságra?
Kis- és középbirtok volt az uralkodó Franciaországban, és ezek csődje eleinte nem hatott ki országszinten.
Melyik két tendencia bontakozott ki Franciaországban a válság elmélyülése során?
Egyik oldalon a jobboldal “erőskezű” kormány és az alkotmány reakciós módosítását szorgalmazta, a munkásság pedig a demokrácia és köztársaság megvédését
Mi történt 1934-ben Franciaországban és mi volt ennek a hatása?
A fasiszták (Tűzkeresztesek, Action Francais) puccsot kíséreltek meg, de a munkásság veszélyt hárított el, aminek hatására a demokratikus erők antifasiszta szövetségbe tömörültek 1935-ben, amely a Népfrontot alkotta.
Mik voltak a Népfront fő jellemzői és kormányzati intézkedései Franciaországban?
A Népfront győzött az 1936-os választásokon és megalakult a Leon Blum vezette népfrontkormány, amely szociális intézkedéseket hozott, azonban az együttműködési nehézségek és a válság enyhülésével a fasiszta veszély csökkenése miatt a polgári és szocialista tagok eltávolodtak egymástól, és így a kormány programját feladták.
Mi volt a demokratikus és munkáspártok válasza a fasiszta veszélyre Franciaországban?
A demokratikus és munkáspártok 1935-ben antifasiszta szövetséget kötöttek, ami a Népfrontot alkotta.
Mit értünk Népfront alatt Franciaországban és ki vezette azt?
A Népfront az antifasiszta szövetségből alakult kormányzat volt, melyet Leon Blum (szocialista) vezetett.
Mi volt a Népfront kormányzásának egyik kulcsintézkedése és milyen kihívásokkal szembesült?
A Népfront kormány szociális intézkedéseket hozott, de gyenge volt, mert a szocialista és a polgári politikusok nem szívesen működtek együtt.
Hogyan alakult az 1936-os választások után a francia belpolitikai helyzet és mi vezetett a Népfront kormány bukásához?
A válság enyhülésével a fasiszta veszély csökkent, a Népfront tagjai eltávolodtak egymástól, ami a kormány programjának feladásához és Leon Blum lemondásához vezetett. Daladier kormányt alakított, és visszavonta a szociális vívmányokat.
Hogy alakult ki a gazdasági válság Közép- és Kelet-Európában?
A válság a világgazdasági válságtól függetlenül jelent meg és főként agrárválságot hozott létre. 1931-32-re a mezőgazdaság rendkívül eladósodott.
Milyen következményei voltak a válságnak a közép-és kelet-európai országok számára?
A legtöbb ország nagy mértékű hitelek felvételére szorult, hogy kezelni tudják a gazdasági helyzetüket.
Mi volt Magyarország helyzete az 1920-as évek végére?
Magyarország helyzete stabilizálódni látszott az első világháború és Trianon utáni megrázkódtatások után, amit a világgazdasági konjunktúra is támogatott, de a gazdasági válság ezt megszüntette.
Mely iparágakat érintette leginkább a válság Magyarországon és hogyan reagáltak a nélkülözhetelelen cikkek gyártói?
Az iparban közel 20%-kal esett vissza a termelés, a vas- és acélgyártás, bányászat, kohóipar, gépgyártás és faipar szenvedte el a legnagyobb csökkenést. A mindennapi, nélkülözhetetlen cikkek gyártása csak kisebb mértékben csökkent, míg az olyan ágazatok, mint a textil-, bőr-, papír-, vegy-, villamossági ipar és a konzervipar növelni is tudta a termelést.
Hogyan próbált az állam segíteni a mezőgazdasági válság enyhítésében?
Különböző módokon támogatták a mezőgazdaságot, például alapítványokat hoztak létre, vasúti fuvarkedvezményeket, termelési eszközök árának csökkentését és értékesítési támogatásokat nyújtottak.
Melyik volt Magyarország legjelentősebb gazdasági ágazata és milyen hatással volt rá a válság?
A mezőgazdaság volt a legjelentősebb, amely a kivitel 70%-át bonyolította. A válság a külkereskedelmi cserearányromlás és az agrárolló nyílásának következtében érzékenyen érintette a gazdaságot.
Mik voltak a gazdasági nacionalizmus jellemzői a 1930-as világgazdasági válság idején?
A gazdasági nacionalizmus alatt a kihívásokra protekcionista válaszokat adtak a nagyhatalmak, és nem tudtak közös akciót kialakítani a válság leküzdésére.
Mi jelentette a válság mélypontját és ki dolgozta ki a válságból való kilábalás elméletét?
A válság mélypontja 1932 volt, amikor Keynes angol közgazdász kidolgozta a növekedési elméletet, amely széles körben elterjedt.
Mi volt Keynes elméletének célja és mit javasolt az állam szerepére nézve a gazdaságban?
A cél a kereslet-kínálat egyensúlyának helyreállítása volt úgy, hogy az állam szabályozóként lépjen fel, segítve a tőkeigényes ágazatokat, mint az egészségügy és az oktatás.
Milyen szociális intézkedéseket tartott elengedhetetlennek Keynes?
A munkanélküli segélyt, betegbiztosítást, nyugdíjat, fizetett szabadságot és a munkaidő csökkentését, melyek együttesen hozzájárultak a fogyasztói kereslet növeléséhez.
Milyen területeken hozott változást Roosevelt New Deal programja?
A New Deal nagy változást hozott a hiteléletben, mezőgazdaságban és iparban, beleértve a bankok állami szabályozását, mezőgazdasági termelés csökkentését és az ipari kényszerkartellizálást.
Mik voltak Roosevelt szociális és politikai intézkedései a New Deal keretében?
A munkásszervezetek és sztrájkjog elismerése, társadalombiztosítás bevezetése, és új külkapcsolatok szövete a „jószomszédság” elve és a Szovjetunióval való megegyezések révén.
Mi volt a következménye a Lausanni egyezménynek 1932-ben?
A Lausanni egyezmény formálisan lezárta a jóvátételek fizetését és a további adósságkifizetéseket gyakorlatilag megállították 1933 után.
Mit eredményezett az amerikai gazdaságpolitikában a New Deal második fázisa?
Az újabb New Deal kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyeket, ami hozzájárult az amerikai gazdaság újra felfutásához és a válságból való kilábaláshoz.
Milyen hatással voltak Roosevelt “tisztességes verseny kódexe” intézkedései a New Deal időszakában?
A “tisztességes verseny kódexe” korlátozta a versenyt, az árak és bérek megállapítását, valamint megosztotta a piacokat a vállalatok között. Az állam profit részesedést kapott a nagytőkétől, ami segítette a New Deal finanszírozását.
Mit jelentett a “cselekvő állam” koncepciója és hogyan nézett szembe vele a nagytőke?
A “cselekvő állam” a láthatatlan kéz politikáját váltotta fel, ami aktív állami beavatkozást jelentett a gazdaságban. A gazdasági stabilizáció után a nagytőke szembekerült a New Deal-el, mert az állami beavatkozás már nem volt szükséges.
Milyen változásokat hozott Roosevelt a New Deal politika révén az Egyesült Államok külső gazdasági kapcsolataiban?
Új kereskedelmi megállapodásokat kötött Latin-Amerikával a “jószomszédság elve” értelmében, és a Szovjetunióval 1933-ban, új piacok megnyitásának érdekében.
Mikor és milyen gazdasági fellendülés következett be az 1930-as években?
1933-ban gazdasági fellendülés következett be, amikor a felhalmozott készletek felhasználása és az új szükségletek támadása révén kezdetét vette a gazdaság újraindulása.
