15- Latin-Amerika története a XX. században

Question 1

Mi jellemzi a Latin-Amerikát földrajzilag?

Answer 1

Latin-Amerika magában foglalja Mexikót (Észak-Amerikában), Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint Dél-Amerikát.

Question 2

Mely országok számítanak a térség legfejlettebb országainak?

Answer 2

Brazília, Argentína és Chile

Question 3

Hogyan jellemző az etnikai sokszínűség Latin-Amerikában?

Answer 3

Latin-Amerikában indián, fehér, mesztic, afrikai és ázsiai etnikai csoportok találhatók, az egyes térségekben az etnikai összetétel jelentősen eltérhet.

Question 4

Ki volt a Kaudió parancsnok és mi volt a szerepe Mexikó történetében?

Answer 4

Kaudió parancsnok szilárdította meg a helyzetet Mexikóban az 1810-es felszabadulási küzdelmek után.

Question 5

Mi a jelentősége az 1808 és 1824 közötti függetlenségi mozgalomnak?

Answer 5

Ez a mozgalom elindította a folyamatot, amely végül a Kubától Mexikóig terjedő új latin-amerikai államok alakulásához vezetett.

Question 6

Mely országokat nevezik “Fehér országoknak” Latin-Amerikában, és miért?

Answer 6

Argentínát és Uruguayt nevezik “Fehér országoknak”, mert a lakosság nagy részét főként európai, különösen olasz bevándorlók leszármazottai alkotják.

Question 7

Melyek azok a fő nyersanyagok, amelyek meghatározóak az egyes Latin-Amerikai országok gazdaságában?

Answer 7

Kőolaj (Venezuela, Kolumbia, Mexikó), ón (Bolívia), réz és salétrom (Chile), kávé (Brazília, Kolumbia), cukor és dohány (Kuba), banán (Közép-Amerika, Kolumbia, Ecuador), guano és salétrom (Peru), búza és szarvasmarha (Argentina, Uruguay).

Question 8

Mi az “enganche-rendszer” és mi volt a szerepe Mexikó történetében?

Answer 8

Az “enganche-rendszer” egy kiszolgáltatott politikai gyakorlat volt Mexikóban, amely a függetlenség előtti időszakban jellemezte a helyzetet, és széleskörű szegénységet eredményezett a mexikói lakosság körében.

Question 9

Milyen szerepet játszott a Monroe-elv az USA és Latin-Amerika politikájában?

Answer 9

A Monroe-elv az 1823-ban kinyilvánított amerikai politikai álláspont volt, amely Latin-Amerika függetlenségét támogatta, és ellenezte az európai hatalmak további kolonizációs törekvéseit a nyugati féltekén.

Question 10

Mi a “caudillo” és mi volt a jelentősége Latin-Amerikában?

Answer 10

A “caudillo” egy katonai vezetőt jelent, aki hatalomhoz jutott Latin-Amerikában a korai függetlenedési időszakban, és a központi politikai hatalom gyengeségében gyökerezett.

Question 11

Milyen társadalmi és gazdasági ellentmondások jellemezték Latin-Amerikát a függetlenség utáni időszakban?

Answer 11

Társadalmi és gazdasági ellentmondások jelentkeztek a liberális elvek és a valós társadalmi, gazdasági viszonyok között, valamint a centralista és föderalista államkép irányait illetően nem volt megegyezés.

Question 12

Hogyan jellemeznéd Latin-Amerika bevándorlási mintáit a 20. század elején?

Answer 12

A 20. század elején Latin-Amerika intenzív bevándorlást tapasztalt, különösen az 1914-es csúcspontkor, amikor közel 3 millió európai telepedett le, főként az Argentínában és Brazíliában található partvidéki városokban.

Question 13

Mi volt a porfiriátus, és hogyan jellemeznéd a gazdasági helyzetet Porfirio Díaz hatalma alatt?

Answer 13

A porfiriátus Porfirio Díaz hosszú uralmának időszakát jelöli Mexikó történetében (1876-1910), amely ellentmondásos volt, mivel jelentős gazdasági fejlődést hozott, de diszkriminatív bérezéssel és szakképzetlen őslakosok háttérbe szorításával. Gazdaságilag a kukorica volt a meghatározó élelmiszerforrás, de súlyosbodó élelmiszerhiány is jelentkezett.

Question 14

Kik voltak a forradalom parasztvezérei, és milyen hátterük volt?

Answer 14

A forradalom parasztvezérei Emiliano Zapata, egy kisbirtokos, és Pacho Villa, aki marhatolvaj volt. Ők jelentős szerepet játszottak a forradalom dinamikájában.

Question 15

Milyen esemény indította el a mexikói forradalmat 1910-ben, és milyen következményekkel járt?

Answer 15

A mexikói forradalom a politikai elit által kezdődött 1910-ben, Francisco Madero kiáltványával, amely felhívást intézett a nép felkelésére a porfiriátus ellen. A lázadást nem voltak összehangoltan végrehajtva, emiatt elfojtották.

Question 16

Hogyan került hatalomra Victoriano Huerta, és mi volt az Amerikai Egyesült Államok szerepe a forradalomban?

Answer 16

Victoriano Huerta 1913-ban került hatalomra, miután megvétózta P. Díaz kinevezését. Madero elnök bukása után Huerta vette át az elnöki posztot, mely időszakban az ország kiszolgáltatottnak érezhette magát az Egyesült Államokkal szemben, amely beavatkozni próbált, de ez sikertelen volt.

Question 17

Miért volt jelentős a 1917-es új alkotmány és kik voltak azok a vezetők, akik a forradalom katonai hatalmát tudták magukénak, de nem váltak politikai vezetőkké?

Answer 17

Az 1917-es új alkotmány modern, nemzeti, demokratikus és radikálisan imperializmus ellenes volt, amely előírta a természeti kincsek nemzeti tulajdonát, földreformot és a munkásvédő törvényeket. Sok katonai vezető, mint az alulról jött vezetők, a katonai hatalommal rendelkeztek, de politikai vezetőkké nem váltak.

Question 17

Kik voltak azok az elnökök, akik a mexikói kultúra és gazdaság fejlődéséért voltak felelősek a forradalom második szakaszában?

Answer 17

Álvaro Obregón (1920-1924), Lázaro Cárdenas (1934-1940), és mások, mint például a “la raza cósmica” fogalmának megalkotója Vasconeloz. Lázaro Cárdenas volt az, akinek a reformjai miatt Mexikó gazdasági függetlenséget élvezhetett, és olyan kulturális ikonokkal, mint Frida Kahlo, elősegítették az ország kulturális fejlődését.

Question 18

Mi volt a ‘Pax Porfiriana’, és miért volt ellentmondásos?

Answer 18

A ‘Pax Porfiriana’ Porfirio Díaz hosszú hatalmi időszakát (1876-1911) jelzi, amely során a gazdasági növekedés látszólagos békét és stabilitást eredményezett. Ellentmondásossága abban rejlett, hogy a fejlődés nem osztozott egyenletesen, a társadalom széles rétegei kirekesztődtek, és a sok írástudatlan mellett komoly élelmiszerhiány is kialakult.

Question 19

Milyen szerepet játszottak a külföldi befektetések és a külföldi munkaerő a porfirista Mexikó gazdaságában?

Answer 19

A külföldi befektetők és a szakképzett európai munkaerő hatalmas szerepet játszottak Mexikó iparának és kereskedelmének fejlődésében. Földet és állampolgárságot kaptak, ami további diszkriminációhoz vezetett, mivel őket előnyben részesítették a helyi, latin-amerikai lakossággal szemben.

Question 20

Melyek voltak Francisco Madero hatalomhoz jutásának fő mozzanatai és miért voltak fontosak a forradalomhoz vezető események sorában?

Answer 20

Francisco Madero 1911-ben vált az első forradalmi elnökké, miután felszólította a mexikói népet a porfiriátus elleni lázadásra. Elutasítása Porfirio Díaz újbóli kinevezésével szemben kulcsfontosságú esemény volt, mint az instabil uralom elleni fellépés kezdete.

Question 21

Mi jellemző a 19. századi Latin Amerika politikai és társadalmi környezetére?

Answer 21

Két uralkodó irányzat, a liberalizmus és a nacionalizmus volt jelen, új, liberális elemeket tartalmazó alkotmányokkal, mint az emberi szabadságjogok védelme. Azonban valóságban konzervatív kép mutatkozott, például a rabszolgaságot nem törölték el, ami ellentmondott az emberi jogokkal.

Question 22

Miről volt nevezetes a 1917-es alkotmány?

Answer 22

Az 1917-es alkotmány rendkívül előremutató volt annak idején; egy modern, nemzeti és demokratikus alkotmány, ami nemcsak az imperializmus ellen állt ki, hanem számos progresszív reformot is magában foglalt, mint például a természeti erőforrások állami tulajdonának deklarációja, földreformok, munkavállalók védelme és az oktatás világi jellege.

Question 23

Milyen gazdasági és társadalmi problémák jellemzők a mexikói forradalom első szakaszára (1910-1920)?

Answer 23

A mexikói forradalom első szakasza során az ország politikai instabilitás, pusztító katonai harcok és az Álvaro

Question 24

Mi akadályozta Latin Amerika gazdasági fejlődését a 19. században?

Answer 24

Nincs központi mag, ami köré a gazdaság szerveződne, ennek oka többek között politikai okok, infrastruktúra hiánya és területi viták szomszédos országok között.

Question 25

Mi volt a populizmus prototípusa Latin Amerikában és ki hozta létre?

Answer 25

Az Apra volt a populizmus prototípusa Latin Amerikában, amelyet 1924-ben egy perui tanár, Victor hozott létre. A mozgalom baloldaliként indult, majd jobbra tolódott és erőteljes imperializmus- és vallásellenesség jellemző rá.

Question 25

Hogyan segítette a külföldi tőke Latin Amerika gazdaságait a 19. században?

Answer 25

A külföldi tőke, főleg az angol és később az USA befolyásával, segítette ezen országok gazdaságát visszacsatlakozni a világgazdasághoz, de ezáltal kiszolgáltatott szerepbe kerültek, nyersanyagokat és olcsó munkaerőt biztosítva a külföldiek számára.

Question 25

Milyen társadalmi változások történtek Latin Amerikában a 20. század elején?

Answer 25

Anarchikus viszonyok maradtak fenn, de gazdasági erősödés is elkezdődött. Az oligarchia meggazdagodott, miközben a társadalom többi része megkérdőjelezte hatalmukat. Folytatódott az elmaradás és lemaradás problémája.

Question 26

Mik voltak a 20. század eleji Latin Amerika politikai kihívásainak megoldásra irányuló próbálkozásai?

Answer 26

Az első próbálkozások közé tartozott a radikalizmus, míg a tartósabb változásokhoz a populizmus és később a neopopulizmus vezetett. Radikalizmus csak a fejlettebb országokban, mint Chile és Urugváj jött létre, ahol a polgári demokrácia és nemzeti polgárság alapjain kezdett erősödni a szakmunkási réteg.

Question 27

Mi volt a Tenentista mozgalom célja Brazíliában?

Answer 27

A Tenentista mozgalom célja a politika formálása volt, ami a katonai erő és beavatkozás révén jött létre.

Question 27

Hogyan hatott a külső segítség Latin Amerikára a 19.-20. században?

Answer 27

A Brit és Francia segítség, valamint a külföldi tőke hozzájárult a gazdaságok erősödéséhez, de ezek az országok kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, amely meghatározta gazdasági és politikai fejlődésüket.

Question 27

Mik voltak a populizmus jellemzői Latin-Amerikában és hogyan alakult át idővel?

Answer 27

A populizmus erőteljes imperializmus- és vallásellenességgel jellemezhető, de idővel jobboldalibb irányba tolódott és olyan intézkedéseket szorgalmazott, mint a választójog kiszélesítése és a nők szavazati jogának bevezetése.

Question 28

Milyen társadalmi változások következtek be a háború után Latin-Amerikában?

Answer 28

A háború után társadalmi átalakulás ment végbe, ahol a munkásság száma és az igény rá nőtt. Új társadalmi rétegek alakultak ki, mint a kispolgárság, az alkalmazottak és a tisztviselők, akik városi tömegeket alkottak.

Question 28

Mi jellemezte a Latin-Amerikai országokat az első világháború idején?

Answer 28

Az első világháború alatt a Latin-Amerikai országok gazdaságilag aktívak voltak és óriási konjunktúra mutatkozott. Bár politikailag semlegesek maradtak, gazdaságilag sokat szállítottak az Antant-nak, például nyersanyagokat és bányakincseket.

Question 28

Mi a populizmus jellemzője és hogyan terjedt el Latin-Amerikában?

Answer 28

populizmus városi jelenség, a tömegbázisa a munkásság, mozgósításon alapul és szabályokat is tartalmaz. Antagonisztikus társadalmi szövetséget jelent, mivel a burzsoázia és a tömegek kölcsönös ellentéteire épül. A válságok során a populista vezetők magára hagyták a népet, ami felerősítette a populizmus terjedését. Ennek értelmében vágytak az emberek olyan államra, amely biztonságot teremt.

Question 29

Mi az oligarchikus államok válságának oka Latin-Amerikában?

Answer 29

Az oligarchikus államok a 19. század és a 20. század fordulóján jelentek meg, de válságba kerültek, mivel nem tudtak válaszokat adni a társadalmi problémákra. Új elit, az ipari polgárság kezd előtörni, és politikai vezetőszerepet töltenek be, míg a szolgáltató szektor is fejlődik.

Question 30

Hogyan alakult a latin-amerikai politikai és gazdasági helyzet a két világháború közötti időszakban?

Answer 30

A két világháború közötti időszakot a boldog békeidők jellemezték, ahol kőolaj kiemelt szerephez jutott. Ekkor jelentős társadalmi átalakulás történt, és a tömegek egy karizmatikus vezető feltörekvésére vártak, aki célul tűzte ki egy erős állam és a reformok elérését. Ennek hátterében a gazdaságpolitika import helyettesítő iparosítást támogatta, az állam megerősödött gazdasági szereplőként, de válság esetén a vezetők cserbenhagyták a népet.

Question 31

Milyen volt Mexikó helyzete a reformok után és ki volt az utolsó forradalmi elnök?

Answer 31

A Mexikói forradalom utolsó elnöke jelentős reformokat hajtott végre, beleértve a kőolaj függetlenség megteremtését 1938-ban. Ő egy populista vezető volt, aki az erős állam és az átalakítások mellett állt.

Question 32

Mi a populista vezetők jellemzője Latin-Amerikában?

Answer 32

A populista vezetők képesek összekapcsolni a burzsoáziát és a társadalom igényeit, széles tömegbázisuk van és gyakran rendkívül karizmatikus személyiségek. Mozgásuk a városi tömegeken és a munkásságon alapul.

Question 33

Milyen irányzatok jellemezték a populizmust és mi volt a populizmus politikai gazdasági célja?

Answer 33

A populizmus a harmadik út irányzatát képviseli, és célja egy sajátos, osztályközi szövetségre épülő rendszer kialakítása. Hasonlít a fasizmusra és a szocializmusra, de nem azokkal azonos. Gazdaságpolitikailag az import helyettesítő iparosítást preferálja, melyben az államnak fontos gazdasági szerepe van.

Question 34

Milyen hatással volt a gazdasági világválság Latin-Amerika populizmusának elterjedésére?

Answer 34

A gazdasági világválság súlyosan érintette Latin-Amerika gazdaságát, ami kiszolgáltatottságukat világította meg. A krízis hirtelen jött és sok kárt okozott, például a terményeket, mint kávét és tejet, nem tudták értékesíteni, ezért tengerbe öntötték. A külföldi tőke kivonulása és a társadalmi válságok felerősítették a populizmus iránti igényt.

Question 35

Hogyan reagált az USA Latin-Amerikában a 20. század első felében bekövetkezett változásokra?

Answer 35

Az USA a 1933-1945 közötti időszakban a jó szomszédság politikáját folytatva próbálta erősíteni a kapcsolatokat Latin-Amerikával. Tiszteletben tartották a szuverenitásukat és együttműködni akartak velük, bár ez nem tartott sokáig, mivel a hidegháború új geopolitikai helyzetet teremtett.

Question 36

Mikor adott Brazília hadüzenetet a II. világháború alatt, és mi volt ennek oka?

Answer 36

1942-ben Brazília hadüzenetet adott, mert német támadás érte az országot.

Question 37

Milyen egyezményt kötött Brazília az USA-val a II. világháború alatt?

Answer 37

Brazília egy egyezményt kötött az USA-val, amelyben a NATAL kikötőjét bocsátották az USA rendelkezésére cserébe gazdasági segítségért.

Question 38

Mi történt 1943-ban Brazília katonai szempontjából?

Answer 38

1943-ban egy brazil hadtest harcolt az Olaszországi fronton a II. világháborúban.

Question 39

Mi volt Gaspar Dutra tábornok szerepe Brazília történelmében?

Answer 39

Gaspar Dutra tábornokot 1945-ben választották meg az USA támogatásával, és kötelessége volt betiltani a kommunista pártot. Egy ciklust töltött be.

Question 40

Milyen változásokat vezetett be Vargas újra hatalomra kerülésekor, és mi lett a politikai válság eredménye?

Answer 40

Vargas újra megválasztása után létrehozta a Petrobrast és az Electrobrast, de sikertelen volt. Politikai válság miatt öngyilkos lett, és az ország katonai diktatúrák felé fordult.

Question 41

Milyen szerepe volt Buenos Airesnek Argentína történelmében?

Answer 41

Buenos Aires fővárosnak jelentős szerepe volt, a munkásság háromnegyede itt élt, és több katonai puccs is innen indult.

Question 42

Ki volt Juan Domingo Perón, és milyen szerepet játszott Argentína történelmében?

Answer 42

Juan Domingo Perón katonatiszt és attasé volt, fasizmus iránti szimpátiát érzett, és ő volt az egyesült tisztek csoportjának összekötője, akik 1943-ban megragadták a hatalmat. Később lett az ország elnöke.

Question 43

Mi volt a “Hűség Napja” Argentínában, és ennek milyen következményei voltak?

Answer 43

A Hűség Napja akkor keletkezett, amikor emberek tüntettek Perón letartóztatása ellen, ami végül elősegítette, hogy ő létrehozhassa pártját és nyerje az 1946-os választásokat.

Question 44

Milyen politikai problémákkal küzdött Perón második elnökségében, és hová kényszerült távozni?

Answer 44

Második elnökségében Perón nem tudott függetlenedni a külföldi tőkétől, és számos politikája problémákkal küzdött. Végül elhagyta az országot és Spanyolországban talált menedéket.

Question 45

Mikor került Perón ismét hatalomra és mi történt vele 1973-ban?

Answer 45

Perón 1972-ben harmadszor is elnök lett, de 1973-ban meghalt. Felesége vette át a stafétát, de katonai harc éleződik ki miatta.