A/9. tétel Flashcards
Családi jogállás (származás-megállapítás). Törvényen alapuló tartás
A szülői jogállás keletkezése
A leszármazás alapja
A szülő és a gyermek közötti egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással (vérségi leszármazás) vagy örökbefogadással jön létre
Egyenesági rokonok fogalma
akik közül az egyik a másiktól származik
Oldalági rokonok fogalma
akiknek legalább egy közös felmenőjük van, de egymásnak nem egyenesági rokonai
Anyai státusz
- Magyarországon nem engedélyezett sem a dajkaanyaság, sem a béranyaság jogintézménye (a magzat szívességből vagy ellenérték fejében történő kihordása)
- A biológiai és a genetikai értelemben vett anya reprodukciós eljárásban elválhat egymástól: DE a gyermek anyja az a nő, aki a gyermeket megszülte
- anyaság bírói megállapítása iránti pert nem lehet kezdeményezni azzal szemben, aki a reprodukciós eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott, és ilyen pert ő maga sem indíthat
- az anyaság bírói megállapítása iránti per nagyon ritka, lehet negatív és pozítiv megállapítási per
- megindíthatja a gyermek, (leszármazója) és az anya
Apaság vélelme (sorrend)
Megdönthető vélelem
- házassági kötelék (alapvélelem)
- reprodukciós eljárás
- apai teljes hatályú elismerő nyilatkozat
- apaság bírói úton való meghatározása
Házassági köteléken alapuló apaság
A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.
- a házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti
- vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182-300 nap között eltelt idő (mind a két határnap hozzászámításával)
Kettős apaság és mögöttes apaság
- az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el (kettős apaság)
mögöttes apaság: ha a második férj apasága megdől, akkor az első férj lesz az apa
Reprodukciós eljárásban való részvétel
Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye
- akkor is, ha az anya korábbi házasságának megszűnésétől a reprodukciós eljárásból származó gyermek megszületéséig a vélelmezett fogamzási idő nem telt el
- anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival házasságot köt ugyanúgy az lesz az apa, aki a reprodukciós eljárásban részt vett
Apai elismerő nyilatkozat
- bármikor: gyermek fogantatásától a gyermek halála után is bármikor, személyesen
- önmagában megalapozza az apaságot, önkéntes, visszavonhatatlan
- cselekvőképtelen nem tehet ilyen nyilatkozatot
- a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet
- teljes hatályához szükséges az anyának vagy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és gyermeknek hozzájárulása
Alaki feltétele, hatálya:
- anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél
- jegyzőkönyvbe kell mondani vagy közjegyzői okiratba kell foglalni
- mindenkivel szemben hatályos
Apaság bírói megállapítása
Feltétele, hogy egyéb vélelmek megdőltek.
Kettős bizonyítás:
- fogamzási időben volt nemi érintkezés ÉS
- az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik
bizonyítási eszközök: okirat, tanú, igazságügyi orvos-szakértői vélemény (DNS vizsgálat)
bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti
Peres felek:
- gyermek felperesi pozícióban: a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt a perben
- gyermek alperesi pozícióban: ha az anya által indított perben a gyermek nem az anya pertársa, a pert az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania, a gyermeket eseti gyám képviseli
Apasági vélelem megtámadása
Feltételei:
- Távolság – fizikai, érzelmi
- Származás kizártsága
- Reprodukciós eljárásban hozzájárulás hiánya
- Apai elismerő nyilatkozat megtámadása alaki okból, vagy tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés miatt, vagy a nyilatkozatot jogszabály megkerülése miatt tették
Kizárt:
- az apaságot bíróság állapította meg (perújítás lehet)
- a származás reprodukciós eljárás eredménye (kiv.: hozzájárulás hiánya)
Megtámadási határidők:
- A gyermek hároméves koráig: kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával
- Többi jogosult:
o objektív határidő: az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt
o Szubjektív határidő: tudomásszerzéstől számított egy év
Rokontartás feltételei
Jogosult oldalán:
- önhibán kívüli rászorultság
- érdemtelenség hiánya
- nincs tartásra kötelezhető házastársa, bejegyzett élettársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa vagy volt élettársa
Kötelezett oldalán: tartási- és teljestéképesség
- nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné
Rokontartásra való érdemtelenség
Érdemtelen az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben
- súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat
- amely miatt tartása a kötelezettől nem várható el
- a szülő érdemtelenségére nem lehet hivatkozni, ha tartási, gondozási, nevelési kötelezettségének eleget tett, kivéve: kirívóan súlyos magatartás
A tartási kötelezettség sorrendje
A bíróság kérelemre indokolt esetben mind a tartási kötelezettség mind pedig a tartásra való jogosultság sorrendjétől eltérhet!
I. Egyenesági rokonok
- szülőnek gyermekkel (gyermektartás)
- gyermeknek szülővel (szülőtartás)
- távolabbi leszármazók
- távolabbi felmenők
- közelebbi rokon megelőzi a távolabbi rokont
II. Oldalági rokon:
- csak a nagykorú testvért terheli kiskorú testvérével szemben
- ha a kiskorú testvérnek nincsen tartásra kötelezhető egyenesági rokona
- a nagykorú testvér ezzel nem veszélyezteti saját maga, házastársa, élettársa és tartásra szoruló egyenesági rokonainak szükséges tartását
A tartási kötelezettség megoszlása és speciális esetei
TÖBB KÖTELEZETT: több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség
- kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik ÉS
- teljesítőképességük arányában oszlik meg
SORREND: Ha a tartásra kötelezett a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egysorban tartásra kötelezettekre, ennek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul.
SZEMÉLYES GONDOZÁS: annak a kötelezettnek a javára, aki a jogosultat személyesen gondozza ezt figyelembe kell venni
MOSTOHAGYERMEK TARTÁSA: házastárs köteles eltartani a vele együtt élő házastársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét, akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba
MOSTOHASZÜLŐ, NEVELŐSZÜLŐ TARTÁSA: viszonosság van, ha eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott, ellenszolgáltatás nélkül
A tartásra jogosultság sorrendje
A bíróság kérelemre indokolt esetben mind a tartási kötelezettség mind pedig a tartásra való jogosultság sorrendjétől eltérhet!
- kiskorú gyermek megelőzi nagykorú gyermeket (vér szerinti, mostoha- és a nevelt gyermek egysorban)
- a gyermek a házastársat, volt házastársat, bejegyzett élettársat, volt bejegyzett élettársat, és a volt élettársat
- a házastárs, volt házastárs, bejegyzett élettárs, volt bejegyzett élettárs, és a volt élettárs a szülőt (vér szerinti szülő, mostohaszülő, nevelőszülő egysorban)
- a szülők egymással egysorban a többi rokont
- rokonok közül a leszármazó a felmenőt, a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit
A tartás módja és mértéke
- elsősorban pénzben, határozott összegben
- időszakonként - jellemzően havonta – előre
- felek vagy bíróság által meghatározott
- hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető, ennél régebbi időre, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett
- három évnél régebbi időre nem érvényesíthető
- határozatlan, határozott vagy feltétel bekövetkezéséig
Mértéke: legfeljebb a jövedelem 50 százalékáig
- jogosult indokolt szükséglete – megélhetés indokolt költségei: nem szűkös, de nem is luxus
- kötelezett teljesítőképessége
Tartáshoz való jog megszűnése
Megszűnik: jogosult halálával, határozott idő leteltével, feltétel bekövetkeztéve
Tartási kötelezettség megszűnése és megszüntetése
Megszűnik: kötelezett halálával (kötelezett haláláig esedékessé vált és meg nem fizetett tartásdíj átszáll az örökösökre, örökhagyó tartozása)
Megszüntetés:
- JOGOSULT tartásra való megszűnését az, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják köteles ezt a bíróságnak bejelenteni (elmulasztás esetén szerződésen kívüli kár szabályai szerint felel)
- KÖTELEZETT bíróságtól kérheti a megszűntetés, ha az alapul szolgáló feltételek nem állnak fenn
Kiskorú gyermek tartásának feltételei
- kk. gyermek mindig rászorult – megdönthető vélelem
- kk. soha nem lehet érdemtelen
- szülő saját tartásának szükséges korlátozásával is köteles kiskorú gyermekét eltartani (kiv.)
- Max. 20 éves korig, ha középiskolai tanulmányokat folytat
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának feltételei
- Nagykorú gyermek lehet rászorult, ha szükséges tanulmányokat indokolt időn belül folytat
- Nagykorú gyermek lehet érdemtelen (pl.: kellő indok nélkül nem tartja a kapcsolatot)
- Nagykorú gyermeket a szülő nem köteles tartani, ha ezzel saját maga vagy kk. gyermekének tartását veszélyeztetné
- max. 25 éves korig (kiv.: rendkívül indokolt eset)
