A/5. tétel Flashcards
A személyiségi jogok. A személyiségvédelem polgári jogi eszközei
A személyiségi jogok
- a személyiség a jogalanyok testi, szellemi értékeinek az összessége
- mindenkinek joga van a törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíteni
- abszolút védelem = az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani
- a természetes személyt és meghatározott szinten a jogi személyt is megilleti
- emberi méltóság: minden személyiségi jog kiinduló pontja
Általános védelmet biztosító generálklauzula
(abszolút szerkezetű jogviszony, anyajog: emberi méltóság)
- Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
- Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
- Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme
- A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével
- közéleti szereplők azok, akik a tevékenységüket a nyilvánosság előtt végzik, amelyet ő maga is akar, kíván, de a jó hírnévhez való védelem megilleti
Egyes személyiségi jogok megsértése
- élet, testi épség, egészség megsértése
- személyes szabadság, magánélet, a magánlakás megsértése
- a személy hátrányos megkülönböztetése
- a becsület és a jóhírnév megsértése
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése
- a névviseléshez való jog megsértése
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése
A becsülethez és jóhírnévhez való jog
(1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
(2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A magántitokhoz való jog
(1) A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.
(2) A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen személlyel való közlése.
A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Névviseléshez való jog
(1) Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével.
(2) Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név - e tevékenység gyakorlása során - megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.
Kegyeleti jog
(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
(2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.
Az élet, a testi épség és az egészség megsértése
A teljes családban éléshez fűződő személyiségi jog, lelki traumák okozása is ide tartozik
A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése
- a személyes szabadság köre: a testi szabadságot jelenti, tilos mozgásában önkényesen korlátozni, szabadságát elvonni (a tartózkodási hely, lakóhely, a hivatás szabad megválasztásának joga)
- a magánszféra köre: az egyén magánautonómiájába való önkényes beavatkozás tilos; akkor önkényes, ha a személy akaratával, törekvéseivel kifejezetten ellentétes
- a magánlakáshoz valójog: magánlakás az a térben meghatározott helység ahol a személy autonóm módon mástól nem zavartatva határozhatja meg életfeltételeit és a házi jogának szabályait
A személy hátrányos megkülönböztetése
A személy számára ténylegesen hátrányt okozó vagy hátrány lehetőségét magában hordozó megkülönböztetés tilalma
A személyiségvédelem polgári jogi eszközeinek alkalmazási feltételei
jogellenes magatartás + okozati összefüggés a jogsértő magatartás és a sérelem között
Objektív jogkövetkezmények (felróhatóságtól független szankciók)
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Szubjektív jogkövetkezmények
Sérelemdíj
(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.
Kártérítési felelősség személyiségi jogok sértése esetén
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
A személyiségi jogok érvényesítése
(1) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.
(3) Az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(4) Ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat, és érvényesítheti a jogsértés felróhatóságtól független szankcióit. Az ügyész keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni.
(5) A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.
Sajtóhelyreigazítás (Smtv.)
Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények.
