A/7. tétel Flashcards
A szabadalmi jogviszony jellemzői és a védjegy jogi szabályozása
Szabadalmi oltalom
a találmány alkotója számára meghatározott ideig fennálló, kizárólagos jellegű jogosultságot biztosít a találmány feletti rendelkezésre
Szabadalmazás feltételei
Abszolút újdonság: időben és térben, korlátozás nélkül a világon bárhol érvényesülnie kell
Feltalálói tevékenységen kell alapuljon: a szakember számára nem nyilvánvaló a megoldás
Iparilag alkalmazható: ipar/mezőgazdaság valamely ágában azonos eredménnyel megvalósítható legyen
Kizárt: matematikai módszer, tudományos elmélet; olyan megoldás, amely közrendbe, közerkölcsbe ütközik
Feltaláló
Aki a találmányt megalkotta és elsőként jelentette be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához
Szabadalmas
A szabadalmi jogok jogosultja
Feltaláló személyhez fűződő jogai
- névjog
- feltalálói minőséghez való jog
- titokban tartás joga
- integritáshoz való jog
forgalomképtelenek, időbeli korlátok nélkül érvényesíthetők
A szabadalmas vagyoni jogai
- kizárólagos hasznosítási és rendelkezési jog (jogosult iparszerűen előállítani vagy használni, értékesítés, átruházás)
- másnak hasznosítási engedélyt (licencia) adhat
Szabadalmas kötelezettségei
- találmány feltárása, a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő hasznosítás, oltalom fenntartása (évente fenntartási díjat kell fizetni).
- Oltalmi idő 20 év a bejelentés napjára visszamenőleg
Szolgálati találmány
- akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki;
- a munkáltatót illeti meg;
- a munkáltatónak a bejelentés után 90 napon belül kell nyilatkoznia, igényt tart-e a találmányra, ha igen, az átvételt követő észszerű időn belül szabadalmi bejelentést kell tenni, kivéve, ha a találmányt titokban tartja és know-how-ként hasznosítja;
- értékesítés (pl. hasznosítás vagy a hasznosítás más részére történő engedélyezése, a szabadalom átruházása) esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg
Alkalmazotti találmány
Anélkül, hogy munkaköri kötelezettsége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik
A szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására
A feltaláló köteles a szolgálati és alkalmazotti találmányt haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
- munkáltatónak 90 napja van arra, hogy nyilatkozzon, hogy igényli-e vagy sem – ha nem nyilatkozik vagy hallgat, akkor visszaszáll a feltalálóra a szabadalom joga
- ha a munkáltató átveszi a találmányt, ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni
- találmányi díjat kell érte fizetni amennyiben a munkáltató átveszi a találmányt
- ha a munkáltatónak jövedelme van a találmányból, akkor a feltalálónak meghatározott összeget kell adnia a díjszerződésnek megfelelően
A szolgálati és alkalmazotti találmány feltalálójának jogai
Szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg.
Alkalmazotti találmány esetén a hasznosítási jog ellenében járó díjat a munkáltató, több munkáltató esetén pedig a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.
Mindkettő esetében a díjszerződéseket írásba kell foglalni
Szabadalmi jogviszony korlátai
- Előhasználati jog
- Továbbhasználati jog
- Tranzit eszközökre és árukra vonatkozó korlátozások
- Szabadalmi kényszerengedély
Előhasználati jog
- azt illeti meg, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát vagy annak érdekében komoly előkészületeket tett;
- párhuzamos találmányok esetén alkalmazott megoldás;
- a kedvezmény abban áll, hogy a jog jogosultja más részére történő szabadalom megadása után továbbra is jogosult előállítani a dolgot, ez nem minősül bitorlásnak
Kényszerengedélyek
- Hasznosítás elmulasztása miatti kényszerengedély: ha a szabadalmas a bejelentéstől számított 4 éven (vagy ha ez hosszabb, a megadástól számított 3 éven) belül az ország terültén a szabadalmat nem hasznosította, és erre másnak sem adott engedélyt, akkor kérelemre belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet részére a bíróság kényszerengedélyt ad;
- A szabadalmak függősége miatti kényszerengedély: ha a találmány egy másik szabadalom (ún. gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának kérelemre, a gátló szabadalom hasznosítására kényszerengedélyt kell adni. Ha a kényszerengedély megadásától számított 1 éven belül nem kezdi meg a hasznosítást, a szabadalmas a visszavonást kérheti.
Találmánybitorlás
a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából veszik át, vagyis ha a feltaláló találmányával lényegében egyező, és a feltaláló találmányából merített gondolatot valaki jogosulatlanul szabadalmazásra bejelenti.
- A találmánybitorlás szankciójaként a feltaláló (azaz a sértett) követelheti, hogy a bitorló a megadott szabadalmat ruházza át őrá, illetőleg kártérítést követelhet a bitorlótól. Tkp. alanycsere.
Szabadalombitorlás
Az követi el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. A bitorlóval szemben szubjektív alapú szankcióként kártérítési igény támasztható, illetve a szabadalmas a bitorlóval szemben a következő objektív alapú jogkövetkezményeket támaszthatja, követelheti
* a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását
* a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását
* a szabadalombitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetőleg teljesítésében résztvevőkről, illetőleg az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról
* a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és – szükség esetén – a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak
* a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését
* a kizárólag vagy túlnyomórészt a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, megsemmisítését.
Nemleges megállapítás
- aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba.
- Amennyiben a lefolytatott eljárás eredményeként a kérelmező számára pozitív döntés születik, azaz megállapítást nyer, hogy az általa megjelölt termék vagy eljárás nem ütközik a megjelölt szabadalomba, ez kizárja azt, hogy az adott termékre és eljárásra vonatkozóan bárki szabadalombitorlás miatt eljárást indítson ellene
A szabadalom megadására irányuló eljárás
- Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul el (igénypontok: egyetlen bővített mondatban kell megfogalmazni a találmány lényegét, műszaki rajzok, egyéb mellékletek)
- Szabadalmi vizsgálatok: alaki (a kérelem megfelel-e az előírt feltételeknek, befizették-e a bejelentési díjat; ha nem, hiánypótlás; újdonságkutatás) + érdemi vizsgálat (a találmány kielégíti-e a kritériumokat; nincs-e kizáró ok; a bejelentés megfelel-e a törvényi feltételeknek)
- Eredménye: elutasítás vagy oltalom megadása konstitutív hatályú határozattal, szabadalmi okirat kiadása + lajstromba való bejegyzés deklaratív hatállyal
A szabadalmi oltalom megszűnése
- az oltalmi idő lejár
- a fenntartási díjat nem fizették meg
- a szabadalmas az oltalomról lemondott
- a szabadalmat megsemmisítették (pl. mert a szabadalom tárgya nem felelt meg a szabadalmazhatóság törvényben meghatározott kritériumainak)
Védjegy fogalma
olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruknak és szolgáltatásoknak más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg. 1997. évi XI. törvény rendezi
- Márkanév nem speciális oltalom! A márkanév oltalma a versenytörvény alapján áll fenn. A márkanév nem biztos, hogy védjegy, csak akkor, ha kérik az oltalom megadását
- Oltalmi idő: a bejelentéstől számított 10 év, amely korlátlan alkalommal meghosszabbítható
Védjegy funkciói
- információs funkció: tájékoztatja a fogyasztót a védjeggyel ellátott áruval kapcsolatban
- reklámfunkció
- az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetése más áruktól és szolgáltatásoktól,
- versenyfunkció
- minőségvédelmi funkció: elsősorban gazdasági jellegű, vagyis nem jogi funkció
Védjegy fajtái
- áruvédjegy
- szolgálati védjegy
- együttes védjegy
- tanúsító védjegy
Mi lehet védjegy?
nem taxatív
Védjegyként különösen az alábbi grafikailag ábrázolható megjelölések (és ezek kombinációja) lajstromoztathatók:
- szó, szóösszetétel (személynév és jelmondat is);
- betű, szám, ábra, kép;
- sík vagy térbeli alakzat (ideértve az áru vagy a csomagolás formáját is) pl. Unicum üvege + kereszt;
- szín (pl. Milka lila), színösszetétel, fényjel, hologram;
- hang (pl. MÁV szignálja)
Védjegy abszolút (feltétlen) kizárása
- grafikailag nem ábrázolható megjelölés;
- ha a megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel;
- közrendbe, közerkölcsbe ütközik;
- alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a fajta, minőség, földrajzi származás tekintetében
- rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra;
- állami felségjelzések, hatóságok, nemzetközi szervezetek jelei;
- olyan kitüntetés, jelvény, címer, amelynek használatához közérdek fűződik;
- valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll (intenzív szimbólum-tartalom, pl. vörös csillag).
Védjegy relatív (viszonylagos) kizárása
- korábbi védjeggyel azonos későbbi megjelölés (azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében)
- amit a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel, pl. DHL – DLH
- jóhírű védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi megjelölés (eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében), ha annak alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná
- más személyhez fűződő jogát sérti
- korábbi szerzői jogi, iparjogvédelmi jogba ütközik
Együttes védjegy
valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.
o Az együttes védjegy esetén az oltalmi jogosult mindig az adott szervezet, de a védjegy használatára csak a szervezet tagjai jogosultak, maga a szervezet nem. A szervezet csak a védjegyhasználatot ellenőrizheti. Pl. MÁV
Tanúsító védjegy
olyan védjegy, amely meghatározott minőségű, vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja (pl. Kiváló Magyar Áru, Magyar Termék Nagydíj, Családbarát Hely).
o A tanúsító védjegy oltalmi jogosultja mindig valamely szervezet, amely szervezet nem lehet azonban az adott tanúsító védjeggyel ellátott termék gyártója vagy szolgáltatás nyújtója. A védjegyoltalmi jogosult szervezet azonban a védjegyet nem használhatja, csak annak használatát ellenőrizheti.
A védjegyoltalom keletkezése, tartama
- A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik
- bejelentés napjától számított tíz évig tart
- további tíz-tíz éves időtartamra megújítható
Oltalmi jogosult vagyoni jogai
- a megjelölés árukon vagy csomagoláson történő alkalmazása, erre engedély adása;
- a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala;
- szolgáltatás nyújtása, vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
- a megjelölést hordozó áruk behozatala, kivitele;
- a megjelölés használata üzleti levelezésben, reklámozásban.
Oltalmi jogosult vagyoni jogainak korlátai
a védjegytulajdonos sem tilthat el másokat attól, hogy a kereskedelemben használja:
- saját nevét, címét;
- az áru vagy szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, földrajzi eredetére vonatkozó jelzést
- a védjegyet, ha az szükséges a termék vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére
Védjegybitorlás és szankciói
Aki a védjegyoltalom fennállása alatt más védjegyét jogosulatlanul használja
A bitorlóval szemben szubjektív alapú szankcióként kártérítési igény támasztható, illetve a szabadalmas a bitorlóval szemben a következő objektív alapú jogkövetkezményeket támaszthatja, azaz követelheti
- a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását
- a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását
- a szabadalombitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetőleg teljesítésében résztvevőkről, illetőleg az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról
- a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és – szükség esetén – a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak
- a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését
- a kizárólag vagy túlnyomórészt a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, megsemmisítését.
Védjegyoltalom megszűnése
- az oltalmi idő lejár anélkül, hogy az meghosszabbításra került volna
- a védjegyjogosult az oltalomról lemondott;
- a védjegyet törölték, mert eredetileg sem lett volna oltalmazható
- a védjegyjogosult elmulasztotta a tényleges használatot (a lajstromozástól számított 5 éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát, vagy ha az ilyen használatot 5 éven át megszakítás nélkül elmulasztja);
- a védjegy elvesztette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált
