A/4. tétel Flashcards
Az ember jogképessége, cselekvőképessége és vétőképessége
Az ember jogképessége fogalma
Az embernek és a jogi személynek azon képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehet, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek.
Az ember jogképessége:
- általános
- egyenlő
- feltétlen
- korlátlan
Jogképesség korlátozásának tilalma
- kógens rendelkezés, felek nem térhetnek el ettől megállapodással, maga a jogosult sem korlátozhatja érvényesen saját jogképességét
- jogképességet kizáró jognyilatkozat semmis
Méhmagzat jogképessége
feltételesen jogképes; feltétel az élve születés:
- a születése napjától visszafelé számított háromszázadik naptól jogképes lesz
Jogképesség kezdete és vége
Jogképesség kezdete: élve születéstől
Jogképesség vége: a jogképesség a halállal szűnik meg
A halál időpontjának megállapítása kiemelten fontos: egyben a hagyaték megnyílásának időpontja; a jogutódlás, és családi jog szempontjából is kiemelt
A halál tényének meghatározása: halál okirati igazolása:
- halotti anyakönyvi bejegyzés
- halál tényének bírósági megállapítása
- holttá nyilvánító bírósági határozat
Holtnak nyilvánítás
(1) Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
(2) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(3) A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.
A halál tényének bírósági megállapítása
(1) A halál tényének megállapítása iránti eljárás célja, hogy megállapítsa a meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét.
(2) A halál tényének bírósági megállapítása határidő nélkül kérhető.
Kérheti: közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti
A cselekvőképesség
Alapja a belátási képesség, amely az ember azon képessége, hogy tudata át tudja fogni cselekvésének következményeit, képes előre felmérni magatartásának következményeit és ehhez igazítja magatartását
- A cselekvőképesség az embernek, és csak az embernek az a képessége, hogy saját akaratelhatározásával, cselekményével és akaratnyilatkozatával önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
- Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
Cselekvőképtelen
- a törvény erejénél fogva a 14. életévét be nem töltött kiskorú személy
- a 17. életévét betöltött személy, akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett
- az a nagykorú személy, akit a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett
- az a személy, akinek cselekvőképtelen állapota miatt teljesen hiányzik az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége
Korlátozottan cselekvőképes
- Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen.
- Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. (ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt)
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozata
Jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges
A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül
* tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
* megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
* rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;
* köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
* ajándékozhat a szokásos mértékben.
A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét figyelembe kell vennie.
A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata
Jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét - korának és érettségének megfelelően - figyelembe kell vennie.
A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához
A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes
* a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
* a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
* a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
* a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
* a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés esetén.
A kiskorú ellenérték nélküli kötelezettségvállalása
Semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel - a kiskorú vagyona terhére - ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
A kiskorú cselekvőképességének korlátozása gondnokság alá helyezéssel
(1) A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltése után a nagykorúakra irányadó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.
(2) A gondnokság alá helyezést a kiskorú törvényes képviselője is kérheti.
(3) Ha a bíróság kiskorút helyez a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
A cselekvőképesség részleges korlátozás
(1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.
(4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható.
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges.
* köztük lévő vita esetén gyámhatóság dönt
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül
* a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
* b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
* c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
* d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
* e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
A cselekvőképesség teljes korlátozása
(1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett.
(2) A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt.
(3) A bíróság a cselekvőképességet abban az esetben korlátozhatja teljesen, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon vagy a cselekvőképesség részleges korlátozásával nem biztosítható.
A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata
A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel.
A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie.
A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége nagykorú esetén
A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka jognyilatkozatának, továbbá a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú
* tartására;
* öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére;
* nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére;
* gyámhatóságnak átadott vagyonára; vagy
* a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára vonatkozik.
Vétőképesség
- vétőképtelen az, akinek a belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, mert koránál vagy állapotánál fogva nem képes felfogni a cselekményének következményeit – általában 12 éves kortól már vétőképes
- a belátási képesség teljes vagy korlátozott volta egyaránt vétőképtelenséget eredményez
- ha ez hiányzik, akkor kizárt a felelősségre vonás megállapítása – helyette az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül; gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta
- A gondozó csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a nevelés és felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli
